Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-07 / 81. szám, kedd

• ••••••••••••••• - O J FILMEK• •C- G •••••••••••• MINDEN ELADÓ (lengyel) A halálnak nagy a tekintélye. Megdöbbenti az életbenmaradottakat, ugyanakkor visszfénye figyelmet parancsolóan különlegesen bevilágítja a távozó életét. A halál különösen nagy erővel mitikus, legendás magasságokig varázsolja a fiatalon kihunyt életet. Petőfit nemcsak művei, de rövid élete, korai halála is „hozzásegítette" a viszsza-visszatérő bálványozáshoz. A fiatalon elhunyt James Dean amerikai színész „őrjítő" népszerűsége is halála után csapott a legmagasabbra. A bámulatos Gérard Philipe-et is csak temetése után titulálták „színészisten"-nek. Ha cinikus lennék, azt állítanám, hogy a nagy karriert csak a halál fokozhatja, de az fontosabb, hogy maga a távozás, a soha vissza nem térés lenyűgöző, fájó ténye szentesíti — sokszor Jogosan — a megszakadt életet, élni akarást. Az első, világsztárrá vált színész, Zbygniew Cybulski halálakor is azt éreztem, hogy ez az ember talán sejtette: Idő előtt eltűnik a műtermekből, színpadokról — azért élt koncentrált, többszörösen sűrített életet. Halála napjaiban új filmet forgat Andrzej Wajdával (a Hamu és gyémánt című művel világszerte ismertté tette a nevét). Ám a film soha sem készült el. Wajda — egyszerűen — nem tud másra gondolni, mint Cybulskira. Nem kis gyötrődések közben elhatározza, „kifilmezi" magából, eladja megdöbbenését, sok öniróniával, kegyetlen őszinteséggel igyekszik filmre vinni tépelődését, barátjának emlékét és a halált A VAGÁNY LUKE megelőző, majd azt követő napokat. A Minden eladó cimii filmben minden idegszálával Cybulskira koncentrál, őt idézi úgy, hogy maga az elhunyt színész meg sem jelenik a vásznon. A színészek: kollégák, feleség, szeretők, barátok saját magukat alakítják, a rendezőt Andrzej Laplcki személyesíti meg. Egy pillanatig sem kételkedünk, hogy Wajda tiszta szándékkal „adja el" az elhunyt magánéletének, a filmes világnak egy válságos részletét. Érezhető ez a színészek „játékán", öngyötrő odafigyelésén, igaz fájdalmán is. Akkor vajon miért hat helyenként mégis hamisnak ez a „szellemidézés"? Talán konvencionális lelki-prüdériánk az, ami elutasítóan reagál egy-egy színes filmkockára? Azt hiszem, az ellentmondás gyökere a valós, „autentikus" halál, a konkrét érzelmek és az újra-játszás tudatának együttes elviselhetetlensége. A film helyenként megdöbbentően idézi Cybulski egyéniségét, de képtelen ugyanígy saját magát megidézni. Daniel Olbrychski az utódnak csúfolás terhében különcködéseivel együtt is súlytalan — bár határozottan fotogénikus alkat. Beata Tyszkiewicz harmonikusan Igaz pillanatokat teremt. A film egyik legszebb jelenetét az az ismeretlen színházi pénztárosnő adja, aki a szüntelenül jelentkező érdeklődőknek visszamondja az örökre elmaradt esti előadást. A „Minden eladó" stílusos, érett, de nem teljes mértékben meggyőző filmalkotás. (amerikai) Ez a film, amely nem sorolható a nagyhírű amerikai filmek közé, arról az emberi magatartásról szól, amely semmiképpen sem tudja elviselni a rabságot. Arról a magatartásról, amely nem ismeri a megadás, a megalázottság fogalmát. Luke keményfejű, konok ember, de nik, megszelídült —, ám megint megszökik, elfogják, félholtra verik, saját sírjában ébred, bocsánatot kér, zokog, a szenvedés tényleg letöri vagányságát, őrei lábát ölelgeti, de amint „kigyógyul" — szökikl S a nézőt feszltően égeti az örök konfliktus: akár a halál árán is megH" BF f Wm 1 i IHI^^HI š

í' vi

1 ü M äEtimfflwBm 3 figí jfe^mgjí •--jt' JB t< í' Éfr 'H Iff r mm A vagány és rokonszenvező társai rab. Mindent elvisel, még a halált is, csak azt nem, hogy rabságába beletörődjön. Minden pillanatban szökésre készül. Későbbi barátját — George Kennedy alakltja elsőrangúan — egy boxmeccsre provokálja. Már a mérkőzés első perceiben eldől, hogy egyenetlen erejű partnerek küzdelmét látjuk. Luke az ütések sorozatát „inkasszálja". Teljesen kimerül. Csaknem minden ütés után a porba hull. Szinte már nincs is ezsméletnél — de nem adja meg magátl Feláll, és újra meg újra megkísérli a szembeszegülést a nyilvánvaló túlerővel szemben. Pontosan így viselkedik a renddel szemben is, amely kordákba, szabályok közé, alázatra és mindenfajta emberi büszkeség eltlprására kényszerftL Luke megszökik. Elfogják, kegyetlenül megbüntetik, s már ögy tflVÉRNYOMQKQN váltott emberi büszkeség, vagy a térdencsúszó alázattal megvásárolt élet konfliktusa. Stuart Rosemberg — állítólag fiatal rendező — a hollywoodi iskola fölényes mesterségbeli tudásának a birtokosa. A jelenetek Jól felépített ritmusa, a tökéletes kameravezetés, a színészek hiteles Játéka a film hatását növelik. Még az „elmaradhatatlan", mintegy „desszertként" betáplált szex ls egy hiteles jelenet tartozéka. Külön kell szólni Paul Newmanről. Az Ijúság édes madara, a Hombre, a Dollárházasságok után ez már a negyedik filmje, amelyben mi is meggyőződhetünk kivételes tehetségéről. Külön szerencséje a filmnek, hogy az olcsó „vagánykodásra" csábító szerepet különös belső fényekkel ő alakította, kiemelve a a lélek „vagányságát". (cseh) Ha például Pozsonyban egy mozi csak krimt-filmsket vetítene, azt hiszGm nem lennének repertoárgondjai. A detektívhlstőríák világszerte olyan nagy mértékben meghódították a filmet, hogy nem túlzás, ha azt állítjuk: ez a műfaj lesz rövidesen a film „mindennapi kenyere". Petr Schulhofj forgatókönyvíró és rendező az utóbbi időben kizárólag hasonló Jellegű filmekre koncentrál. Témái többnyire megtörtént rettenetek faldolgozásai. Ezúttal egy ritka szexuális elferdülés — pedofillás szadizmus — áldozatalt követi „vérnyomon" KalaS hadnagy a gyilkos leleplezéséig. Szolid mestermunka komor színű képein izgulunk, Rudolf HruSinský unott Játékát is élvezni tudjuk, de a naturalista mozzanatok ellenére sem élünk át hitchcocki f

Q'7filtségeket. GALÄN GÉZA Ifllllll Az első csehszlovák antibiotikum A. Fleming professzor egy véletlen folytán 1928-ban fedezte fel a penicillint. Azóta szinte napirenden vannak a tudományos világban a gombákkal szerzett értékes tapasztalatok. Az orvostudományban forradalmat jelentő penicillin létezését ugyanis annak köszönheti, hogy Fleming baktériumtenyésztéssel kapcsolatos kísérletei során baktériumait egy tálkában felejtette, amelyeket egy akkor még Ismeretlen eredetű penész megsemmisített. Ennek köszönhető, hogy a ma ismert több mint ötezer féle antibiotikum közül szerte a világon sok fajtát alkalmaznak sikeresen az egészségügyben és a mezőgazdaságban. A tudósok ma sem lanyhultak az új antibiotikumok utáni kutatómunkában. Az ekcémások reménye A Prágai Mikrobiológiai Intézet mikológiái kísérleti laboratóriumában dolgozó nyolctagú csoport dr. Vladimír Musilek irányításával az egyes gombafajták fiziológiájának a tanulmányozásával foglalkozik. A csoport nevéhez fűződik kilátásba helyezett legújabb gyógyszerünk: a mucidin előállítása. Ez az első csehszlovák antibiotikum, az ekcémák és a hozzá hasonló bőrbetegségek ádáz ellensége. Hogy ez a hír milyen reményeket ébreszt minden ekcémásban, azt csak az tudja elképzelni, aki allergiás eredetű börgyulladásban szenved. Kikezelése ugyanis hosszú ideig tart, sokszor pedig teljesen nem ls sikerül, mert az ismert kenőcsök nem minden esetben enyhítik ezt az idegekre menő kórt. Akinek némi tapasztalatai vannak ezen a téren, az azt ls tudja, hogy ember a talpán, aki megállja az örökös viszketést a gombostűfej nagyságú vízhólyag felvakarása nélkül. Így azután a szükséges önuralom híján gyorsan terjednek a hólyagocskák, míg végül is a gyenge akaraterő hosszú hetekre kórházba juttatja az ekcémás embert. A mucidinnel kerek hét esztendeje folytatott kísérletek ugyan már befejeződtek, de a szer kipróbálásával kapcsolatos klinikai megfigyelések még legalább három évet fognak igénybe venni. Igaz, hosszú idő ez a türelmetlen páciensek szempontjából, akik szívesen vállalnának akár próbanyúlszerepet is, csakhogy mielőbb megszabaduljanak ekcémájuktól, de vigasztalja őket a remény, hogy egyszer... Mit tud a mucidin? Dr. Musilek munkacsoportja a biológiailag aktív anyagokat termelő kalapos gombák tanulmányozása közben, a laboratóriumi feltételek közepette is fejlődőképes, bizonyos fokon élősködő nyálkás gombák tiszta kultúráját izolálta. A nedves környezetben tenyésztett gombákról megállapították, hogy olyan antibiotikumokat termelnek kl, amelyek megakadályozzák a penészedést és az erjedést. A további kísérletek során az is kiderült, hogy az új antibiotikum a penészgombák okozta bőrbetegségek ellen ls kitűnően hat. Olyan anyagra tettek szert tehát tudósaink, amely minden valószínűség szerint sikeresen fogja gyógyítani a lakosság, de különösen a kohászatban és a bányaiparban dolgozók között igen elterjedt bőrbetegségeket. Előreláthatólag az állattenyésztésben, sőt a növénytermesztésben is jó hasznát veszik majd az új szernek. Érthető ezek után, hogy a csehszlovák antibiotikum iránt már a külföldön is rendkívüli az érdeklődés. Szakembereink ezért szabadalmaztatták a mucidint, valamint az antibiotikumokkal kísérletező roztokyi intézetben kipróbált és bevált előállítási módját is, amely egyébként meglehetősen egyszerű és olcsó. A roztokyi intézetben a klinikai kísérletek engedélyezését feltételező teszteket is elkészítették már. Kiderült, hogy a szer teljesen ártalmatlan és még allergiát sem idéz elő. További előnye, hogy a bőrre, mely gyorsan magába szívja, nem hat izgatóan. Az alsóbb rétegekben huzamosabb időre leülepszik, ami a penészes megbetegedések gyógykezelése szempontjából is rendkívül fontos. Gyógyító permet A kísérleti intézetben a mucidin kétféle halmazállapotban látott napvilágot. A szokottabb formája zsiradék. Csakhogy a kenőcsöket általában nem mindenkinek a bőre viseli el. Ez tette szükségessé a mucidinnak — külföldön hasonló gyógyszerek esetében már bevezetett és bevált — folyadék formájában valő előállítását, amely permetezéssel juttatható a bőrre. A tudósok véleménye szerint az új antibiotikum összetétele és tulajdonságai folytán minden bizonnyal beváltja a hozzáfűzött reményeket. Ezzel magyarázható, hogy az Egészségügyi Minisztérium Tudományos Tanácsa mellett működő, gyógyszereket ellenőrző bizottság rövidesen engedélyezi a mucidin alkalmazását a gyakorlatban, kezdetben csupán klinikákon. Piacra csak akkor kerül, ha az orvosok állandó ellenőrzése során sem találnak majd kivetni valót ellene. KARDOS MARTA A csillagszigetek mágnesszivattyúja A csillagos ég, az univerzum végtelen világa még sok meglepetést tartogat a kutató tudósok számára. Különösen sok meglepő jelenséggel kecsegtet a távoli csillagszigetek, a galaxisok tanulmányozása. Újabban