Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

* Hl" Hí ' appgPTI Az indíték hiszem, hogy még ma is Latin-Amerikát tartják a katonai puccsok igazi kontinensének. Az utóbbi időben azonban Afrika is komoly versenytársa lett. Hét év alatt a Szaharától délre 18 katonai állam­.orduiat zajlotl le. b jelenleg Egyenlítői Afrikában : Gianán kívüli tiz országban u alkodnak katonák, a körülmény, a társadalmi há tri ŕ. a hatalom meg­szerzésének módja más és más lehel ezekoen az országokban, azonban felvetődik a kérdés: miért éppen katonák? Az egyen­ruhán kívül kell valami más közös vonásnak is lenni, ami a katonai rendszereket szüli. Latin-Amerikában csakúgy, mint Afrikában a gyakori kato­nai puccsoknak a politikai el­lentéteken, torzsalkodásokon kívül mély, gazdasági és szociá­lis okai vannak. A gyarmati rendszer évtize­deiben formálódó" helyi bur­zsoázia a függetlenség kivívá sa után megkaparintott minden hatalmat, többnyire egypárt­rendszert vezetett be, így lehe­tetlenné tette a.nagyszámú pa rasztság, kézművesség és a csí­rájában jelentkező ipari mun­kásság beleszólási jogát az or szág ügyeinek intézésébe. A marxista pártok többnyire hiányzanak, az uralkodó polgá­ri pártok pedig képtelenek a tömegeket saját programjukkal mozgósítani. Igy érthető, hogy a katonai puccsok alkal­mával a tömegek többnyire tel­jesen passzívak. A fő probléma a gazdasági egy helyben topogás. A függet­lenség nem hozta meg a tömegeknek a várt anyagi biztonsá­got. A helyi burzsoázia egyre fényűzőbben él, de a szegények életszínvonala alig változott. Az árak emelkednek, a béreket . befagyasztják, a pénz elértéktelenedik, egyszóval növekszik az elégedetlenség, ami a katonák számára kedvező légkör az államfordulatra. Sőt, az is megtörténik, hogy a tömegek egye­nesen követelik és elvárják a katonák beavatkozását. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy számos országban a törzsi szerkezet gyengíti a központi kormányt, az ellentétek pedig annyira kiéleződnek, hogy valósággal kínálják az al­kalmat a katonáknak. Mivel ezekben az országokban nincsenek jól szervezett, tö­megalapokkal rendelkező politikai pártok, egyetlen szervezett erő a hadsereg, amely ráadásul rendelkezik az elnyomás esz­közeivel is. Igy válságos helyzetben a becsvágyó katonatisztek nem mulasztják el a kínálkozó alkalmat, és többnyire vér­ontás nélkül magukhoz ragadják a hatalmat. Ez évekre lehe­tetlenné tesz mindennemű demokratikus változást. A katonai puccsok a fő problémákat nem oldják meg. Ha erőszakkal sikerül is elnyomni az egymással versengő politi­kai csoportok torzsalkodását, a katonai rendszerek nem ké­pesek az ország iparosítására, fejlesztésére, a gazdasági prob­lémák megoldására, a művelő­dés fokozására. A távlat minde­nütt a polgári kormány vissza­állítása. A katonák természete­sen nem szívesen mondanak le a hatalomról. Pedig az elmúlt évtizedben már fekete Afrika legtöbb országában is kineve­lődött a vezetésre érett értel­miség, amely képes lenne ezek­nek az országoknak a gazdasá­gi erőforrásait okosabban hasz­nosítani, a rettenetes körülmé­nyek között élő tömegek élet­színvonalának emelésére fordí­tani. ^^^ ^^ ^^ Sajnos, egyelőre fekete Afri­h \ " Wľ W Spi ÜT kában katonák az urak, és se­" 1 H Um Vil hol nincs biztosíték arra, hogy holnap nem növeli-e tovább a katonai rendszerek számát egy ^^^^^^^^^^^^^^ újabb puccs. Vannak azonban ^ H kivételek is, amikor a katonai államfordulatok nem károsak, sőt a haladást szolgálják. Például Líbiában nemrég imperialistaellenes tisztek csoport­ja megbuktatta a reakciós rendszert, és máris nagyszabású fejlesztési terv kidolgozásán fáradozik. A Szaharán túli te­rületeken uralkodó századosok, ezredesek és tábornokok azon­ban egyáltalán nem ilyen célokat követnek. Ellenkezőleg. A fejletlen elmaradott afrikai országok problémái igen bonyolultak. Ahány ország, a hagyományok, szokások, társa­dalmi és gazdasági kapcsolatok annyi komplexuma. Az általá­nosítások nagy csalódásokat okozhatnak, tévedésekhez vezet­hetnek. Annyi azonban bizonyos, hogy a katonai rendszerek semmiképp sem jelentenek kiutat a válságból. SZŰCS BÉLA BURUNDI 1962-ben nyerte el független­ségét. A fiatal Mrchel Micom­bero százados segítségével V. Ntara herceg 1966-ban atyja, IV. Mwaaü Mwambntsa király trónjába ölt, azonban nem so­káig uralkodhatott a három és fél milliós lakosú országban, mert a hatalomra vágyó szá­zados néhány hónappal később őt is megbuktatta. Amikor a király KiBshasátoan járt, kikiál­totta a köztársaságot. Az ország feje azóta az ezredesi rangra emelkedett Miéinél Miicomtoero. DÄH0MEY A két és fél millió lakosú Da­homey 1960 óta független. A fe­kete földrész politikailag egyik legingatagabb országa. Kilenc év alatt nyolc államfő váltot­ta egymást az ország élén. Az ingatag gazdaság egymásután szüli a politikai válságokat. Legutóbb a múlt év decembe­rében volt katonai puccs az or­szágban (immár a negyedik). A fiatal tisztek csoportja meg­buktatta Emil Derlina Zinsouát, akit egy évvel korábban maguk juttattak a vezető posztra. Je­lenleg a katonai triumvirátus élén de Souza alezredes áll. FELSŐ-VOLTA Ugyancsak 1960 óta független e volt francia gyarmat. Maurice Yaméogo elnök és a szakszer­vezetek vitáját kihasználva 1966-ban az indokínai hadsereg­ben szolgált katonatisztek cso­portja vette át a hatalmat. A parlamentet feloszlatta, a poli­tikai pártokat betiltotta. San­goule Lamizana tábornok libe­ralizációt ígér az ország ötmil­lió lakosának. KONGO - KINSHASA Az 1960-ban kikiáltott függet­lenség óta viharos éveket élt át a 15 millió lakosú ország. Az imperialista intrika, a polgár­háború és az idegen zsoldosok garázdálkodása szétzüllesztette az ország gazdaságát. 1965-ben Mobuiu tábornok vette kézbe a ha tal mat, letörte a haladó moz­galmakat, és amerikai segítség­gel, kizárólag a hadseregre tá­maszkodva bizonyos stabilitást biztosított a gazdiaságban. KONGÓ - BRAZZAVILLE • Az 1960-ban függetlenné vált egymilliónyi lakosú kis ország­ban is gyakoriak a politikai vál­ságok. A Fulbert Youllót felvál­tó Massemba-Debat a katonák követelményei elől inkább visz­szavonul szülőfalujába, és így 1968-ban Alfréd Raoul százados veszi át a vezetést, majd az év végén Marién Ngouabi katonai parancsnok foglalja el az ál­lamfői széket, Raoul pedig mi­niszterelnök és katonai parancs­nok marad. KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG A két és fél millió lakosú or­szág ugyancsak 1960-ban válik ki a francia gyarmatok sorá­ból. 1966 első napján Jean Be­del Bokassa ezredes magához ragadja a hatalmat és azóta ke­mény hatalmi eszközökkel ural­kodik, mégsem érzi magát biz­tonságban. 1967-ben francia ej­tőernyősöket kért Párizstól, mert annyira félt, hogy meg­buktatják. MALI KÖZTÁRSASÁG A földrész egyik leghaladóbb politikusát, Modibo Keitát az ország nyolcévi vezetése után FELSŐ - VOLTA 1966. ' | Katonai rendszert! orezágok a hatalom átvételének időpontjával. : 1968-ban bukatta meg egy fő­hadnagy és egy százados, ami­kor vidéki úton járt. Jelenleg a négy és fél milliós ország ál­lamfője Moussa Traore főhad­nagy. Természetesen a nyugati tőkésvilág lelkesedéssel fogad­ta a szocialista célokat kitűző afrikai politikus megbuktatását, és nem is titok, hogy a terveket nem a Mali fővárosban dolgoz­ták ki. NIGÉRIA Afrika ötvenütmilliós „óriá­sa" 1960-tól a Brit Nemzetkö­zösség független tagállama. 1966. január 15-én Ironsi tábor­nok ragadja magához a hatal­mat, de hét hónapra a katonai diktatúra győzelme után a fia­tal katonatisztek Ironsit is el­teszik láb alól, és Yakubu Go­won tábornok kerül a szövetsé­gi áilam élére. A törzsi ellen­téteket azonban kemény kézzel sem képes elfojtani és 1967­ben a keleti-tartomány Biafra né­ven külön szakad. Azóta az or­szágban polgárháború dúlt egé­szen a szakadárok bukásáig, és ez rányomta a bélyegét az or­szágban uralkodó helyzetre. SZOMÁLIA Két és fél millió lakosával 1961 óta független. Évekig igen keveset szerepelt a világ­politikában. Tavaly aztán Ali Sermarke köztársasági elnök meggyilkolása után a hadsereg átvette a hatalmat és Moham­med Ziad tábornokot bízta meg az államfői hivatal betöltésé­vel. TOGO Ez a kétmillió lakosú kis or­szág 1961-ben lett független. 1963-ban Katonatisztek meg­gyilkolják Sylvanus Olympio köztársasági elnököt és helyé­re sógorát, Nicolas Grunitzkyt ültetik. Ez azonban nem oldja meg a problémákat. 1966-ban államcsíny-kísérletet hiúsítanak meg, 1967-ben pedig a katonák száműzik Grunitzkyt és átve­szik a hatalmat. Jelenleg Étienne Eyadem tábornok az ál­lamfő. Szalag nélküli írógép A távol-keleti Amur­elektropribor gyárban sza­lag nélküli, hatvanbetíis írógépeket gyártanak. Ezek az írógépek elsősor­ban a tervezőirodákban válnak be. Az ilyen gépek­kel írt feliratokról fény­kopmásolatok is készít­hetők. Szükség esetén az egyes betűk vagy eset­leg egész sorok kiradíroz­hatok. Ez az írógépfajta különleges festékkel ír. Billentyűit speciális ke­nőccsel tisztítják. Leg,., leg.,, leg A legsúlyosabb nyak­láncot a Kongó folyó mentén élő monga törzs négerei viselték. Egy-egy nyaklánc súlya elérte a 12 kilogrammot. A leghosszabb ruhát II. Katalin cárnő hordta a koronázási ünnepségen.. A ruha uszályának hosz­sza 70, szélessége 7 mé­ter volt. ötven apród vit­te. A legtöbb gyűrűt az ókori Rónia aranyifjai vi­selték. Valamennyi ujjuk­ra húztak gyűrűt — gyak­ran egy ujjra kettőt is. A gyűrűket az- évszaktól függően változtatták: a „nyári" gyűrűk kisebbek és könnyebbek, a „téli­ek" nagyobbak és súlyo­sabbak voltak. A legdrágább zsebken­dő tulajdonosa Maria Wa­lewska lengyel grófnő, Napóleon szerelme volt. Gyémánt vasaló Ha egy kést végighúz­tunk az alkatrész felüle­tén, nyomot hagyott. Az alkatrész felülete nem volt egészen sima. Pedig a kitűnő minőség egyik mutatója a fém tükörsi­ma felülete, ezért az al­katrészeket csiszolni és fényesíteni kell. Ez a munkaművelet nem haté­kony, sok időt igényel és különleges, drága gépek kellenek hozzá. A voronyezsi gépgyár­ban újdonságot vezettek be: a csiszolás és fénye­sítés helyett kivasalják az alkatrészek felületét. Vasaló helyett egy fo­gantyúval ellátott gyé­mántfélgömböt használ­nak. Az előre kiszámított nyomás alatt az alkat­részre nyomják, mely né­hány perc múlva már úgy csillog, mint a tükör. Az alkatrész végső megmun­kálása fgy sokkal egysze­rűbb és ezenkívül a vasa­ló a „kivasalt" felületet megszilárdítja. Kombinált motorú autóbusz Moszkvában különleges autóbuszt próbáltak ki, melyet benzin- és elekt­romos motorral láttak el. Más autóbuszokhoz vi­szonyítva ez az újfajta Jármű 15-ször kevesebb mérgező hatású gázt bo­csát kL A tfzféróhelyes autóbusznak miniatűr benzinmotorja van, mely energiával látja el a vil­lanymotort és az ólom­akkumulátorokat. Sztirl­koolcs akadémikus kije­lentette, hogy a közeljö­vőben ilyen járművek közlekednek majd a váro­sokban, mivel ezek gya­korlatilag nem szennye­zik a levegőt. S"

Next

/
Thumbnails
Contents