Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám, szombat

A „garami csalogány Emlékezés ANDREJ SLADKOVIČRA, születésének 150. évfordulóján Ü Amikor 1820. március 30-án Braxatoris, korponai evangélikus tanító Andrej nevű fia megszületett, talán senki sem sejtette, hogy személyében a szlovák romantizmus költészetének legkiválóbb képviselője látta meg a napvilágot. Akkor még senki sem sejtette, hogy a népes család tizennégy gyermeke közül nyolcadikként született kisfiú Sládkovič költői néven kitűnő alkotásokkal írja be nevét a szlovák irodalom történetébe. Olyan korban született, amikor a szlovák nemzet legkiválóbbjai, Ľudovít Štúrral az élen, többfrontos harcot vívtak nemzetük szuverenitásának biztosítása érdekében. Az irodalom iránti érdeklődést atyjától örökölte, aki maga is írogatott. Ifjú kora nem volt gondtalan, tanulmányait anyagi okok miatt több ízben meg kellett szakítania. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán folytatta és csak úgy tudta fenntartani magát, hogy jómódú polgári családokban házitanítóskodott. 1839-40ben így került a német származású Pavel Pischl házába, és ez a körülmény szinte determinálta egyik legkiválóbb műve, a „Marina" megszületését. Végzetesen beleszeretett ugyanis tanítványába, aki kezdetben viszonozta ezt a szerelmet, később azonban, amikor Sládkovič már külföldön folytatta tanulmányait, elhidegült a költőtől és szülei unszolására, egyben azonban saját elhatározásából is, férjhez ment egy gazdag mézeskalácsoshoz. Ennek a kedvezőtlenül alakult szerelemnek később nagy szerepe volt Sládkovič költővé érésében. Andrej Sládkovič költői egyénisége már Selmecbányái tanulmányai idején kezdett kibontakozni. Ekkor behatóan tanulmányozta a szlovák költészet két nagy klasszikusának, Ján Kollárnak és Ján Hollýnak műveit. Amikor 1840-ben a pozsonyi teológiára került, már volt egy kialakult költői eszményképe. További költői fejlődését azonban nagy mértékben befolyásolta külföldi tartózkodása. Pozsonyból ugyanis 1843-ban Németországba ment, Halle-ba, az egyetemre. Itt orosz barátai segítségével megismerkedett Puskin ragyogó költészetével és tanulmányozta Hegel filozófiáját és esztétikáját. Halle-i tanulmányai idején írta első jelentősebb művét, „Beszélgetések Dušan családjában" címen. Mélyreszántó gondolatokkal teli, Johann Wolfgang Goethe és Adam Mickiewicz költészetének, valamint Hegel filozófiájának és esztétikájának hatása alatt megírt alkotás született meg ezzel a szlovák irodalomban. Mialatt Sládkovič külföldön tanult, idehaza a szlovák nemzeti mozgalom egy igen jelentős lépéssel vitte előre a nemzet egyesítését célzó törekvést. A fiatal szlovák értelmiség vezérei: Štúr, Húrban és Hodža a közép-szlovákiai nyelvjárásból megalkották az egységes szlovák irodalmi nyelvet. E nyelv életképességét irodalmi alkotások sokaságának kellett bizonyítania. Ezek egyike volt Sládkovič második hosszabb lélegzetű műve, a „Marína". A Ľudovít Štúr által vezetett írócsoport a nemzeti öntudatot, az együvétartozást ébresztgető és a múlt dicsőségét felelevenítő irodalmi müvekkel kívánta szolgálni a nemzeti függetlenségért folytatott harc ügyét. Érthető tehát, hogy mekkora megdöbbenéssel fogadta a Tatrín szlovák kulturális egyesület Sládkovič új művét, a „Marinát", amely e sorokkal kezdődött: „A szépre vágyva zengem az édes vágyat, örömmel száll dalom. Ebbe a dalba zárva az élet egész valóját hordozom." Sládkovič szubjektív érzelmeket tükröző reflexív lírája teIII. 27. hát könyörtelen elutasításban részesült, s bírálói „nemzetiet5

len" és egyéb elmarasztaló jelzőkkel Illették. Egy évvel később, 1846-ban azonban Ján Ka1970. davý Pest Budán kiadta ezt a maga nemében egyedülálló remekművet és a harminckrajcáros kis könyv belopta magát a szlovák fiatalok szívébe. Rövidesen bebizonyosodott, hogy a látszatra szubjektív jellegű mű, melyet a költő Marina iránti szerelme és e szerelem zátonyrajutása inspirált, igenis a nemzet ügyét is szolgálja, mégpedig nemcsak azáltal, hogy Sládkovič költeményében megteremtette az imádott nő iránti szerelem és a hazája iránt érzett odaadó szeretet harmonikus szintézisét, hanem azáltal is, hogy napnál fényesebben bizonyította: az új szlovák irodalmi nyelv a legnagyobb művészi erényekkel ékeskedő müvek megalkotására is maradéktalanul alkalmas. 1853-ban Andrej Sládkovič újabb remekművel jelentkezett a Húrban által szerkesztett „Nitra" című irodalmi almanachban. Közzétette „A gyetvai legény" (Detvan) című, 249 versszakból, 5 énekből álló „lírai eposzát". A kritika és a versolvasó közönség érthetően nagy lelkesedéssel fogadta a művet, melyet számos irodalomtörténész máig is Sládkoylč legkiválóbb művének minősít. A gyetvai, jellegzetesen szlovák táj, az ottani természet szépsége és a mű főhősében, Martinban megtestesített ifjú szlovák ember imponáló, kissé talán idealizált jellemrajza elsőízben nyert bemutatást egy ilyen magas színvonalú, nagy műgonddal, művészi igényességgel és kifogástalan költői nyelvezettel megírt műben. Lírai szépségű a két fiatal, Martin és Elena őszinte, tiszta szerelmének, a két fiatal jellemének költői ábrázolása. Kedves momentuma ennek az epikai műnek Mátyás király szerepeltetése. Ez a tény azt bizonyítja, hogy az igazságos Mátyás király nagy népszerűségnek örvendett az egyszerű szlovák nép körében is. A „gyetvai legény", Martin, elnyeri Mátyás király tetszését is. Őszintesége, egyenes jelleme jutalmául a király beveszi Martint híres törökverő „Fekete seregébe". Andrej Sládkovič, aki Horhá-. ton (Hrochof), majd Zólyomradványban (Radvaft nad Hronom) volt evangélikus lelkész, politikai magatartás és vérmérséklet szempontjából a mérsékeltebb irányzatot képviselte. Több alkalommal hangoztatta a magyarokkal való megegyezés szükségességét, egymás jogainak kölcsönös elismerése alapján. Viszonylag rövid életében (52 éves korában halt meg Zólyomradványban) azonban elsősorban nem politikai mozgalmak, hanem a költészet érdekelte. Kortársai a szép szó kimagasló művelőjének tartották, ezért nevezték már életében „garami csalogánynak". Már életében volt számos csodálója és tisztelője. Számunkra, magyarok számára nem lehet közömbös, hogy tisztelőinek táborában ott volt a mi Gáspár Imrénk is, aki szinte a rajongásig kedvelte Sládkovičot. Sládkovič életműve megtalálta az utat a magyar olvasókhoz is. Gáspár Imre után neves hazai költőnk, Farkas Jenő rendkívül színvonalas műfordításban tolmácsolta a magyarajkú olvasóknak Sládkovič Marínáját és A gyetvai legényt. (A jelen megemlékezésben felhasznált részlet a „Martnából" ugyancsak Farkas Jenő fordítása). Érdekességként említem meg, hogy körülbelül egy évtizede, a hatvanas évek elején, tehát több mint száz esztendővel a keletkezése után jutott el a „Marina" Indiába, a Rabindranath Tagore neve által fémjelzett szerelmi költészet hazájába és a hindi nyelvű fordítása ott is oszthatatlan sikert aratott. 150 évvel ezelőtt született a „garami csalogány". Csaknem egy kerek század óta ott pihen már a zólyomradványi temetőben. Művészete a nagy klasszikusok, Kollár és Hollý művészetének volt ragyogó folytatása, egyben azonban világítótoronyként mutatta az utat nagy utódjának, a szlovák költészet máig is legnagyobb egyéniségének, Hviezdoslavnak. SÄGI TÚTH TIBOR NÉHÁNY NAPPAL ezeMtt már azt hittük, hogy végre beköszöntött az arcot simogató és a természetet ébresztő meleg, tavaszi időjárás. Sajnos, mint az utóbbi időben oly gyakran, ezúttal is csalódtunk, mert a napsugarak helyett Szlovákia-szerte csapadék hullott a termőföldre. A GALÁNTAI JÁRÁS földművesei alaposan felkészültek a tavaszi munkálatokra. Nem rajtuk múlik, hogy eddig csak itt-ott került pár hektárnyi területen földbe a mag. — Többször nekilendültünk már a vetésnek, de az időjárás eddig még mindig közbeszólt — mondja Varga Sándor mérnök, a járási mezőgazdasági társulás igazgatóhelyettese. — Földműveseink nyugtalanok, hiszen a késés egyre nagyobb és ez könnyen vámot szedhet a hektárhozamokból. SOK MÚLIK A VETŐMAG MINŐSEGÉN Ezt különben már régóta tudjuk, de talán egyszer sem volt ennek a múltban olyan nagy szerepe és jelentősége, mint éppen az idén. A helyes és nagy hozamú fajták megválasztása főleg a tavaszi árpánál vált most döntő tényezővé. Persze, emellett nagy gondot kell fordítani az ősziek ápolására is, hiszen sok helyen nem a legjobban teleltek át. • ... ha a locsolkodás el is marad — Itt ugyan nagy hiba nem lehet — teszi hozzá a társulás igazgatóhelyettese —, mert vegyszerünk és jó minőségű vetőmagunk van bőven. Számunkra nagyobb problémát az jelent, hogy a talaj a rendkívül sok hó elolvadása után alaposan „elázott". Szeles, napfényes időre lenne most már szükségünk, és akkor pár nap múlva földbe kerülne a mag. NÖVELIK A CUKORRÉPA VETÉSTERÜLETÉT Az utóbbi időben elég gyakran írtunk a cukorrépa vetésterületének növeléséről. Főleg a csallóközi és a mátyusföldi mezőgazdasági üzemekben képezte ez vita tárgyát. A földművesek számára ugyanis nem a legkifizetődőbb a „fehér arany" termesztése ... A galántai járás földművesei belátták, hogy népgazdaságunknak nagy szüksége van a cukorrépára, s ezért úgy döntöttek, hogy az idén 300 hektárral növelik a vetésterületet. Egyúttal azon lesznek, hogy a hektárhozam is növekedjék. Járási méretben mintegy 400 mázsát szeretnének hektáronként elérni. A földművesek egyebek között ezzel is köszönteni szeretnék felszabadulásunk 25. évfordulóját. 3 SZÖVETKEZET — 3 KOMOR ARCO ELNÖK — Maguk sem hoztak hant pirító meleget? — ezzel a kérdéssel fogadott bennünket a vízkeleti, a taksonyi és az alsószeli szövetkezet elnöke. A kértlésben már benne van az is, hogy miért komor, aggódó az elnökök arca. Bizony, ők is vetnének már, de .. . — A galántai járásban általában mindig mi kezdjük meg elsőnek a tavasziak vetését, de az idén eddig még mi sem voltunk a határban — mondja Kellner Lajos, a vízkeleti közös agronómusa. Tavaly 51 mázsát adott a Denár-fajta árpa, ám az idén ebben már aligha bizakodhatunk, hiszen az eddigi késésünk mintegy 12—14 nap. Nem akarok rossz jós lenni, de húsvétig már aligha kerül földbe a mag. ígérjük azonban, hogy ha az idő engedi, locsolkodás helyett húsvét hétfőjén is vetünk, mert számunkra ez most mindennél fontosabb. Mézes István, a taksonyi és Sárkány József, az alsószeli szövetkezet elnöke is osztja ezt a véleményt. NAGY ÁRPÁD Rohamosan közeledik a várva várt nap, amelyen a Cseh szlovák Televízió megkezdi második műsorának sugárzását. Az előkészületek természete sen már javában folynak. A mérnökök, a technikusok és a többi szakember mindent elkövet annak érdekében, hogy május közepétől kezdve a tvtulajdonosok azt a műsort válasszák ki maguknak, amelyik Igényeiknek és érdeklődési körüknek a legjobban megtelel. r

r I ' "I Milyen lesz a tv második műsora? A VIDÉKIEKNEK MÉG VÁRNIUK KELL önkéntelenül is felmerül a kérdés: elegendő mennyiségű konvertor áll-e a Kovoslužba, illetve a tvtulajdonosok rendelkezésére. Korszerű készülékek Antenna és villámhárító Az adóállomások tehát — noha az idő rövidsége és a többi számos megoldatlan vagy nehezen megoldható probléma folytán csak ideiglenesek — Prágában, Pozsonyban, Brnóban és Ostravában már elkészültek. Ismeretes, hogy a piacon levő legkorszerűbb tv-készülékek, mint pl. a csehszlovák gyártmányú Ora va 222, a magyar Balaton-szuper, az Olimpia-precolor, a Fortuna, az Orion At 1651 OCT és az NDKbeli Stella T-1009 gombnyomásra alkalmasak a második műsor véte lére is. Gazdáiknak csupán új antennára lesz szükségük, mely a szerelési munkákkal együtt kb. 600 650 koronába fog kerülni. De azoknak sem kell, hogy fájjon a fe jük, akiknek közös antennájuk van. Átalakítása, illetve a szüksé ges konvertor biztosítása a Kovo služba dolga. Csupán az elavult készülékek képeznek kivételt, amelyek — mint pl. a Tesla 4001 és 4002, az Ekran, a Temp 2 stb. — oly kevéssé érzékenyek, hogy a második műsor vételére alkal matlanok. Eddigi tapasztalataink alapján A szakemberek szerint feltételezhető, hogy a közös antennához használt konvertorokban nem lesz hiány, ám az egyéni antennákhoz szükséges konvertorokból már most sokkal többnek kellene lennie a piacon. Az oravai Tesla gyártja őket, tehát tőle függ, milyen mértékben lesz képes kielégíteni az igényeket, melyekről nem állitható, hogy szerények, sőt éppen ellenkezőleg ... a konvertorok ára 300—900 korona között mozog, aszerint, hogy milyen antennához szerelik majd fel őket. Az antennákat biztonsági okokból természetesen el kell földelni. Ezért olyan háztetőre, amelyen nincs villámhárító, fel sem szerelhetők. Ebben az esetben sincs azonban minden veszve, mert az antenna az ablakra vagy nz erkélyre ls felszerelhető Az antennák felszerelése a tvműsor vételének jó minősége érdekében két szakaszban fog történni. Elsősorban ugyanis azt kell megállapítaniuk a szakembereknek, hogy milyen minőségű a jelzés, és hogy egyáltalán felszerelhető-e az antenna az érvényes normák szerint. A szerelési munkálatokra csupán akkor kerülhet sor, ha a kép és a hang minőségével szemben támasztott követelmények klelégítőeknek bizonyulnak. A számítások szerint azonban már most nyilvánvaló, hogy Prágában pl. a második tv műsort egyelőre a tulajdonosoknak mindössze 60 százaléka, vagyis csak azok fogják követhetni, akik a háztetőről egyenesen elláthatnak a prágai Petíínen felépített új adóállomásra, illetve, akik nincsenek tőle nagyobb távolságra 30 kilométernél. Színvonalas műsor Helyénvaló talán, ha végezetül röviden beszámolunk még a tv második műsoráról ls, melyben a lakosságnak május 10-től kezdve egyelőre heti 8 órán keresztül (kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap 20—22 óra között) lesz része. Milyenek lesznek ezek a műsorok? A tv .konyhájából" kiszivárgó értesüléseink alapján nemcsak rendkívül sokoldalúak, mert minden lehető műfajt megta Iálunk majd bennük, hanem állítólag igen színvonalasak is lesznek, úgyhogy a legkényesebb igényeket ls kielégíthetik. Ezért is várjuk örömmel a tv második műsorát. kmA TERMÉKENY és a régebbi cseh irodalomban idillikusnak ábrázolt Haná síkság városközpontjában, Prostéjovban született egy bankhivatalnok családjában. Prostejovban szerzett gimnáziumi érettségit és tizenkilencben beiratkozott a prágai Károly Egyetem jogi karára. Első egyetemi éve folyamán gyakran eljárt a filozófiai kar előadótermeibe, főleg Šalda és Zdenék Nejedlý előadásait hallgatta. Életében két kötet verse jelent meg — a Host do domu (Vendég áll a házhoz) és a Téžká hodina (Nehéz óra), ezen kívül kisebb-nagyobb prózai írásai és drámakísérletei. Irodalmi hagyatéka kibővült ifjúkori zsengéivel és betegsége idején írt verseivel. Huszonhárom áprilisában tuberkulózist állapítottak meg nála. Még ez év júniusában a Tatranská Polianka-i szanatóriumba ment, ahonnan három nappal halála előtt hazaszállították szülővárosába. Életében alig történt vele valami nevezetesebb. Tízéves korában édesapjával megfordult egy tengerparti fürdőben. Tizenhét éves korában egy cserkésztáborban. Huszonegyben a dekadens költészet hatása alatt álló verselgető diák hirtelen belépett a CSKP prostöjovl alapszervezetébe. Első versei 1918-ban Jelentek JIŔI W0LKER (1900. március 29. — 1924. január 3.) meg egy diák-almanachban. Későbba Cesta (Üt), Kmen (Törzs), Host (Vendég) és a Var (Forrongás) című lapokban publikált. Ütja a kommunista párthoz nagyon érthető és egyszerű. A Haná síkság idillje az iparosítás következtében az ő ifjúkorára kimúlt. Prostéjovban napirenden vannak a sztrájkok, megtorlások, elbocsátások. Egész érzelemvilágát ez a környezet determinálta, s nem annyira a tudományos meggyőződése, mint inkább érzelmi determináltsága vezette a munkásosztály táborába és a kommunista párt soraiba. Első kötetét az expresszionista primitivizmus jellemzi. Szinte a gyermek szemével csodálkozik rá a világra, áhítattal és alázattal vall élet- és emberszeretetéről. Ilyen volt általában az első háború utáni költői nemzedék szemlélete. Második kötetében, a Nehéz órában általános emberszeretete forradalmi kollektivizmusba csapott át. A harmonikus emberi társadalomról alkotott illúziója itt az eljövendő kcmmunista társadalom reális elképzelésével azonosul. A munkásosztály, amely ennek a társadalomnak megvalósításáért küzd, többé nemcsak szociális érdeklődésének tárgya, hanem tényleges hőssé magasztosul költészetében. A munkásság alapvető jellemvonását nem a szenvedésben, hanem a alkotóképességében látja. Ezért fokozatosan levedli a zsengéiben tapasztalt dekadens hatásokat. Apollinaire költészetéből, főleg az Égövből átvett szabad asszociációi és metaforái fegyelmezettebbekké válna. Lírája egyre több epikai vonással gazdagodik, és egy-egy költeményében emberi sorokat mutat be, amíg eljut a modern balladáig. EMBERSZERETETE, népisége, költészetének közvetlensége a legolvasottab, legnagyobb hatású költővé tette őt a cseh nép körében, s méltán soroljuk a szocialista líra nagy úttörő költői közé. Betegsége és korai halála sem némította el ezt a csodálatosan tiszta költészetet, mely mindmáig él és hat. BABI TIBOR