Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-02 / 27. szám, hétfő

A Rigoletto olaszul hazai operaszínpadon G1USEPPE VERDI, mint mindenütt a világon, a Szlovák Nemzeti Színház operaszínpadának is legtöbbet játszott szerzője. A színház az idei évadban az utoljára 14 évvel ezelőtt adott Rigolettót újította fel. Verdi Rigolettóját nem kell közelebbről bemutani az olvasóknak. Mostani színpadra állításában az az új, hogy a társulat olasz nyslven adja elő. Ez a kísérlet nálunk ugyan újdonságnak számít, ám a világban már régen érvényesül az a tendencia, hogy a lehetőségekhez képest minden operát az eredeti nyelven kell előadni, ami pl. lehetővé teszi vendégművészek szerepeltetését, másrészt az operatársulat külföldi szereplését. Ezeket az okokat nyilván tiszteletben kell tartani, értékelni kell a bátorságot, s azt a tényt is, hogy a bratislavai énekeseknek nem volt különösebb nehézségük az olasz nyelvvel, de mégis úgy véljük, hogy ez a kísérlet csak kísérlet marad és jó sok víz lefolyik addig a Dunán, amíg az itteni közönség megszokja ezt a gyakorlatot. A mostani Rigoletto-előadást Július Gyermek rendezte, akinek már vannak tapasztalatai Verdiművek színpadra állításával — nem egészen hét év alatt már az ötödik Verdi-operát rendezi. Verdi-művekkel kapcsolatos eddigi tapasztalatait használta fel Gyermek — szoros együttműködésben Pavol Gábor díszlettervezővel — a Rigoletto mostani színpadra állításánál is, bár mindjárt meg kell jegyezni, hogy ezúttal nem sikerült új értékeket felszínre hoznia. A Rigoletto mostani rendezése csak ismétlése a Verdi-operák eddigi ismert és bevált rendezői megoldásainak, melyekben ugyanúgy mutatkoznak pozitívumok, mint fogyatékosságok te. Gyermek ezúttal is erős drámai hatásokra törekszik, elsősorban fény kulisszákkal (már itt sem mutat fel olyan ötletességet, mint máskor), az egyes jelenetek vizuális kiemelésével operál, külön ügyelve a tömegjelenetek hatásosságára, amire igen jő példa az első felvonás nagystílű megkomponálása, míg máskor a főszereplők énekes-teljesitményére helyezi a fő súlyt. Csak az a kár, hogy nem fordított nagyobb figyelmet a szerepek pszichológiailag gondosabb kidolgozására, ami különösen a második és a harmadik felvonásban mutatkozott meg a legjobban, ahol a főszereplők túlságosan is magukra voltak hagyva, s így egyss, a dráma szempontjából kulcsfontosságú helyzetekben gyengébb színészi teljesítményt nyújtottak s ezzel a dráma elvesztette lüktető feszültségét. A VERDI-OPERÁK rendezésétiek sikere végeredményben azonban a zenei betanítástól, nevezetesen a fő- és mellékszereplők énekes-teljesítményének színvonalától függ. A Rigoletto betanítása bebizonyította, hogy a Szlovák Nemzeti Színház operatársulata — több neves énekes külföldre való távozása után is — még mindig elég rejtett, felszínre nem hozott tartalékkal rendelkezik. Kellemes meglepetést szerzett különösen az eddig elhanyagolt, keveset szerepeltetett Juraj Oniščenko a Rigoletto címszerepében. Megragadta a kínálkozó alkalmat s eddigi pályafutásának legsikerültebb teljesítményét nyújtotta. Oniščfcnkónak ugyan voltak gyengébb pillanatai, a vége íelé teljesítménye láthatóan elhalványodott, nem bírta végig az iramot, ez azonban alig von le valamit teljesítményének értékéből: színészi szempontból is jól építette fel a szerepét, meggyőzően hatott, különösen a darab első felében. František Livora — a Mantuai herceg szerepében — szintén bebizonyította, hogy van érzéke a Verdi-operák kantinélája iránt. Noha a Mantuai herceg szerepének előadása áthatóbb, tömöttebb hangot igényelne, Livora lágyabb tónusú, líraibb színezetű hangjával - imponáló biztonsággal küzdött meg a bravúros számokban bővelkedő partitúrával. Már maga az a tény, hogy Gilda szerepét Jarmila Smyčkovära osztották kl, garantálta a szolid teljesítményt. Ez a kiváló koloratúrénekesnő megfelelt a várakozásoknak. Hajlékony, jól Iskolázott és jól felkészült szopránja könnyedén és tisztán csengett- a legnehezebb koloratúrszámokban is. A négy főszereplő sorát Ondrej Malachovský zárja le Sparafucile, a bérgyilkos szerepében. Malachovský azonban hatalmas basszusával, énekstílusával és a szerep kissé naturalista színészi felfogásával valahogy „kilógott" az előadás stílusából. A kisebb szerepek közül talán említsük meg Monterone grófot Juraj Martvoň előadásában, a színészileg és énekstílusban is jól megformált Maddalenát a mindig megbízható teljesítményt nyújtó Nina Hazuchová alakításában, valamint Marta Meierovát és Stefánia Hulmanovát, akik felváltva énekelték Giovanna szerepét. Az influenza-járvány miatt az említett szólisták énekeltek az első és a második premieren is. A további előadásokon már a második szereposztás is szóhoz jutott, a főszerepekben: Alžbeta Svobodová (Gilda

j, René Tuöek brünni vendégművész (Rigoletto) és az ostravai fan Kyzlink mint vendég (Sparafucile). Míg a rendező és a díszlettervező egyaránt szinte hagyományosan foglalkozik Verdiművek színpadra állításával, Tibor Frešo, az operaház karnagya igazán csak elszórtan dirigál Verdit. Ez azonban semmiképpen sem látszik meg a Rigoletto mostani előadásán. Elismerést érdemel a férfikar is; Ondrej Lenard és Peter Hradil betanításában technikailag csaknem tökéletesen, nagy kedvvel és lelkesedéssel énekelt. VÉGÜL ÖRÖMMEL állapíthatjuk meg, hogy a Rigoletto premierje a várakozáson felül sikerült. Csak az a kár, hogy a közönség a Hviezdoslav Színház nem túlságosan nagy nézőterét már a második premieren is csak félig töltötte meg. Igazán érthetetlen ez az érdektelenség ... A. G. Miért nem lesz vasút Gúta és Negyed között? 1970. II. 2. Beck Pál komáromi képviselő nemrég cikket küldött szerkesztőségünkbe, melyben választói nevében kifejti, hogy a Vágselylyéről Negyedre vezető vasútvonalat össze kellene kötni a Gúláról Komáromba vezető vasútvonallal. Rámutat, hogy mindössze 14 km-en kellene vasutat építeni ahhoz, hogy, a gútaiak — és egyben az ifjúságfalviak ís — Vágsellyének utazhassanak Pozsonyba. A gútaiak jelenleg Komáromon át utaznak Szlovákia fővárosába, s ez az út 125 km-t tesz ki. Vágsellyén keresztül csupán 95 km-t kellene megtenniük ahhoz, hogy Pozsonyba juthassanak. A hiányzó szakasz megépítése mellett szól a cikknek az az érve is, hogy a gútaiaknak 14 km helyett 105 km-es utat kell megtenniük (Gúta — Komárom — Érsekújvár — Vágsellye — Negyed) ahhoz, hogy Negyedre eljussanak. Ugyanakkor az arra utazók növelik az amúgy ls túlterhelt galánta—újvári fővonal forgalmát. További érv, hogy Komárom kikötőváros, ahonnan a teherárut a szóban forgó vasútvonalon is lehetne szállítani. A cikkben felvetett érvekkel, illetve azzal a kérdéssel, hogy lesz-e vasút Negyed és Gúta közt, Miroslav Jánošhoz, a Szlovák Szocialista Köztársaság Tervezésügyi Minisztériuma közlekedésügyi osztályának főelőadójához fordultunk. Megtudtuk, hogy a Gúta—Negyed közti távolság pontosan 12 355 méter. Ilyen hosszú vasutat kellene tehát megépíteni, ha a két végállomást össze akarnák kötni. Erre azonban nem kerül sor. Mégpedig több oknál fogva. Mindenekelőtt azért, mert a két, már meglevő vasútvonal is ráfizetéses. Ráadásul a mai igényeknek már nem is felelnek meg. Ezért a gútai és a negyedi állomás összekötése esetén a Komárom — Gúta, illetve a Vágsellye — Negyed közti vasutakat is korszerűsíteni kelle

: ne. Az előbbire 18 millió, az utóbbira pedig 14 millió koronát kellene költeni. S ehhez még hozzájárul a Negyed és Gúta közti szakasz felépítési költsége, amely nem kevesebb mint 38 millió koronát tenne ki. Itt jegyezzük meg, hogy ezek a számok egy korábbi számítás eredményei, vagyis az árak azóta történt változása következtében feltételezhető, hogy még az említettnél is többe kerülne a vasútvonal megépítése. Ráadásul figyelembe kell venni azt is, hogy a már meglevő Gúta—Komárom, illetve Vágsellye —Negyed közti vasútvonalra is az állam 3—3 millió koronát fizet vá évente a kis forgalom miatt. Éppen ezért a Komárom —Gúta közti vasutat idővel meg is szüntetik, s helyette közutat építenek. (A közút felépítése a vasút megszüntetése esetén 4 év alatt megtérül.) A Vágsellye— Negyed közti vasút továbbra is megmarad — ezen a szakaszon jelenleg is nagyobb a forgalom. Az elmondottakkal szorosan összefügg, hogy Érsekújvárban ez idén elkészül az új, korszerű vasútállomás, mely nagyban hozzájárul majd áz Érsekújvár— Komárom közti szakasz forgalmának a meggyorsításához. Egyebek közt úgy, hogy az Érsekújvárból Komáromba tartó vonatokat teljesen letérítik az Érsekújvár —Párkány közti vonalról. A forgalom meggyorsításának záloga a vasút további elektrífikálása is. Ugyanakkor nyilván örömet jelent majd mind a komáromiaknak, mind pedig a gútaiaknak és az ifjúságfalvalaknak az ís, hogy a jövőben nagy fejlesztés vár a Pozsony—Komárom közti vasútvonalra. F. I. Shibaden típusú japán videomagnetofont kapott a plzefíi Pedagógiai Fakultás. A berendezéssel közvetve vagy közvetlenül lehet a Csehszlovák Televízió műsorát lejátszani. A képen: Milada Nováková a tanszék adjunktusa, aki felvevökamerával veszi fel a berendezés fényképezését. (Foto: J. Vlach — CSTK) 197

0 július 1-től Gyermeknevelési segély A Törvénytár 1969/154 sz. alatt közli a gyermeknevelési segélyről szóló új törvényt, mely 1970. július 1-én lép életbe. Az új törvény célja a dolgozó nők számára a gyermekük egyéves koráig való személyes gondoskodásuk idejére nyújtott gyermeknevelési segéllyel lehetővé tenni ezt a gondoskodást és így befolyásolni a népszaporulat kedvezőbb alakulását. KIKRE VONATKOZIK AZ 0] TÖRVÉNY Az új törvény azokra a nőkre vonatkozik, akik munkaviszonyban, termelőszövetkezetben, egységes földművesszövetkezetben a'kár mint tag, akár mint nem tag (de saját névre) dolgoznak, továbbá vonatkozik a fegyveres alakulatokban hivatásos szolgálatot teljesítő nőkre, az egyénileg gazdálkodó nőkre, az egyénileg gazdálkodó földművessel vagy önálló kereseti tevékenységet folytató személlyel együttgazdálkodó nőkre, az ipari tanulókra, a közép- és főiskoláik nappali tagozatait látogató diáklányokra és hallgatókra, az olyan nőkre, akik a nemzeti bizottság engedélye alapján szolgáltatási (javító) tevékenységet folytatnak, azokra a nőkre, akik minősítésük elérése után a nemzeti bizottságon munkáért jelentkeztek, az önálló művészi (alkotó) tevékenységet folytató nőkre és végül azon nőkre, akik az anyasággal kapcsolatban részesei a betegbiztosításnak. AZ IGÉNY TÖRVÉNYES FELTÉTELEI Az új segélyt az a nő igényelheti, aki úgy döntött, hogy gyermekéről annak egyéves koráig — a munkatevékenység helyett — saját maga fog gondoskodni, ha a szülés előtti utolsó két évben legalább 270 napon át volt munkaviszonyban s ha egész napon át rendesen gondoskodik egyéves koráig saját gyermekéről és ezen kívül gondoskodik legalább egy további gyermekről (vagy anyai gondozást helyettesítő gondozást nyújt más gyermekeknek), legfeljebb azonban az iskolai kötelezettség időpontjának befejeztéig, vagy ha állandó gondoskodást igénylő rokkant gyermekről gondoskodik, annak legfeljebb 26 éves koráig. A nem férjezett, elvált, özvegy vagy más komoly óikból magányosan élő nőnek kereseti tevékenysége ellenére is igénye van az új segélyre, ha a gyermeket munkaideje alatt komoly okból nem tudja bölcsödében elhelyezni és erre az időre saját költségére talált más kisegítő megoldást (más személy, pl. nagyszülők, testvérek stb.). Az új segélyre igénye van a dolgozó nőnek abban az esetben is, ha munkaviszonyát már a szülés, illetve a gyermek anyai gondozást helyettesítő ellátásba fogadása előtt megszakította, s ha ezen időponttól számítva a szülésig, illetve á gondozásba fogadásig nem telt el 9 hónapnál hosszabb idő. Az új segély csak az olyan csehszlovák állampolgárnak számító gyermek után jár, aki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén lakik. A SEGÉLY IDŐTARTAMA Az új segély legfeljebb a gyermek egyéves koráinak betöltéséig jár még akikor is, ha a további gyermek esetleg később meghalt, betöltötte iskolaköteles korát, vagy rokkantság esetében 26. életévét. Ha az egy évnél fiatalabb gyermek vagy az anya egészségi okokból 3 hónapnál hosszabb ideig intézeti ápolásban részesül, a negyedik hónaptól kezdve megszűnik a gyermeknevelési segélyre szóló igény. A SEGÉLY ÖSSZEGE A segély összege, ha az anya egy évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, 500 korona, ha két, egy évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, 800 korona, ha három, egy évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, 1200 korona. Az utóbbi két eset főleg azokra az anyákra vonatkozik, akiknek ikrei születtek. A segélyt havonta utólag folyósítják. A SEGÉLY KIVÉTELES FOLYÓSÍTÁSA Ha az igényjogosult anya a gyermeknevelési segély összegénél alacsonyabb táppénzben, szülési pénzsegélyben, elhelyezkedés előtti hozzájárulásban, részesül, de egyébként teljesíti a segély törvényes feltételeit, a különbség erejéig szintén igénye van a gyermeknevelési segélyre. AZ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE A gyermeknevelési segély költségeit az állam viseli. Az igényt a munkaviszonyban dolgozó nő a betegbiztosítást intéző munkavállalatnál (a nemzeti biztosítás bizottságánál, — KNP), a szövetkezeti tagok, illetve a szövetkezetben munkatevékenységet kifejtő nők a szövetkezetnél (a szociális bizottságnál), a fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő nők az alakulat betegbiztosítást intéző szervénél, a többi nő az állandó lakhely szerint illetékes járási nemzeti bizottságon érvényesítheti. A FOGLALKOZÁS IDEJE Az igény keletkezése szempontjából (a szülés előtti két évben 270 ledolgozott nap) a következő időket kell beszámítani: az alkalmazásban levő és a szövetkezeti dolgozók betegbiztosításából folyó juttatások idejét (betegállományos időt), ugyanígy a fegyveres erőknél a betegállományos időt, az efsz betegbiztosítási juttatásainak idejét, a művészek szociális biztosításának idejét, a nemzeti bizottság engedélye alapján kifejtett tevékenység szociális biztosításának idejét, a járadékosok biztosításának idejét, azt az időt, amikor a nő foglalkozásának megszűnte után részesül táppénzben vagy szülési pénzsegélyben, a közép- és főiskola nappali tagozata látogatásának idejét, az elhelyezkedés előtt a nemzeti bizottságnői a munkáért pályázók jegyzékében való szereplés idejét. Az új segélyre azoknak a nőknek lesz igényük először, akik 1970. július 1-én gondoskodnak egy évnél fiatalabb gyermekről és teljesítik a fent említett törvényes feltételeket, éspedig legfeljebb a gyermek egyéves koráig. Gíakorlatban elsőnek az ez év januárjában szülő nők szereznek igényt a fenti feltételek mellett erre a segélyre július 1-től kezdve 6 hónapon át, ha már nem kapják szülési pénzsegélyüket. Dr, FÖLDES JÓZSEF