Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-21 / 93. szám, kedd

„A GAZDA SZEME" • EGY SZOCIALISTA MUNKACSOPORT TAPASZTALATAIBÓL • AHOL NEM VONTAK VISSZA SEMMIT • A TÁRSADALMI ÉRDEK VÉDELMÉBEN Az első negyedév eredményei „A gazda szeme hizlalja a jószágot" — tartja a közmon­dás, s ez nemcsak az állatte­nyésztésben érvényes. Ott, ahol a „gazda szeme" rajta van a munkán, „hízik" az eredmény, legyen az termelőtevékenység, kereskedelem vagy hivatali el­járás. A gazda a társadalom, a szeme az ellenőrző szerv. A jelenlegi helyzetben, amikor az utóbbi évek deformált gyakor­lata folytán a gazdasági élet­ben sok helyütt túlteng a cso­portos érdek a társadalmi ér­dek rovására, a társadalmi ér­dek érvényesítésére létesült né­pi ellenőrző bizottságok sze­repe jelentősen megnövekedett. Jó munkájuk tehát nemcsak egy-egy fogyatékosság, szabály­sértés leleplezését, kiküszöbö­lését eredményezi, hanem je­lentős tényező a politikai kon­szolidáció szempontjából is, hi­szen egy súlyos deformációt, a társadalmi érdek elhanyagolá­sát segít megszüntetni. Ilyen szerepet azonban valóban csak a jó ellenőrző tevékenység tölt­het be. Ezért az ország egyik ..legjobban dolgozó járási népi ellenőrző bizottságát mutatjuk be az alábbiakban. £ A rimaszombati példa A Rimaszombati járási Népi Ellenőrző Bizottsághoz gyakran járnak tapasztalatcserére más vidékek hasonló küldetésű szer­vei. E bizottság tapasztalatait tanulmányozták a losonci, a vágbesztercei, az eperjesi el­lenőrök, de csehországi bizott­ságok is érdeklődést tanúsíta­nak a tapasztalatcsere iránt. A járási költségvetés ellenőrzésé­ben végzett munkájuk kivívta a legfőbb állami szervek elis­merését is. Nem csoda tehát, hogy kíváncsiak vagyunk a ri­maszombatiak sikerének titká­ra. Ján Václavik elvtárs, az el­lenőrző bizottság elnöke el­mondja, hogy a tavalyi terv szerint nem kevesebb, mint 37 ellenőrzési akciót hajtottak végre és ezen kívül további 9 akciót ütöttek nyélbe terven felül. A terven felüli akciókkal a tíztagú ellenőrző csoport tel­jesítette felajánlását, amelyet a „Szocialista munka kollektívá­ja" cím megvédése érdekében tett. Az akciók során 276 he­lyen végeztek ellenőrzést. Leg­Hagyobb ez idei ellenőrzésük a szén-, a burgonya-, az épület­anyag, a textil- és a bútorke­reskedelemre irányult. A hiány­cikkek eladásának szabálysze­rűsége feletti ellenőrzés jelen­tős fogyatékosságokra derített fényt. # Hol a hiba? A szénhiányra való tekintet­tel az SZSZK kormányrendele­te alapján a jnb már tavaly 20 mázsára korlátozta egy-egy háztartás szénadagját. Az ellen­őrzés kimutatta, hogy a rima­szombati szénraktár 49 esetben, a feledi szénraktár pedig 91 esetben játszotta ki a rendelke­zést. Ez csak az őszi időszak­ban történt kihágások száma, a szabálysértések azonban télen is folytatódtak. A rimaszomba­ti raktár például körzetébe nem tartozó vásárlókat is ellá­tott szénnel, hasonlóképp járt el a feledi raktár is. Ugyan­akkor azonban nem látták el kellőképpen a saját körzetük­be tartozó vásárlókat. A vásár­lók egy részének 3621 mázsá­val többet adtak, míg 1076 igénylőnek semmi sem jutott. Szabálytalanságokat követtek el a sorrenddel is: 36 esetben utólag előnyösebb sorrendbe helyeztek vásárlókat, viszont 14 igénylőnek még júliusi meg­rendelését sem szállították le az év végéig. Az ellenőrök pon­tosan felderítették, kit mennyi­ben részesítettek indokolatlan