Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám, csütörtök

A CSKP Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésének vitája (Folytatás a 4. oldalról) lósltjuk a CSKP Központi Bizottságának külpolitikai irányvonalát, megnyerjük a néptömegeket az imperializmus ellen a világbéke megszerzéséért és megszilárdításáért, a szociális haladásért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcra. František Brabec elvtárs: Az ez évi terv megtárgyalásakor gyakran találkozunk a dolgozók olyan hozzászólásaival, melyek lényegében a fogyasztók és a termelök fájdalmait összegezve fejezik ki. A nagy késedelem ellenére a tervet nem dolgozták ki komplex módon. Egyes részei konkrétak, mások azonban kidolgozzatlanok. A terv leggyengébb pontja, hogy nem dolgozták ki kellőképpen a pénzügyi kérdéseket. Ezen a téren a lemaradás csaknem féléves. Ez bizonytalanságot jelent, ellentmondásokhoz, vezet, ami gyakran olyan helyzetet eredményez, mely sokszor elveszti az emberek kedvét. Brabec elvtárs rámutatott a textiliparban mutatkozó egyik ellentmondásra, amit az jellemez, hogy nincs összhang a szavak és a tettek között. A bérek emelése következtében emelkedett a lakosság vásárlóereje, s ennek következtében kicsúcsosodott a textilipari termékek kínálata és kereslete közti feszült helyzet. Ezért több intézkedést hoztak, melyeknek célja a textil- és a bőripar részleges korszerűsítésének a meggyorsítása volt. A tavaly szeptemberben átadott terv azonban egészen ellenkező eljárásról tanúskodott. A beruházások növelése és a textil-, valamint a bőriparnak nyújtott támogatás fokozása helyett ez lényegesen csökkent, annak ellenére, hogy a textiliparban aránytalanul elhasználódtak az állóalapok. Az 1970. évi tervben 1969-hez viszonyítva a közszükségleti ipar beruházásának részaránya 13,1 százalékról 15,2 százalékra emelkedik. A növekedés tehát 1969-hez viszonyítva egyhatod. A sok hozzászólás és észrevétel, mely rámutatott, hogy ez ellentétben áll a párt mai irányvonalával, az ún. kötelező limitet tájékoztatási limitté változtatták. Ez természetesen csak papíron történt meg, mivel az Állami Bank érthetően az előző limitnek megfelelő limitet érvényesíti a hitelmegállapodásokban. Ebben a helyzetben a szövetségi kormány alelnökének adott felhatalmazás, hogy újabb akciókat engedélyezhet, csak üres gesztus. A helyzet szemléltetésére hangsúlyozni szeretném, hogy a textilipari beruházásoknak nyílt inflációellenes a jellege, mivel a befektetett eszközök forgalmi adóként már az első év-ben megtérülnek az államnak, sok esetben már negyed éven belül. Tudjuk, hogy a beruházási politikában a források és a szükségletek közti feszültség határozza meg az eljárást, de még sem érthetjük, hogy olyan megoldást javasolnak, amely nincs összhangban a társadalom szükségleteivel. Meggyőződésem, hogy az ilyen gyors és jelentős hozzájárulás az állami költségvetéshez nagyobb figyelmet érdemelne a szövetségi állami szervek részéről. A beruházási építkezésekkel kapcsolattan meg akarok említeni még egy problémát, ämely a jövedelempolitika terén megváltozott feltételekkel kapcsolatban merül fel. Az építkezések és a gépek ára emelkedésének következtében olyan esetek fordulnak elő, amikor nem emelték az olyan termékek árát, melyeknek ára enyhén mondva nem normális. A bank követeli a 4—5 évvel ezelőtt jóváhagyott feltételek teljesítését, figyelmen kívül hagyva azt, hogy az építkezések és gépek ára megváltozásának következtében jelentősen megváltozott az építkezések értéke. Az adórendszer bevezetése következtében jelentősencsökkent az üzemek érdeklődése. Brabec elvtárs továbbá beszélt a jövedelempolitika terén történt változások következtében az építkezésekkel kapcsolatban keletkezett problémákról. Ezeket konkrét példákon szemléltette. Brabec elvtárs befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelésben fennálló nehézségek és problémák ellenére sok ember és elsősorban kommunisták vállalják az elkötelezettséget, és előre akarnak haladni. Távlatot kell adni ezeknek az embereknek és támogatni kell őket. Nagyon jó lenne, ha a gazdasági téren elfogadott intézkedések következetes ellenőrzésével a Központi Bizottság javaslatainak és határozatainak alapján lent is megteremtenék a feltételeket valamenynyi feladat teljesítéséhez. Vera Dočkalová elvtársnő: i97a 5. a Vitafelszólalásában az érett gazdasági problémák megoldásának fontosságával foglalkozott. Hangsúlyozta a gazdaságfejlesztés propagálásának szükségességét és kifogásolta, hogy a CSKP alapszervezeteiben nem szentelnek kellő figyelmet a munkaproblémák megoldásának Szólott a ruházati ipari, a vasipari üzemek, valamint a prostéjovi Agrostroj üzemei pártbizottságainak elnökeivel és igazgatóival megtartott megbeszéléseiről. Hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy minden gazdasági dolgozó politikai szempontból ls a kellő színvonalon álljon, s meg tudja magyarázni és indokolni a dolgozóknak a párt politikáját. Méltatta a prostéjovi Agrostroj dolgozóinak igyekezetét, akik nemcsak az elmúlt év első felében keletkezett 15 milliós hiányt pótolták, hanem öt és negyed millió koronával túlteljesítették a tervfeladatokat. Saját kezdeményezésükből a műhelyekben és üzemrészlegeken új szocialista munkabrigádokat alakítottak. A továbbiakban elmondta, ho^y kormányszerveink kollektíváinak tagjai mielőbb és a lehető legnagyobb megfontoltsággal foglalkozzanak mezőgazdasági gépiparunk helyzetével, ahol Igen súlyos a helyzet. Az Agrostrojban például pótlólagos termelés után néznek, hogy az emberek egyáltalán munkához jussanak. Ezzel szemben mezőgazdaságunkban nagy hiány mutatkozik a gépekben, pótalkatrészekben. Miért gyártanak az Agrostrojban mást és nem mezőgazdasági gépeket? Ez teljesen helytelen, és ezt jogosan el kell ítélni. A prostéjovi ruhaipari vállalatban igen jó eredményeket értek el, s terven felül 54 millió korona értékben juttattak árut a piacnak kiskereskedelmi áron. Helyesen értelmezték feladataikat a prostéjovi Gala n. v. dolgozói is, akik terven felül 16,5 millió korona értékben állítottak elő fontos árucikkeket. A vasművekben gázhiány miatt leállt a munka. Ezért a dolgozók — nem, mintha nem akarnának dolgozni, vagy a gazdasági dolgozók nem irányítanák a vállalatot helyesen — joggal követelik a mielőbbi megoldást. Itt nehéz megmagyarázni, hogy az embereknek a szocialista munkaverseny keretében miért kell' többet termelniük. Ezt egyelőre nem lehet megvalósítani. A továbbiakban a következőket mondotta: „Tegnap új mezőgazdasági miniszter kinevezését javasoltuk. Mélyrehatóbban kellene foglalkozni azonban azzal, hogy ki nem tartozik egyáltalán a minisztériumba, és rendet kellene teremteni. Csodálkozhatunk-e azon, hogy mezőgazdasági dolgozóink kifogásolják, hogy például a dél-morvaországi kerületből a baromfit a nagy télben egész Vodftanyba kell szállítani annak ellenére, hogy a közelben három baromfifeldolgozó vállalat van? A baromfitenyésztő vállalatok, az efsz-ek és állami gazdaságok között már három éve együttműködési kapcsolat van. És ezek a kapcsolatok általában rendezettek. Elég azonban, ha Mezőgazdasági Minisztériumban egyetlen dolgozó erőszakkal megbontja őket s ezzel mérhetetlen gazdasági károkat okoz egész társadalmunknak. Senki se képzelje, hogy a falusi emberek nem tudják felmérni a helyzetet és nem látják, min lehetne javítani, mit kell kiküszöbölni, hol rejtőzik gyakran a nagy károkat okozó bürokratizmus. A továbbiakban hangsúlyozta a helyes és gyors tájékoztatás fontosságát, a jobboldali opportunisták által a gazdasági szférában alkotott mítosz szétoszlatásának szükségességét. A pénzügyi kapcsolatok terén többek között bírálta az elmúlt év őszén a fejletlen, nem eléggé kitenyésztett állatállomány felvásárláséról szóló irányelvet, melyet teljesen helytelen, káros következményekkel járó rendelkezésnek tart. A továbbiakban až emberek véleményét idézte: „Azt követelik tőlünk, hogy becsületesen dolgozzunk, hogy betartsuk a munkafegyelmet. Mindez helyes. Ha valaki selejtet gyárt, fizesse is meg. A mai napig sem tudjuk azonban azoknak az embereknek a nevét, akik egész népgazdaságunknak ilyen nagy károkat okoztak. Volt, aki nem vált be, része volt a központi irányítás komoly hibáiban és mégis megmaradt tisztségében, semmi sem történt vele. Egyetértek azzal, hogy végre megszűnjék az anonimitás, hogy fokozódjék a központi szervek felelőssége, mégpedig nemcsak általánosságban. A személyes felelősségre gondolok, levonva a szükséges következtetéseket, beleszámítva a személyi felelősségrevonást is. Ezután az emberek majd helyesen értelmezik szavainkat, bizalommal lesznek irántunk, s elismerik, hogy igyekezetünk őszinte. Nevelőmunkánknak is csak ilyen módon szerezhetünk reális alapot. A továbbiakban azt az aggodalmát fejezte ki, hogy szaporodnak a különféle nem produktív és felesleges intézmények, s elburjánzik ezek gépezetének ügyvitele. Az emberek joggal bírálják ezt a tényt, mivel mindez táptalajt ad a bürokráciának, a duplicitásnak, és általában az olyan jelenségeknek, melyek ellentétben állanak a rugalmas irányítás elvével, a felelősségérzettel. javasolta, hogy ezt az ügyet . alaposan vizsgálja ki a Népi Ellenőrző Központi Bizottság elnöke. Megemlítette a bírálat szerepét a pártszervekben, a nézetegység kialakításában, s követelte, hogy a CSKP KB tagjai az egyes írásbeli anyagokat olyan határidővel adják ki, hogy elegendő idő álljon az ilyen anyagok alapos áttanulmányozására, hogy a CSKP KB tagjai kivegyék részüket a politikai-szervezési munkából is. Dočkalová elvtársnő felszólalásának befejező részében felhívta a figyelmet arra, hogy a tagkönyvcsere előtt részletes magyarázatot adjanak arra vonatkozólag, mit értenek az elvszerűség, a komplexszerűség, a tagokkal szembeni tapintatos magatartás fogalmai alatt. Követelte: a tagkönyvcserénél azt az egységes elvet érvényesítsék, hogy a pártban ne maradjon egyetlen jobboldali opportunista és karrierista sem. František Hamouz elvtárs: Hibát követnénk el, ha megfeledkeznénk arról a tényről, hogy gazdaságunk csakis a KGST gazdasági szövetsége részeként fejlődhet. Tavaly a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi értekezletén elemezték a szocialista világrendszer fejlődését. Ez az elemzés, valamint a KGST említett ülése is rámutatott arra, szükséges, hogy a szocialista államoknak a marxizmus—leninizmus közös ideológiáján alapuló politikai egysége szilárd gazdasági alapra, a szilárd és tartós nemzetközi szocialista munkamegosztásra és együttműködésre támaszkodjék. A KGST- tagállamai ezért ennek az ülésnek határozatai alapján hozzáfogtak a tagállamok gazdasági együttműködése és szocialista integrációja további fejlesztési és tökéletesítési távlati programjának kidolgozásához. Mi adott erre okot? Azzal a politikai felismeréssel egyidőben, hogy erőink megszilárdítása és megformálása a jelenlegi időszakban döntő fontosságú, közben kell megoldani az alapvető feltételeket országaink termelőerői fejlesztésének eléréséhez, valamint az a tény, hogy lehetőségeink kihasználása problémájának