Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-01 / 76. szám, szerda

A leninizmus napjaink filozófiája ÍRTA: F. KONSZTANTYINOV AKADÉMIKUS MINDEN nagy történelmi kor­szakban kelet­keznek filozó­fiai rendszere*, társadalompo­litikai elméle­te*. amelyek ki­fejezik a kor­szak Jellegét, ellentmondásait, szükségletéit és feladatait. Ebben az átfogó értelemben nevezte Marx a ha­ladó filozófiát kora szellemi kvintesszenciájénnk. Napjainkban, mint sorsfordí­tó, forradalmi korszakban min­dig két alapvető világnézet áll szemben egymással, s ezek tükrözik a fő küzdő erők lét­érdekeit és álláspontjait. Az egyik — a polgári ideológia, amely világnézet a kapitalisták pozícióit, érdekeit és céljait védelmezi; a másik a marxiz­mus-leninizmus, a munkásosz­tály és minden haladó, forra­dalmi erő világnézete. A marxisták—leninisták ko­rántsem ábrázolnak mindent csupán két színnel — feketé­vel és vörössel. Látják és jól megértik a jelenlegi vllágfejlő­dés egész bonyolultságát és el­lentmondásosságát. Korunk nagy forradalmi mozgalmaiban sok az ellentmondás, útjukon sok akadályba ütköznek. Ámde ahogy a szocializmus felé való általános fejlődést, ugyanúgy ezeket az ellentmondásokat ls csak a leninizmus álláspontjá­ról lehet megérteni és tudomá­nyosan megmagyarázni. A marxizmus—leninizmus el­lenfelei az utóbbi időben so­kat írtak e nagyszerű tanítás és a kommunista világmozga­lom válságáról. Megjósolták a kommunisták nemzetközi ta­nácskozásának kudarcát. Ám az értekezletnek — valameny­nyi kontinens marxista-leni­nistái e fórumának — eredmé­nye, jóllehet néhány fontos kérdésben véleménykülönbsé­gek voltak, egészében hatal­mas csapást mért az imperia­lizmusra, valamint a jobboldali és „baloldali" revlzionizmusra s újabb győzelmét Jelentette a leninizmus eszméinek. A Lenin­centenáriummal kapcsolatos, az értekezleten egyhangúlag elfo­gadott felhívás kimondja: „Lenin neve jelképe lett a Nagy Október győzelmének, azoknak az igen nagy forra­dalmi tetteknek, amelyek gyö­keresen megváltoztatták a vi­lág szocialista arculatát, s az emberiséget a szocializmus ós kommunizmus felé fordították. A leninizmus zászlaja alatt a forradalmi mozgalom a legtöbb országiján új szintre emelke­dett, kommunista pártok ala­kultak és erősödtek meg, a nemzetközi kommunista mozga­lom a jelenkor valóban vilá­got átfogó, legbefolyásosabb*" politikai erejévé változott. A világszoclalizmus, a mun­kás és nemzeti felszabadító mozgalom egész tapasztalata igazolta a marxi—lenini taní­tás nemzetközi jelentőségét." AZ IMPERIALIZMUS ideoló­gusai jól tudják, hogy a leni­nizmus a nemzetközi kommu­nista mozgalom és a szocialis­ta világközösség eszmei alap­ja. A kommunizmus ellenségei­nek leghőbb vágya, hogy alá­ássák ezt a világnézeti alapot. Az imperialista propaganda, valamint a mindenféle árnya­lathoz tartozó revizionisták a múltban és napjainkban a le­ninizmust sokszor tisztán orosz jelenségnek mondták, illetve mondják, figyelmen kívül hagy­va azt a kézzelfogható tényt, hogy a leninizmus már rég az egész kommunista vllágmozga­lom eszmei-elméleti alapjává lett. A leninizmus hazája valóban Oroszország. Ám ez nemcsak ____ azért történt így, mert ittsztt­H(i ] letett Lenin. A XX. század ha­tárán Oroszország a világot át­fogó imperialista ellentmondá­' sok egyik fészke, a proletaTlá­IV. i. tus és a burzsoázia, a paraszt­ság és a földesurak, az orosz 5 és a külföldi tőke közt feszü­lő különböző ellentétek közép­pontja volt. Nyugaton már lezajlottak a polgári forradalmak. Oroszor­szág viszont küszöbére jutott a polgári demokratikus forra­dalomnak, amelynek új körül­mények, az Imperializmus kö­rülményei közt kellett végbe­mennie. Ebben a helyzetben keletkezett a leninizmus, mint a marxizmus közvetlen és leg­következetesebb alkotó tovább­fejlesztése. A leninizmust valamivel el­lensúlyozni akarók azt követe­lik, hogy szűnjön meg a leni­nizmusnak Marxot értelmező „monopóliuma". Csakhogy a le­ninizmus nem a marxizmus le­hetséges értelmezéseinek egyi­ke, hanem a marxizmus legkö­vetkezetesebb, alkotó szellemű fejlesztése a jelenkor viszo­nyaihoz alkalmazkodva. A je­lenkor pedig átmenet a kapi­talizmusból a szocializmusba. Az imperialista propaganda és a revizionisták által ma használatos jelszavak az úgy­nevezett „demokratikus", „hu­manista" szocializmusról, bár szépen hangzanak, valójában csak ismétlései a polgári libe­rális tanoknak, a szoclál-refor­mizmusnak, amely már rég egyik válfaja a polgári ideoló­giának és gyakorlatnak. A JELENLEGI HELYZET, amint ezt a kommunista és munkáspártok moszkvai érte­kezletén hangsúlyozták, azt követeli a marxista-leninista pártoktól, hogy alkotó módon alkalmazzák a marxizmus-le­ninizmust a különböző orszá­gok sajátos viszonyai közt, dia­lektikusan oldják meg a közös és különleges, a nemzeti és internacionalista mozzanatok egymáshoz való viszonyának problémáit, ne essenek bele a nemzeti korlátoltság hibájába, ne fordítsanak hátat a marxiz­mus-leninizmus Internaciona­lista szellemének és objektív tudományos lényegének, fej­lesszék ezt a nagyszerű taní­tást az ellenségei ellen vívott harcban. „Ml egyáltalán nem tekintjük úgy Marx elméletét, mint olyasmit, ami befejezett és érinthetetlen — írta Lenin még a múlt század végén —, sőt meggyőződésünk, hogy ez az elmélet csak a sarkköveit rak­ta le annak a tudománynak, amelyet a szocialistáknak to­vább kell fejleszteniük minden­irányban, ha nem akarnak el­maradni az élettől. Ogy gon­doljuk, hogy az orosz szocia­listák számára különösen szük­séges Marx elméletének önálló kidolgozása, mivel ez az elmé­let csupán általános irányel­veket ad, amelyeket részleteik­ben másképp alkalmaznak Angliában mint Franciaország­ban, Franciaországban más­képp mint Németországban, Né­metországban másképp mint Oroszországban." Munkájában Lenin az új kor­szakhoz és az új viszonyokhoz alkalmazkodva kidolgozott olyan kérdéseket, mint a pol­gári demokratikus forradalom és sajátosságai; a proletariátus és a parasztság forradalmi-de­mokratikus diktatúrája létreho­zásának szükségessége, mint olyan eszközé, amely biztosíta­ni tudja a polgári demokrati­kus forradalomnak szocialista forradalomba való átnövését; mik a feltételei a szocialista forradalom győzelmének előbb néhány, sőt akár egyetlen or­szágban; a marxista párt sze­repe a forradalomban. Ezek olyan új eszmék és tételek vol­tak, amelyek tovább fejlesztet­ték, gazdagították a marxiz­must. A marxizmus továbbfejlesz­tésére igényt formáló jelenko­ri teoretikusok némelyike sem­mibe veszi a marxizmus—leni­nizmus általános érvényű tör­vényeit és elveit, a különböző országokra való alkalmazása részletkérdéseiben mutatkozó különbségeket olyannyira eltú­lozza, hogy szakít a marxizmus —leninizmus alapelveivel. LENIN ÉS A LENINIZMUS azt tanítja, hogy a marxizmus­nak minden országban való al­kotó alkalmazásánál figyelem­be kell venni az egyes