Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám, kedd

Engem gyakorta lecsuk­nak. Lecsuknak és ki­eresztenek. Ez az én mulatságom. Most pél­dául ékszert vásárol­tam a kishúgomnak, s ahogy a kereskedő meglátta ezresekkel te­le bukszámat, rögtön rendőrért küldött. Per­sze, hiába erősködtem. /Sejtelmem sincs. Éppen^ 37 , Kovács kisasszonnyal J J beszélgettem, ami- / v kor... / Ajfl Tehát beszélt v Széna, szalma? rom, hogy valamelyik barátom értem jöjjön. És ön, miért?... „Az bizony szalma I" ^ — felelte Miklós, mire a különc báró fejét elön­tötte a vér. Márpedig én azt a lányt feleségül veszem I Ha másként nem megy, el logom rabolni I ÚTTÖRŐ KULTURÁLIS MUNKA EGY PRÁGAI KERÜLETBEN Prága 10. kerülete, amely magában foglalja a Vršovlce és Strážnice városnegyedeket, az utóbbi években 3 új lakótelep­pel bővült. Amint ismeretes, a lakótelepeken nem olyan egy­szerű a kulturális élet megszer­vezése, mint a belvárosban, ahol százéves hagyományokkal rendelkező színházak, klubok és más szórakozóhelyek van­nak. Ezért elismerés illeti azo­kat a népművelési dolgozókat, akik az új lakótelepeken lerak­ják a kulturális élet alapját. Prága 10. körzetében a nemzeti bizottságok művelődésügyi osz­tálya ezeket a negyedeket nem hagyja figyelmen kívül, amikor kultúrpolitikai rendezvényeket tervez. — Amikor összeállítottuk a körzet felszabadulási rendez­vénysorozatát, azt a célt tűz­tük ki magunk elé, hogy a ren­dezvények egyrészt időszerűek, másrészt pedig valóban haszno­sak legyenek — mondotta Má­ria Janotová, a prágai 10. ke­rület nemzeti bizottságának mű­velődési előadója. 1970 első felében valóban sok alkalom van a kulturális neve­lőmunkára, hiszen 25 évvel ez­előtt az ország és Prága életé­ben sorsdöntő események tör­téntek. A művelődésügyi osz­tály még az év elején fontos tervet dolgozott ki 1970 első felére. A februári események méltó megünneplése után terv­be vették, hogy megrendezik a testvéri szocialista országok kulturális napjait. Elsőnek a magyar kultúra hetét rendez­ték meg. A Szolidaritás Szín­házban 4 napon keresztül ma­gyar mesejátékokban és mese­filmekben gyönyörködhettek a körzet óvodásai. A költészet kedvelői február 20-án neves cseh előadóművészek tolmácso­lásában ízelítőt adtak Ady End­re és József Attila költészeté­ből. A színház előcsarnokában a Prágai Magyar Kultúra fény­képkiállítást rendezett a szo­cialista Magyarország életéről. Mária Janotová elmondja, hogy amikor a magyair műsort összeállították, nem hagyták figyelmen kívül a körzet üze­meiben dolgozó gazdasági szak­emberek igényeit sem. Számuk­ra előadást szerveztek, amelyen Györké Sándor közgazdász, a prágai magyar nagykövetség el­ső titkára ismertette a magyar gazdasági mechanizmus tapasz­talatait. Az előadáson megje­lent cseh szakemberek kielégí­tő válaszokat kaptak kérdéseik­re. Érdeklődtek a tervezési módszerek, a munkaerőviszo­nyok, a vállalatirányítás stb. iránt. A magyar hét előkészítésé­ben nagy segítséget nyújtott a prágai Magyar Kultúra. Csak azt sajnáljuk — fűzte hozzá M. Janotová, hogy a Magyar Tanácsköztársaságról szóló ki­állítás a rossz szállítási viszo­nyok következtében nem érke­zett meg. S így ezt az anyagot, amely iránt nagy lett volna az érdeklődés, a körzet lakossága nem láthatta. Ennek ellenére elmondható, hogy a magyar .na­pok alatt — még csak ízetlítő­képpen is — sok száz fiatal és felnőtt számára közelebb hoz­tuk a szomszédos testvéri ma­gyar nép kultúráját. A magyar napok után sor kerül a szovjet kulturális na­pokra, amely keretében új szov­jet filmeket láthatnak a körzet lakosai, előadásokat hallhatnak Lenin életéről, továbbá a szov­jet gazdasági rendszerről és a szovjet tudomány eredményei­ről. Hasonlóképpen megrende­zik a lengyel, az NDK, a bolgár és a román kulturális hetet is. A prágai 10. kerület kezde­ményezése az elmúlt két év eseményei után, amikor a szo­cialista országok kultúrájának népszerűsítésében érezhető űr keletkezett, valóban megérdem­li a figyelmet. Ez az érdeklő­dés arra mutat, hogy a kultu­rális élet területén is egészsé­ges fordulatnak lehetünk ta­núi. |sm| • FREDERIC JOLIOT CURIE­ARANYÉREMMEL tüntették ki Oscar Nlemayer brazil építészt azért a munkásságáért, amelyet a béke érdekében kifejtett. • JEAN MARAIS Cyrano sze­repét alakítja a lyoni Celestín Színházban. Ibolyántúli csillagszigetek A csillagászok érdeklődé­sének középpontjában legújabban főként azok a különleges jelenségek állnak, amelyek a galaktikus magok­ban, bizonyos csillagszigetek, csillagvárosok középponti ré­szében mennek végbe. A galak­tikus magok rendellenes jelen­ségeire először a Viktor Am­barcumjan vezette, világhírű bjurakáni csillagvizsgáló mun­katársai figyeltek fel. Később a csillagászok számos, galakti­kus magokkal összefüggő kü­lönleges folyamatot mutattak ki: gigantikus robbanásokat, hatalmas anyagmennyiségek ki­lökődését, erupcióját, hihetetle­nül nagy energiák felszabadulá­sát. Ezzel párhuzamosan alap­jaiban újfajta kozmikus objek­tumokat is kimutattak, a kvazá­rokat, a csillagszerű rádióforrá­sokat. Ezek a viszonylag ki­csiny égi objektumok olyan gi­gantikus energiamennyiséget sugároznak ki magukból, mint a sok milliárd csillagot maguk­ba foglaló galaktikák, csillag­városok. Mindez alaposan meg­növelte az érdeklődést a külön­böző galaktikák magjaiban ész­lelt rendellenes folyamatok iránt. 1963-ban jelent meg Benjá­min Markarjan örmény tudós első tanulmánya egy különleges galaktikák tanulmányozásának eredményeiről. Az örmény csil­lagász kimutatta, hogy e csil­lagrendszerek magja sokkal ké­kebb, mint a hasonló többi csil­lagvárosé, és hogy az ibolyán­túli színképtartományban rend­elleneseit erős sugárzást bocsá­tanak ki magukból. M ire vezethető vissza e galaktikák magjának szokatlanul kék színe és rendkívül erős ibolyántúli sugárzása? Ezt a kérdést két­féle módon is lehet magyaráz­ni. Vagy e csillagrendszerek rendkívüli csillagszerkezetével, vagy pedig azzal, hogy magjuk­ban eddig ismeretlen folyama­Miklós egyszerre lelt rabbá testben és lélek­ben. A testi rabság nem aggasztotta, az bizo­nyára valami félreér­tésből származik, és ügye hamarosan tisztá­zódni fog. A lelki rab­ság pedig csak boldog­ságot jelentett szómá­ra. Szinte vidáman vo­nult bé hát a börtöné­be. tok mennek végbe. Akár ez, akár az az oka a rendkívüli je­lenségnek, az ilyenfajta csillag­rendszerek mindenképpen meg­érdemlik a fokozott figyelmet. Benjámin Markarjan negyven rendellenes galaktikát tanulmá­nyozott munkájának első sza­kaszában. Később kiterjesztette vizsgálatait, mert csak így kap­hatott választ arra az ugyan­csak érdekes kérdésre: vajon vannak-e hasonló galaktikák a világegyetem távoli térségeiben is? A bjurakáni obszervatórium 1 méteres, tükrös távcsövével módszeresen átkutatták az ég­boltot. Különösen a gyenge koz­mikus objektumok fényét tanul­mányozták különleges színkép­elemző berendezésükkel, és szá­mos további rendellenes Ibo­lyántúli galaktikára bukkantak. Egyebek között például a Nagy Medve csillagképben is. A rend­ellenes ibolyántúli galaktikák listáján ma már hetven kozmi­kus objektum áll, és a statisz­tikai analízis alapján a csilla­gászok úgy vélik, hogy ezek­nek legalább öt százaléka ilyen rendellenes, ibolyátúli fényű. K ülönösen érdekes, hogy több ilyen ibonyántúli galaktikában halvány burkokat, koronákat, kisebb nyúlványokat, sőt gyenge kékes holdakat figyeltek meg. Ilyen képződmények nyilvánvalóan a hatalmas anyagkilökődés, erup­ció következményeként jöhet­tek létre. Kézenfekvő a követ­keztetés, hogy ezek a galakti­kák jelenleg az erupciókat kö­vető, úgynevezett poszteruptív fejlődési szakaszban vannak. De hogyan jön létre rendel­lenes ibolyántúli sugárzásuk? A tudomány egyelőre még nem tud végleges választ adni erre a kérdésre. Vannak már vi­szont olyan vizsgálati eredmé­nyek, amelyekből levonható né­hány következtetés. Az eddigi tapasztalatok alap­ján az ibolyántúli galaktikák két csoportba sorolhatók. Az egyik csoport sugárzásának jel­lege leginkább bizonyos csilla­gok és kvazárok sugárzásának felel meg, a másik csoporté pe­dig a fiatal csillagcsoportoké­nak. A második csoportba tar­tozók tehát kifejezetten a csil* lagszületés szakaszában lehet­nek. Az első csoportba tartozók sugárzása meghatározott típusú csillagok, éspedig a kék és vö­rös óriások sugárzásához ha­sonlít. Ezek a galaxismagok te­hát e két csillagtípusból áll­hatnak — érdekes módon a csillagtípusok a csillagok fej­lődésének két ellentmondó sza­kaszát testesítik meg. Az eddigi vizsgálatok alap­ján a szovjet csillagászok fel­teszik, hogy a szokatlanul erős ibolyántúli sugárzás e galaxis­magok valamilyen ismeretlen folyamatával függ össze. Ez a tevékenység a galaxismag aktív folyamatának egyfajta formája lehet, és jellemző a csillagvá­rosok meghatározott fejlődési szakaszára. Talán éppen ez a tevékenységi forma hozza létre a galaktikák spirálkarjait. A Markarjan által végzett vizsgálatok legnagyobb meglepetése: az ibolyán­túli galaxismagok és a kvazá­rok sugárzásának meglepő ha­sonlósága. Ezek a kétfajta ob­jektumok más tulajdonságaik tekintetében is nagyon hasonlí­tanak egymáshoz, csak a kva­zárok sokkal fényesebbek. Máig sincs megnyugtatóan tisztázva, hogy voltaképpen mi­lyen távolságra vannak tőlünk a kvazárok. Nincs kizárva, hogy sokkal közelebb vannak, mint eddig feltételeztük. Ebben az esetben fényességük is felül­vizsgálandó, tehát még inkább hasonlítanak az ibolyántúli ga­laktikához. A bjurakáni csillag­vizsgálóban felfedezett hason­lóság mindenesetre a modern csillagászat egyik legérdeke­sebb meglepetése. Nincs kizár­va, hogy nagy szerepe lesz a csillagfizika további fejlődésé­ben. (ah) A GYÓGYÍTÓ MÁGNESES VÍZ Az utóbbi időben mindinkább a tudományos kutatók érdeklő­désének középpontjába került a mágneses térnek az élő szer­vezet biokémiai folyamataira kifejtett hatása. A vizsgálatok során meglepő jelenségekre fi­gyeltek fel. Kiderült például, hogy a paradicsom sokkal gyor­sabban beérik mágneses tér­ben, méghozzá elsősorban a déli mágneses pólus közelében. Más kutatások kimutatták, hogy a burgonya terméshozama lénye­gesen növelhető, ha a vetőgu­mókat vetés előtt mágnességgel kezelik. A román kutatók ha­sonló kedvező eredményre ju­tottak különböző gabonafélék­kel kísérletezve. Nagy érdeklő­dést keltettek a japán kutatók kísérletei is, akik fájdalomcsil­lapításra próbálják felhasznál­ni a mágneses tereket. A leningrádi Kirov Katonai Orvosi Akadémia urológiai osz­tályának orvosai legújabban a mágneses tér bizonyos vesepa­naszok gyógyítására való fel­használásával kísérleteznek. Viktor Truslijakov szimferopoli mérnök segítségével különleges berendezést szerkesztettek a víz mágnesezésére és hosszas kí­sérletezésekkel kimutatták, hogy a táplálékkal a beteg szerveze­tébe juttatott mágneses víz szét­roncsolja a vesekövek bizonyos típusait, sőt megakadályozza újraképződésüket. A vesekőpanaszok gyógyításá­nak új módszeréről Viktor Truslijakov a következőket nyi­latkozta a szovjet APN hírügy­nökség munkatársának: „A gyó­gyító eljárás során a beteg szi­gorúan meghatározott mennyi­ségű mágneses vizet kap. Kez­detben az ilyen mágneses víz mennyisége csupán egyötöde a teljes folyadékszükségletnek, később azonban ateljes folya­dékszükséglet 70 százalékát is elérheti. Mágneses tea, leves, kompót formájában jut hozzá a beteg a gyógyító folyadék­hoz. Az . ételek elkészítése egyáltalán nem csökkenti a mágneses víz gyógyító hatását. A gyógyító vizet a közönséges vízvezetéki víz mágnesezésével állítják etö. A mágneses kezei­lés mértéke az ivóvíz vegyi összetételétől függ. A moszkvai csapvizet például, amely lite­renként 500—600 milligramm ásványi sót tartalmaz, 500 Gauss-egység térerősségű mág­neses térben kezelik. Az erős mágneses tér csupán a másod­perc töredék részéig hat az ivó­vízre. A gyógyulási folyamat az ed­digi kísérletek eredményei sze­rint meggyorsítható, ha a mág­neses vizet a beteg nem issza, vagy bizonyos ételek formájá­ban fogyassza, hanem katé­terrel közvetlenül a beteg szervbe vezetik be. Az Ilyen kezelés a tapasztalatok szerint nagyon hatásos, szét­roncsolja a kövek bizonyos tí­pusait és megakadályozza újra­képződésüket. A Kirov Klinika urológiai ősztályán külön be­rendezést ls szerkesztettek az Ilyen kezelésekhez. Az eddigi kísérletek eredmé­nyei nagyon érdekesek, és jog­gal kelthetnek figyelmet orvosi körökben. Az új módszer álta­lános bevezetéséig még nyilván­valóan sok újabb vizsgálatra, megfigyelésre van szükség, még sok részlet vár tisztázásra. A Jelek szerint a mágneses tér­nek a biokémiai folyamatokra kifejtett hatásának vizsgálata még további érdekes meglepe­téseket Is ígér. (dj) 1970 m. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents