Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

Zselizi körkép A könyvtár olvasóinak száma 961. Egyébként a legkisebb olvasók részére mesédélutánokat szoktak szervezni a könyvtar dolgozói, Herz Erzsébet, Ora­vecz Fálné és KlapáCová Jolana. 5660 darab szlovák és 4963 "darab magyar könyv áll az olvasók rendelkezésére. A lakásépítő szövetkezet 1964-ben ala­kult meg 17 taggal. Azóta a felépített hat lakástömbben 107 család él és to­vábbi 250 új tag vár lakásra. Bártfay Tibor szobrászművész alkotta a város főterén álló hősök emlékmű­vét, melyet 1967-ben lepleztek le. A Pionírok Házát tíz évvel ezelőtt nyi­tották meg. Göbő Lajosné volt a veze­tője, aki 1964-ig irányította a pionírok munkáját. 1964-től Terem Mátyás és négy dolgozó foglalkozik a pionírokkal. Strandfürdő épül. Az 50X21 méteres medence már elkészült. Most az öltözük, a kicsik medencéjének és a szociális épületnek a felépítése van soron. 9 illetve 7 tantermes épületet adnak át az idén, melyet a szlovák és a ma­gyar iskolához építettek. Sajnos az is­kolák helyiségproblémáit még ez a hoz­záépítés sera oldja meg. 326 családi ház épült az elmúlt 26 év alatt. A város középületeire fordított összeg több mint 46 millió koronát tesz ki. A magyar alap- és középiskola 26 osz­tályában 636 diák tanul. 1958 óta nap­jainkig 420 tanuló szerzett érettségi bi­zonyítványt. Közülük 211 diák főiskolán és felépítményi iskolákon tanult to­vább. A női kézilabdacsapat érte el a leg­nagyobb sikert, amely divízlós bajnok­ságot játszott, bár 1945 után elsősorban a labdarúgók tevékenykedtek. Később megalakult kerékpározók, a birkózók, az ökölvívók és az evezősök szakosztá­lya Is. 1967. január 1-én Mikola község egye­sült Zselízzel, így a város lakosainak száma mintegy ezerrel növekedett. A Schubert utca 1. számú házban, a volt ispánság épületében lakott 1818 nyarán Franz Schubert zeneszerző, aki az Eszterházy gróf két leányát, Máriát és Karolinát zongorára és énekre taní­totta. Dulai István, az efsz dolgozója • szarvasmarháknál napi 1.10 kg-os súly­gyarapodást ért el. Hat aranylakodalmat rendez az idén az efsz a jubileumi év alkalmából, hisz mind a hat házaspár tagja az efsz-nek. 150 óvodás gyermekről gondoskodnak a Schubert parkban levő kastély épü­letében, melynek újjáépítése 300 ezer koronába került. A ..Bagolyvár" manzardszobájában la­kott 1824-ben Franz Schubert zeneszer­ző. Több kompozícióját készítette itt. A C-dúr szonáta utolsó tételében magya­ros elemek is felbukkannak. Az efsz vállalása: az idén 15 mázsa sertéshússal, 20 mázsa marhahússal, 10 ezer liter tejjel és 380 ezer tojással többet adnak el a tervezettnél. 1967. május 1-én leplezték le a park­ban Schubert mellszobrát. Az idén nyit­ják meg a Schubert múzeumot az ér­deklődök előtt. Harcos a javából A nagyölvedi K u r a 1 i Feri bácsit 1916 már­ciusában az orosz frontra vezényelték. Nyáron már egy Kaukázuson túli fo­golytáborban nyomorgott. Itt ismerkedett meg osz­tályos társaival, az orosz munkásokkal és kommu­nistákkal. Belépett a pártba és 1918 májusában már Zslobov ezredes pa­rancsnoksága alatt az el­ső vörös lovasezred ka­tonája. Petropavlov, Szariepka, Szvatojkreszt, Caricin ... Űzték, hajtották a fehé­reket. A Gyenyikin felett aratott győzelem után visszatért szülőfalujába, Nagyölvedre. Kovács Jó­zseffel, Csomor Lajossal, Esek Józseffel és a töb­biekkel megalapította a párt helyi alapszerveze­tét. Az élet homokóráján sok homokszem pergett le azóta, de felette nem múlt el az idő tétlenül. Bizonyltja ezt az a tény, hogy Feri bácsi a Cseh­szlovák Vöröscsillag Ér­demrend, a szovjet Za bojovije zásluhy és a Szlovák Nemzeti Front Emlékérmének a viselő­je. Takarékos emberek A volt zselizi járás negyvenegy községe he­lyezi letétbe megtakarított pénzét az Állami Takarékpénztár zselizi fiókjába, valamint pos­tai kirendeltségein. Rácz Imre, aki már két évtizede a takarékpénztár igazgatója, szíve­sen válaszol kérdéseinkre: • Hányan takarékoskodnak? — A betétek száma megközelíti a tízezret. Ezenkívül 15 község postáján is letétbe he­lyezik pénzüket a lakosok. • Mennyit takarítanak meg? — A betétek összege meghaladja a 40 milliót. Ugyanennyit tartanak nyilván a postai kiren­deltségeken. Vagyis Zselíz és a környező fal­vak lakosai eddig több mint 80 millió koro­nát takarítottak meg. • Kölcsönöket is vesznek? — A jelenlegi kölcsönök összege 27 millió ko­rona. Ebből építkezésekre 17 milliót, egyéb célokra 10 milliót kölcsönöztünk polgáraink­nak. További fejlődés: AZ IPAROSÍTÁS Beszélgetés MICHAL LIPOVSKÝ elvtárssal, a Zselizi Városi Nemzeti Bizottság elnökével • HUSZONÖT ÉV RÖVID IDÖ, A VAROS TÖRTÉNETEBEN MÉGIS JELENTŰS IDŐSZAK ... A felszabadító szovjet had­sereg 1945. március 26-án ért Zselízre. Közvetlen a felszaba­dulás után megalakult a helyt nemzeti bizottság és később a háború befejezése után a járást nemzeti bizottság. Megindult a békés építőmunka. A volt grófi birtokon 1949-ben megalakult az állami gazdaság, 1950-ben pedig a helyi efsz. Az 1960-as átszervezés Zselizt erősen érin­tette, mivel megszűnt fárási székhely lenni. Mintegy kárpót­lásul az 1960-ban kiadott tör­vény értelmében Zselizt várossá nyilvánították. Az eddig elmon­dottakból kitűnik, hogy Zselíz eddig is a környék gazdasági, politikai, később adminisztra tív és kulturális központja volt. Igen kedvező a város fekvése, melyet az is biztosít, hogy egy fontos vasútvonal vezet a váro­son keresztül és itt futnak ösz­sze és kereszteződnek az or­szágutak ls az egész környék­ről. Kedvező fekvése tette lehe­tővé és szükségessé a mai üz­lethálózat kiépítését, mely a környék egyik legmegfelelőbb üzlethálózata. M A NEGYED ÉVSZÁZAD EREDMÉNYEI? Az 1945 utáni fejlődést leg­jobban a lakáskultúra feflődé­sén mérhetjük le. 1945-tól 1960­ig 145 családi házzal felépült az egész új városrész, a „Bé­ke" telep. Városunkban 1960­tól 1970-ig további 115 magán­lakás és 107 szövetkezeti lakás épült. 1980-ig további 480—500 lakásegység felépítését tervez­zük, mindamellett a magánla­kás építés továbbra ls jó ütem­ben halad. Jelentős eredményeket értünk el a városszépítés terén is. • TOVÁBBI TERVEK, FEL­ADATOK? A város további fejlesztésé­nek lehetőségeit elsősorban a város iparosításában látjuk. Fontos lenne a fölösleges női munkaerő teljes kihasználása, ami emelné a lakosság élet­színvonalát és felentősen hoz­zájárulna a népgazdaság meg­szilárdításához. Rövidesen meg akarjuk olda­ni a városi vízvezeték kiépíté­sét és a szennyvíz levezetését is. A vízvezeték építésére azért van szükség, mivel a város kútjainak 90 százaléka egész­ségtelen vizet tartalmaz. A csa­tornahálózat kiépítését követő­en meg akarjuk oldani az utak portalanítását ls, mivel a város több mint 20 km útjából a mai napig csak 1,5 km út portala­nított. A tervezett szövetkezeti és állami lakásépítésnél azon leszünk, hogy határidőre fel­épüljenek. A tervekről és problémákról beszélve nehéz eldönteni, me­lyiknek a megoldása sürgősebb, mert a felsorolt városfejleszté­st problémák olyan jellegűek, hogy mindegyiket szükséges lenne azonnal realizálni. Lipovský Mi­chal, Zselíz vá­ros nemzeti bi­zottságának el­nöke és Dobro­vicky László hi­vatalvezető a vá­ros terveit elő­készítik. éve dolgozik itt. Nehezen kezdett, de már jól megy neki a munka. A komplettizáló csoport munkáját Tur­öeková Magda irányítja. Az utolsó mun­kafolyamatot, a csattok rávarrását a kész gyöngysorokra s egyéb munkát végeznek. A gyöngysorok összeállítását jobbára be­dolgozó munkásnők végzik. A látogatás végén előkerültek az üzem problémái. Jelenleg 30—35 munkásnő hiányzik a gyöngyfűzőből. Így nincsenek teljes mértékben kihasználva a gépek. Problémát okoz az is, hogy a Hontfüzes­gyarmat és Nyírágó irányából bejáró munkásnők részére nincs megfelelő autó­buszjárat az esti órákban. Pedig már ké­szülnek a tervek egy új üzemrész építésé­re, mely 300 űj alkalmazottnak ad majd munkalehetőséget. 18 és fél millió koro­nát Igényel ez a beruházás. Gyönyörűek lesznek azok a gyöngyök! És nemcsak a gyöngyök, hanem készí­tőik, viselőik, a mi asszonyaink és leá­nyaink is! Minden nő tetszeni akar. A férfiak ls szívesen vásárolnak feleségüknek, ked­vesüknek díszeket. Ékszereket... vagy éppen gyöngyöket. öt éve alakították, harminc dolgozóval a Železný Brod-i üveggyár Zselízre ki­helyezett üzemét. Azóta 80 női alkalma­zottja és 220—225 bedolgozója van. Po­lák Pavel, az üzem vezetője készségesen tájékoztat munkájukról: — Az anyaüzem nyers üvegéről mi ké­szítjük a gyöngyöt. Üzemünk termékei­nek 95 százaléka exportra megy. Készít­ményeink: nyakékek, gyöngygombok, brossok, fülbevalók, cipő- és ruhadíszek. Andruszka Anikó, azaz Petrovicsné kísér a csiszolóba. — A csiszolás a legnehezebb munka. Többnyire férfiak végzik. A fűzőrészleg vezetője, Stasová Anna, a gépek mellett mutat be egy ügyes kis­lányt, Jávorka Ilonát. — Édesanyjával együtt az üzem leg­jobb dolgozói közé tartoznak. Második

Next

/
Thumbnails
Contents