orszá­gok nemzeti és történelmi sa­játosságait, a különböző orszá­gok eltérő gazdasági és kultu­rális színvonalát. E követel­ményre szükség van mind a társadalmi forradalom előké­szítése és végrehajtása idején, mind pedig a forradalom győ­zelme után, a szocialista tár­sadalom építése folyamán. Erre gondolt Lenin, amidőn ezt írta: „Minden nemzet elér­kezik a szocializmushoz, ez óhatatlan, de nem teljesen egy­formán érkeznek el hozzá, mindegyikük sajátos vonásokat visz bele a demokrácia ilyen vagy olyan formájába, a pro­letárdiktatúra Ilyen vagy olyan változatába, a közélet különbö­ző oldalai szocialista átalakí­tásának ilyen vagy olyan üte­mébe." Amint látjuk, a leninizmus nemcsak nem tagadja, nem ig­norálja a különféle országok sajátos fejlődését a szocializ­mus felé, nemcsak nem huny szemet a szocialista demokrá­cia, a proletárdiktatúra for­máinak sajátosságai felett, ha nem ellenkezőleg, megköveteli a sajátosságok figyelembevéte­lét. A revizionizmus viszont a nemzeti sajátosságokkal helyet­tesíti a marxizmus—leninizmus általános érvényű elveit, nem hajlandó elismerni a marxiz­mus fő és döntő tényezőjét — a proletárdiktatúrát. AZ UTÓBBI IDŰK ESEMÉ­NYEI megmutatták, mennyire veszedelmes mind a jobboldali revizionizmus, amely nyíltan polgári nézetekkel operál, mind pedig a „baloldali" revizioniz­mus a maga hangzatos álforra­dalmi szólamaival és mennyire szükség van a rendszeres tá­madó harcra a revizionizmus mindkét változata ellen. Lenin arra tanított, hogy a marxizmusból nem lehet bün­tetlenül önkényesen kiragadni valamely alkotórészét, külön­ben eltorzul az egységes, egy­öntetű, harmonikus egészet al­kotó marxista világnézet. Aki védelmezi a dialektikus materializmust, az egész marxi —lenini tanítás egységességét, valamennyi alkotóelemének belső kapcsolatét, azt a revi­zionisták dogmatizmussal vá­dolják. A marxizmus és a mar­xista filozófia alkotó szellemű fejlesztését ezek nem a fejlő­dő valóság, az új tények és fo­lyamatok, a tudomány újabb adatainak elemzésében látják, hanem „gazdagítani" akarják oly módon, hogy kölcsönvesz­nek bizonyos, a marxizmussal, a dialektikus materializmussal szemben álló különféle polgári bölcseleti rendszerekből. A marxizmus ellenfelei sok­szor mondták már ezt a nagy­szerű tanítást elavultnak, mint­ha nem vennék észre, hogy a marxizmus nem maradt válto­zatlan, hogy azt az Imperia­lizmus és a proletárforradal­mak korszakához szabva Lenin sokoldalúan továbbfejlesztette. Igen ára, mondják a marxizmus bírálói, de amióta Lenin meg­írta legutóbbi müveit, már csaknem fél évszázad telt el, s micsoda fél évszázad! Való igaz, hogy az utóbbi 50 évben sok nagy esemény ment végbe. Megváltozott és tovább­ra is változik a világ. De meg­újulása a marxizmus—leniniz­mus által felfedezett objektív törvények alapján történt, il­letve történik, e tanítás hatal­mas forradalmasító és átalakí­tó hatása alatt. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom, és a szocializmus győzelme a Szovjetunióban, a szocialista forradalmak győzelme és a szo­cializmus eredményes építése a népi demokráciákban, a kom­munista világmozgalom izmo­sodása, az imperializmus gyar­mati rendszerének összeomlása és több tucat új, független ázsiai és afrikai állam meg­alakulása — mindez a mar­xizmus-leninizmus közvetlen vagy közvetett hatásának ered­ménye. A világtörténelmi Jelentősé­gű eseményekben oly gazdag XX. század folyamán a mar­xizmus—leninizmus eszmei-el­méleti fegyver, zászló és ve­zércsillag lett valamennyi föld­rész minden haladó, forradalmi erője számára. Ogy fejlődött és fejlődik tovább, hogy álta­lánosítja forradalmi korunk igen gazdag történelmi tapasz­talatait. A marxizmus—leninizmust al­kotó módon fejleszti az SZKP, valamint a testvéri kommunis­ta pártok kollektíva Ezek az erőfeszítések felölelik a mai világméretű fejlődés sokrétű problémáit, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom stratégiájának és taktikájának kérdéseit. A FORRADALMI ELMÉLET ilyen fejlesztésének ragyogó példája volt a kommunista és munkáspártok nemzetközi érte­kezlete, amelynek munkája és dokumentumai újabb nagy ér­tékkel gazdagítják a marxiz­mus-leninizmust. Példás tervek A Cseíiszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség dunaszerdahelyl járási titkárságán Sághy Lajos titkár elmondotta, hogy a Jed­notát, a népi fogyasztási szö­vetkezetet, a járási épitőválla­latot, a Hydrostavot, a gépko­csifuvarozási vállalatot, vala­mint az említett és kollektív tagként szereplő üzemek mel­lett magánszemélyeket is nagy számba maga köré tömörítő já­rási szervezet ez évi munkater­vét már kidolgozták, melyet a CSSZBSZ járási vezetősége egy­hangúlag jóváhagyott. A népünk és a szovjet em­berek barátságát hatékonyan elmélyítő munkaterv rendkívül gazdag és kidolgozása nagy körültekintésre vall. A sok-sok rendezvényt, akciót, előadást elsősorban V. I. Lenin születé­sének 100. és hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulójára ké­szítik elő. Járási méretben kul­túrműsorral egybekapcsolt Le>­nin-kiállítást rendeznek. Talál­kozókat készítenek elő szovjet turistákkal és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok katonáival. Baráti együttműködési kapcsolatokat alakítanak ki a szovjet üze­mekkel és hivatalokkal. A CSSZBSZ dunaszerdahelyl járási szervezete nagy súlyt he­lyez a tagság bővítésére. Az 1968-ban létszámában megfo­gyatkozott járási plánumot 10 új taggal bővítik és kiegészítik az elnökséget is. A szervezet­nek jelenleg 2200 tagja van. Ezt a létszámot az év végéig további 300 taggal bővítik. A dunaszerdahelyi járásban Nyárasdon, Ekecsen, Allstálon, Dlósförgepatonyban, Bősön, Ve­reknyén és még néhány kisebb faluban is felújítják a Cseh­szlovák—Szovjet Baráti Szövet­ség helyi szervezeteinek mun­káját. A nagymegyeri nagyhiz­laldában, a Tesla dunaszerda­helyi üzemében, a nagymegyeri kommunális és tejfeldolgozó üzemben, a járási székhelyen levő új cukorgyárban és még több más üzemben is megala­kítják a szervezetet. Kulturális téren figyeleinr® és követésre méltó tervet dol­goztak ki. Nagymegyereo, Bő­sön és Somorján békeünnepé­lyeket rendeznek. Ezt követik a Járási könyvtárral karöltve megrendezésre kerülő író-olva­ső találkozók, a főleg Lenin életével foglalkozó filmek vetí­tése, a szovjet sajtó terjeszté­se és új előfizetők toborzása. „Lenin örökké él" — ez lesz a címe egy érdekes ifjúsági rajzolóvetélkedőnek, melyen az Iskolák tanulói vesznek részt. A járási kiállítás után a 12 leg­sikerültebb rajzot ugyancsak kiállítás céljából a CSSZBSZ kerületi bizottságára küldik. A járási szervezet mindent megtesz az orosz nyelv iránti érdeklődés felkeltése érdeké­ben. A CSSZBSZ dunaszerdahelyl járási szervezetének munkater­véből csak a leglényegesebb pontokat emeltük ki, de már ezek is mutatják, hogy a vá­rosban és a járás községeiben élő emberek hatékonyan ápol­ják a több évtizedre visszanyú­ló testvéri barátságunkat a Szovjetunióval. (k. I.) TÉL UTÁN A TÉLRŐL Milyen kórokat okozott a tél a vasúton? • Mibe kerül a sugárhajtómű üzemeltetése? • Törtek a vágányok • Mennyit késtek a vonatok? A besztercebányai állomás mellékvágányán csendesen pi­hen a vasúti kocsira szerelt sugárhajtómű. A nemrég még süvítő repülőgépmotort pony­vával takarták be, hogy a jövő télig kipihenje az idei rendkí­vül megterhelő szezont. Jozef špurek, Mikuláš Moravec és Ján Frajzl, a hófúvásra használt repülőgépmotor kezelői el­mondják, hogy gépük a Keleti Vasútvonal hat ilyen berende­zésének egyike, s a zólyomi pá­lyakörzethez tartozik. Leggyak­rabban a Besztercebánya—Cre­mošné közti szakaszon kellett bevetni, de kölcsön adták Bra­tislavába és Trnavába is, mert ez idén a tél nem kímélte a lapályokat sem. A hatalmas tel­jesítményt nyújtó masina ren­geteg üzemanyagot fogyaszt. Üzemeltetése az idén több mint 55 000 koronába került. A fo­lyamatos üzemanyagellátás a nagy fogyasztás miatt nehéz, s egyszer, február 23-án, éppen az egyik idei legnagyobb hava­záskor, a pályán fogyott ki az üzemanyaga. Ettől eltekintve a gép igen jó szolgálatot tett és a hegyi terepen sok vonat ké­sését hárította el, nemegyszer a vasútvonal lezárását is meg­akadályozta. Kevesen tudják, hogy az el­múlóban levő tél egyetlen hó­napjában — decemberben — a Keleti Vasútvonal nem ke­vesebb, mint 17 millió koronás többletköltséget számlázott a hóakadályok eltakarítása és a fagyok okozta károk felszámo­lása címén. Kiválasztottunk egy vasúti gócpontot Szlovákia kö­zepén, hogy megközelítő képet kaphassunk, milyen bonyodal­makat okozott az idei tél. A zólyomi állomásra látogattunk el, s megtudtuk: március ele­jéig a tél okozta zavarok miatt 143 vonat összesen 6792 percet késett, az állomásra való be­futásnál 86 vonat 1428 percet vesztegelt. A váltók befagyása és hóval történő betömődése nehezítette az állomás forgal­mát, 55 esetben (összesen 1873 vasúti kocsi) a szomszédos ál­lomást használták, 232 vonatot nem engedtek kigördülni. A tél végi hőingadozások —• éjszaka — 8, nappal +3 fok — kilenc helyen megrepesztették a síneket. Két esetben a pálya­karbantartás okozta hibáról volt szó. Január derekán Har­manecnél kisebb lavina 15 köb­méter földet sodort a pályára, s a hirtelen támadt torlasznak nekiment az 1904 sz. vonat. Szerencsére sebesülés nem tör­ténté s áldozatos munkával a vasutasok három órán belül szabaddá tették a pályát. A közép-szlovákiai pályakör­zetben az idén sok volt a pa­nasz a vonatok fűtésére. Szá­mos személyvagon törött ablak­kal közlekedett. A kocsikarban­tartó részleg számos sürgetés után nagy késve csak Január­ban kapott megfelelő táblaüve­get és javíthatta ki az ablako­kat. Nehézségek voltak a tél miatt fokozottabb mértékben rongálódó tehervagonokkal ls. Most Jól Jött, hogy Füleken üzembe helyezték a régóta ese­dékes javítóvágányt. Közép Szlovákiában a leg­több nehézséget a tél a már említett Besztercebánya—Cre­moSné közti vonalon okozta, de nehéz volt a munka a Brezno— Červená Skala közötti szaka­szon, valamint Körmöcbánya térségében is. A hegyekben né­hol 80 cm hó esett, s ez nagy megterhelést jelentett a vas­utasok száméra. A szolgálati Időre való tekintet nélkül, erőt nem kímélve hófúvásokban, gyakran éjszaka nagy áldozat­készséggel dolgoztak, hogy le­hetővé tegyék a forgalmat. VILCSEK GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents