Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-30 / 101. szám, csütörtök

Fokozzák az ellenőrzés hatékonyságét Az SZSZK Legfelsőbb Ellen­őrző Hivatala tegnap sajtóérte­kezletet tartott a Szlovák Nem­zeti Tanács épületében. Fran­tišek Lipka alelnök elmondot­ta, hogy a múlt év novemberé­től összesen nyolc jelentős és számos kisebb-nagyobb ellenőr­zést végzett a Legfelsőbb El­lenőrző Hivatal. Ezeket az ak­ciókat joggal nevezhetjük lel­kiismeret-röntgennek. Felülvizs­gálták a párt- és a kormány­szervek határozatainak, intéz­kedéseinek a gyakorlatba tör­ténő bevezetését, foglalkoztak a tanítók részére épülő laká­sokkal kapcsolatos kérdések­kel, a lakosság élelemmel és más közszükségleti cikkel való ellátásával, a rendkívüli jutal­mak igen sok esetben vitatható módon történő kifizetésével, a húsellátás kérdéseivel, az efsz­ek és más szervezetek mellék­ágazati termelésével és még több más kérdéssel. Az elmondottak alapján tö­mören és a lényegre szorítkoz­va megállapíthatjuk: sok he­lyen felelőtlenül kezelik az ál­lam vagyonát és mind a keres­Pártfegyelmi eljárás j ČSTK j — A CSKP Utoméfi­cei járási bizottsága a járási ellenőrző és revíziós bizottság­gal együtt megvitatta a roud­nicei MEVA gépipari vállalat gazdasági fogyatékosságait, va­lamint igazgatójának, Vladimír Voplatkánuk a munkájában és magánéletében felmerült hibáit. A vállalatban végzett elemzés feltárta a vállalat pénzeszkö­zeinek helytelen felhasználását, az állami terv hiányos teljesí­tését és egyéb erkölcsi kihágá­sokat. Vladimír Voplatku igaz­gató számos figyelmeztetés el­lenére sem volt hajlandó meg­változtatni magatartását, s ren­det teremteni a vállalat gaz­dálkodásában. A rossz helyzetről, a túlzott munkaerő vándorlásról, a mun­katermelékenységben, a bére­zésben előfordult fogyatékos­ságokról nem informálta a CSKP és az FSZM üzemi bizott­ságait, önkényesen gazdálko­dott az üzem pénzeszközével. Igazgatói tisztségéből és párt­tagságából adódóan teljes fele­lősséggel tartozik az üzem je­lenlegi helyzetéért. A CSKP járási bizottságának elnöksége a KERB irodájának javaslatára megvitatta az üzem­ben végzett elemzés eredmé­nyeit, s úgy döntött, hogy Vla­dimír Voplatka igazgatót kizár­ja a párttagok sorából, leváltja igazgatói tisztségéből. kedelem, mind pedig az építke­zések terén számos visszaélés tapasztalható. Egyes üzemek különféle fondorlatokkal két­szer Is kifizetik az egyszer el­végzett munkát, az elárusítók közül sokan spekulációkkal, nemegyszer pedig lopással, csa­lással károsítják meg a vásár­lókat. Megdöbbentő például, hogy a bútorgyárak leállították a sokak áltiii keresett, arány­lag olcsón árusított komplett bútorok gyártását (pl. a meg­közelítőleg 7000 koronáért áru­sított LO 05-ös jelzésű háló- és nappali szobát) és helyette ké­szítik a 21000 koronás Perlát és egy másik, megközelítőleg 19 000 koronás bútort. Az ellenőrző szervek 12 mil­lió koronát kitevő árdrágítást lepleztek le és közel félmillió koronát érő „eltitkolt", más szóval pult alatt árusított cik­ket találtak. Beavatkozásuk kö­vetkeztében 4 millió korona ér­téket kitevő „eltűnt" anyag és áru is került elő. Harminchat ügyet átadtak a bíróságnak, és 58 000 korona értékű büntetést szabtak ki a vétkesekre. Ezek azonban csak statiszti­kai adatok, fontosabb kérdés, hogyan lehet megakadályozni az elburjánzott, zavarosban tör­ténő halászást? A Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal alelnöke