Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-23 / 95. szám, csütörtök

JOZEF LENÁRT ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás a 3. oldalrt ) vonalhoz tartozhatni, anit>Iy az emberiséget a jólét és az igazi emberi kapcsolatok társadalma felé vezeti. Azok az élvtársak, akik távoznak a párttagok soraiból, teljes mértékben bekapcsolódhatnak a pártonkívüliek nagy hadseregével együtt a szocialista társadalom építésébe. Az igazolványcsere nem jelent a párttagság egy része ellen foganatosított megtorló intézkedést, hanem magasabb igények támasztását a párttagok eszmei és politikai érettségével szemben. A kommunistáktól többet fogunk követelni, mint másoktól. A párttagnak sokoldalúan fel keli készülnie ama feladatok teljesítésére, amelyek az egész pártra hárulnak abból a tényből, hogy a szocialista társadalom vezetőereje. Ezért az elnökség az igazolványcsere fő veszélyének a párttagok felelősségtudata és eszmei-politikai érettsége értékelésének liberalista módszerét tartja. Ha a párt most nem tudna eszmeileg és szervezetileg is megválni a jobboldali opportunizmus képviselőitől, hosszú időn át vergődne a válságban, az ellentétekben, és nem tudná teljesíteni — mint a társadalom vezető ereje — történelmi küldetését. - A pártépítés lenini szervezési alapelve a demokratikus centralizmus. Éppen ezt az alapelvet támadtak nagyon élesen a jobboldali és az antiszocialista erők. 1968 tavaszán a jobboldal képviselői a párt belső életének „demokratizálása" ürügyén megpróbálták a párt új alapszabályzat-javaslatába is becsempészni ennek az alapelvnek a tényleges érvénytelenítését. A valóságban e szándékuk mögött az rejtőzött, hogy u pártot vitaklubbá változtassák, amely szünet nélkül eszmei problémákról vitatkozik, de semmit nem vezet, nem irányít, mán dönt el. Természetesen a vita, a nézetek tisztázása, a kölcsönös eszmei gazdagítás szükséges és a párt belső életében nélkülözhetetlen. A vita azonban csak arra vonatkozhat, hogyan keressük a párt és a társadalom tevékenységében az újat, a jobbat. A párt azonban nem tűri meg soraiban a karrieristákat, akik "befurakodtak a pártba és afelett szerettek volna vitatkozni, hogy létezzen-e a CSKP vagy sem. Ilyen emberek nem valók a pártba. így tehát érthető, hogy a pártból távoznak azok, akiknek szemében a demokratikus centralizmus alapelve már hosszú idő óta szálka volt! Akinek a párt belső fegyelme teher és nem akarja teljesíteni a felsőbb pártszeryek határozatait, holott az a demokratikus centralizmus elválaszthatatlan része, távozhat a pártból. A párt önkéntes szervezet, amely nagyon nagy igényeket támaszt tagjaival szemben. A párt belső demokráciájának fejlesztését nagyon fontos fel: adatnak tartjuk. Azonban abból indulunk ki, hogy a de^ mokratikus centralizmus alapelvének ezzel összhangban és nem ellenkezőleg kell fejlődnie. A párt marxista—leninista jellegének felújítása a párt és a tömegek szilárd kapcsolatának is döntő feltétele. Lenin úgy határozta meg a párt szerepét, hogy a tömegek vezetője és szervezője. Az a politikai mozgalom, amely állandó belső e-llentétekkel küzd, amelynek nincs kötelező fegyelme, nem játszhatja a tömegek vezető szerepét. Ezért nem hagyhatjuk jóvá azokat a véleményeket, amelyek azzal riasztanak, hogy meggyengül a pánt és a tömegek kapcsolata, ha a párt szakít a helytelen jobboldali 'opportunista nézetek képviselőivel, azokkal, akik idegen ideológia és helytelen gyakorlat hordozói. A valóság más: azzal, hogy a párt szervezetileg és eszmeileg megszilárdul, elmélyíti kapcsolatát a dolgozó tömegekkel. Pozitív megoldásokra törekszünk A stabilizációs folyamat je lenti a szocialista társadalmi rendszer működése felépítéséről szóló lenini alapelvek felújítását. Ezért a pártnak különös gondot kell fordítania a fejlett szocialista társadalom építési folyamatában az államapparátus feladatára. A társadalom további fejlesztésében jelentős szerepe van a Nemzeti Front feladatai továbbfejlesztésének is. Szocialista társadalmi rendszerünkben állandóan fokozódik a társadalmi szervezetek jelentősége. Társadalmunk demokratikus jellegének elmélyítése csak a szocialista demokratizmus lenini elveinek alapján lehetséges. Ha a szocialista demokráciát a burzsoá demokrácia mechanizmusával helyettesítik, az nem a szocialista társadalom demokratikus jellegének elmélyítéséhez, politikai rendszere tevékenységének megjavításához, hanem éppen ellenkezőleg: annak szétrombolásához vezet. Azok a kísérletek. amelyek meg akarták bontani a társadalom szocialista építésének lenini alapelveit, akár a „demokratikus szocializmus", vagy az „emberarcú szocializmus" leple alatt, a valóságban nem szilárdítják meg társadalmunk demokratikus jellegét, hanem zavart, anarchiát Idéznek elő, és végső következményeikben kitárják az ajtókat az ellenforradalom előtt. Az ellenséges propaganda azzal rágalmaz bennünket, hogy nálunk terror van, embereket zártak be és politikai perekre készülünk, ök maguk is tudják, hogy ez hazugság. De igyekeznek dolgozóinkba szuggerálni a gyászos légkört, a bizonytalanságot, amelyben sikert érhetnek el a sarlatánok és a csalók. Pártunk és állami szerveink nemegyszer kijelentették, hogy nálunk senkit nem fognak törvényellenesen üldözni, de ugyanakkor nem riadunk vissza attól sem, hogy az államhatalmat alkalmazzuk azok ellen, akik fel akarják forgatni szocialista rendszerünket, szétlopkodják a szocialista tulajdont, megzavarják az állampolgárok nyugalmát és békéjét, s támadják a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünket. A mi szocialista demokráciánk elegendő lehetőséget nyújt arra, hogy állampolgáraink részt vegyenek az államigazgatásban, hogy elegendő információt kapjanak és eszmecserét folytathassanak. De államunk nem tűr e! semmiféle Hyde-parkot, ahol egyesek szeretnék a világpolitika súlyos kérdéseit megoldani, de közben elfelejtik megmosni saját nyakukat és levágatni hajukat. Jelenlegi munkánk számára rendkívül jelentősek Leóin tanai, amelyek szerint a párt szerepe az, hogy a társadalmi fejlődés programozója legyen. Már a konszolidáció során, amelyet ebben az évben akarunk betetőzni, megteremtjük a további társadalmi fejlődéssel összefüggő problémák pozitív megoldásának feltételeit. A jövő programunk szempontjából elsőrendű' jelentőségűek a gazdasági kérdések. Közismert, milyen fontosságot tulajdonított Lenin annak, hogy a háború által elpusztított Oroszországban megoldják a kulcsfontosságú gazdasági problémákat. Az elektrifikációs tervet a párt második programjának nevezte. Lenin eszméi különösen nagy fontosságúak ma, amikor a többi szocialista országgal együtt a tudományosműszaki forradalom kibontakoztatására készülünk, ez a szocialista világrend alapvető stratégiai feladatainak egyike. dunk. Elképzelhetetlen a viszszatérés a régi irányítási módszerhez, amelyet már túlhaladtunk. Sajnos, a jobboldali és az antiszocialista erők hatására antimarxista elemek kerültek a gazdasági reform koncepciójába, és ez negatív hatást gyakorol megvalósításának egész folyamatára. tgy a Šik által vezetett csoport befolyása alatt olyan elképzelések kerültek ebbe a koncepcióba, melyek szerint át kell térni a termelőeszközök tulajdonjogának csoportos formájára, holott ezt annak idején Lenin nagyon élesen bírálta. Az elméleti front egy része lebecsülte a gazdaságfejlesztés tervszerűségének alapelvét, engedett a piaci mecha nizmus lehetőségéről szóló irreális elképzeléseknek, melyek szerint ez a gazdaságfejlesztés szabályozója. Paradoxon, hogv a piaci mechanizmus alá rendelték a tervet, holott a tőkésországokban is arra törekszenek, hogy érvényesítsék a tervszerűség alapelvét. Gazdasági téren a normalizálási folyamat elsősorban azt jelenti, hogy a társadalom gazda sági életében fel kell újítani a párt vezető szerepét, a tervirányítást, s ezzel egyidejűleg a gazdasági reform koncepciójának további fejlődését meg kell tisztítani a nem marxista hordaléktól. Ha azt akarjuk, hogy a gazdasági reform eredményes legyen, akkor a marxista gazdasági elméletből és Leninnek a szocialista gazdásági rendszer felépítéséről és működéséről szóló tanaiból kell kiindulni. Gazdasági rendszerünk további tökéletesítését célzó munkánkban teljes mértékben érvényesíteni fogjuk a már jelentős sikereket elért testvéri szocialista országok tapasztalatait. A szocialista társadalom előtt a tudományos-műszaki forradalom soha nem látott távlatokat mutat. A szocialista társadalmi rendszer minden lehetőséget megad a tudomány és technika gyors fejlődéséhez és lehetővé teszi, hogy elkerüljük azokat a negatív társadalmi következményeket, amelyek a fejlett tőkésországokban a tudományosműszaki forradalom egyiiltjárói. A fejlett tőkésországokban e forradalom fejlődésének feltétele a monopolisztikus szerkezet, és eredményei mindenekelőtt a pénzoligarchia birtokába kerülnek, amely a korszerűtlen társadalmi viszonyok legfőbb fenntartója. A szocialista társadalom lehetővé teszi, hogy a tudomány és a technika gyors fejlődését valamennyi társadalmi osztály, csoport érdekében használják fel. Ahhoz, hogy lehetőségeink vaióru váljanak, a párttagok és a pártonkívüli állampolgárok olyan áldozatkész és céltudatos tevékenységére van szükség, amely a párt gazdaságprogramjának realizálására törekszik; a lenini munkastílusra van szükség és arra, hogy lelkesedve törekedjünk a kitűzött feladatok teljesítésére. A lenini alapelvek alkotó érvényesítése és további fejlesztése nagy távlatokat mutat társadalmunk előtt. Arról van szó, hogy teljes mértékben kihasználjuk azokat a nagy lehetőségeket, amelyeket további fejlődésünk számára nyújt szocialista társadalmunk eddigi fejlődése és szoros együttműködésünk a testvéri szocialista országok kai. A szocializmusba való átmenet korszaka A tudományos-műszaki forradalom leíieiségei A jelenleg megoldandó problémák között kulcsfontosságú helye van a gazdasági reformnak. E kéjyajésről nemcsak a párton belrápolyt éles küzdelem, hanem ÍRÜrsadalomban is. Magában véve az a gondolat, hogy szükség van a népgazdaságirányítási rendszer megváltoztatására ahhoz, hogy áttérjünk az intenzív gazdasági fejlődésre, helyes volt és ehhez ragaszkoElvtársakl A Szovjetunió tapasztalatai, a mi tapasztalataink és a többi szocialista ország tapasztalatai, valamint valamennyi földrész kommunista pártjainak öt évtizedes forradalmi tevékenysége a fejlett tőkésországokban és a fejlődő, országokban is, meggyőzően bizonyítják a leninizmus nemzetközi tartalmát, hatását és jelentőségél. Korunk, ahogy azt Lenin megmutatta, a kapitalizmusból a szocializmusba való világméretű áttérés korszaka. Az emberiség úgy lépett a huszadik század utolsó harmadába, hogy kiéleződött a történelmi küzdelem a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erői között. E küzdelem színhelye az egész világ. A társadalmi élet valamennyi területe — a gazdasági, a politikai csakúgy, mint az eszmei és a kulturális. Korunk minden rendkívüli bonyolultsága, sokrétűsége., és különösen válságos volta ellenére is számos új, Lenin lángelméje által előrelátott jelenséggel gazdagodott. A nemzetközi forradalmi munkásmozgalom tapasztalatai ma jobban, mint bármikor azelőtt, Igazolják, hogy a leninizmus az a valóban reális elméleti-politikai rendszer, amely lehetővé teszi a lényeg megértését, a mozgatóerők és az emberiség fejlődése távlatainak megértését e mozgás általános és specifikus törvényszerűsége dialektikus egységének szempontjából. Ha ma elgondolkodunk a társadalmi jelenségek lenini megközelítéséről, és a marxizmus—leninizmus általános érvényességéről, mi is szeretnénk a nemzetközi munkásmozgalom iránt érzett felelősségtudattal hangsúlyozni az internacionalizmus jelentőségét. Különösen jelentős éppen az osztályszempontból megosztott világban, amikor a kapitalizmus és a szocializmus erői szemben állnak egymással. A fejlődés jelenlegi szakaszában különösen elmélyültek és kibővültek a proletár és a szocialista internacionalizmus kritériumai. A szocialista internacionalizmus alapelveinek fejlesztése és következetes érvényesítése különösen a mi. 1968. évi tapasztalatainkkal kapcsolatban lép előtérbe. Gondolkodásra késztet bennünket afelett, hogy mi az, ami jelenleg a nemzetközi kommunista mozgalomban és különösen a szocialista társadalmi rendszerű országokban a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában közös, ami meghatározza az imperializmus elleni közös harcunkban á minőséget és az erőt, és ellenkezőleg, mi aZ, ami ezt az erőt, vagyis ezt az egységet gyengíti. A szocializmus ellenségei arra törekszenek, hogy a „korlátozott szuverenitásról", a „bürokratikus internacionalizmusról" stb. alkotott álelméletekkel, de különösen a nacionalizmus felszításával gyengítsék a világ szocialista erőihez és az imperialistaellenes harchoz fű ződő hagyományos és mély kapcsolatainkat. E tevékenység ellen- úgy emelünk gátat, ha megszilárdítjuk a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő Internacionalista kapcsolatainkat, a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Ez a legbiztosabb szavatolója szuverenitásunknak, annak a szuverén és történelmileg szükségszerű jogunknak, hogy a szocializmust építsük. Az internacionalizmus következetes érvényesítésének feladatával kapcsolatban különösen előtérbe lép, hogy milyen a viszonyunk azokhoz a feladatokhoz és célkitűzésekhez, amelyek összefüggnek a fejlett tő késországokban és a fejlődő országokban működő munkásmozgalmakkal: vagyis az imperializmus ellen vívott harc oszthatatlanságának a kérdése. A szocialista világforradalom fejlődé sére minden szocialista ország és a szocialista világrend mindenekelőtt gazdasági hatást gyakorol azzal, hogy olyan társadalmi rendszert épít, amely megelőzi a kapitalizmus termelőerőit. Egyidejűleg azonban — Lenin tanai szerint — közös stratégiánk a nemzetközi proletariátus forradalmi harcának támogatása. Elvtársak! A Lenin-jubileum alkalom ar ra, hogy elgondolkodjunk a megtett út felett, az évszázad felett, amely tele van nehéz küzdelmekkel, győzelmekkel és eredményekkel, egyidejűleg tévedésekkel és hibákkal is, de amely végül is a leninizmusnak mint a társadalmi haladásért harcoló forradalmi erők elnaé létének és módszerének győzelmes előnyomulása. De alkalom arra is, hogy a lenini eszmék alapján lenini módszerrel dolgozzuk ki társadalmunk további fejlődésének koncepcióját. Népünk az új feladatok teljesítését a munkásosztály ve zetésével, a megújhodott, eszmeileg és szervezetileg egységes marxista—leninista párt vezetésével kezdi meg, megbont hatatlan egységben a Szovjetunió vezette többi szocialista ország népeivel. Éljen a Szovjetunió vezette szocialista országok népeinek törhetetlen egysége! Éljen Csehszlovákia Koramu nísta Pártja, hazánkban a szocializmus építésének ösztönzője és szervezője! A nagy Lenin lobogója alall előre az új forradalmi harcra, a szocializmus és a kommunizmus új győzelmei felé! Lenin nevét visszhangozza a világ USAKA — A L EXPO 197Ü világkiállítás csehszlovák részlegének dolgozói megemlékeztek Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójáról. Az ünnepélyen részt vett a szovjet kiállítási részleg küldöttsége is A. I. Golovkinnak, a szovjet pavilon főbiztosa helyettesének vezetésével. Az emlékünnepélyen Miroslav Galuska, a -csehszlovák kiállítási részleg főbiztosa mondott ünnepi beszédet. Öt követően T. Pancsenkova, a történelem t udományok doktora, a szovjet kiállítási részleg Lenin-termének. munkatársa méltatta a nagy forradalmár és gondolkodó munkásságát. BUENOS AIRES - Az Argentin Kommunista Párt túlteljesítette azt a kötelezettségvállalását, hogy Lenin születése 100. évfordulója tiszteletére 15 000 új tugot toboroz a párt soraiba. BUDAPEST - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa V. I. Lenin születésének 100. év fordulója alkalmából szerdán délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten a Felvonulás tér Lenin szobránál. A magyar, szovjet és vörös zászlókkal övezett téren több ezer fővárosi dolgozó gyűli öszsze. MOSZKVA — A Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeumában a Lenin-centenárium alkalmából „Lenin és Moszkva'" címmel kiállítás nyílt. A bemutatott dokumentumok között szerepel a moszkvai városi tanácsnak az az egykori határozata, amely Lenint a tanács örökös tagjává nyilvánította. MADRID — A madridi egyetemen tegnap tiltakozó gyűlési tartottak, mert az egyetem ve zetösége megtiltotta Lenin születése 100. évfordulójának meg ünneplését. A rendőrség és a diákok öszszecsapása során többen megsebesültek. PÁRIZS — A Francia Kom inunista Párt a Mutual ite Palota nagytermében tartott emlékünnepségen ünnepelte meg Lenin születésének 100. évfordulóját. Az ünnepség díszemelvényén helyet foglaltak az FKP Politikai Bizottságának és a párizsi szervezet vezetőségének lagjai. Az ünnepséget Étienne Fajon, az FKP Központi Bizottságának titkára nyitotta meg, majd Georges Marchais főtitkár-helyettes mondott beszédet. RÓMA — Lenin-emlékművet lepleztek le Capri szigetén. A szobrot Giacomo Manzu ismert szobrász alkotta, és a sziget egyik legszebb helyén „Augus tus császár kertjében" helyez ték el. Mint ismeretes, Lenin több ízben meglátogatta Capriszigetén Gorkijt. KAIRÓ — Vladislav Novák, Csehszlovákia egyiptomi nagykövete Kairóban „Lenin és Csehszlovákia" címmel kiallí tást nyitott meg, amelyen részt vettek az egyiptomi politikai és kulturális élet képviselői, valamint a diplomáciai testület tagjai. 147(1 IV. 23.