Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

Rákóczi Zselízen A Rákóczi szabadságharc idején Zselíz fontos stratégiai pont volt. II. Rákóczi Ferenc parancsára Bottyán János kuruc tábornok hidat építtetett Zselíz mellett a Garamon. A kurucok ezen a hídon keresztül szállították az élelmet az érsekújvári, a nyitrai, a tapolcsányl, az esztergomi és a komáromi kuruc táborokba. 1706-ban a zselízi kuruc táborban tartózkodott maga II. Rákóczi Ferenc is. 1709. február 9-e és 14-e között Zselízen haladt keresztül a Károlyi Sándor által vezetett kuruc sereg. Katonái erődítéseket építettek a híd védelmére. Mintegy 1200 gyalogos és több tüzérségi egység biztosította a híd védelmét. 1709. április 29-én a kora reggeli órákban a császári seregek megtámadták Zselízt. Ekkor már több mint 400 kuruc védte a zselízi hidat, akiket Bottyán János tábornok vezetett. Amikor a kurucok helyzete kilátástalanná vált, Bottyán János széjjelverette a hidat. A kurucok visszavonultak, a császári katonák pedig elfoglalták Zselízt. Ny F. Gyertyabál A vágsellyei Vörösmarty Klub megrendezte immár hagyományos „Gyertyabálját". A Centrál Kávéház helyiségeiben a villanyvilágítás helyett a modern gyertyatartókon elhelyezett gyertyák fénye szolgáltatta a hangulatos megvilágítást. A bálozok jól szórakoztak. SZARKA ÁRPÁD 100. születésnap PAVLA KUNYOVÁ Léva legidősebb polgára. Jubileumának előestéjén meglátogatták őt a Lévai III. Kilencéves Alapiskola tanulói, akik jókívánságaikat fejezték ki, majd kedves műsorral és virágcsokorral kedveskedtek az ünnepeltnek. A századik születésnapon a gratuláló családtagokhoz csatlakoztak a Lévai Vnb elnöke, Jozef Vilhan elvtárs és a Lévai Vnb mellett működő polgári ügyek bizottságának tagjai is, akik a jubilánsnak virágcsokrokat és ajándékokat adtak át. —lel— Üveghegedű A České Budéjovice-i dél-csehországi múzeum értékes gyűjteménnyel rendelkezik. A múzeum egyik érdekes darabja egy üveghegedü, melynek csak a húrtartója készült ébenfából. A szakemberek véleménye szerint eddig még nem találtak olyan anyagot, amely a hangszerkészítésnél a fát helyettesíthetné. Az üvegnek nincsenek olyan akusztikai tulajdonságai, mint a fának, nehezebb is. A hegedű súlya 1,85 kg, míg egy fahegedüé 0,43 kg. A hegedű készítői nem is azt akarták bizonyítani, hogy üvegből jó hangszer készíthető, alkotásuk inkább az üvegfúvók művészetének kiváló bizonyítéka. (Zdenék Dudek felvétele) Megérdemelnék! Számos új lakónegyed épült Kassán, sőt, felépült egy egészen új városrész is — az Újváros. Az Ojváros lakóit főleg a Vasmű-adta munkalehetőség csábította ide a környékről és távolról. Gyakori itt is a magyar szó. Milyen kár, hogy egyetlen magyar óvoda, egyetlen magyar tannyelvű elemi iskola sincs itt. Mint Szakái László mérnök, az újvárosi Csemadok-szervezet elnöke mondta, mindent megtettek, hogy engedélyt kapjanak a magyar óvoda megnyitására. Most már csak a helyiséghiány gátolja a terv megvalósulását. Mindenképpen meg kellene oldani ezt a kérdéstl A magyar nemzetiségű dolgozók megérdemlik, hogy gyermekeiket lakásukhoz minél közelebb helyezhessék el, amíg ők becsületes termelőmunkával járulnak hozzá az ország gazdasági életének fellendítéséhez. BATTA GYÜRGY Akár egy sugárút Közeledik a falu a városhoz. Perbete község három ponton közelíti meg a várost: tavaly mintegy 5 km-es szakaszon aszfaltoztunk 4 mellékutcát. Oj üzletház nyílt meg a falu felső végén. Az egész falu zöldes színű neonfényt kapott. Esténként olyan szép a nyílegyenes főutca, akár a pesti sugárút. P. I. P. 430 éves orgona Hegyek, dombok zárják körül a Selmecbányái vidék egyik falucskáját, Antalt, ahol 1744-ban gyönyörű vadászkastélyt építtetett a Koháry család. Ma is úgy áll ennek az épületnek az első emeletén a berendezés, ahogy azt lakói, a Coburgok és a volt bolgár cár, Ferdinánd hagyták. A Lajos korabeli bútorokkal berendezett kékszalon különösen érdekes. A kápolnában jelentős műkincsek találhatók. Falát egy ismeretlen művész által alkotott freskók díszítik, melyek már 225 esztendősek, de eddig még nem szorultak renoválásra. Ebben a helyiségben található a 430 éves orgona, mely hibátlanul szólaltatja meg összes eredeti sípját. Külföldiek is felkeresik a kastélyt, mert múzeális értékű porcelánkészleteken kívül gazdag vadászgyűjtemény is található termeiben. KALITA GÁBOR Táncdalfesztivál Szepsiben Szepsiben 1970. január 25-én tartották a Gyermekés Ifjúsági Ház rendezésében, Szotibaty László vezetésével a fiatalok 5. táncdalfesztiválját A döntőt két elődöntő előzte meg, ahol a legjobb énekeseket választották ki. A táncdalfesztivált ismét nagy érdeklődés kísérte. A két elődöntőt és a döntőt több mint 1500 fiatal tekintette meg. A számokat Zabó Gizella és Kostenszky Pálné konferálták be. A zsűri Kránitz Katalint, a tornai AKI 20 éves pionírvezetőjét tartotta a legjobbnak, aki a „Miért félsz míg engem látsz" és „Aki melletted él" című dalokkal az első helyet foglalta el. A második helyre Ivankó László, 25 éves technikus került, aki a „Búcsúzom kedvesem" című dalt énekelte. A harmadik helyre Faith Károly, a kassai ipariskola növendéke került. L O B E L ZOLTÁN Az olvasó kérdez Mikus László kétyi olvasónk tette fel a kérdést, vajon honorálja-e az Oj Szó valamilyen kisebb pénzöszszeggel a beküldött cikkeket. Természetesen. Minden közölt hírt, tudósítást, cikket honorálunk. Ám szeretnénk leszögezni nagyon őszintén, hogy azok a munkatársaink, akik az írásban csak kereseti forrást láttak, hamarosan lemorzsolódtak. Az igazi tudósítót, újságírót mindenekelőtt a hivatásvágy, a belső kényszer, a társadalmi elkötelezettség ösztönzi. Pathő Pál úr sírja Álig akad ember, aki ne ismerné Petőfi Sándor: Pató Pál úr c. versét, melynek refrénje: „Ejh, ráérünk arra még!" Viszont csak kevesen tudnak arról, hogy a verset ihlető személy valóságos, hús-vér ember volt, sírja a inagyarszőgyéni temetőben megtalálható. Pathó Páll muzslai születésű középnemes volt. A szőgyéni nemesi Vargha család egyik lányát vette feleségül. Attól kezdve Szőgyénben élt, a Vargha kastélyban, mely ma is áll és közcélt szolgál. A Vargha család utódai még ma sem haltak ki. Elég talán, ha egyet említünk, mégpedig Elzer István feleségét. Nem tudjuk, hogy Pathó Páll úr mivel töltötte napjait, mit dolgozott, de kiderítettük, hogy a megyénél hivatalnok volt. 1855. április 28-án halt meg. Sírját a helybeli plébános gondoztatja. MONCZ LÁSZLÖ (Foto: Valter Béla) Két nagyértékű okmány Nem kis szenzációval lepte meg a várost, valamint országunk tudományos dolgozóit az a hír, hogy megkerült Érsek-Újvár mezővárosának 1691-ből származó alapító — (kiváltság) levele, melyet Széchényi György érsek prímás 103 éves korában adományozott és Lipót császár 1692ben erősített meg. A kiváltságlevél latin nyelvű, kutyabőrre írt okmány, nagy függő pecséttel ellátva. Erősen meglátszanak rajta a három évszázad viszontagságai. A második okmány Fábián János újvári kanonok-plébános (1832— 1907) magyar' nyelven irt díszoklevele, amelyet elévülhetetlen érdemeiért adományozott a város. E két nagy fontosságú okmányt dr. Saskő Kázmér nyug. városi főtisztviselő, az érsekújvári első múzeum még életben levő alapító tagja mentette meg a pusztulástól. ÚJVÁRI GYÖZÖ Madách-napok 1970-ben Mint ismeretes, az újonnan létesített nagykürtösi járás területén van Madách Imre, a nagy magyar költő és drámaíró szülőfaluja — Alsósztregova. Megegyezés történt a Csemadok losonci és nagykürtösi járási elnökségei között, hogy a Madách-napokat 1970-től már teljes egészében a Csemadok nagykürtösi járási elnöksége rendezi. A pontos időpontot később jelölik kl. — sl — Új téglagyár Tornaiján Gömör iparilag elmaradott része az országnak. Ezért keresnek a rimaszombati járás — főleg férfi dolgozói távoli vidéken munkát, űrömmel kell hát fogadni minden kezdeményezést, amely ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetése érdekében indul. Ezt a célt szolgálja az idén épülő tornaijai új nagy téglagyár is. Az Ipolymenti Téglagyárak losonci igazgatósága ez év áprilisában kívánja az új téglagyár építését elkezdeni. A tervek szerint 1972 áprilisában kezdenék meg a kísérleti termelést. Az új téglagyár évi termelése kb. 43 millió téglaegység lesz. Az építkezés költsége mintegy 53 millió korona. A téglagyár igazgatósága a környékről kívánja az építőmunkásokat toborozni, hogy azokat az építkezés befejezése után átképezve, az üzemben alkalmazhassák. SÓLYOM LÁSZLÓ Az épülő Zsarno Az egész község dombon épült, szinte őrködik a környékbeli falvak felett. A település 1300-ból származik, és ma 139 házszámot számlál. A Koós földbirtokos család tulajdonát képezték a földek, amelyeket 1949-től az állami gazdaság vett át, s így munkát biztosított a lakosságnak, amelynek három negyed része ma is itt dolgozik. Az ódon kastély sárga falai közt és cikornyás ajtói mögött ma az állami gazdaság hivatala és a munkások lakásai kaptak helyet. A község művelődési házát 1963-ban építettük — mondja Szabó Sándor elvtárs, a hnb elnöke, — az elmúlt évben pedig egy korszerű tűzoltószertár építését kezdtük el. F. R. 500 óra A barti tűzoltók a falu felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából felajánlást tettek 500 óra ledolgozására társadalmi munkában a falu szépítése érdekében. Ez az ötszáz óra ugyan nem sok, ám annál értékesebb, mivel a tűzoltók testülete csupán húsz tagot számlál. SZVETLlK OTTO Ünnepeltek Lökösháza lakossága januárban emlékezett meg felszabadulásának 25. évfordulójáról. Az ünnepi nagygyűlést a Csemadok elnöke, Anderkó Éva nyitotta meg. A megnyitó után köszöntötték a körükben megjelent szovjet tiszteket, majd a hnb elnöke, Szakái Géza emlékezett meg a múlt eseményeiről. A CSISZ szervezet tagjainak és a helybeli AKI tanulóinak műsora nagy sikert aratott a közönség körében. \NDERKŰ MARGIT Varbó Község lakossága 1970. január 24-én bensőséges ünnepség keretében emlékezett meg a község felszabadulásának 25. évfordulójáról. Az ünnepség meghívott vendégel voltak az Oreinlázban állomásozó szovjet hadsereg tisztjei és járásunk képviselői. A gyűlés befejezéseként ä helyi alapiskola diákjai léptek fel kulturális műsorral. KOVÁCS ZOLTÁN