el­mondotta, hogy meg kellene gyorsítani a vétkes személyek ellen indított bűnvádi eljárások lefolytatását, az ellenőrző szer­veknek sűrűbben kell vissza­térniük azokra a helyekre, ahol hibákat találtak, mert sok üz­letvezető arra gondol: no, itt már jártak, „leguberáltam" azt a pár százast, most egy ideig békességem lesz töltik. Az ellenőrző szervek nem győzik az összes visszaélést, csalást felfedni, ezért a vásár­lók is legyenek egy kicsit el­lenőrök. Figyeljék a mérleget, az eladott áru minőségét, faj­táját és az észlelt fogyatékossá­gokat jelentsék. Az SZSZK Legfelsőbb Ellen­őrző Hivatala az elkövetkezen­dő Időszakban felülvizsgálja a Csehszlovák Rádió, a Tatran és Obzor kiadó, gazdasági ügyeit. Továbbá ellenőrzi azokat az építkezéseket, amelyeket ebben az évben át kell adniuk az épí­tőknek, és igyekszik gátat vet­ni a gombamódra elszaporodó, megkezdett építkezéseknek. El­lenőrzést végez a külkereske­delmi szerveknél is, mert fo­gyatékosságok mutatkoznak az exporttervek teljesítésében is. Akcióiból kizárja az ösztönössé­get, és minden esetben átgon­doltan, jár el. / k. l.j A Szlovák Nemzeti Tanács r • IIJ FABRY ISTVÁN JOZEF GAJDOSÍK Kitüntetések hazánk felszabadításának 25. évfordulója (Folytatás ax 1. oldalfái) 1. dr. Vlastislav Červený docenst, dr. Karel Peč docenst, a prágai Károly Egyetem Geofi­zikai Intézetének tudományos dolgozóit, 2. dr. Zdenék Ceplechát, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia Asztronómiai Intézeté­nek tudományos dolgozóját, dr. Lubor Kresák docenst, a Szlovák Tudományos Akadé­mia Bratislavai Asztronómiai Intézetének tudományos dol­gozóját, 3. dr. Miloslav Bohdanov­skýt, Pavel Kratocbvil mérnö­köt, Július Pouchlý mérnököt, a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Makromole­kuláris Kémiai Intézetének dolgozóit, 4. dr. Antonín Vlčeket, a CSTA prágai Polarografiai In­tézetének tudományos dolgo­zóját, dr. Ján Fažo mérnököt, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola tanárát, 5. dr. Karel Slavíkot, a prá­gai Károly Egyetem orvosi fa­kultásának tudományos dolgo­zóját, H. dr. Zdenék Lojdát, a prá­gai Károly Egyetem orvosi fa­kultásának tudományos dolgo­zóját, 7. dr. Jaroslav Brčákot, a CSTA prágai Botanikai Kuta­tóintézetének tudományos dol­gozóját, 8. Alois Farlik mérnököt és Emanuel Ondráček mérnököt, a brnói főiskola tanárait, 9. dr. Emil StraíSákol, a bratislavai Pedagógiai Kutató­intézet tudományos dolgozó­ját. 11. Kiváló találmányaikért és a műszaki fejlesztésben elért alapvető változásokért I. dr. Jirí Kozák mérnököt, a Klement Gottwald Vasmű bratislavai intézetének dolgo­zóját, dr. Josef Wanke mérnö­köt, a prágai Kohászati Terve­zőintézet dolgozóját. 2. Jindŕich Vinš mérnököt, Stanislav Ružička mérnököt és Ján Trnka mérnököt, a bécho­vicei Állami Gépipari Kutató­intézet dolgozóit, dr. Ladislav Cigánek akadémikust, a bra­tislavai Szlovák Műszaki Fő­iskola tanárát, 3. Stanislav Jura mérnököt, dr. Miroslav Bočeket, Miroslav Roiis mérnököt, a prágai Ma­tematikai Gépek Kutatóintéze­tének dolgozóit, 4. Miroslav Studnička mér­nököt, a prágai A. S. Popov Hírközlési Kutatóintézet dol­gozóját, 5. Vladimír Kraust, a prá­gai Agyagkutató Intézet dol­gozóját, 8. dr. Mikuláš Gregor mér­nököt, a Szlovák Tudományos Akadémia levelezötagját, a Szlovák Műszaki Főiskola ta­nárát. III. A zene és képzőművé­szet, a színház és filmművé­szet, valamint az irudalom te­rén elért sikeres alkotásokért: 1. Milan Rúfus költőt, 2. Hana Janku-Svobodovát, a Brnói Állami Színház opera­énekesnőjét, 3. Andrej Očenáš érdemes művészt, zeneszerzőt, 4. František Rauch érdemes művészt, zongoraművészt, 5. Ottó Eckert érdemes mű­vészt, a prágai Iparművészeti Főiskola tanárát, 6. Pavel Hasprát, a Szlovák Nemzeti Színház rendezőjét. Egy kommunista életrajza Mint lapunk más helyén is jelentettük, az SZLKP KB Központi Ellenőrző- és Revíziós Bizottsága elnökévé VHiam Šalgovič elvtár­sat választották. A közelmúltig diplomáciai szolgálatot teljesítő ezredes ismét visszatér abba a funkcióba, amelyből 1968 májusában távozott. 1919. december 12-én született Ružindolban, Trnaván járt polgári iskolába és Bratislavában nyomdászipari tanuló volt. Kommunista világnézete már fiatal korában kialakult és hálásan emlékezik vissza tanítóira, Labuda, Cáp, Strechaj és más elvtársakra, akik szívébe ültették a szeretetet a munkásosztály és a párt iránt. A martini könyvnyomdában kommunista meggyőződése határozott irányt kapott. Amikor 1942-ben büntetésből, mert segített a kom­munista sajtó illegális kiadásában, a keleti frontra vezényelték, kijelentette: tudja, hogy hol van a helye. Valóban tudla. Amint az orosz frontnn harcoló, úgynevezett szlovák hadsereg tagjaként megismerkedett a tereppel, azonnal kapcsolatot keresett Ján Nálepka kapitány illegális csoportjához és 1943. május 10-én ezzel együtt átment az ukrán partizánokhoz. Ezeket az eseményeket és a szovjet testvérekkel együtt vívott harcokat írta meg „Ján Nálepka a tanító, a partizán és a hős" című könyvében. Tiszti rangban vett részt a Szovjetunióban megalakult első csehszlovák hadlest harcaiban és számos kitüntetést kapott. A ha dikereszt kétszeres tulajdonosa, ezenkívül a Fehér Oroszlán Ér­demrenddel, a Vörös Csillag Érdemrenddel, a Szovjet Vörös Csil­lag Érdemrenddel, az SZNF első fokozatával és inás érdemrendek­kel tüntették ki. Múlt évben 50. születésnapja alkalmából a köz­társasági elnök a Munkaérdemrendet adományozta Šalgovič elv­társnak. A felszabadulás után V. Šalgovič különböző tisztségeket töltöit be. Többek között az SZNT, később a Nemzetgyűlés képviselője volt. Különféle pártfunkciókat töltött be a csehszlovák hadsereg­ben is, ahol 1951-ig dolgozott, amikor jogellenesen elbocsátották a csehszlovák fegyveres erő kötelékéből. Visszatért szülőföldjére és több mint egy évig az állami gazdaságok főigazgatóságának igazgatója volt. Ezután öt évig töltötte be a földművelésügyi megbízott első helyettesének funkcióját. A párt azonban újabb feladatokkal bízta meg és végül egészen 1968 májusáig, közel hét éven át, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke volt. Ebből az időszakból említést érdemel a rehabilitáció előkészítésével kapcsolatos munkája, az úgynevezett barnabitkai bizottságban, valamint részvétele 19B8 januárjának előkészítésé­ben. I9B8 májusa illán nevezték ki a szövetségi belügyminiszter helyettesévé. Becsületes kommunista és internacionalista maga­tartása miatt az ellenforradalmi, antiszocialista, jobboldali oppor­tunista erők dühödt támadásának célpontjává vált. Azonban híí maradt a marxizmus—leninizmus eszméihez. Ezért visszatérése abba a funkcióba, amelyből két évvel ezelőtt eltávozott, helyes és indokult. —hg— Mindenki szocialista módon Példát mutatnak a felhívás A gazdasági konszolidáció elengedhetetlenül megkívánja c munkatermelékenység növelését, amely viszont elképzelhetet­len a dolgozók aktivizálása, az új munkamódszerek és a szo­cialista munkaverseny új formáinak bevezetése nélkül. Töb­bek között az ezzel kapcsolatos kérdésekről, a „Mindenki szocialista módon" mozgalom meghódításáról, a szocialista munkaverseny fellendítéséről, a vállalások teljesítésének el­lenőrzéséről, hatékonyságának növeléséről tárgyalt e hónap közepén 24 üzem pártszervezetének és szakszervezetének el­nöke egy bratislavai országos értekezleten, melyen értékes felhívási fogadtak él és írtak alá. Közöttük van a Gépkocsi­fuvarozási Vállalat érsekújvári üzeme is. Az üzemnek — szállítóválla­latról lévén szó — nem cse­kélység: 813 alkalmazottja van. Három üzemegységre tagoló­dik: Érsekújvár, Párkány, Su­rány. Ember legyen a talpán, aki húrom, egymástól távol eső munkahelyen dolgozó és egyéb­ként is egész nap az ország­utakat járó embert irányít és valamilyen akcióba beszervez. És az érsekújvári 808. számú üzem egész évre szóló összüze­mi munkavállalása azt bizonyít­ja, hogy mégis lehet, méghoz­zá nem is akárhogyan! Aradi András, a munka- és bérosztály vezetője elmondotta, hogy a már említett országos értekezletet követő napon aktí­vát hívtak össze, melyen meg­tárgyalták a „Mindenki szocia­lista módon" mozgalomnak az üzem viszonyaira alkalmazható és realizálható feladatait. A be­számolót ' és a felszólalásokat magnetofonszalagokra rögzítet­ték és az egész anyagot lefor­gatták azoknak a gépjárműve­zetőknek, akik a gyűlés idején szolgálati úton voltak. Ezután minden részlegnek adtak egy vastag füzetet, melybe a dolgo­zók beírják az össztizemi mun­kavállalásból rájuk háruló fela­datokat, a teljesítés határidejét, és bejegyzik azt a napot, ami­kor a vállalást teljesítették. Az érsekújvári üzemrészleg dolgozói ez év január 8-án is­merték meg az 1970. évre vo­natkozó feladatokat és a nyu­gat-szlovákiai kerületben levő gépkocsifuvarozási vállalatok közül elsőként mozgósították a dolgozókat a feladatok túltel­jesítésére. Ennek eredménye­ként az egész évd tervezeti tisz­ta bevételt 200 000 koronával teljesítik túl. Elhatározták, fel­újítják a szocialista munkabri­gád cím elnyeréséért folytatott versenyt és csak ellenőrizhető, konkrét tettekre vonatkozó vál­lalásokat fogadnak el. Dicséretes és követésre mél­tó az alkotó kezdeményezésnek az a sokrétűsége, amellyel az érsekújváriak vállalásának tal­lózása közijén találkozunk. Jól­eső érzéssel olvas az ember ilyen sorokat: „Szabad időnk­ben átvizsgáljuk azokat az út­vonalakat, amelyeken járataink közlekednek és a talált fogya­tékosságokat eltávolítjuk. Ez­zel a közlekedés zavartalansá­gát biztosítjuk." A Gépkocsi fuvarozási Válla­lat érsekújvári 808. üzeme fel­hívást intézett a bratislavai ve­zérigazgatóság hatáskörébe tar­tozó valamennyi üzemhez, mely­nek egyik sarkalatos pontja azon üzemek részére történő fennakadás nélküli anyagszállí­tásra vonatkozik, amelyek a CSKP KB felhívása alapján sza­bad szombatokon is dolgoznak és szükségük van járműre. Az egész üzemi munkaválla­lás száz meg száz kisebb .na­gyobb vállalás összegezéséből „állt össze". így most az üzem minden dolgozója aktívan részt vesz a vállalat gazdasági ered­ményeinek formálásában, az új munkamódszerek bevezetésé­ben, más szóval: közvetlenül, vagy közvetetten az üzem fej­lesztésében és végső fokon az irányításban is. Ez pedig mér­hetetlenül nagy erkölcsi és anyagi hasznot jelent. KOMLÔSI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents