Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám, szombat

A Biztonsági Tanács vitája Béke az olajforrások földjén a rhodesiai he l* zetrô 1 * * IA Kl CKJIITU IMTCDHIIA 1970. III. 14. A napokban szűkszavú hírügynökségi jelentés adta tudtul, hogy az iraki kormány megállapodott az ország köolajvidékén élő mintegy két és fél milliós kurd nemzetiség (a lakosság 19 százaléka) vezetőivel, s ezzel véget vetettek a tíz évig tartó polgárháborúnak. Bár a 15 pontos megállapodás részletei még nem ismertek, lényege az, hogy a jövőben Irakot arab és kurd nép hazájaként fogják emlegetni, a köztársaság alelnöke mindig kurd lesz, a kurd kisebbségnek arányos képviselete lesz az ország vezető szerveiben, autonómiát kap, s a kurdlakta vi­déken elismerik a Kurd Demokrata Párt vezető szerepét. Az iraki kormány és a kurd vezetők tárgyalásairól már az év eleje óta különféle hivatalos és félhivatalos hírek keringtek, a mostani megállapodás mégis meglepetést keltett, mert bár a múltban is történtek kísérletek a megbékélésre, sohasem ve­zettek tartós eredményre és sohasem rögzítették le oly világo­san a két fél álláspontját, mint most. Miért sikerült elérni 1970 márciusában, s miért ígérkezik az iraki megbékélés tar­tósnak, ez az, ami a történtek hátterében érdekes. A hegyek fiai 2200 éves történelmi múltra tekint vissza a büszke kurd nép. Az iráni népcsaládba tar­tozó, óperzsából kialakult nyel­vet beszélő kurdok valaha egy­ségesek voltak, de a múlt szá­zadban, amikor más nemzetek Integrálódtuk, Kurdisztán ha­talmi versengés áldozata lett: 1848-ban Törökország és Per­zsia között osztották tel. Az el­ső világháború után újrafelosz­tották a kurdok földjét: Török­ország, Szíria, Irak és Perzsia osztozkodott rajta. A kurd la­kosság helyzete ezekben az or­szágokban különféleképpen ala­kult: Törökországban teljesen elnyomták a kurdokat, Iránban ma sincs sok szavuk, az iraki kurdokban viszont egyre erősö­dött a nemzeti öntudat. Bár a második világháború után Irán­ban megalakult a Kurd Demok­ratikus Köztársaság, egy évig sem volt képes fennállni. Az iraki kurdok viszont tovább munkálkodtak programjukon: autonóm kurd állam vagy terii­let létrehozásán az Iraki Köz­társaságon belül. Amikor 1958-ban Kasszem tá­bornok antiimperialista és anti­feudalista forradalma megdön­tötte a monarchiát, a hadsere­gében vitézül küzdő kurdok re­ménykedtek régi vágyaik telje­sülésében. Fő követelésük az autonómia megadása és az olaj­jövedelemben való igazságosabb részesedés volt. Kasszem rendszerében csa­lódtak a kurdok: 1961-ben pol­gárháború tört ki. A köztársa­sági hadsereg modern fegyver­zetével is képtelennek bizo­nyult a hegylakó kurdok ellen­állásának leverésére, viszont az is világos volt, hogy Bagdaddal való békés és Igazságos ki­egyezés nélkül a kurdok sem érik el céljukat. Kasszem sovi­niszta politikáját a BAATH­párti kormányok, főként Aref tábornok is folytatta. 1966-ban kísérlet történt a megbékélés­re, ám az 1966. június 6-án megkötött egyezményt, mely egy időre véget vetett a har­coknak és kilátásba helyezte a kurd kérdés politikai rendezé­sét, megszegték, s 1968. október 15-én kiújultak a harcok, me­lyek után végérvényesen csak a mostani megállapodás tett pontot. # Egymásra találtak? Miután a kurd kérdés rende­zése vajúdásának hosszú törté­nete van, joggal merül fel a kérdés, minek köszönhető a mostani viszonylag rugalmas és gyors megállapodás. Nem vitás, hogy a kurd kérdés nem csu­pán Irak belügye, hanem a kö­zel-keleti térség eseményeivel nemzetközi összefüggésben kell vizsgálnunk. Biztos, hogy az iraki arab-—kurd belviszály gyengítette az arab államok Iz­rael elleni demokratikus front­ját, s hogy az arab világ haladó erőinek ellenségei a háttérből próbálták akadályozni a két nép megbékülését. Az iraki olaj mindenkor imperialista érdekek tárgya volt. Az iraki olajvidék pedig kurdlakta területeken hú­zódik. A haladás ellenségeinek nagyon könnyű volt szítani a nacionalizmust, s az arab—kurd konfliktus megoldhatatlannak tűnt. Ma már világos, hogy a cse­rélődő BAATH-pártl kormá­nyokban ott ültek az Imperia­lizmus titkos ügynökei is, akik gátolták a demokratikus forra­dalom kibontakozását, s ennek keretében a kurd kérdés rende­zését is. Ezt azonban nem tud­ták idejekorán felismerni. A január 20-i puccskísérletnek, il­letve egy kormányellenes ösz­szeesküvés leleplezésének kel­lett bekövetkeznie, hogy lehull­jon a lepel Irak ellenségeinek arcáról. Ezzel kapcsolatban az arab világban sokat emlegetik a szomszédos Irán szerepét. A két ország között a gyakorlat­ban rendezetlen határproblémák vannak, s a tavalyi Shatt-el­Arab-i incidens után különösen kiéleződött köztük a feszültség. Irán joggal tart attól, hogy az iraki kurdok helyzetének mél­tányos megoldása felbátorítaná az iráni kurdokat is, akik eset­leg hasonló követelésekkel áll­hatnak elő, mint az iraki kur­dok. Másrészt Iránnak kötele­zettségei vannak a nyugati vi­lágban, s nyilván a CIA és más imperialista bajkeverők utasí­tására próbálták meg bizonyos iráni diplomaták és ügynökeik felhasználni a kurd kérdést bel­viszály szítására. Az iráni ügy­nökök ugyanis már jó ideje a kurd elégedetlenkedőkre tá­maszkodtak. # Mit hoz a jövő? Végül logikusan felvetődik a kérdés, hogyan alakul a jövő­ben a két népcsoport viszonya, milyen lesz az arabok és kur­dok tényleges megbékülése. Vi­lágos, hogy mindkét táboron belül az erők polarizálódásával párhuzamosan alakul ki egy modus vivendi. A megállapodás kerékkötői mindkét táborban a szélsőséges nacionalisták vol­tak, akik a végletekig szították a szenvedélyeket, s hallani sem akartak Józan kompromisszu­mokról. A kurdok táborában volt egy csoport, amely Inkább nyugatról várt segítséget nem­csak az arab nacionalisták, ha­nem általában az arab világ el­len. Az arabok közötti naciona­listák meg hallani sem akartak a kurdok bármiféle jogairól. Nyilvánvaló, hogy a két nép­csoporton belül sikerült semle­gesíteni az ultranacionalistákat, s a Józan fők hozták létre a megállapodást. Ezzel kapcsolat­ban nem elég világos Barzani kurd fővezér szerepe. A népe körében nagy vallási (a kurdok zöme szunnita mohamedán), és politikai tekintélynek örvendő idős vezér nacionalista volta ellenére az utóbbi időben •elle­nezte a hadműveletek kiélezé­sét, viszont a Kurd Demokrata Párt vezetőségében előretört fiatalabb gárda harciasabb szel­lemet hirdetett és egy kissé a Nyugat felé kancsintgatott. Az iraki arab—kurd viszály elsimulása, noha még a kezdet kezdetén tart, kétségtelenül nagy pozitívum az itteni népek demokratikus nemzeti felszaba­dító mozgalmaiban. LÖRINCZ LÁSZLÓ IAN SMITH INTERJÚJA Salisbury — Ian Smith mi­niszterelnök pénteken reggel egy rögtönzött interjú kereté­ben kijelentette, hogy a külföl­di konzulátusok tömeges bezá­rása nem fog változást okozni Rhodesia politikájában. Semmin sem fogunk változtatni. Meg­történtek ilyen dolgok velünk korábban is, akkor sem válto­zott semmi. Ez volt Smith első megnyilat­kozása azóta, hogy Rhodesia törvénytelenül köztársasággá nyilvánította magát és a nyu­gati országok egyre-másra szün­tetik meg konzuli képviseletei­ket az országban. Csütörtökön az NSZK hatá­rozta el főkonzulátusának be­zárását. Ezzel hétre emelkedett azoknak az országoknak a szá­ma, amelyek így döntöttek. A Biztonsági Tanács folytatta vitáját a rhodesiai helyzetről. Malik szovjet küldött utalt ar­ra, hogy támogatni fogja azt az afroázsiai határozati javaslatot, mely alapul szolgál ahhoz, hogy a tanács hatékony akciót valósítson meg a zimbabwei nép felszabadításáért. A Szov­jetunió továbbra is támogatja a nemzetek függetlenségi liap cát és készen áll, hogy szavait tettekkel támassza alá — mon­dotta. A nepáli küldött felhívta Nagy-Britanniát, alkalmazzon minden eszközt a rhodesiai helyzet megoldására. A lengyel küldött is bírálta London felelőtlen állásfoglalá­sát. A szíriai küldött szerint a Rhodesiával szemben foganato­sított szankciók nem lesznek hatékonyak, amíg nem vonat­koztatják őket a Dél-afrikai Köztársaságra és Portugáliára ls. Burundi és Szenegál képvise­lője hangsúlyozta, hogy az öt állam javaslata az Afrikai Egy­ség Szervezetének állásfoglalá­sából indult ki, és egyöntetű támogatást érdemel a tanács tagjai részéről. Burundi, Nepál, Sierra Leone, Szíria és Zambia határozati ja­vaslatán kívül Nagy-Britannia is határozatot terjesztett elő, amely elítéli a fajüldöző rend­szer törvényellenes tetteit és felhívja a tagállamokat, ne is­merjék el az illegális rhodesiai rendszert. Előnyös gazdasági szerződések Lipcsében Berlin — A lipcsei tavaszi vá­sáron, mely a napokban ért vé­get, Csehszlovákia és az NDK között egyezmény jött létre a kivitelről és a behozatalról, melynek összértéke 4,2 milliárd korona. Az idei egyezmények túlnyomó részben a gépipar termékeire irányulnak. Csehszlovákia 145 millió ko­ronáért személyszállító és ét­kezőkocsikat, 110 millió koro­náért pedig textilipari gépeket vásárol az NDK-ban. Továbbá importál még megmunkáló- és építőipari gépeket, valamint op­tikai műszereket, a vegyipar, a textilipar termékeit és háztar­tási iparcikkeket. Az NDK Csehszlovákiából 270 millió korona értékben vásárol textilipari gépeket, 160 millió korona értékben trolibuszokat, továbbá mezőgazdasági gépe­ket, hengerelt vasat, a személy­és a tehergépkocsik számára szükséges pótalkatrészeket, va­lamint tükörüveget stb. A lipcsei tavaszi vásár alkal­mával mindkét fél kereskedel­mi képviselőt megegyeztek ab­ban, hogy konkrét intézkedése­ket tesznek a további közvet­len együttműködés érdekében. Az NDK és Csehszlovákia ez idei árucsere-forgalmi egyezmé­nye 600 millió koronával na­gyobb mint tavaly, s az árucse­re fokozásának feltételeit szor­galmazzza, ami mindkét ország­nak rendkívüli érdeke. Megnyílt az Észak-írországi Kommunista Párt kongresszusa Belfast —• Belfastban tegnap megkezdődött az Észak-írorszá­gi Kommunista Párt 14. kong­resszusa, amelynek napirendjén az ország gazdasági és politikai helyzete, szervezési és ideoló­giai kérdések, valamint a tag­sági alap kibővítése szerepel. A kongresszus két napig tart. A küldöttek vasárnap találkoz­nak az ír köztársaságbeli ír Munkáspárt küldötteivel, hogy megtárgyalják a két párt egye­sítését és egy új párt megalapí­tását, amelynek neve Írország Kommunista Pártja lesz, és Ír­ország mindkét részében fog tevékenykedni. A kongresszus elé terjesztett politikai határozat támogatja a polgárjogi mozgalmat és kötele­zi a kommunistákat, hogy aktí­van részt vegyenek e mozga­lomban. Elutasítja Nagy-Britan­nia közös piaci tagságát. A kongresszusi határozat nagyra becsüli a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszk­vai értekezletének eredményeit, és állást foglal a nemzetközi kommunista mozgalom egysége mellett. TOVÁBB TART AZ OLASZ KORMÁNYVÁLSÁG Róma — Amintore Fanjani, a szenátus elnöke, pénteken folytatta megbeszéléseit az •egyes olaszországi politikai pártok képviselőivel a kormány­válság megoldásával kapcsolat­ban. Fanfani nyilvánosan még nem nyilatkozott arról, hogy mikép­ÖSSZECSAPÁSOK HUE VÁROSÁTÓL NYUGATRA Saigon — Amerikai csapat­egységek csütörtökön négyórás csatát vívtak a dél-vietnami partizánokkal a kambodzsai ha­tár közelében. Az amerikaiak tankokat és helikoptereket ve­tettek be, majd tüzérségi támo­gatást kértek. Egy amerikai ka­tonai szóvivő közlése szerint négy amerikai katona meghalt, 17-en megsebesültek. További csatározások folytak a volt császári fővárostól, Hűé­től nyugatra, a trópusi erdőkkel borított dombokon. Itt saigoni jelentés szerint öt amerikai esett el, és 10 sebesült meg. Hanot — A VNA hírügynök­ség Ismertette a VDK és a dél­vietnami ideiglenes forradalmi kormány tiltakozását, amelyet a hét elején lezajlott provokatív tüntetések ügyében juttattak el a kambodzsai külügyminiszté­riumnak. A tiltakozás megálla­pítja, hogy a provokátorok cél­ja Kambodzsa és-a VDK közti kapcsolatok megrontása volt, és ez csak az amerikai agresszo­rok céljait szolgálhatja. A til­takozás követeli, vonják felelős­ségre a bűnösöket, és biztosít­sanak megfelelő védelmet a vietnami diplomaták számára. A saigoni—amerikai katonai szóvivő szerint csütörtökön az Egyesült Államok egységei újabb három helikoptert vesz­tettek Dél-Vietnamban. Tíz ame­rikai katona az életét vesztette, három megsebesült. pen képzeli el a kormányválság megoldását. Az a nézet uralko­dik, hogy minden bizonnyal is­mét egy kizárólagosan keresz­ténydemokrata kormány alakí­tására törekszik. A köztársasági elnök megbíz­ta a szenátus elnökét a kor­mányválság megoldásával kap­csolatos megbeszélések lebo­nyolítására, miután a keresz­ténydemokrata Aldo Morót fel­mentette e feladattól. Rómában az a nézet alakult ki, hogy Sa­ragat annak ellenére döntött Igy, hogy Moro folytatni akarta megbeszéléseit. Fő okként azt emlegetik, hogy saját Keresz­ténydemokrata Pártjának veze­tősége ellenezte Aldo Moro Ja­vaslatát a Vatikánnal kapcsola­tos viszály megoldásával kap­csolatban. Az ellentét a válás bevezetése törvényjavaslatának kapcsán alakult ki. A Proletár Szocialista Egység­párt képviselői Fanfanival tar­tott csütörtöki megbeszélésük során elutasító álláspontot fog­laltak el a mihamarabbi parla­menti választások megrendezé­sének lehetőségével összefüg­gésben. JOHN LYNG norvég külügy­miniszter és Ivan Basev bolgár külügyminiszter tegnap délelőtt megkezdte tárgyalásait az ak­tuális nemzetközi problémák­ról, főleg az európai biztonság­ról. BlRÖ JÓZSEF, a Magyar Nép­köztársaság külkereskedelmi minisztere dr. Kari Schiller nyugatnémet gazdaságügyi mi­niszter meghívására a jövő hé­ten néhány napos látogatásra az NSZK-ba utazik. A HEATHROW elnevezésű londoni repülőtér tűzoltói pén­tekre virradó éjszaka ismét sztrájkba léptek, s Így a repü­lőtéren meg kellett szüntetni a forgalmat. A Heathrow repülő­tér az egyik legforgalmasabb a világon, hozzávetőlegesen 800 repülőgép fel- és leszállását irányítja. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK sze­nátusa csütörtökön véglegesen jóváhagyta annak a törvényja­vaslatnak a szövegét, mely sze­rint a választási korhatárt 21­ről 18 évre csökkentik. A BRAZIL hatóságok közöl­ték, hogy Nobou Okucsi japán főkonzul szabadon bocsátása fejében teljesítik a „Népi For­radalmi Élcsapat" nevű gerilla­szervezet követeléseit. A KONGÚI Demokratikus Köz­társaságban november 20-án és 29-én elnökválasztásokat, de­cember 12-én és 13-án pedig parlamenti választásokat ren­deznek. Ekkor jár le az az öt­éves mandátum, amelyet Mobu­tu elnök kért magának, amikor 1965-ben hatalomra jutott. A FRANCIAK 62 százaléka úgy vélekedik, hogy Pompidou köztársasági elnök USA-beli nemrégi látogatása csak „mér­sékelten eredményes". A meg­állapítás a Sofres francia köz­véleménykutató társaságtól származik. A DEZIDER BUKOVINSKÁ, a Csehszlovák Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője által vezetett csehszlovák ke­reskedelmi küldöttség csütör­tökön befejezte chilei megbe­széléseit. A két ország keres­kedelmi kapcsolatainak kibőví­téséről volt szó. MILOŠ VOJTA, Csehszlovákia zambiai nagykövete átadta a Csehszlovák Vöröskereszt aján­dékát az Angolából, a Mocam­biqueből és a Délnyugat-Afriká­ból származó s jelenleg Zambia területén élő menekültek szá­mára. A NORVÉG kormány pénte­ken megvitatás céljából a par­lament elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, mely szerint a fajüldözés és minden más­fajta diszkrimináció büntetendő lenne. Repülőgép-eltérítések futószalagon Santiago — A péntekre virra­dó éjjel megint eltérítettek egy repülőgépet Kubába. Ezúttal a brazil Varig Légitársaság közöl­te, hogy 62-es járatát, amelyen 20 utas utazott a chilei Santia­góbol Buenos Aires felé, köz­vetlenül a felszállás után egy brazil állampolgárságú személy a hatalmába kerítette. A gép­rabló fegyverrel kényszerltette a pilótákat, hogy forduljanak vissza. A repülőgép visszatért a chilei fővárosba, ahol elegendő üzemanyagot és élelmiszert vett fel. A rendőrségnek nem sike­rült beavatkoznia, s Igy másfél órás várakozás után a gép to­vább indult Kubába. « » » Nyugat-Nebraska fölött járt az United Airlines Társaság egyik Boeing 121-es gépe, ami­kor lövés dördült el. A gép pa­rancsnoka nem folytatta útját Chicago felé, hanem visszafor­dult és kényszerleszállást vég­zett a denveri repülőtéren. Mind­ez csütörtökön történt, de még péntekre sem derült ki, mi volt a dráma háttere. Az esemény következtében egy személy életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. Arra következtetnek, hogy öngyil­kosságról van sző.

Next

/
Thumbnails
Contents