Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-17 / 90. szám, péntek

Egy új járás járni kezd A politika és a gazdaság ikertestvérek • Pótválasztás, mint politikai fokmérő • A választók bizalma kötelez • A fejlődés ütemét az iparosítás jelenti • Mit kap még a nagykürtöst járás? A SZOCIALISTA ÁLLAMUNK pulitikai rendszerét alkotó intézmények sorában jelentős helyet foglalnak el a nemzeti bizottságok, mint népképviseleti szervek. Feladatukat a CSKP XIII. kongresszusa a nemzeti bizottságoknak a szocialista rendszerben betöltött szerepéről szóló határozata fogalmazta meg. Jelentőségüket kiemelték az 1967. évi törvényrendeletek, a CSKP KB 1968 novemberi határozata, valamint további pártdokumentumok is. Ezeknek az elveknek a szellemében alakult meg 1968 augusztusában a losonci és a zólyomi járás egy részéből a nagykürtösi járás. Az új járás megalakításának elsődleges célja volt a lakosság anyagi' és kulturális színvonalának általános emelése, elsősorban a járás iparosításának meggyorsításával, a mezőgazdaság színvonalának emelésével és e két fő gazdasági ágazathoz kapcsolódó Infrastruktúra széles körű javítása. Az új járási nemzeti bizottságnak e célok elérésére kidolgozott fejlesztési terveiben elsősorban két körülmény jelentett átmeneti nehézséget: a szocialistaellenes erők által 1968-ban létrehozott bonyolult politikai helyzet, valamint az a tény, hogy az új jnb csak a losonci, illetve zólyomi anyajárásoktól átvett, csökkentett létszámú képviselői testülettel dolgozhatott. Teljes mértékben logikus volt tehát, hogy az új járási szerveknek a mindennapi feladatok elvégzésén kívül elsősorban e két fékező tényező kiküszöbölésére kellett törekedniük. A nemzeti bizottságok és elsősorban a jnb akcióképességének növelését célozta a járási pártbizottság plénumának 1969. évi augusztusi ülése, melyen részletesen elemezték a jnb kommunistáinak tevékenységét, a novemberi határozat célkitűzéseinek teljesítése, valamint a CSKP KB májusi realizációs irányelveinek valóra váltása szempontjából. Ennek az értékelésnek az volt a célja, hogy a jnb funkcionáriusait a járás általános fejlesztése érdekében szükséges gazdasági és politikai feladatok teljesítésére vezesse. LÉNYEGÉBEN SIKERÜLT kiküszöbölni a másik fékező tényezőt is. Múlt év szeptemberében megejtették a Jnb pótválasztásait: 7 választási körzet 18 községében választottak új jnb képviselőket elsősorban azoknak az állampolgároknak a soraiból, akik az utóbbi két év bonyolult politikai viszonyai közepette tudták, hol a helyük, és hűségüket a szocializmus iránt minden időben tettekkel igazolták. Itt kell megjegyezni:, mind a pótválasztások előkészítése, mind pedig lebonyolítása frappánsan bizonyította, hogy a járás lakossága a CSKP KB jelenlegi politikai irányvonala mellett áll, s eltökélten megvalósítja azt. Ilyen politikai és szervezési „előkészítés" után az új, eszmeileg immár egységesebb, soraiban megerősödött jnb sokkal kedvezőbb kilátásokkal láthatott hozzá a járás fejlesztési tervében rögzített feladatok következetes valóra váltásához. A legelső teendők közé tartozik megfelelő munkaalkalmak megteremtése a járás lakossága számára, elsősorban Ipari üzemeknek a járásba telepítésével. Ez azért is létfontosságú, mert jelenleg csökken a járás lakosságának száma, romlik a dolgozók korátlaga, csökken a szaporulat — mindez azért, mert a munkavállalók Jelentős része, elsősorban a munkába lépő fiatalok a járáson kívül keresnek s találnak megélhetést. Ezek a tények kényszerítették az új járási szerveket minden alkalmat megragadni annak érdekében, hogy a járás lakosságának ne kelljen imtoaár évtizedek óta messzi vidékeken munkát és megélhetést keresnie. Az elmúlt időszakban két vállalat igazgatóságával: a libereci gépkocsijavító vállalattal és a Liptovský Hrádok-i Tesla elektrotechnikai vállalat igazgatóságával került sor előnyös megállapodásra annak érdekében, hogy e két vállalat egy-egy üzemet létesítsen a járásban. Mindkét vállalattal kötött megállapodást írásban szentesítette a Tervezésügyi Minisztérium. Ma már egész sor határozott lépés bizonyítja, hogy e tervek fokozatosan valóra válnak. A Tesla vállalat számára a járási székhelyhez pár kilométerre levő Peserany volt kórház épületeit alakították át a tél folyamán, ahol a közeljövőben mintegy 90, nagyrészt az anyaüzemben betanított fiatal kap munkaalkalmat. Elkészültek a tervek egy további munkacsarnok felépítésére, amely több mint 120 ember megélhetését biztosítja majd. Az- új üzemrészleg szakembereinek biztosítása érdekében további fiatalokat tanítanak be a Liptovský Hrádok-i üzemben. Hasonlóan előrehaladott stádiumban van a LIAZ vállalattal kötött megállapodás realizálása is. A járásból már most jelentős számú dolgozó tanulja a szakmát a I.IAZ libereci vállalatában, hogy majd utána teljes szaktudással láthasson munkájához az új üzemben. A JÄRÄS FEJLESZTÉSI tervében, az Ipartelepítési akciók során nem feledkeztek meg a járás délnyugati, töbnyire magyarlakta területeiről sem. E terület központjában — Ipolynyéken — egy Jablonec nad Nisou-i vállalat tervez üzemlétesítést, ahol a jelenlegi tervek szerint 80—100 dolgozó kapna munkát, persze az új üzem kibővítésével ez a szám is arányosan növekedne. A járásban folyó ipartelepítési erőfeszítésekre természetesen a LIAZ vállalattal kötött megállapodás teszi fel a koronát. A jövő évben kell elkezdődnie az új üzem építésének, és 1973-ban már termelnie ls kell. Az tizemben már 1974ben 2200 dolgozóra lesz szükség. Jelenleg befejezés előtt áll a nagykürtösi Novotex textilipari vállalat ÚJ üzemcsarnokának építése, ahová a vállalat jelenlegi 300 dolgozójához további 200 személyt vesznek fel. Az ipartelepítés természetesen magával hozza a közszolgáltatásban és a terciális szférában dolgozó személyek számának emelkedését is, ami a járás lehetőségeit figyelembe véve további 900—130Ü személy számára biztosít munkalehetőséget. Tipikusan mezőgazdasági jellegű járásról lévén szó a járás fejlesztésével kapcsolatban az érdeklődés középpontjában állnak a mezőgazdaság kérdéseinek megoldásával összefüggő problémák. A mezőgazdaság fejlesztéséhez azonban elválaszthatatlanul kapcsolódik a vízgazdálkodási kérdések sürgős és alapos megoldása. Elsősorban a járás déli határán végig folyó Ipoly és annak mellékvizei jelentenek évtizedek óta évről évre visszatérő problémát. Az Ipoly és mellékvizeinek áradásai — nem egy esetben évenként többször ls — a járás területén több mint tízezer hektárnyi területet érintenek. Éppen ezért a járási nemzeti bizottság távlati tervében az első helyen szerepelnek a vízgazdálkodással összefüggő problémák. Eddig már több milliós beruházási akciókat hajtottak végre az Ipoly' szabályozása érdekében. Befejezték a folyó Szelestyén—Ipolykeszi közötti szakaszának szabályozását. Ez az akció 35 millió koronába került. Megkezdődött a II. szakasz szabályozása Ipolykeszi és Ipolybalog között. Erre a munkára államunk 19 millió koronát fordít. Az Ipoly mellékvizei közül a Csurgó ós a Sirak patak megfékezésére egymillió koronát fordítottak. A tervekben helyet kaptak a vizek által veszélyeztetett községek védelmének munkálatai is, így például Slovenské Kfačanyban 415 ezer, Dolné Plachtincén pedig 473 ezer koronát fordítottak erre a célra. A VÍZGAZDÁLKODÁSI probléniákhoz kapcsolódik az ivóvíz kérdése. A járásban különösen égető kérdést jelent a lakosságnak megfelelő ivóvízzel való ellátása, hiszen a járás létrejöttekor a lakosságnak alig nyolc százaléka jutott egészségügyi szempontból kifogástalan ivóvízhez. E helyzet javítása érdekében kidolgozott komplex tervfeladatok alapján új vízvezetéket kapott Bússá község, ez az akció 2 millió 849 ezer koronába került és 1500 embernek jelent kifogástalan ivóvizet. Több mint 120 ezer korona értékben Ipolybalog, Szklabonya, Stredné és Dolné Plachtince kapott kutakat, megkezdődött a vízvezeték építése Chrťany—Jazero között, ez az akció eddig több mint 345 000 koronába került, s ez év első feléig be is fejezik. Önsegélyes akció keretében biztosítottak a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását Kis- és Nagycsalomiján, Príbelcén, Velký Lomon" és Opaván. További községek számára dolgozták ki az ivóvízellátás tervét, s a legközelebbi időszakban többek között hriňovai Ivóvízhez jut a járás több községe. A járás fejlesztési tervében tízmilliós összegek szerepelnek az egyes beruházási szakaszokon, közszolgáltatási ágazatokban, egészségügyben, kulturális vonalon stb. Mindezek a tervek megfelelő beruházásai felkészültséget kívánnák, elsősorban a tekintetben, hogy a járás mennyiben tud eleget tenni például az építőanyagok iránti fokozott igényeknek. S ezzel ahhoz a ponthoz érkeztünk, amely jelenleg -is komoly gondokat okoz mind a jnb-nek, mind pedig a helyi nemzeti bizottságoknak. Számos akció megkezdését, illetve befejezését gátolta az építőanyag hiánya. Éppen ezek alapján kell helyeselni a jnb-nek azt az igyekezetét, hogy a hiányt a helyi lehetőségek maximális kihasználásával pótolják. Ezért a jnb a helyi nemzeti bizottságokat a helyi lehetőségek feltárására irányítja. Ennek értelmében a legközelebbi két évben a szécsénkei téglagyár a jelenlegi 100 000 helyett 200 000 tégláegységet fog gyártani, a szlovákgyarmati téglagyár pedig félmillióval növeli évi termelési kapacitását. Megkezdték a téglagyár építését Hrušovon, a Szécsénkovácsi Hnb is tervbe vette téglagyár építését, a nagycsalomijaiak építkezési blokkok gyártására akarnak áttérni, hasonlóan a Kékkői Hnb is tervbe vette az építkezési blokkok gyártását. LEHETETLEN LENNE felsorolni mindazt, amit egy járás — még ha csak másfél éves tevékenységre tekinthet is vissza — jó szervező munkával és a lakosság kezdeményező igyekezetének jó kihasználásával elért. Hiszen az elmúlt évben csak az úthálózat javítására több mint 40 millió koronát adott az állam. Milliókban lehet számítani a többi akciót is — kultúrházak építését, egészségügyi központok létesítését, új üzleteket, hidakat stb. — amelyeket szocialista államunk az elmúlt hónapok nehéz viszonyai ellenére is csak egyetlen járásban lehetővé tett és anyagilag fedezett. De a felsorolt néhány adat is bizonyítja, hogy a Nagykürtösi Járási Nemzeti Bizottság valóra váltja azokat a terveket, amelyeket a járás lakossága anyagi és kulturális életének színvonalasabbá tételére elfogadott — hiszen a régi elv: a választók bizalma kötelez — ebben a járásban érvényes. AGÚCS VILMOS Mostanában gyakran esik szó a mellék termelésről, illetve a helyi gazdálkodásról. A nemzeti bizottságok melléktermeléséről az SZNT helyi képviseleti szervekkel foglalkozó bizottsága is tárgyalt legutóbbi ülésén. Általában elmondható, hogy a nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási üzemei létesítésének elve helyesnek bizonyult, hiszen nagyban hozzájárult a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások biztosításához. Ám idővel az elvet nem mindig és mindenhol tartatták szem előtt, s a helyi gazdálkodási iiznmek olyan dolgokkal is kezdtek foglalkozni, melyek a szolgáltatásokkal aligha tiiggtek össze. Károsnak bizonyult az is, hogy a mellékternielésbnn alkalmazottak havi jövedelme olykor aránytalanul nagy volt, ez érthető módiin károsan befolyásolta a közvéleményt. Mindez nemegyszer a munkaerők egészségtelen vándorlását eredményezle. Sőt elég gyakran akadt példa munkaerőkkel való üzérkedésre is. A nemzeti bizottságok melléktermelési tevékenysége különösen az utóbbi három évben lendült fel. A múlt év végén Szlovákiában 18 431 személy dolgozott a nemzeti bizottságok nielléktermelési üzemágaiban — négyszer anynyi, mint 1968-ban. Az alkalmazottaknak több mint a fele számára a melléktermelés egyediili vagy fő alkalmazást jelentett. Mindössze 7000 személy s/ámáBa jelentett mellékes alkalmazást a melléktermelés. Egyébként 1468 községben létesült helyi gazdálkodás, vagyis Szlovákia községeinek 47 százalékában. Egy községben átlagban tizenkét személy dolgozik a melléktermelésben, de nem ritkaság az 50—100 személyt foglalkoztató község sem. Például a Lévai Vnb 99, a járáshoz tartozó Farnad község pedig K5 személyt alkalmaz. A poprádi Járásban levő Huncovcei Hnb 117 személyt foglalkoztat a melléktermelésben. Ez év elején 12 kiválasztott járásban ellenőrizték a melléktermelési tevékenységet, miközben számos fogyatékosságot állapítottak meg. Egyebek közt kiderült, hogy a helyi gazdálkodás irányításának színvonala egy-egy helyen na gyón különböző attól függően, milyen a nemzeti bizottságuk illetékes dolgozóinak kvalifikációja, akik a helyi gazdátkudást irányítják. Sok fiigg a helyi gazdálkodás vezetőitől is. Általában helytelen, ha a helyi gazdálkodás irányítását a nemzeti bizottságok elnökére vagy titkárára bízzák. Ez akarva-akaratlan csorbát ejthet még a legnagyobb tiszte Ictuek örvendő elnök vagy tit kár tekintélyén is. A még meglevő hibák és fogyatékosságok megszüntetéséhez az járulhat hozzá a leghatékonyabban, ha maguk a helyi és a városi nemzeti bizottságok emelik az irányítás és az ellenőrzés színvonalát. Ehhez a jnb-k segítségnyújtása is elengedhetetlen lesz. A szolgáltatások és a helyi ipar járási illetékeseinek és a Belügyminisztérium helyi gaz dálkodást irányító igazgatóságának negyedévenként rendszeresen megtartandó összejövetelein is szerepelni fog a nemzeti bizottságok melléktermelésének kérdése. Feltételezhető tehát, hogy a jövőben helyes irányban fejlődnek majd és fejtik ki tevékenységüket a nemzeti bizottságok helyi gazdálkodá si üzemei. Vagyis fű céljuk nak a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások biztosítását fogják tekinteni. FÜLÖP IMRE II A helyes magyar kiejtés versenye Gafánfán Az Oktatásügyi Minisztérium kezdeményezésére a CSEMADOK Központi Bizottságának és a CSEMADOK galántai járási bizottságának a támogatásával 1970. V. 15-én Galántán országos kiejtési versenyt rendeznek. Az országos kiejtési versenyt a járási, illetve az iskolai selejtezők előzik meg. A résztvevők két kategóriában versenyeznek. Az I. kategóriában az alapiskolák tanulói vesznek részt. Az iskolai győztesek a járási döntőbe kerülnek, és minden járás első két helyezettje bejut az országos döntőbe. A II. kategóriában az általános középiskolák tanulói vesznek részt, az iskolai győztesek egyenesen az országos döntőbe kerülnek. Az országos és járási versenyeken mind a kötelező, mind pedig a szabadon választott szöveget a versenyzők olvashatják. Az országos döntő győzteseit és helyezettjeit az Oktatásügyi Minisztérium értékes jutalomban részesíti. Tekintettel arra, hogy az országos méretű versenyt első ízben rendezik meg Szlovákiában (még szlovák nyelvű kiejtési versenyt sem rendeztek) a szakközépiskolák és az Iparitanuló iskolák diákjai a versenyeken nem vesznek részt, de a jövőben az ő résztvéteiükre is számítanak. A kiejtési verseny célja a helyes és szép magyair beszéd terjesztése. A Szlovákia területén élő magyarság többféle nyelvjárást beszél. A kiejtési verseny megrendezésével arra törekszünk, hogy a különböző vidékeken élő tanulók a köznyelvet is minél jobban elsajátítsák. A kiejtési verseny selejtezői folyamán főleg arra kell ügyelnünk, hogy tanulóink beszédjében helyes-e a hangképzés, a zárt, illetve a nyílt „e" hangokat helyesen tudják-e megkülönböztetni. Ügyelni kell a torz ejtésmódra is: a kelleténél alacsonyabb, illetve magasabb nyelvállással képzetl magánhangzók ejtésmódjára. Ugyancsak ügyelni kell a helyes hangsúlyozás és hangejtés követelményeire. Bizonyos hibák (helytelen lélegzés, hadarás, a szóvég elnyelése, éneklés) kisebb-nagyobb gyakorlással elég gyorsan kiküszöbölhetők. Ezért különös hangsúlyt kell helyezni az iskolai selejtezők lebonyolítására, ahol felmérhető a diákság helyes anyanyelvi kiejtése, s ennek alapján a magyar szakos pedagógusok számára lehetővé válik, hogy esetleges javításokat eszközöljenek. A verseny azt a célt követi, hogy lehetőleg minden tanuló minél jobban elsajátítsa a 'helyes magyar beszédet, gazdagodjon nyelvkultúrája, formailag jól fejezze kl magát. Ezt. a célt akkor érjük el, ha a kiejtési versenyben a diákság többségét bekapcsoljuk. Aki anyanyelvi oktatásunkat szívügyének tekinti, csak örülhet annak, hogy a kiejtési verseny létrejött, és külön megtiszteltetés lesz azon tanulók számára, akik az első országos versenyen részt vehetnek. A szép és helyes magyar beszéd ügye elsősorban az iskolában dől el, mivel tanítványaink az itt kapott nevelést magukkal viszik az életbe is. Az országos kiejtési verseny bíráló bizottságának tagjai neves magyar nyelvészek lesznek. A versenyt követő napon ünnepi akadémia keretében előadásokat tartanak a helyes kiejtésről, valamint magyarorszá gi és csehszlovákiai előadóművésfcek bemutatják a helyes kiejtés művészetét. Reméljük, hogy a kiejtési verseny mozgósítja a magyar nyelvkultúra művelőinek nagyszáinú táborát HORVÁTH ISTVÁN Galánta 1S7U. IV. 17. 4 A szoláltatásé fellendítése a cél