Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám, péntek

Dr. Peter Colotka elvtárs beszéde 1970. II. 6. (Folytatás a 4. oldalról) az üzemi szféra, a lakosság és a társadalom között. Ezek a tények, valamint, az ötödik ötéves terv előkészítése alapanyagaiból eredő új ismeretek megkövetelik, hogy az összmegoldáson kívül az egyes részleges problémákat is megoldjuk és meghatározzuk a további eljárást. E munka során megtartjuk äzt az elvet, hogy Szlovákiának mint az integrált csehszlovák gazdaság szerves részének fejlődése a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági politikájának általános stratégiájára, a gazdaságilag előnyös és ésszerű integráció kibővítésére, valamint Csehszlovákiának a nemzetközi munkamegosztásban való szélesebb körű bekapcsolódására fog támaszkodni. Ez a munkamegosztás elsősorban a Szovjetunióval valósul meg, s ezen a téren Szlovákiának különösen kedvezőek a lehetőségei. Az irányelvek, valamint az ötéves terv javaslatának előkészítése feltételezi, hogy kölcsönösen összehangoljuk a két nemzeti köztársaság érdekeit az egész csehszlovák föderáció lehetőségeivel és szükségleteivel. A csehszlovák gazdaságon belül és a szocialista országokkal szembeni kapcsolatban is ki kell küszöbölni az integrációellenes irányzatokat. A csehszlovák gazdaság fejlesztésének kidolgozott koncepciója abból indul ki, hogy a" további fejlődés üteme a konszolidáció egyik megnyilvánulása lesz, és ezért ezt az ütemet nagyobb kilengések nélkül távlatilag is biztosítani kell. Ez a koncepció lehetővé teszi az életszínvonal állandó emelkedését, a gazdaságilag fejlett országok előnyének behozását, és egyúttal a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonalának fokozatos kiegyenlítését. A két köztársaság gazdasági es szociális különbségeinek további kiegyenlítése továbbra is a CSKP nemzetiségi politikájának elválaszthatatlan része, az országos gazdasági politika alapvető vonása lesz. A csehszlovák népgazdaság fejlesztése 5. ötéves terve irányelveinek előkészítéséhez beterjesztett politikai, gazdasági intézkedések javaslata arra számít, hogy Szlovákiában évente átlagosan gyorsabban emelkedik a nemzeti jövedelem. A szövetségi szervek és a CSKP Központi Bizottsága szintjén a közeljövőben döntést kell hozni az építkezés alapvető koncepciójáról. Ezek a tervek döntő befolyással lesznek a gazdaság jövő fejlődésére és strukturális átszervezésére. Itt elsősorban a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Slovnaft petrokémiai részlege további kiépítésére, a gépkocsipark fejlesztésére stb. gondolok. Az irányelvek kidolgozásában árra kell törekednünk, hogy Szlovákia további gazdasági fejlődésében teljes mértékben kihasználják a szlovákiai forrásokat. Elsősorban az ipar nyersanyag-ágazataiban eddig felépített és megkezdett termelési kapacitásokról, a földalap jobb kihasználásának lehetőségéről, a fiatal nemzedéknek a munkafolyamatba való hatékonyabb bekapcsolódásáról, valamint a népgazdaságban dolgozó szakemberek szakképzettségének jobb kihasználásáról van szó. Elsősorban ebben látjuk a termelés, a műszaki színvonal, valamint a termelés és a munka szervezése struktúrájában tervezett minőségi változások legjelentősebb tényezőit. Szlovákiában az elmúlt években a termelésben kialakult a tudományos, a kutató-, a tervező- és a technológiai munkahelyek aránylag széles alapja. Fontos feladat, hogy kihasználjuk a fejlett szocialista társadalom fejlesztésének e jelentős forrását. Szlovákia gazdasági színvonalának eddigi és jövőbeni növekedése szorosan összefügg a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködéssel. Kihasználva ezeket a tényezőket, a következő ötéves terv időszakban továbbra is gyors ütemben akarjuk fejleszteni az ipart, és ennek keretében elsősorban a feldolgozóipart és a végtermékeket gyártó ágazatokat. Támogatni akarjuk az olyan ágazatok fejlődését, melyek lehetővé teszik a gazdaság műszaki színvonalának lényeges emelését, valamint biztosítják a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, valamint más ágazatok és a lakosság szükségleteit. Ugyanakkor kibővítjük a célszerű racionális munkamegosztást Csehszlovákia keretében és a szocialista országokkal is. A mezőgazdaság fejlesztésében a legfontosabb feladat az, hogy az alapvető élelmiszerek fogyasztásának növekedését a mezőgazdasági termelés növekedése fedezze. Ennek érdekében a beruházásokat olyan területeken fektetik be, ahol a legtöbb hasznot hozzák. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya ellenőrizni fogja, hogy a mezőgazdaság tervezett fejlesztésével összhangban növekedjen az olyan termékek gyártása és szállítása, melyek hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés növeléséhez. Itt elsősorban a műtrágyára és más mezőgazdasági vegyszerre, a mezőgazdasági gépekre és berendezésekre, a pótalkatrészekre, az építőanyagokra stb. gondolok. A dolgozók életszínvonala további emelése szempontjából a legfontosabb feladat a lakásépítés problémájának gyors megoldása. Ezzel függ össze azon ágazatok fejlesztésének biztosítása, melyek ehhez megteremtik a feltételeket. Az ötéves terv által előirányzott feladatok teljesítésének alapvető feltétele, hogy döntő mértékben növeljük a társadalmi munkatermelékenységet. Ma, amikor a munkaerőforrások jelentősen korlátozottak és a beruházási építkezésekkel a nem termelési szféra komoly szükségleteit akarjuk megoldani, a munkatermelékenység növelése lesz a nemzeti jövedelem kialakításának legfontosabb forrása. Az ötéves terv nagyon nagy jelentőségű a gazdaság konszolidálásának folyamatában, valamint a gazdaság további fejlődésében, és ezért fokozott gondot kell fordítani előkészítésére és a jó szervezésre, ami megköveteli a szakemberek széles körének aktív munkáját. A következő ötéves terv irányelvei előkészítésének időszakát, valamint az irányelvek kidolgozásának időszakát a minisztériumok termelési-gazdasági szakembereinek nagy aktivitása kell, hogy jellemezze. Alkalom nyílik arra is, hogy a tudományos kutatóintézetek és a főiskolák dolgozói is hozzájáruljanak az ötéves terv kidolgozásához, és így hatékonyan összekapcsolják elméleti ismereteiket a gazdasági gyakorlat szükségleteivel. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének fejlesztéséről Elvtársak! A CSKP Központi Bizottságának plénuma jelentős határozatokat fogadott el a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere fejlesztéséről. Gazdaságunk konszolidálása és további fejlődése szempontjából nagyon fontos lesz, hogy az ötéves terv céljaival és tervelvei egyidőben előkészítsék-e tervek és célok teljesítésének feltételeit. Az egyik legfontosabb feltétel a tervszerű irányítás szilárd rendszerének a kialakítása lesz. Ez a rendszer a társadalom érdekeinek valóra váltását kell, hogy szolgálja. A terv leggondosabban meghatározott feladatait sem teljesíthetik, ha az irányítási rendszer nem válik be. Az utóbbi két év fejleményei ezt bizonyítják. Ezért nagyon fontos, hogy a párt nyílt állást foglaljon a gazdasági reform eddigi lefolyásához, elemezze jó oldalait és fogyatékosságait, és ebből vonja le a következtetéseket. A párt már az 1950-es évek végén látta, hogy tökéletesíteni kell a tervszerű irányítás rendszerét. Az első kísérletet 1958—59-ben tették meg. Akkori ismereteink és tapasztalataink színvonalához mérten ez nagyon progresszív kísérlet volt, és kedvezően hatott elsősorban a gazdasági szférához tartozó vállalatok kezdeményezésére. Sajnos, nem tudta megállítani a gazdaság hatékonyságában mutatkozó kedvezőtlen irányzatot, nem tudta kiküszöbölni a gazdasági fejlődéshez való szubjektivista hozzáállást. Ez kedvezőtlenül befolyásolta a harmadik ötéves terv előkészítését. A terv irreális céljait nem tudták teljesíteni, s gazdasági életünket már 1964 óta évi tervekkel irányították. A csehszlovák gazdaság az 1960-as évek elején a pangás időszakán ment keresztül, ami még fokozta az egyensúly hiányát. A nemzeti jövedelem csak minimálisan emelkedett, de a lakosság bevétele jelentősen növekedett. A gazdasági fejlődés kedvezőtlen jelenségei azt eredményezték, hogy intenzív törekvést fejtettek ki az irányítás megjavítására. A párt már 1962-ben a XII. pártkongresszuson hangsúlyozta, hogy tökéletesíteni kell a tervszerű irányítási rendszert, és a CSKP Központi Bizottságának plénuma 1965 januárjában jóváhagyta gazdaságunk új irányítási rendszerének alapelveit. Az új irányítási rendszer megvalósításának első éveiben, különösen 1966—1967-ben az új rendszer kedvezően befolyásolta a gazdaságot. A vállalatok nagyobb figyelmet szenteltek tevékenységük gazdasági oldalának. Az anyagi érdekeltség elősegítette, hogy az üzemekben feltárták a rejtett tartalékokat, fokozódott az Igényesség a termékek minőségi és műszaki színvonalával szemben. A belföldi és a külföldi piacon Is ígéretteljesen kezdett megnyilvánulni a vállalkozás és a kezdeményezés. A fejlődést továbbra ls a hatékonyság hiánya jellemezte. Ez azt eredményezte, hogy gyorsabban akarták kiküszöbölni a gazdaság fogyatékosságait és a XIII. pártkongresszus elfogadta a népgazdaság új irányítási rendszere gyorsabb ütemű bevezetésének irányelvét. Miért élhettek vissza a gazdasági reformmal? A gazdasági nehézségek gyors leküzdésére kifejtett jogos törekvés mellett ebben az időben több átgondolatlan elhamarkodott lépést tettek az irányításban és érvényesültek a jobboldali opportunista elképzelések a szocialista gazdaság Irányításáról. Az árátépltést gyorsan, kipróbálatlanul, téves módon hajtották végre. Ennek következtében aránytalanul emelkedtek a nagykereskedelmi árak és aránytalanul emelkedett a jövedelem az üzemi szférában. A propaganda támogatta a gazdasági romantikát és a jobboldali nézeteket s így olyan légkör alakult kl, amely hozzájárult a gazdasági reform helyes elvednek deformálásához. Hiba volt az is, hogy az új irányítási lósítását, és nem léptek fel elég határozottan az olyan nézetek propagálása ellen, melyek ellentétben álltak a szocialista gazdaságirányítás marxista elveivel. Gyengült a párt és az állam befolyása a káderpolitikára. A sikertelenség másik komoly oka az volt, hogy már a gazdasági reform koncepciójába is hibák csúszták. Túlértékelték az áru-pénzkapcsolatok lehetőségét, valamint a piac mechanizmusának hatását, és ennek következtében lebecsülték a népgazdasági terv jelentőségét, továbbá csökkent a központi állami tervek befolyása a gazdasági fejlődésre. Ezáltal többek között veszélyeztetve volt Szlovákia fejlődése is, mivel a gazdasági kiegyenlítést csakis a népgazdasági terv által, a legfelsőbb szervek céltudatos törekvésével lehet megvalósítani. A piac ösztönös befolyása mindig kedvezőtlenül hat a gyengébb terület fejlődésére és ahhoz vezet, hogy elmélyül a különbség az ország fejlett és kevésbé fejlett területeinek gazdasági színvonala között. A gazdasági eszközöket is megfontolatlanul vezették be, és hatásuk nem volt egységes. Ennek következtében az összbevételt úgy osztották szét, hogy az üzemek nyertek, az államot viszont megkárosították. És egyre többet fordítottak a bérekre. Nem nyílt lehetőség arra sem, hogy az elfogadott elvek szellemében a nyereségbefizetés rossz rendszere következtében kialakult kedvezőtlen fejlődés ellen fellépjenek. A gazdasági reform sikertelenségét az pecsételte meg, hogy az új irányítani rendszer egyre jobban eltávolodott a gazdasági realitástól, a népr gazdasági tárgyi problémáinak megoldásától, és öncélúvá vált. Az irányítási rendszer ún„, célmegoldása már mesterséges szerkezet volt, amely teljesen, eltávolodott a gazdaság szük

: ségleteitől. A gazdasági reform fokozatosan eltávolodott a párt eredeti terveitől és a jóváhagyott elvektől, és így kedvező alkalom alakult ki ahhoz, hogy visszaéljenek vele. A legjobban ez akkor nyilvánult meg, amikor 1968-ban és 1969 elején vitát indítottak a szocialista vállalatokra vonatkozó törvényjavaslatról. Itt már a szocialista társadalmi tulajdon alapjait veszélyeztették. Olyan elképzelések merültek fel, hogy gyakorlatilag felszámolják a népgazdasági tervet, és a jobboldali erők az üzemi tanácsok által új hatalmi struktúrát akartak kialakítani, amely gyengítette volna a párt vezető szerepét. A népgazdaság irányítása és problémáinak megoldása helyett csak politizáltak. Drágán fizettünk ezekért a tapasztalatokért. Saját kárunkon tanultuk meg, milyen rossz következménye van a gazdaság Irányításában a következetlenségnek, a termelőeszközök társadalmi tulajdona figyelmen kívül hagyásának, a szocialista állam szerepe lebecsülésének" és a tervezés meggyengítésének. Meggyőződtünk arról, hogy a párt vezető szerepének gyengítése az egész szocialista társadalmat veszélyezteti és megakadályozza, hogy a népgazdaság irányítási rendszerét egybehangoljuk a társadalom szükségleteivel. A kiút a deformációk kiküszöbölése A kiutat abban kell keresnünk, hogy kiküszöböljük a gazdasági reformba bekerült deformációkat. Visszautasítjuk a gazdaságirányítás olyan módjait, amelyek idegenek a szocializmustól és a gazdasági reformot gazdaságunk konkrét helyzete szerint fejlesszük, szoros összefüggésben az ötéves terv céljaival és feladataival. Nem szabad, hogy türelmetlenek legyünk és elhamarkodjuk a dolgot. Nem gondolhatjuk azt, hogy elegendő néhány törvény elfogadása és néhány határozat valóra váltása, és ezzel megvalósítottuk a gazdasági reformot. Az ötéves terv előkészítésével és megvalósításával összhangban lépésről lépésre tökéletesíteni kell a tervszerű irányítást. A májusi plénum határozatai alapján ezen a területen végzett eddigi munka lehetővé tette, hogy ma meghatározhassuk a munka további szakaszának alapirányzatát. A beterjesztett alapanyag részletesen elemzi ezeket a kérdéseket, és ezért a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésének csak alapgondolataival akarok foglalkozni. A kiinduló pont az, hogy a központi tervszerű irányítást össze kell kapcsolnunk az üzemek és a munkakollektivák kezdeményezésével. Ez lehetővé teszi a szocialista irányítás előnyeinek teljes kihasználását és respektálja a termelőeszközök társadalmi tulajdonát, a demokratikus centralizmus elveit, valamint a szocialista társadalomban érvényesülő objek-. tív gazdasági törvényszerűségeket. A szocialista társadalomban csak olyan rendszer létezhet, amelyben érvényesül a központ irányító szerepe és felelőssége a gazdaság fejlődéséért. Ugyanakkor teret kell biztosítani az irányítás alacsonyabb láncszemeinek a kezdeményezésre és érdekeltségre annak érdekében, hogy elérjük a társadalom céljait és megjavítsuk a társadalmi eredményeket. A tapasztalatok bebizonyí- , tották annak a marxista—leninista elvnek a helyességét, mely szerint az irányítás rendszerét és módszerét alá kell vetni a gazdaság fejlődése tárgyi céljainak. A verseny nem lehet öncélú. Kialakításánál figyelembe kell venni a konkrét helyzetet. Fontos, hogy komplex módon viszonyuljunk a kölcsönösen összefüggő, egységet alkotó rendszer kialakításához, amelyben a terv és a gazdasági politika különböző eszközei nem állnak ellentétben, hanem valamennyi a kitűzött cél elérését szolgálja. Az egységes népgazdasági terv jelentősége rendszer bevezetése során figyelmen kívül hagyták Szlovákia fejlődésének sajátos követelményeit. A hiányosságok következtében a gazdasági reform annak ellenére, hogy a csehszlovák gazdaság szükségleteiből Indult ki és célja a kedvezőtlen fejlődési Irányzatok kiküszöbölése volt, sikertelenséggel végződött. A gazdasági reform sikertelenségének egyik fő oka a Novotný-féle pártvezetés következetlensége volt az elfogadott elvek valóra váltásában. Nem érvényesítették kellőképpen a CSKP Központi Bizottságának plénuma által 1965 januárban jóváhagyott elveket. A vezető pártszervek nem akadályozták meg az Irányításról alkotott helytelen elképzelések megvaA tökéletesített irányítási rendszer támaszpontja az állami népgazdasági terv lesz. A terv szolgál alapul a politikai és állami szervek egybehangolt céltudatos döntéseihez, a gazdasági szervezési intézkedések jóváhagyásához, az irányítás eszközeinek érvényesítéséhez, miközben figyelembe veszi az értékkapcsolatok objektivitását és a gazdasági eszközök funkcióját. A szövetség állami népgaz dasági terve kötelező lesz a föderáció szervei, valamint a két köztársaság szervei számára. Ezzel megszilárdul integráló funkciója és ennek megfelel majd a szövetségi tervek összetétele ls. A szövetségi terv köztársaságok szerinti megosztása biztosítja a nemzeti köztársaságok és az elmaradt területek gazdasági kiegyenlítésének folyamaiét, miközben" állandóan növeljük az országos hatékonyságot A terv tartalmát, valamint kötelező jellegét tekintve, forrásul szolgál minden gazdasági szervezet számára, és megalapozza a tervben előirányzott feladatok teljesítéséhoz szükséges kezdeményezés fejlesztését. Az egységes népgazdasági terv ilyen értelmezése megköveteli, hogy kialakításában aktívan részt vegyenek a szövetségi szervek, és a nemzeti köztársaságok szervei. A terv a gazdasági szervezetek viszonyában döntő és irányító szerepet tölt be. ami azt jelenti, hogy a kitűzött célok szempontjából döntő fontosságú területeken meghatározza a kötelező feladatokat. A terv másik funkciója, hogy biztosítja a feltételeket a gazdasági (Folytatás a % oldalon)