előnyben, s miért ki a felelős. A széneladás körüli felháborító szabálysértések jogos elégedet­lenséget keltettek Rimaszom­batban és Feleden. Aránylag Jól folyt az elosztás Hnúšfa-Likier­ben. A szabálysértésekért Du­šan Čipka, a járási szénraktár igazgatója, Ondrej Gál, a rima­szombati raktár vezetője, vala­mint Rudolf Kuna, a feledi rak­tár vezetője a felelős. O Hogyan tovább? Rimaszombatban — de má­sutt is — több olyan véleményt hallottam, amelyből kicseng az elégedetlenség a hibák feltárá­sának következményeit ille­tően. Többen azt tartják, hogy az ellenőrző bizottságnak le kellene vonnia a következteté­seket a hibák elkövetőivel szemben. Ha már olyan ponto­san meg tudják állapítani, ki, mikor, hol, milyen baj okozója volt, akkor ott, helyben bün­tessék is meg. Az ilyen vélemé­nyek címére meg kell mondani, hogy az ellenőrző bizottság nem büntető törvényszék. Vég­ső esetben átadhatja a szabály­sértés anyagát az ügyészségnek — s ezt teszi is —, de a bi­zottság kisebb pénzbeli bünte­tések kivételével nem büntet­het. Egy-egy kivizsgálás jegyző­könyve rendszerint azzal feje­ződik be, hogy a bizottság j a ­v a s o 1 valamiféle intézkedést a helyzet megjavítása érdeké­ben. Az intézkedés végrehajtá­sa az illetékes vezető szervek feladata — a vállalatvezetősé­gé, a helyi vagy a járási nem­zeti bizottságé, a leleplezett személy közvetlen feletteséé. Az utóbbi időben némi javu­lás állt be a járási ellenőrző bizottság helyzetét illetően. A párt vezető szerepének megszi­lárdulásával párhuzamosan erő­södik az ellenőrző szerv hely­zete is. A járási pártbizottság rendszeresen felhasználja az ellenőrzés megállapításait és a megfelelő intézkedések végre­hajtásáért felelős kommunisták útján egyre jobban érvényesíti azok következtetéseit. Van-e ennek a gyakorlatnak látszata? — kérdezheti az olvasó. A já­rási ellenőrző bizottság elnöké­nek tanúsága szerint van. A rendszeres vizsgálatok bebizo­nyították, hogy az egyszer fel­tárt és elemzett szabálysértés nemcsak a szabálysértők fele­lősségre vonását eredményezi, hanem az illető vállalatban vagy intézményben a belső el­lenőrzési rendszer megjavítását is. Azok a hibák, amelyeket egyszer már feltártak, csak a legritkább esetben Ismétlődnek. Az ellenőrző szerv tehát a hiba feltárásával, bizonyításával és a megfelelő intézkedés javaslá­sával teljesítette feladatát. Ha a leleplezett szabálysértő még­is a helyén marad, vagy „fel­felé buktatják", akkor az az Illető vállalaton belüli rossz személyzeti politika és helyte­len gyakorlat bűne. O Mi hiányzik a következetességhez? Nyilvánvaló, hogy a cikkünk elején idézett közmondás a jó­szágot hizlaló gazda szeméről csak akkor igaz, ha a gazda A Szlovák Vöröskereszt Köz­ponti Bizottsága nemrég Rozs­nyón igen hasznos országos tanfolyamot rendezett a fiatal cigány lányok számára, hogy megismertettesse őket a higié­nia és az anatómia alapjaival, a csecsemők, az elhagyott öre­gek gondozásának módjával stb. A tanfolyamon a komáromi járásból is részt vett négy kis­lány: az őrsújfalusi Csonka Jú­lia, a gútai Farkas Mária, Ko­vács Teréz, valamint Szulcsáni Vera. Mind a négyen nagyon jól helytálltak a vizsgákon is. A tanfolyam elvégzése után mind a négy kislány a Komá­romi Járási Nemzeti Bizottság népjóléti osztályán helyezke­dett el szociális nővéri minő­sítésben. jószágát nemcsak nézi, hanem tesz is valamit a jószágért. Ah­hoz, hogy az ellenőrzés haté­kony legyen, valami módon kö­telezővé kellene tenni a végre­hajtó szerv számára a megfe­lelő intézkedések következetes végrehajtását. Minden vezető kezében elég eszköz van ahhoz, hogy rendet teremtsen a hozzá­ja tartozó munkaszakaszon. A lazaságok kiküszöbölésére több motívum ösztönözhet. E helyütt az egyik ilyen tényezőt mutat­juk be, mert példáért nem kell messzire menni: vizsgáljuk meg, mi a titka magának az ellenőrző bizottság jó munká­jának. A Rimaszombati Járási Népi Ellenőrző Bizottság 10 tagú munkacsoportból áll, amely évente megvédi a „Szocialista munka kollektívája" megtiszte­lő címet. Érdekes, hogy ez a csoport abban az Időszakban, amikor a központi ellenőrzés szükségességének lejáratására, a társadalmi érdek mellékvá­gányra terelésére és a csopor­tos érdek forszírozására a leg­nagyobb kampány folyt — 1968 májusában —, aprólékos mun­kával szabályzati rendszert dolgozott ki és kezdett érvé­nyesíteni. Ez a szabályzat nyolc sűrűn gépelt oldalon egyértelműen és világosan meg­határozza az egyes dolgozók feladatkörét a bizottságban, fe­lelősségét, munkamódszerét. Ennek alapján mindenki töké­letesen ismeri jogkörét és teen­dőjét. Mindez papírpocsékolás lenne, ha a szabályzatban le­fektetett rendszert nem valósí­tanák meg következetesen. De benne van a szabályzatban, hogy ezért Ján Václavik felel. Ö a vezető, s tudja, ha ő nem lesz következetes, a többiek sem kötelesek erre. Ezért a szabályzat megtartását szolgá­lati kötelességnek tekinti. S ez a számos munkahelyen tapasz­talt lazaságok egyik leghatáso­sabb ellenszere: a vezető, aki következetes önmagával szem­ben, megkövetelheti a követke­zetességet másoktól is. Nem véletlen, hogy ez az el­lenőrző bizottság a legbonyo­lultabb helyzetekben is tisztán­látásról tett tanúságot. A leg­zavarosabb kampányok idején sem tettek olyan intézkedést, s nem hoztak olyan határoza­tot, amelyért ma szégyellniük kellene magukat, vagy vissza kellene vonniuk. A kölcsönös megértés, a problémák nyílt megtárgyalása és magyarázata lehetővé tette, hogy eszmei sí­kon mindig egységes legyen a kollektíva. S ez talán a legje­lentősebb tényező, amely meg­akadályozta, hogy munkájuk­ban lazaságok keletkezhesse­nek. Lehet, hogy a szakmai kérdésekről, a tennivalókról, a jogkör és munkafeladatok fel­osztásáról, vagy a következe­tes feladatteljesítésről tartott értekezletek kizárólag hivata­los, szolgálati tevékenységnek tűnnek. Pedig ebben rejlik mun­kájuk politikuma: a munkavég­zés hogyanja. Ugyanazokat a feladatokat lehet teljesíteni rendszertelenül is, s formai szempontból talán nem lenne kifogás munkájuk ellen. De éppen az, hogy következetesen végzik munkájukat, saját ma­guk körében sem engednek meg lazaságokat és megkövete­lik a tökéletes feladattel­jesítést egymástól — az köve­tésre méltó politikai munka. Ahol elégtelen következtetése­ket vonnak le az ellenőrző bi­zottság által feltárt tényekből, ott éppen" ez hiányzik. VILCSEK GÉZA A lányoknak — amint Ko­vács Teréz és Szulcsáni Vera elmondotta — nagyon tetszik a munka, bár csak kevés gyakor­lati tapasztalattal rendelkez­nek. Egyelőre Szoboszlai Júlia nővér kíséretében látogatják az arra rászorulókat. Szoboszlai Júlia, a Jnb szociális nővére is igen elégedett a lányok eddigi munkájával. Később minden lányt más-más körzetbe oszta­nak majd be a járás területén az arra rászorulók gondozásá­ra, ápolására. Szulcsáni