Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-17 / 90. szám, péntek

„Mindenki szocialista módon" (Folytatás az 1. oldalról) hogy érvényesüljön az emberek szocialista kezdeményezése. A szakszervezeti szerv közösen dönt és közös felelősséget vál­lal a dolgozók valamennyi kez­deményezési formáinak ered­ményeiért. A szakszervezeti dol­gozók megnyerik a munkásokat annak, hogy aktív módon kive­gyék részüket az újítómódsze­rek alkalmazásából. A párt vezetősége, a szlovák kormány és a Szakszervezeti Szövetségek Szlovák Tanácsa — hangsúlyozta Václav Vačok — a szocialista munkaverseny­ben látja társadalmunk szocia­lista felépítése fejlesztésének fontos eszközét. Elvárják, hogy a 24 kiválasztott üzem és válla­lat képviselői olyan feltételeket teremtenek a szocialista mun­kaverseny kibontakozásának, amelyeket tapasztalataik alap­ján más vállalatokban is alkal­mazni lehet. A szlovákiai párt-, szakszer­vezeti és gazdasági aktívaérte­kezlet azután vitával folytató­dott. Az üzemek, a vállalatok és a vállalatcsoportok képvise­lői teljes mértékben helyesel­ték a szocialista verseny fej­lesztését, rámutattak arra a tényre, hogy a dolgozók kezde­ményezése nélkül nem lehetne megbirkózni a népgazdaság je­lenlegi nehézségeivel. Abban is megegyeztek, hogy a szocialista munkaverseny a gazdasági ve­zetőség jelentős segítőtársa, és a verseny elhanyagolása ha­nyatlást jelentene. Július Hanus, az SZSZK mi­niszterelnök-helyettese konkré­tan említette azokat a területe­ket, amelyeken fejleszteni kell a szocialista ínunkaversenyt. Hangsúlyozta, hogy a dolgozók kezdeményezésének fejlesztése a gazdasági irányítás és a ter­melési tervek realizálásának részévé válik. A szlovákiai aktívaértekezlet részvevőit az értekezlet befeje­ző részében Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára üvözölte. Széleskörűen kifejtelte a gaz­daságban tapasztalható defor­mációk forrásainak okát, ame­lyek a gazdaságirányítás fel­bomlását eredményezték. Hang­súlyozta, hogy a párt legyen az a forradalmi erő, a lenini típusú párt, amely gazdasági téren is céltudatosságot és programsze­rűséget mutat. Az aktívaértekezlet részvevői azután közös nyilatkozatot fo­gadtak el, amelyben felhívnak a „Mindenki szocialista módon dolgozzon" versenymozgaloin fejlesztésére. Kibontakoztatjuk a dolgozók kezdeményezését (Folytatás az 1. oldalról) ció fejlesztésére összpontosítjuk figyelmünket a CSSZSZK-ban, a nemzetkOzi — a KGST országai keretében megvalósuló — munka­megosztásban, s ugyanakkor a racionalizálásban. Külön figyelmet szentelünk a vállalaton belüli irá­nyítás korszerűsítésének, a bevált hazai és külföldi tapasztalatok ki­használásának a termelési és a végső számítások alapján, amelyek a megbízható piaci rendszerre, vállalaton belüli árakra, a számí­tási technikára támaszkodnak az operatív információk és eredmé nyeinek feldolgozásakor, továbbá az anyagi érdekeltség megfelelő rendszerére, az egyének és a kol­lektívák munkaeredményeinek ál­landó ellenőrzésére. Mindennapi politikai nevelő­munkával olyan társadalmi-erköl­csi légkört teremtünk, amelyben értékelik és megbecsülik a be­csületes, a megbízható, az alko­tó és szakszerűen végzett munkát és amelyben a hanyag, a fele­lőtlen munka, a munkafegyelem megbontása, továbbá, mindenne­mű, a szocialista magatartással ellenkező jelenségeket bírálni, pellengérezni fogjuk, nem csnpán az egyszerű dolgozóknál, hanem az irányítás valamennyi fokán dolgozó gazdasági vezetők, mű­szaki dolgozók és funkcionáriu­sok esetében is. A „Mindenki szocialista módon dolgozzon" versenymozgalom gaz­dasági eredményeit minden mű­helyben, üzemben és vállalatban, valamint a vállalaton felUli szer­vekben figyelemmel kísérjük, s azt a tervteljesítés ellenőrzése és értékelése elválaszthatatlan ré­szeként ellenőrizni fogjuk. Elvünk az, hogy a versenykollektíváktól, a szocialista munkabrigádoktól, az Szemektől és a vállalatoktól ne követeljenek semmilyen más beszámolókat, jelentéseket, jegy­zőkönyveket, vagy statisztikákat, hogy a verseny ne fusson zátony­ra a papírháborúban és a bürok­ráciában. A versenymozgalmat a helyi feltélelek, az adott és bevált for­mák szerint fogjuk fejleszteni, mint amilyen például az egyének és a kollektívák munkaversenye, a szakmában való mesteri címért indított verseny, az ésszerűsítés, az újítás és a feltalálómozgalom, a munkaszervezés Irányítása szín­vonalának kiállításai, nyilvános bemutatói, a szocialista vállalko­zás, a racionalizációs mozgalom stb. A mozgalom eredményeit min­den műhelyben, özemrészlegben, üzemben és vállalatban rendsze­resen értékelik, hogy a közvéle­mény tudomást szerezzen arról, ki ált az élen, ki és miért ma­radt le, ki járt el szocialista mó­don, kinek milyen eredményei, tapasztalatai vannak, ki nem fárt el szocialista módon, s ennek mi­lyen következményei lettek stb. Az egyének, a kollektívák és a vállalatok eredményeinek elérése nem történhet a fogyasztó, a tár­sadalom rovására menő gazdasá­gi eredményjavulással, a nemzeti vagyon szétlopkodásával, az ál­lami és munkafegyelem megbon­tásával, az árspekulációkkal, ma­chinációkkal és egyéb, a szocia­lista eljárással ellenkező csele­kedetekkel. A „Mindenki szocialista módon dolgozzon" versenymozgalom fej­lesztésével növelni akarjuk a nem­zeti munka értékelését, az egyes ágazatokban a jobb műszaki-gaz­dasági mutatók elérését. A versenymozgalommal ki akar­juk emelni szocialista rendsze­rűnk előnyeit, hogy megnyerjük a dolgozók túlnyomó részét a Be­csületes és állhatatos munkának, más részről pedig leleplezzük, bíráljuk és kiküszöböljük a nem szocialista megnyilatkozásokat, elemeket és cselekedeteket bár­milyen poszton. Ezzel kifejezzük munkásaink, tudományos, műsza­ki-gazdasági dolgozóink többségé­nek társadalmi érdekét, akiknek az a kívánsága, bogy a szocializ­musban szocialista módon dolgoz­zunk és cselekedjünk csehszlovák hazánk és valamennyi dolgozónk jóléte érdekében. Példaadásnnkkal, eredményeink­kel és tapasztalatainkkal hozzájá­rulunk a „Mindenki szocialista módon dolgozzon" versenymozga­lomnak Szlovákiában, minden üzemben, vállalatban, egész ága­zatokban, ugyanakkor az egész vállalaton felüli szférában való meghonosodásához. Az értekezleten a következő üzemek képviselői vettek részt: a prievidzai Cígef Bánya, a bratisla­vai Nyngat szlovákiai Energetikai Üzemek, a Považská Bystrica-i Vágmenti Gépgyárak, a púchövi Május 1. Gumigyár, a bratislavai Könnyűépítő-anyagipari Üzem, a Banská Bystrica-i Magasépítő Vál­lalat, a Gyulamajori Állami Gaz­daság, a Banská Bystrica-i Állami Erdőgazdaság, a bratislavai Nyu­gat-szlovákiai Vízellátási és Csa­tornahálőzati Uzem, a topofčanyi Béke Üzem, a rybárpolei V. I. Le­nin Pamutüzem, a nemsovái Üveg­gyár, a bratislavai Közszolgálta­tási Uzem, a bratislavai Palma Vállalat, a martini Nyomdaipari Vállalat, a trnavai Gépkocsijavító Műhely, a tiszacsernyői átrakóál­lomás, az érsekújvári Autóbusz­közlekedési Vállalat, a Považská Bystrica-i Területi Postaügyi és Távösszeköttetési Igazgatóság, a bratislavai Textil Vállalat, a io­pofčanyl Jednota, a Slovenská Ľupča-i Biotika, a nyitrai Stavo­projekt, a prešovi Nálepka Ruha­üzem jelenlevő Igazgatói, az SZLKP üzemi szervezeteinek elnö­kei, a szakszervezeti üzemi bi­zottságok elnökei. Illést tartón az SZNT elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) barátsági és kölcsönös segít­ségnyújtási egyezmény alapel­veit, amelyeket a Szövetségi Gyűlés terjesztett az SZNT el­nöksége elé. Az egyezményt az 1969. október 29-én kiadott kö­zös csehszlovák—szovjet közle­mény alapján a két fél Cseh­szlovákia felszabadításának 25. évfordulójával kapcsolatban szándékozik aláírni. A napi­rendnek erre a pontjára vo­natkozó jelentést az SZSZK kormánya nevében Štefan Sá­dovský miniszterelnök-helyet­tes, az S7.NT elnöksége külügyi bizottságának nevében dr. Sza­bó Rezső, az SZNT alelnöke terjesztette he. Az SZNT elnök-^ sége teljes egyetértését fejezte ki az egyezmény alapelveivel. Ez az egyezmény kifejezi a kölcsönös kapcsolatok szocia­lista és internacionalista jelle­gét. Az új egyezmény szorosan kapcsolódik a kölcsönös kap­csolatok eddigi eredményeire, valamint az 1943. december 12-én megkötött és az 1963. no­vember 27-i jegyzőkönyvvel meghosszabbított egyezmény­hez. Az elnökség kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új egyezménynek rendkívüli és különleges jelentősége lesz a kölcsönös csehszlovák—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztése szempontjából. Az egyezmény ugyanakkor kialakítja a felté­teleket mindazoknak a hibák­nak a helyrehozásához, ame­lyekre csehszlovák részről a Szovjetunióhoz fűződő kapcso­latok terén 1968-ban sor került. Megszilárdítja Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek testvéri szövetségét, amely további szo­cialista fejlődésünk feltétele. Következő napirendi pont­ként az SZNT elnöksége meg­tárgyalás céljából az SZNT ok­tatás- és művelődésügyi bizott­sága és alkotmányjogi bizott­sága elé utalta a Szlovák Tudo­mányos Akadémiáról szóló 74/1963. Tt. számú törvényt ki­egészítő és módosító SZNT-tör­vény tervezetét. Az SZNT elnöksége tudomá­sul vette az SZNT 1969. évi te­vékenységéről szóló jelentést és utasította az SZNT elnökét, hogy terjessze az SZNT plénu­ma elé. Állami kitüntetés Az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottsága tegnap a Kassai Városi Nemzeti Bizott­ság nagytermében rendezte meg a kelet-szlovákiai szövet­kezeti mozgalom élharcosai­nak, az első efsz-ek alapítóinak aktíváját, akiket a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fennállásának 20. évfordulója alkalmából állami kitüntetés­- ben részesttettek. Az aktívát Milan Sukuba, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának titkára nyitotta meg, majd Ján Pirč, a kerületi pártbizottság vezető titkára mondott beszédet. Végül a kelet-szlovákiai párt­bizottság nevében elismerését és köszönetét fejezte ki a szö­vetkezetalapítók húszéves tevé­kenységéért, majd 59 elvtárs­nak az „Építésben szerzett ér­demekért", további 33-nak pe­dig a „Kiváló munkáért" kitün­tetést és 44 mezőgazdasági dol­gozónak a minisztérium emlék­érmét adták át. (kulik) Befejeződött az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttes ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány 1970. április 16-án együttes ülést tartott. Az ülés napirendjén szerepel­tek a tanácsi munka és a vá­lasztási rendszer továbbfejlesz­tése, továbbá a lakásépítéssel és a lakásgazdálkodással kapcso­latos kérdések. Felh i vas a no khö oz (ČSTK) — A Csehszlovák Nő­tanács tegnap az országos if­júsági műszak kihirdetése al­kalmából, melyet szombaton, április 18-án tartanak, felhívást intézett a csehszlovák nőkhöz és leányokhoz. Felhívásában a városok és a falvak szépítésé­re, az ipari és a mezőgazdasági munkálatokban való segítségre szólított fel. „Támogassák az ifjúságnak a marxi—lenini vi­lágnézet szellemében való ne­velését, erősítsék az ifjúság egységét, konkrét feladatokon keresztül tanítsák a fiatalságot a szocialista hazafiasságra, a Szovjetunió és népe iránti őszinte barátságra". A MAGYAR IRODALOM NAGY HALOTTJA ELHUNYT VERES PÉTER Budapestről kaptuk azt a szo­morú hírt, hogy csütörtökön életének 74. évében elhunyt Veres Péter Kossuth-díjas író, a huszadik századi magyar pró­za egyik jelentős egyénisége. Veres Péter szülei, nagyszü­lei pásztorok, uradalmi cselé­dek voltak. Az elemi iskola el­végzése után ő is cselédnek állt, kiskondás, gulyásbojtár, mezei napszámos volt különbö­ző uradalmakban és paraszt­gazdáknál. Tizenhat éves korá­ban már pályamunkás a horto­bágyi vasúton. Bekapcsolódott az agrárszocialista mozgalom­ba, tagja lett a helyi szociálde­mokrata földmunkás szervezet­nek. Bunyan, Rousseau, Voltai­re, Tolsztoj, később Marx, En­gels, Gorkij, Zola munkáinak olvasásával vetette meg önmű­velésének alapját. Az I. világ­háborúban az olasz fronton vett részt közkatonaként. 1919 már­ciusában a balmazújvárosi föld­osztó bizottság, március 21-én a munkástanács, majd a köz­ségi direktórium tagja lett. A proletárdiktatúra bukása után másfél évre internálták. A fe­hér terror évei alatt a balol­dali mozgalom aktív személyi­sége, s emiatt gyakran bebör­tönözték őt. Első írásai a Népszavában s a Föld és Szabadságban jelen­nek meg. A harmincas években a népi írókhoz tartozott, de to­vábbra is írt cikkeket a Nép­szavába. 1936-ban jelent meg első könyve az Alföld paraszt­sága című társadalomrajz. Ezekben az években számos szociográfiai, politikai művet, felvilágosító és vitairatot adott ki. A háború éveiben a Márciusi Frontban tömörülő haladó erők egyik vezetője, írásban és szó­ban a szocialista társadalmi rend eljövetelének szükségessé­gét hirdette. A felszabadulás után bekapcsolódott a politikai életbe és számos magas tisztsé­get töltött be. A felszabadulás után szépirodalmi munkásságá­nak gazdagodását és kiteljese­dését a társadalom távlatainak felmérésekor megfogalmazott írói feladatvállalása is elősegí­tette. Próbatétel (1951) című elbeszéléskötete határkő mun­kásságában és jelentős esemé­nye a felszabadulás utáni pa­raszti élet irodalmi ábrázolásá­nak. Legjelentősebb müve a Há­rom nemzedék című regénytri­lógiája (Szolgaság, Szegények szerelme, János és Julcsa). Eb­ben a magyar parasztság hely­zetének alakulását mutatja be a századfordulótól a felszaba­dulásig és szinte a paraszti élet enciklopédiáját adja. A szépiro­dalmi alkotásain kívül egészen haláláig rendkívül jelentősek publicisztikai jellegű írásai is. Veres Péter többször járt ha­zánkban, baráti szálak fűzték őt a csehszlovákiai magyarok­hoz ls. Halálának híre nálunk is mély részvétet és gyászt vál­tott ki. Meghalt Váci Mihály Hanoiból érkezett a tragi­kus hír, csütörtökön elhunyt Váci Mihály, Kossuth-díjas köl­tő, aki magyar kulturális de­legáció tagjaként tartózkodott Vietnamban. Negyvenhat éves volt, országgyűlési képviselő, az ÜJ Írás szerkesztője. Váci Mi­hályt a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a művelődés­ügyi minisztérium és a Magyar írók Szövetsége saját halottjá­nak tekinti. A magyar irodalom kiváló személyiségétől Hanoiban pén­teken vesznek búcsút gyászszer­tartáson a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya kul­turális kapcsolatok bizottsága és a hanoi magyar nagykövet­ség vezetői és munkatársai. In­tézkedés történt a költő holt­testének hazaszállításáról. Váci Mihály sokat beteges­kedett, sokszor nézett szembe az elmúlás lehetőségével. Ogy nézett vele szembe, hogy mind­végig hitt az élet szép értelmé­ben és azt vallotta: halálig em­bernek kell lenni az embere­kért. Drámai napok Houstonban (Folytatás az 1. oldalról) amelyben szerencsés visszaté­rést kívánnak nekik hazájuk­ba. A táviratot Satalov űrhajós írta alá. Washington — Csütörtökön reggel, közép-európai idő sze­rint röviddel félhat után né­hány másodpercre Ismét műkö­désbe helyezték az Apollo—13 holdkompjának hajtóművét, hogy kissé fékezzék az űrhajó se­bességét és ezzel visszatérítsék a Földre az úgynevezett le­szálló folyosó irányába. Az amerikai űrhajózási hivatal hi­vatalosan bejelentette, hogy a holdkomp hajtóművének 5.32 órakor történt üzembehelyezése után az Apollo—13 rátért a Földre vezető pályára. A legújabb pályamódosítást eredetileg közép-európai Idő szerint csütörtökön 5,44 órára tervezték. Az utolsó pillanatban azonban a houstoni központ Ja­mes Lovellra, John Swigertre és Fred Haisera bízta, döntsék el ők maguk, mikor helyezik üzembe a holdkomp hajtómű­vét. Az űrhajósok közvetlenül ezután kijelentették: „Két perc múlva begyújtjuk a rakétát". Miután a rakéta 7,04 másodper­cen át égett, a houstoni földi ellenőrző központban megköny­nyebbillten sóhajtottak fel: „Ügy látszik, sikerült". Az űr­hajós trio lakonikus válasza viszont így hangzott: „Remél­jük a legjobbakat". A művelet alatt mindhárom űrhajós a holdkompban foglalt helyet, hogy kedvezőbb súlyelosztást hozzanak létre. Az űrkabinban egyébként meglehetősen hi­deg van. A szovjet haditengerészet gyakorlata Moszkva — Az „Öceán" had­gyakorlat keretében a Földközi­tengeren, a Japán-tengeren és az Atlanti-óceán északi részé­ben a szovjet hadiflotta hadi­hajói és légi egységei teljesí­tették feladataikat. Bonyolult viharos időjárási viszonyok kö­zött lőgyakorlatokat végeztek A legnagyobb gondot az űr­hajó pontos visszatérése jelen­tette. Kiderült ugyanis, hogy a csütörtökön hajnalban végre­hajtott korrekció előtti pályán haladva az Apollo—13 nem jut­na vissza a Földre, hanem mintegy 160 kilométeres távol­ságban elhaladna mellette. Ez­ért kellett újabb pályamódo­sítást végrehajtani a holdkomp hajtóművének fékező rakéta­ként történő felhasználásával. Bár a menet közbeni pályakiiga­zítás eddig mindig szükséges volt, s ez rendes körülmények között rutinműveletet jelent,.most jó­val nehezebb volt a művelet, mivel nem lehetett az eredeti főhajtóművel végrehajtani. Houstonban közölték, hogy a holdkomp hajtóművével szük­ség esetén további korrekció is végrehajtható lesz. A cél az, hogy az Apollo—13 űrkabinja megfelelő szögben érjen az at­moszféra felső rétegeibe. Ha a szög túl lapos, az űrhajó mint­egy visszaverődik ezekről a rétegekről, a kacsázó kőhöz hasonlóan „visszaugrik" a vi­lágűrbe. Ha viszont túlzottan meredek szögben hatol be a légkörbe, akkor „átfúródik" az atmoszférán, ahelyett, hogy fo­kozatosan fékeződne. Ez eset­ben az űrkabin Izzó meteorként zuhanna a Fölre. Houstonban az irányító sze­mélyzet több műszakban dolgo­zik. Egy teljes műszak személy­zetét mentesítették a szolgálat alól, hogy a többi szakértőnek menet közben segítséget nyújt­son a felmerülő problémák azon­nali megoldásához. és különféle manővereket haj­tottak végre. Mint Moszkvában hivatalosan közölték, a had­gyakorlatok folytatódnak. Szergef Gorskov, a szovjet haditengerészet főparancsnoka a Krasznaja Zvezdában cikket közölt a hadgyakorlat megkez­dése alkalmából. UJ SZÓ 1970. IV. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents