Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

Gyakori beszédtéma mostanában a föderáció egy esztendeje, az 1969 januárjában életbe lépett szövetségi államforma első tizenkét hónapjában tapasztalt gyakorlati tanulságok mérlegelésé. Olvasóink tájékoztatásának szándékával kértünk e problémával kapcsolatban interjút dr KAROL LACO professzortól, ó szövetségi kormány miniszterelnök-helyettesétől. • A CSKP Központi Bizottságának januári plénu ma — az időszerű közgazdasági kérdéseken kívül — jelentős figyelmet szentelt a szövetségi államforma eddigi tapasztalatai értékelésének. Miniszterelnök-helyettes elvtárs, Ön 19B8-ban elnöke volt az akkori kormány föderációt előkészítő államjogi szakbizottságának. Miképp tekint ma e szakbizottság munkájára s miként jellemezné a föderáció egy esztendei tanulságait? - A csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény egyévi gyakorlati tapasztalatait tömören öszszegezve ma már örömmel és felelősségteljesen megállapítható, hogy szocialista társadalmunkban beváltak a szövetségi államforma törvénybe iktatott alapelvei. Az 1969 januárjában életbe 'épett föderáció eddigi tapasztalatai s tanulságai igazolják, hogy o csehszlovák szövetségi államforma rendszere megfelel a nemzetiségi kérdés morxi-lenini értelmezésének. Mindennek tudatában o föderációt # Gondolom, az 196B-es ..próbaesztendőben" nagyon hiányzott az illetékességi törvény is . . — Igen! Ennek a fogyatékosságnak tulajdonítom, hogy az új államjogi rendezés első esztendejében nem mindenütt dolgoztak az újszerű feltételek követelményeihez mérten. Tagadhatatlan, hogy sok helyütt még a régi módszereket alkalmazták, sőt, nemegyszer találkozunk a föderáció „befutását", zökkenésmentes menetét gátló bürokratikus munkastílussal is. Előfordult, hogy az aikotmánytörvénybe iktatott határozatokat a gyakorlatban helytelenül alkalmazták, mellőzték a tárgyi problémák megoldása*. Számos esetben éppen a hiányzó illetékességi törvénynek lett volna a szerepe pontosan megszabni a szövetségi és a nemzeti szervek jog- és hatáskörét. Az illetékesség mindenekelőtt felelősséget jelent. Egyértelműen meghatározza: ebben vagy abban o kérdésben kit illet meg a döntés és kit az ellenőrzés A közeli hetekben és hónapokban meg kell erősítenünk szocialista társadalmunk egészét, a szövetségi és a nemzeti szerveket; meg kell teremteni o rugalmas együttműködés optimális lehetőségeit Munkánk végeredménye, célja nem lehet egyéb, mint a kommunista párt irányításával egységesen realizálni szocialista államunk feladatait. # A föderáció nem növelte tiílzutt mértékben az államapparátusban dolgozó személyek számát? — Nem titkolom, hogy voltak s részben még ma is vonnak olyan törekvések, hogy növelni kell az államapparátusban dolgozók számát. Husák elvtárs a párt legutóbbi plénumán nem véletlenül figyelmeztetett erre az időszerű problémára. Kétségtelen, hogy t az államapparátus vezetőinek és dolgozóinak politikailag fejletteknek és szakmailag képzetteknek kell lenniük. Minden esetben gondolni kell továbbá az arányos képviseletre is. Ez a kérdés túlságosan öszszetett ahhoz, hogy egyik napról a másikra letudjuk, egy megbeszéléssel, aláírással vagy utasítással elintézzük. • Az utóbbi időben az állampolgárság kérdése is előtérbe került . . • - A csehszlovák föderációról szóló olkotmánytörvény egy esztendei gyakorlatának mérlegelésekor egy érdekes, ugyanakkor logikus fölismerésre bukkantunk: a cseh és a szlovák nemzeti szervek megalakulása után; o CSSZK és az SZSZK létezésének kihangsúlyozása után; aztán hogy o nemzeti szervek működése különös, új értelmet adott a nemzeti államiságnak - most arra nyílik lehetőségünk, hogy teljes nyomatékkol hongsúlyozzuk o csehszloelőkészítő államjogi szakbizottság munkáját is pozitívan értékelem, hiszen messzemenően teljesítette eredeti küldetését. Egy olyan alkotmánytörvény-javaslatot dolgozott ki, mely nemcsak az újszerű államjogi rendezés alapjait jelentette, hanem a gyakorlatban is bevált. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy talán nincs már mit javítani a föderáció gépezetén; vagy az időszerű politikai és gazdasági kérdésekkel kapcsolatban ne lenne már mit modifikálni. Rögtön itt akarom leszögezni: e2ek o módosítások a legkisebb mértékben sem vonatkoznak föderációnk alapelveire, mindössze néhány gyakorlati változásról van szó! A szövetségi államforma eddigi tapasztalatainak értékelésekor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az első lépéseket nagyon bonyolult politikaigazdasági helyzetben tettük meg. Ebben az időszakban, az újszerű föltételek között szómos új állami szerv kezdte meg működését, ekkor szerezték első gyakorlati tapasztalataikat. Természetesen új munkamódszerek bevezetésére is szükség volt. Ezeknek lényegesen különbözniük kellett volna azoktól a már bevált szokásoktól, amelyek a föderáció életbe lépte előtt, az aszimmetrikus állammodell idején voltak érvényesek. A szövetségi államforma létrejöttének ténye azonban mindenképpen az ország életének egyik legjelentősebb mozzanata. Vitathatatlan pozitívum, hogy a föderáció megszüntette Csehszlovákiában azt a belső feszültséget, mely a csehek és a szlovákok között 1969 előtt kétségtelenül fennállt. Továbbá az a tény, hogy e törvénnyel egy ideben az akkori Nemzetgyűlés elfogadta a csehszlovákiai nemzetiségről szóló alkotmánytörvényt is - mindenképpen nogy figyelmet érdemel. Társadalmunk konszolidációs folyamatának lényeges tényezői ezek és jelentős szerepet játszanak az időszerű politikai és ökonómiai kérdések megoldásában is. Ezek tudatosításával a föderáció létrejöttét joggal tekinthetjük rendkívül fontos, a CSKP irányításával megvalósult történelmi mérföldkőnek. • A Miniszterelnök helyettes elvtárs említette már, hogy társadalmi és politikai életünknek nem minden szakaszán realizálódott teljes mértékben a szövetségi államforma. Szólhatna erről bővebben is? - Illusztrálásképpen csak egyetlen példát emlilítek: egészen decemberig, a bíróságokról és az ügyészségekről szóló alkotmánytörvény elfogadásáig, tehát teljes tizenegy hónapig igazságszolgáltatásunkban nem érvényesült a föderáció elve. De nem csupán ^ igazságügyünkben, hanem társadalmi életünk számos egyéb területén sem érvényesült teljes mértékben a szövetségi államforma elve. Ez sajnos, bizonyos mértékben zavarta a föderáció első esztendejének teljes, komplex értékelését. FÖDERÁCIÓNK ÉLETKÉPES Az Új Szó Énterjúia dr. KAROL LACO pro

fesszorral, a szövetségi kormány mini sztereínök-helyetteséveí joga. Ennek világos, írásba foglalt meghatározása után nem történhet meg, hogy egy-egy kényesebb, nehezebb kérdést — döntés helyet* — a szövetségi s a nemzeti szervek egymás között „tologassanak" I. .. Az elavult, bürokratikus-centralisztikus munkamódszerek alkalmazása negatív értelemben befolyásolhatná a föderáció menetét, eltorzíthatja szerepét és küldetését, sőt, jelentős mércékben diszkreditálhatná a szövetségi államforma alapgondolatát. Haladéktalanul szükséges hót, hogy az államapparátus nemzeti és szövetségi szervei egyaránt olyan módszereket alkalmazzanak mindennapi munkájukban, melyek összhangban állnak a szövetségi államforma követelményeivel. 0 Az utóbbi hetekben sok szó esik a föderáció integrációs szerepéről. Miképpen látja ezt a prob lémát? Nem titok ugyanis, hogy sokan a centra lizáció veszélyétől tartanak, másrészt viszont az elmúlt esztendőben az államapparátus egyes szer vei között bizonyos huzavonának voltunk szem. tanúi . . . — A CSKP KB januári plénuma helyesen mutatott rá az integrációs törekvések szükségességére. Ez azonban távolról sem jelen* ismét centralizációt. Két tényt kell itt tudatosítani. Az egyik: az illetékességi előírások távolról sem változ'athatatlanok, hanem bármikor módosíthatók anélkül, hogy befolyásolnák föderációnk alapjait, elveit. Vannak helyzetek és időszerű feladatok, amelyek egyszerűen megkövetelnek bizonyos változtatásokat. A másik figyelemre méltó szempont pedig az a tény, hogy a szövetségi államformának egy pillanatra sem a nézetek különbözősége, hanem éppen ellenkezőleg: az általános kérdésekben csak ezek maradéktalan egységesítése lehet a célja. Gondolok itt a közös érintkezési pontok, a közös utak megtalálására: Kedvező feltételeket kell teremteni az összes előforduló tárgyi probléma gyors, rugalmas megoldásóra. Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy ez a követelmény elsősorban a gazdasági kérdések megoldására, a tervezésre, az állami költségvetésre, az adórendszerre, a pénzügyi és a hitelpolitikára, az árakra s a bérekre vonatkozik. Kijelenthetem, hogy a szóbon forgó módosítások zöme csak ezeket a kérdéseket illeti majd, ami a most készülő illetékességi törvénnyel együtt erősíteni fogja a szövetségi áilamformo gazdasági alapját. Ezekben a napokban kap már végleges formát a tervezési, a költségvetési törvényjavaslat, az Állami Bankról szóló törvény és a devizatörvény. E tárgyi problémákkal és kérdésekkel kapcsolatos oz a megállapítás is, miszerint a szövetségi bizottságokat szövetségi minisztériumokká kell átalakítani. A CSKP KB januári plénumának vitája és határozata alapján született az államtitkári tisztség megszüntetését célzó javaslat is. Miért volt erre szükség? A szövetségi bizottságok a gyakorlatban nem váltak be. Az ügyintézés így nehézkes, bonyolult volt, nem volt meg a szükséges összmunka a szövetségi bizottságok és az államapparátus egyéb szervei között, Említést érdemel továbbá az is, hogy rövidesen megszűnik a Szövetségi Sajtó- és Tájékoztatásügyi Bizottság, a Szövetségi Árbizottság pedig az Árhivatal nevet kapja majd. E hivatal vezetője tagja lesz o szövetségi kormánynak. Az egységesítési folyamat célja, hogy ezúton biztosítsuk oz ország politikai és gazdasági érdekeit, hogy a közélet minden szakaszán kedvező feltételeket teremtsünk a jó munkához. vák államiság fogalmát, s mindazokra oz egységesítő tényezőkre fordítsuk figyelmünket, melyek egymáshoz fűzik nemzeteinket. Ügy vélem ezért, hogy teljesen megalapozott az a javaslat, miszerint módosítani kell o csehszlovák föderációról szóló alkotmónytörvényben az állampolgárság fogalmát tárgyaló pontot. Ezzel a változtatással növelni fogjuk a csehszlovák állam, az itt élő nemzetek és nemzetiségek közös hozójának rangjót, jelentőségét. # A csehszlovák föderációról szóló alkotmanytörvénnyel egy időben fogadta el az akkori Nemzetgyűlés a Csehszlovákiában élő nemzetiségekről szóló alkotmánytörvényt is. E kerettörvény gyakorlati konkretizálásán azonban mindmáig még szakbizottságok dolgoznak. Legalább körvonalakban vázolhatná, hogy mit tartalmaz majd e törvény? - Nekem meg a föderációt előkészítő óllamjogi szakbizottság elnökeként volt alkalmam méltatni ezt a kerettörvényt az Oj Szóban. Ismét kiemelem azonban a 144/1968-as alkotmánytörvény gyakorlati és politikai jelentőségét. Pontos információkat azonban a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban nem mondhatok, mert ez most már a SZNT, illetve a CSNT hatáskörébe tartozik. Tudomásom szerint azonban már befejezéshez közeledik o két nemzeti csúcsszerv plénuma elé kerülő törvényjavaslatok előkészítése. # A föderáció menetének harmadik-negyedik hónapjában alakult meg tavaly a szövetségi kormány legiszlatív tanácsa. Miniszterelnök-helyettes elvtárs, szóihalna bővebben e tanács küldetéséről, leladatairól. eddigi tevékenységéről? - E legiszlatív tanács a szövetségi kormány tanácsadó szerve, mely különféle elemzések végzésével az egyes javaslatok előkészítésében segíti a kormányt. Szerep jut e tanácsnak a törvényhozó tevékenységben is, ahol főképpen az egyes törvényjavaslatok véglegesítéséből veszi ki a részét. A törvényelőkészítő tanács kezéből kerülnek e törvényjavaslatok a szövetségi kormányba, mely ezeket a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti. A tanács munkája nagyon fontos, felelősségteljes feladatkör. Érdekességként megemlítem, hogy a közeljövőben ez a tanács is megtárgyalja a föderációval kapcsolatos törvénymódosítások többségét, de egy egész sor egyéb törvényt is. Csak ebben a félévben még kereken negyvenöt törvényjavaslatot kellene itt megtárgyalni, ami azonban fizikoi lehetetlenség . . . # Miniszterelnök-helyettes elvtárs pillanatnyilag miben látja a szövetségi kormány legidőszerűbb teendőit? - A kormány tevékenysége a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén elfogadott irányelvekből indul ki, elsőrendű feladatunk ezért az itt született határozatok teljesítését irányítani és ellenőrizni oz állami szervekben. A szövetségi kormány a közeljövőben elsősorbon oz ország politikai és közgazdasági kérdéseinek megoldására összpontosítja majd erejét. Különösen fontos a népgazdasági terv teljesítésének ellenőrzése, de szem előtt tartjuk a lakosság egyéb szükségleteit is. A kormány munkaterve természetesen magába foglalja oz egyes szakágazatok sajátos részfeladatait, tennivalóit is. A riportéi: MIKLÓSI PÉTER