megmegoldásával az államok külön-külön nem tudnak megbirkózni, s ezért egyesülniük kell. Milyen a jelenlegi helyzet? A KGST biztottságának 1969 májusában megtartott 41. ülésszakán megszabták az elfogadott határozatok megvalósításának szervezési eljárását. Ettől az időponttól fogva valamennyi tagállamban intenzív munkába fogott a szakemberek és .politikai dolgozók tömege a népgazdaság különböző területein. Szaktanácskozásokat tartottak a központi tervezési szervek, az ágazati minisztériumok. Széles körű munkát fejtettek ki a KGST állandó és ideiglenes nemzetközi bizottságai és egyéb szervei. Ezek az első kísérletek és ezt hangsúlyozni kell — a szocialista integráció további közös programjának, céljainak és tartalmának megformálására. A program igen terjedelmes. Sok időt és türelmet igényel. A tapasztalatoknak ís híján vagyunk. Fennáll az irrealitás veszélye is, mégpedig az elkövetkező időszak programiéi tételeinek megvalósításában, de ugyanúgy a távlati fejlődés lehetőségeinek megteremtésében is. A problémák, melyeket ez a munka magával hoz, köztársaságunk gadaságának jövendő fejlődése elvben nem különbözik azoktól a feladatoktól, melyek kisebb vagy nagyobb változatban, kevésbé vagy sürgetőbben a KGST valamennyi tagállama előtt állnak. Mennyire fontos a szocialista országok integrációja a technika bizonyos fejlődési irányzataiban, azt az atomenergia, a számítástechnika, az elektronika, a motorizmus, a színes televízió, a félvezetők stb. fejlesztése példáján mutathatjuk be. A KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjáról van szó, egy objektív, tervszerűen szabályozott, egymáshoz való közeledési folyamatról, a kölcsönös alkalmazkodásról, valamint a nemzetek gazdasági struktúrájának nemzetközi gazdasági komplexumban való optimalizálásáról. Célja elősegíteni a mélyreható és szilárd kooperációs kapcsolatok megformálását a termelés, a tudomány, a technika fontos ágazataiban, bővíteni és megszilárdítani ezen országok nemzetközi piacát a megfelelő politikai, gazdasági, de ugyanakkor a technológiai és szervezési-jogi feltételek kialakításával együtt. A szocialista gazdasági integrációtól joggal elvárjuk, hogy megteremti a feltételeket az egyes országok forrásainak hatékonyabb kihasználására, hogy egyesíti az erőket a fejlődés legjelentősebb irányzataiban és a két világrendszer gazdasági versengésének döntő területein. A tervezés vonalán egyebek között számolunk azzal, hogy a legfontosabb népgazdasági és termelési ágazatok terveit az eddiginél nagyobb mértékben, 15—20 évi távlatra egybehangoljuk. Ennek biztosítania kellene számos olyan kérdés mielőbbi közös megoldását, amelyeket a gazdasági fejlődés hoz magával, s amelyeket egyre inkább a távlati irányzatok és követelmények szabnak meg az ötéves tervek keretein belül vagy azok keretein kívül. Vagy amelyeket olyan követelmények szabnak meg, amelyek meghaladják az egyes országok erőit és lehetőségeit, és csak az egész közösség keretében oldhatók meg. Ilyen a közös nemzetközi tervezés is mint az együttműködés új formája, s ezt az érdekelt államok közötti megegyezés alapján igénybe fogjuk venni bizonyos gazdasági vagy termelési ágazatok fejlesztésére. Felszólalásának további részében Hamouz elvtárs a KGSTországok közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének feladatairól és azokról a tennivalókról beszélt, amelyek ebből az együttműködésből a csehszlovák népgazdaságra hárulnak. A Turnovi Üvegipari Gépgyár dolgozói kiváló műszaki színvonalú gépeket készítenek. Felvételünkön František Mareš és Jiŕí Lodnej szerelők az AL-1GB jelzésű palacgyártó .automata gép légnyomásos berendezését szerelik. 8 H 8 ' j Felvétel: J. Šaroch - CSTK.)