például meglepő dolgok derültek ki az egymással kölcsönhatásban álló galaxisokról, csillagvárosokról. Az Ilyen galaxisok rendszerint párosan, párként figyelhetők meg. Közöttük millió fényév hosszúságú vékony szálak, sugárhidak húzódnak — a szabályos csillagszerkezetekben széttépi az ilyen „törékeny" képződményeket a gravitáció. Megfigyeltek olyan galaxisokat is, amelyek éppen egymásba hatolnak. Az észlelésekből nyilvánvaló, hogy ezek a páros galaxisok valamilyen módon kapcsolatban állnak egymással. Kapcsolatuk természetét az esetek többségében már sikerült tisztázni. Továbbra is rejtély azonban: voltaképpen miből áll az egymással kölcsönhatásban levő galaxisok közötti sugárhíd? Ilyen sugárhidat a mi galaxisunk, a Tejútrendszer, és kísérője, a Magellán-felhők között is megfigyeltek. E sugárszálak létrejöttét egyetlen ismert természeti erővel sem lehet megmagyarázni. Anatolij Caszov, a szovjet Sternbarg csillagászati intézet tudományos munkatársa arra a feltevésre Jutott, hogy ezek a sugárhidak csillagokból állnak. A kutatások során megfigyelték a sugárhidak fényénsk színképét, és kimutatták, hogy ez a színkép folyamatos. Ez annyit jelent, hogy a sugárszálak nem gázolcból állnak, mert ezeknek a színképe vonalakból tevődik össze. Feltehető, hogy a fénysugárzás olyan elektronoktól származik, amelyek görbült pályán mozognak a galaxisok között, a csllagvárosok közötti mágneses térben. Ebben az esetben azonban nemcsak fényt, hanem rádióhullámokat is kellene gerjeszteniük az elektronoknak, a rádiósugárzásnak viszont az eddigi megfigyelések szerint nyoma sincsen. Ezért gondol arra a szovjet kutató, hogy a sugárhidak csillagokból állnak. Vajon hogyan jutott a csillagok anyaga a sugárhidakba? És miért ilyen különös a formájuk? Miért van lényegesen több egymással kölcsönhatásban álló galaxis, mint amennyire eddig véletlenül ráakadtak? Ezekre a kérdésekre szintén a szovjet kutató új hipotézise adja meg a választ. Valamikor régen, milliárd évekkel ezelőtt az elszigetelt csillagszigetekből, a galaxisokbői a szupergaíaxisok egész rendszere alakulhatott ki. Ebben a rendszerben gyenge mágneses terek Jöttek létre az egyes csillagvárosok között. Valamikor régen úgy rendeződött a galaxisok mozgása, hogy forgásuk következtében mágneses terük erővonalai összehurkolódtak, összecsomósodtak. Ezek az egymás közötti mágneses kötelékek oly erősek, hogy a galaxisok többé nem tudják széttépni őket. Ezzel a ténnyel megmagyarázható az egymással kölcsönhatásban álló csillagvárosok nagy száma. A mágneses erővonalak hurkaiba, csomóiba idővel • csillagközi gáz szivattyúzódott. A vékony mágnescsövekben egyre nőtt a csillagközi gáz mennyisége, koncentrációja — a gáz csillagokká sűrűsödött össze. Ilyen folyamat még napjainkban is végbemegy. Az újonnan született csillagok lassan kitöltik a galaxisokat, az égbolt gigantikus mágnesszivattyúi állandóan és folyamatosan szivattyúzzák az interstelláris gázokat a galaxisok közötti térbe. A különböző matematikai számítások és matematikai elemzések alátámasztják a szovjet tudós új elméletét. A világ tudományos közvéleménye érdeklődéssel várja az új megfigyelések eredményeit a természet eddig ismeretlen óriásszivatytyúiról. (djl A berlini Charité egyetemi klinikán kezelik azukat az LIUlí vesebajban szenvedőket, akiket veseátültetésre készítene!! elő. Az NDK-ban már 20 olyan egészségügyi intézmény létezik, amely művesét használ (a képen). Azok a páciensek, akiknek veseműködése elégtelen, hetente 10—12 óra hosszat vehetik Igénybe a művesét 8& .y 1970. IV. 7. 6