Verát a Szlovák Vöröskereszt járási bizottsága továbbtanulásra ja­vasolta az érsekújvári egész­ségügyi középiskolába. —fa— (Folytatás az 1. oldalról) Az év elejétől fokozatosan gyorsult az ipari teimelés nö­vekedése. Márciusban ez az ütem elérte az 1970. évi állami tervben előirányzott ütemet, azaz a 106,5 százalékot. Az év elejétől a növekedés üteme 104',2 százalék. Bár az Iparban a munkater­melékenység növekedésének az állami tervben előirányzott ütemét márciusban 106,7 száza­lékra teljesítettük, az év ele­jétől mégis 1,1 ponttal a terv alatt maradt. A munkatermelé­kenység gyorsabban növeke­dett, mint az átlagbérek. A Szlovák Szocialista Köztár­saság ipara 1970 első negyed­évéhez viszonyítva gyorsabb ütemben növekedett (106,9 szá­zalék), mint a Cseh Szocialis­ta Köztársaságban (103,4 szá­zalék), de az egyik köztársa­ságban sem tartották be az 1970-re tervezett növekedési ütemet. Az első negyedévben az álla­mi tervben előirányzott növe­kedési ütemet túllépte a szén­fejtés — beleszámítva a gáz­és kokszgyártást, a gumi- és azbesztipar, a műanyagfeldol­gozás, a textilipar, a ruha- és bőripar, a cipő- és szőrmeipar. Ezzel szemben alacsony növe­kedést mutat a gép- és fém­megmunkáló ipar és az építő­anyag termelése. A kisebb hús­felvásárlás és a cukorgyári idény korai befejezése követ­keztében az első negyedévben a tavalyi év szintje alatt ma­radt a Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Minisztérium hatás­köiébe tartozó élelmiszeripar termelése. Az 1969. évi első negyedév­hez viszonyítva jelentősen nö­vekedett a termelés a közszük­ségleti ipar egyes ágazataiban, elsősorban a textil, a ruha- a bőrfeldolgozó, a cipő- és a szőrmeiparban. Márciusban a két előző hó­naphoz viszonyítva meggyor­sult más fontos termékek gyártásának növekedési üteme is. Márciusban az építővállalatok dolgozói által elvégzett mun­kák mennyisége 1,4 százalék­kal volt kevesebb, mint tavaly ugyanabban az időszakban. Az első negyedévben 4,6 százalék­kal volt magasabb. A márciusi kedvezőtlen eiedményekre be­folyással volt a rossz időjárás is. Az első negyedévben a ta­valyi időszakhoz viszonyítva 0,6 százalékkal emelkedett a dolgozók száma, és 4 százalék­kal a munkatermelékenység. 1969 első negyedévéhez vi­szonyítva az év első negyed­évében a Cseh Szocialista Köz­társaságban 2,7 százalékkal, a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban 8,8 százalékkal emel­kedett a saját dolgozók által elvégzett építőmunkák mennyi­sége. Az építővállalatok az első ne­gyedévben 5900 lakást adlak át, a Cseh Szocialista Köztár­saságban 5438-at, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 462-t. Annak ellenére, hogy az elmúlt évhez viszonyítva emelkedett az átadott lakások száma, nyilvánvaló, hogy a második félévben újból sor ke­rül a nem kívánatos haji-ára. Az első negyedévben 242,3 ezer tonna vágómai hát vásá­roltunk fel, ami 11,5 százalék­kal kevesebb a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Ennek oka mindenekelőtt az a feladat, hogy növelni kell az állatállo­mány számát. A szerződéseket a mezőgaz­dasági vállalatokkal már meg­kötötték. A tavalyihoz viszo­nyítva a Cseh Szocialista Köz­társaságban több hüvelyes, ré­pa, burgonya, cukorrépa, zöld­ség és hús (a marhahús kivéte­lével) felvásárlásra kötöttek szerződést, a Szlovák Szocia­lista Köztársaságban pedig több növényi terméket vásá­rolnak fel, — a gabona kivéte­lével. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a vágómarha felvásárlása a tavalyi szint alatt marad. Az első negyedévben a kis­kereskedelmi forgalom az 1969 első negyedéhez viszonyítva 2 százalékkal emelkedett, de márciusban annak ellenére, hogy a húsvéti ünnepek is erre a hónapra estek, a kiskeieske­delmi forgalom szintje a tava­lyi alatt maradt. A külkereskedelemben a be­hozatal növekedésének üteme magasabb volt a szocialista or­szágokba irányuló kivitel növe­kedési üteménél. Míg az első negyedévben 17,8 százalékkal emelkedett a szocialista orszá­gokba irányuló kivitel, a beho­zatal 23,8 százalékkal növeke­dett. A kapitalista országokban irányuló kivitel 29 százalékkal emelkedett, a kapitalista orszá­gokból való behozatal 30,7 szá­zalékkal. A lakosság jövedelme növe­kedésének üteme ez év első három hónapjában 1969 azonos időszakához viszonyítva jelentő­sen lelassult, és csak 4,2 szá­zalékot tett ki. Ezt a fejlődést elsősorban a bérekből eredő bevételek befolyásolták, mivel ezek jelentik a lakosság bevé­telének legjelentősebb téte­lét. Januárban és februárban 1969 első két hónapjához vi­szonyítva a bérek 4,3 száza­lékkal emelkedtek. A kormány­nak a bérek fejlődésére vo­natkozó intézkedésein kívül á betegségek nagy száma is be­folyásolta az ütem lassulását. Hasznát veszik a tanultaknak lton, útfélen... BÉCSBE tartó autóbuszunk utasai közül a rossz tapaszta­latok alapján a jugoszlávok ré­szesültek vámőreink fokozott figyelmességében. Ezt még meg­úszták, de az osztrák oldalon a vámőr leszállította őket, át­nézte bőröndjeik tartalmát, pillantást vetett útipapírjaikra, nekünk intett, hogy folytassuk utunkat, a jugoszláv utasokat pedig a csehszlovák határ felé irányította vissza.. s ALIG hagytuk el buszunkat a Landstrassen, s egyik szlo­vák kollégámmal beszélgetve mentünk a villamosmegálló fe­lé, amikor egy idősebb hölgy megy el mellettünk, alaposan szemügyre vesz bennünket és így szól: „Istenem, még mindig a csehek!" Bizonyára azt hi­hette, hogy amolyan 1968-as fajta menekültek vagyunk, akikkel Bécsben is sok helyütt torkig voltak. ' AZ OPERNR1NG közelében a Belga Repülőtársaság fel-fel­villanó reklámja csalogatja az érdeklődőket. Tojásdad képer­nyőjén ez olvasható: „Jöjjön velünk Mexikóba, a labdarúgó világbajnokságra. A június 2 és 22 közti út ára 30 900 schilling. Az utca embere, ha meg i* né­zi a hirdetést, vagy mosolyog felette, vágy mélyet szippant a friss áprilisi levegőből. A STEPHANPLATZON egy Volkswagen hívta fel magára a figyelmet. Minden üvegén egy alvó ember hatalmas kari­katúrája, ezzel a szöveggel: „Ön is ilyen nyugodtan alud­hatna, ha megvenné tőlem ezt a kiváló, 1967-es gyártmányú kocsit, amelytől családi bajaim miatt kell megválnom!" A mo­solyra keltő felhívást a szerző címe és telefonszáma egészí­tette ki... A BECSI mozikat sem kerüb te el a sex. Egynéhányban ját­szanak sex-filmet. A reklámo­kon természetesen a kritikus helyeket angoltapasz fedi, s ez a magyarázat egészíti kl: „Csak ezeket a képeket tehet­tük ki közszemlére, mert a reklámot 16 éven aluliak is megnézhetik." Egyébként a na­pilapok filmkritika rovataiban legtöbb négy csillaggal értéke­lik a bemutatásra kerülő filme­ket. A sex-filmeket csupán egy csillaggal értékelik. Több eset­ben nyíltan meg is írják: „Tar­talmatlan sex-tobzódás." ZALA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents