Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó

FELSZABADULÁSI (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) 1. forduló A Szovjetunió második legnagyobb és egyik legszebb városát a Balti-tenger Finn-öblében I. Péter cár alapította 1703-ban. Legelső építményei közé tartozik a Péter-Pál-erőd és az Alekszandr Nyevszkij-katedrális. Leghíresebb épülete az 1754—68-ban épült Téli Palota. Ebben a városban robbant ki 1905-ben a februári polgári demokratikus forradalom, és innen indult diadalútjára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az ősi város utcáin 1941. szeptember 4-én robbantak a nácik első lövedékei, és négy nap múlva megkezdődött a körülzárt város több mint 900 napig tartó hősi harca. [A város képét lásd az 1. oldalon.) A város neve: Volgográd? Kijev? Leningrád? Ebben a szlovákiai városban született jókai Mór. Várában harcoltak az osztrák császári zsoldosok ellen Klapka tábornok hősi honvédjei, a felszabadul után itt alakult meg a Magyar Területi Színház. Egyik híressége a több mint 70 éves hajógyár, amely gyártmányait elsősorban a Szovjetunióba exportálja. A gyár egyik érdekes kezdeményezése, hogy ebben az évben megkezdi az autóutánfutók gyártását is. (A város képét lásd az 1. oldalon.) A város neve: Dunaszerdahely? Komárom? Párkány? Egy időszerű jelszót Xi darabra vágtunk. Minden héten közöljük egy darabját, őrizzék meg jól és a nyolcadik hét végén állítsák össze a mozaikból a jelszót. Fent közöljük a mozaik első darabját. FELTÉTELEK 1. A versenyzők több szelvénynyel is pályázhatnak. 2. A számozott szelvények nélkül beküldött megfejtések érvénytelenek. A szelvényeket ragasszuk be a mellékeli táblázatba. 3. A megfejtések csak a nyolcadik (utolsó) forduló után — egy szerre — kell beküldeni. 4. A beküldési batáridő a nyolcadik (utolsó) forduló kérdéseit közlő VASÁRNAPI Üj SZÚ dátumá tói számított 10 (tíz) nap. 5. A versenyzőket kérjük, hogy — saját érdekükben — ne csak a borítékon, hanem a megfejtést tartalmazó lapon is pontosan és olvashatóan tüntessék fel nevüket és lakcímüket. NYEREMÉNYEK 1. díj: 4000,— korona értékű vásárlási utalvány 2. díj: 2500,— korona értékű vásárlási utalvány 3. díj: 1500,— korona értékű vásárlási utalvány 4.— 5. díj: 1000,— korona értékű vásárlási utalvány 6.—10. díj: 500,— korona értékű vásárlási utalvány 11.—20. díj: 400,— korona értékű vásárlási utalvány 21.—30 díj: 250,— korona értékű vásárlási utalvány 31.—40. díj: egyenként 50—50,— korona értékű könyv. A vásárlási utalványok az ország bármely üzletében beválthatók. Pontos címünk: ŰJ SZÚ, Bratislava, Gorkého 10. Javasoljuk, hogy már most biztosítsa a VASÁRNAPI ÚJ SZO-t, mert utólag nem küldhetünk példányt. PONTOS C!M: i Ef Sáemi

E jgy DHÍ) ÍJ S^Sflj

1 i i € § (o) f (O) (o) Az első forduló kérdéseihez tartozó szelvényt olvasóink a fenti szelvény-gyűjtő első kockájában találják. A következő fordulók szelvényeit ragasszák be a számozott kockákba és az egészet mellékeljék majd a komplett megfejtéshez. Szelvények nélkül a megfejtések érvénytelenek. Természetesen a szelvényeket a fent közölt szelvény-gyűjtő nélkül külön külön is be lehet küldeni. HUSZONÖT ÉVES LÁNYOK, ASSZONYOK EGY FELMÉRÉS TÜKRÉBEN A szocialista társadalom minden erőfeszítés ellenére sem volt képes még megoldani az úgynevezett női kérdést. A nők egyenjogúságának is megvannak a fény- és árnyoldalai. A pozitívumhoz tartozik, hogy túlnyomó többségük kenyérkereső, szakmát tanult, anyagilag független, nagyobb a szabadsága. Éppen ezért sokkal élesebben került előtérbe ai asszony mint anya, feleség és gazdasági tényező konfliktusa. Ez a hármas szerep megnövekedett igényeket támaszt a nővel szemben lelkileg és fizikailag egyaránt. Ez a tény nemcsak az egyénre, hanem az utódokra, a jövő nemzedékre is káros hatással van. A problémával világszerte, igy nálunk is egyre gyakrabban foglalkoznak a szociológusok és a pszichológusok. Csehszlovákiában a nők helyzetével dr. PROKOPEC JIRÍ, az Állami Statisztikai Hivatal dolgozója felmérésében behatóan foglalkozott. A felmérés számos negatív jelenségre világít rá. ••• felmérést az 1945-ben született nők ^m ^H körében végezték. A kérdések alapWA ján nemcsak a nők anyagi helyzetébe, W y ™ mindennapi életébe nyerhetünk be•i^BMi tekintést, hanem a problémáikat, elképzeléseiket, vágyaikat ls megismerhetjük. Előre kell bocsátanunk, hogy a felmérésben résztvevőket nem válogatták ki, részt vehetett mindenki, képesítés és társadalmi rangkülönbség nélkül, az egyetlen feltétel a születési dátum volt. A bérek nem tükrözik a szakképzettségei A felmérés szerint a huszonöt éves nók havi átlagkeresete 937 korona, ami bizony a mai árak mellett csak ae alapszükségletek fedezésére elegendő. Ha tovább elemezzük ezt a problémát és Jobban szemügyre vesszük a részletkérdéseket, még szomorúbb képet kapunk. 1000 nő közül 227-nek nincs saját keresete (háztartásbeliek és tanulók), a 178 diáklány közül csak tizenegyen kapnak 500 koronás ösztöndíjat, a többiek vagy nem kapnak semmit, vagy ennél jóval alacsonyabb az ösztöndíjuk. Az 1000 közül csak hét nő keresete haladja meg a havi 1250 koronát. A diszproporció még szembetűnőbb, ha összehasonlítást teszünk a főiskolai végzettséggel rendelkező és a szakmát tanult nők keresete között. A képzettség szerinti táblázat ezt mutatja: a főiskolai végzettségűek havi keresete 969 korona, a technikumot végzetteké 922 korona, a szakmunkásoké 928 korona, az alapfokú iskolát végzetteké 897 korona és az általános műveltséget nyújtó középiskolák végzettjeié 947 korona. Ebből a felsorolásból is látható, hogy bérpolitikánkban nem tükröződik vissza a szakképzettség, a fizetések megállapításakor sokkal inkább érvényesül a létfenntartáshoz szükséges összeg kritériuma. A bérezés gyenge pontja még szembetűnőbb akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Csehszlovákiában a létminimum összegét 400 koronában állapították meg. Családalapítás — lakás nélkül Másik fontos probléma a lakáskérdés. A megkérdezettek 82,5 százaléka (huszonöt éves korban) a szülőknél lakik és csak 7,8 százalék rendelkezik saját lakással. 1000 közül 419 férjezett asszony több mint két éve a szüleinél lakik. Nem tartozik ugyan szorosan ide, de említsük meg, hogy a jogászok és a szociológusok a válások okát elemezve az első helyen a szülőkkel való együttélést említik. A lakásnak jelentős szerepe van a családalapítás terén, illetve a család megszilárdulásában, és a gyermeknevelésben. Ez a tény semmiképpen sem lehet közömbös számunkra. Azok, akik tovább tanulnak, magasabb képesítésre tesznek szert, később jutnak lakáshoz. Négy férjezett asszony közül, akik saját lakással rendelkeznek, háromnak alapfokú képzettsége van, vagyis többnyire munkásnőkről van szó. Ebből logikusan következik, hogy azok, akikbe társadalmunk többet fektetelt, akik főiskolát végeztek, ilyen lakásviszonyok mellett képtelenek tovább képezni magukat, és a tudásuk fejlesztése helyett visszaesés észlelhető náluk. Egyre több a csonka család A kérdőívekben nem egy olyan kérdés szerepel, amely a kérdezett szülői házával, volt családjával kapcsolatos. A felmérés eme része főként a következtetések szempontjából fontos. Elgondolkoztató, hogy minden ötödik megkérdezett csonka családból (válás, haláleset, házasságon kívüli gyermek) származik. Megmutatkozott, hogy főként az ilyen csonka családból származó gyermekek — ma már huszonöt éves asszonyok — képtelenek megteremteni a saját családjuk kedvező légkörét, mivel hiányzik náluk az alap, a harmonikus családi életre való nevelés, a jó példa. Ez a felmérés is azt bizonyítja — mivel egyre több a válás és így a csonka család —, hogy társadalmunknak sokkal nagyobb gondot kell fordítania az ilyen körülmények közül kikerült gyermekek pozitív irányítására és a családi erkölcs megteremtésére. A létrejött vákuum betöltésében fontos szerep hárul az iskolákra. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy az egészséges társadalom alapja csakis a szilárd család lehet. Mennyire elégedettek a megkérdezettek pillanatnyi helyzetükkel? A válaszok szerint a többségük elégedetlen. Több mint 28 százalékuk úgy véli, hogy fizetésük nem arányos felelősségteljes munkájukkal és képesítésükkel. Minél alacsonyabb műveltséggel rendelkeznek a megkérdezettek, annál nagyobb az elégedettség foka. A fiatal anyák segítségére Műveltségi szintre való különbség nélkül a megkérdezettek túlnyomó többsége azt vallja, hogy társadalmunk elsődleges feladata a szilárd családi élet feltételeinek a megteremtése. A nők számára olyan feltételeket kell teremteni, hogy elsősorban az anya szerepét maradéktalanul tudják teljesíteni. Többségük úgy véli, hogy a családot anyagilag a férfinak kell biztosítania, viszont a nőnek lehetőséget kell nyújtania, hogy szabadon dönthessen munkaviszonyáról. Bár elméletileg ez a lehetőség nálunk fennáll, a gyakorlatban a nők többsége a pénz miatt vállal állást. A felmérésből csak néhány érdekesebb részt, adatot ragadtunk ki. A Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium már dolgozik néhány javaslaton, amelyek valóra váltása megkönnyítené a fiatal anyák helyzetét, megteremtené a gyermeknevelés kedvezőbb körülményeit. Addig azonban, amíg a javaslatokat elfogadják, és konkrét intézkedéseket tesznek, a helyi szervek, a nemzeti bizottságok, a pártszervezetek ls sokat tehetnének • nők és gyermekek érdekében. OZORAI KATAUM