Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

ISKOLAI ÉS ISKOLÁNKÍVÜLI KÉPZÉS A SZOVJETUNIÓBAN A KGST új épülete Moszkvában M

oszkvában hat, Leningrádban négy napot töltöttem. Ahol jártam, a sok egyéb mellett mindenütt érdeklődéssel figyeltem a kulturális életet. Az ország közművelődésére, az iskolai és iskolánkívüli képzésre vonatkozóan megtudtam, hogy a Szovjetunió 210 000 iskolájában jelenleg 49 millió ember tanul. Az alapműveltséget nyújtó képzés (nyolc osztályos iskola) mindenki számára kötelező. Országos viszonylatban — a 15 köztársaság mindegyikében — ez, és az ezt követő évben vezetik be a kötelező tízosztályos középiskolai hoz. A diákbizottságok önálló pénzalappal gazdálkodnak. Az anyagiakat szükség szerint osztják szét. A saját pénzalapból gyakran rendeznek többek között kulturális és üdültetési akciókat. Népszerű a munka melletti iskolai képzés. Jelenleg 4 milliónyian végzik így tanulmányaikat. A levelező és esti tagozatok száma állandóan növekszik. Tavaly egyedül a mezőgazdasági főiskolákon mintegy 100 levelező tagozat működött. Az oktatás ebben a formában is ingyenes és a diák több kedvezményben részesül. A diplomamunka elkészítésére például négyhónapi fizetett szabadságot kap és ha vizsgára utazik, az útiköltség felét az üzem fizeti. A Szovjetunió diplomásainak mintegy 40 százaléka esti és levelezői úton szerzi meg a képesítést. A különféle oktatási formák összesen 76 millió embert érintenek, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Szovjetunióban — nem számítva az iskolakorúaknái fiatalabbakat — minden harmadik ember tanul. Az iskolai képzés eme igen kiterjedt hálózata eredményeképpen 1968 végéig az ipari munkások 59, a kolhoztagok 33, a műszakiak és alkalmazottak 93 Százaléka szerzett különféle végzettségét. Kiterjedt, széles körű és nagyon kedvelt az iskolánkívüli képzés is. Erre vonatkozólag sokat mond az, hogy az országban több mint 2 milliárd könyv és folyóirat-alappal összesen 368 000 népi, tudományos, műszaki és más szakkönyvtár működik. Az ország kiadói 143 nyelven évente több mint egymilliárd könyvet jelentetnek meg. Az iskolán kívüli képzés legkedveltebb helyei a könyvtárak, a művelődési otthonok, az üzemi és kolhozklubok. Egyedül Moszkvában több mint ezer könyvtár működik. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy 1913-ban a város mindössze 12 nyilvános könyvtárral rendelkezett s ezekben a könyvek száma alig érte el a 100 000 et Mostanában a város könyvtáraiban és kulturális intézményeiben már közel 20 millió kötetet tartanak nyilván. A legnagyobb a Lenin Könyvtár, ahol 166 nyelven található irodalom. A könyvtár naponta 3000 kötetet kölcsönöz. Olvasótermeit közel 5000-en keresik fel minden nap. A Lenin Könyvtár minden évben 2000 A KÖZMŰVELŐDÉS FEJLETTSÉGE képzést. E lépés igen jelentősnek ígérkezik. Annak érdekében, hogy a reform zavartalan legyen, gondos előkészületek történtek az egész iskolaügy vonalán. A vezetők remélik, hogy fokozatosan sikerül megoldaniok mind a helyiség, mind a tanerőhiányt. Az országban jelenleg összesen 85 millió ember rendelkezik közép- és főiskolai végzettséggel. Népszerűek és nagyon elterjedtek a műszaki szakiskolák. Ide az alapiskolából kerülnek a diákok. Számuk — több mint 2 millió tanulóval — az 5000 körül mozog. A harmadfokon — a 4860 technikumban és főiskolán, nappali, esti és levelező tagozaton — összesen 9 millió diák tanul. A tanulás itt éppúgy, mint az alap- és középiskolákban díjmentes. A diákoknak mintegy 80 százaléka állami ösztöndíjat kap. Ez általában 28 és 60 rubel között mozog. (Egy rubel 10 korona.) Az úgynevezett emelt ösztöndíj, amelyben a jeles és kitűnő előmenetelű diákok részesülnek, 25 százalékkal magasabb. A kiemelt ösztöndíj eléri a 120 rubelt is. Az általános ösztöndíj viszonylag nem sok, a tanuló legfontosabb szükségletét azonban fedezi. Ugyanakkor több más kedvezményben is részesül. A diákszálló egy férőhelye havonta mindössze másfél rubel, az iskolai étkezdékben egy ebéd pedig mindössze 40—50 kopek. Igen olcsók a tankönyvek. A kötelező olvasmányok ingyen kikölcsönözhetők, a tanulónak így a segédeszközök be szerzése sem okoz anyagi gondot. Említést érdemel, hogy a szovjet diákok széles körű önrendelkezési joggal rendelkeznek. Képviseltetik magukat a főiskolák tudományos tanácsaiban és részt vesznek a felvételi vizsgákon, segítenek összeállítani és tökéletesíteni a tanterveket, ellenőrzik a tanulmányi előmenetelt, és hozzájárulnak az iskolák életével összefüggd minden munká—2500 új könyvet és folyóiratot kap. Könyvmúzeuma egyike a világ leggazdagabb könyvmúzeumainak. Nagy értéket képviselnek az itt őrzött kéziratok, doktori és kandidátusi disszertációk. Ezek száma is több ezer. Gazdag könyvalappal rendelkezik és az olvasók körében igen kedvelt a Szovjet Tudományos Akadémia Társadalomtudományi -Könyvtára, az Állami Történelmi Könyvtár, az Össz-szövetségi Állami Külföldi Irodalmi Könyvtár, - valamint az Állami Népművelési Könyvtár. Mindegyikük sok százezer kötettel rendelkezik. A fővárosi könyvtárak között vezető helyet foglal el a Moszkvai Állami Egyetem Könyvtára, amely másfél millió kötetet tart nyilván, és amelynek központi olvasóterme 1200 ember befogadású. A sok szakkönyvtár mellett Moszkvában színházi könyvtár is működik, mintegy 140— 150 ezer színházi, dramaturgiai, képzőművészeti és más — a színházi kultúrával összefüggő témát tárgyaló — kötettel. Emellett a könyvtár több százezer szakcikkel, mintegy 40—45 ezer metszettel és 2000 színházi folyóirat-gyűjteménnyel rendelkezik. Az iskolánkívüli képzésnek jó szolgálatot tesznek a vállalati könyvtárak, amelyek a nagyobb üzemek mindegyikében megtalálhatók. Ezeket a szakszervezetek irányítják és látják el a könyvalap állandó gazdagításához szükséges anyagiakkal. Jó munkát végeznek a város kerületi könyvtárai. Közülük többnek a vállalatokban és a nagyobb háztömbökben olvasóterme és mozgókönyvtára van. Az utóbbi megrendelésre házhoz szállítja a könyveket. Moszkvában több száz klub és művelődési otthon működik. Ezek ismeretterjesztő előadásokat, irodalmi esteket, színházi bemutatókat és alkalmi műsorokat rendeznek. A színházi, a zenei, az ének, A. A. Uschin két metszete A Szmolnij Intézet Néva-porti részlet a képzőművészeti és a többi öntevékeny kör a városban mintegy 200 000 tagot számlál. Az öntevékeny művészeti mozgalom népszerű és erős bázissal rendelkezik mindenütt. Az ország lakosságának 18—20 százaléka vesz részt valamilyen szakköri munkában. A népművelési intézményeknek kétféle hálózata fejt ki tevékenységet. Az egyiket [falusi klubok, művelődési otthonok stb.) az állami szervek, a másikat (üzemi kjubok, kultúrparkok, stb.) a szakszervezetek irányítják. Ennek megfelelően kétféle a népművelőképzés is. Az előbbi által irányított intézmények népművelőit a Kultúra Intézete, az utóbbi által irányított intézmények népművelőit a Szakszervezeti Főiskola képezi. A Krupszkaja nevet viselő leningrádi Kultúra Intézete két fakultásán (népművelés, könyvtáros) jelenleg összesen 6000 diák tanul. A nappali tagozat tanulmányi ideje négy év, az estijé és levelezője öt év. A népművelési szakról kikerülők felsőfokú népművelő oklevelet kapnak, amely kiegészül valamilyen népművészeti specializációval {színházi rendező, kórusvezető, zenekari karmester, koreográfus). Az utóbbi műkedvelői együttesek vezetésére érvényes. A hivatásos együttesek rendezőit, karmestereit stb. más intézményekben képezik. A leningrádi Szakszervezeti Főiskolára 450 népművelő szakos tanuló jár. E szám rövidesen 1500ra emelkedik. A levelező tagozaton 2000-en tanulnak. Az iskola tervezi, hogy rövidesen megszervezi a középfokú népművelőképzést is. Itt a hangsúlyt nem a művészeti képzésre, hanem a tulajdonképpeni népművelésre, ennek komplex, tudományosan megalapozott jellegére helyezik. Az egyetem pedagógiai és pszichológiai tanszékének az egyik alapvető kutatási témája az, hogy mi az iskolánkívüli képzés lényege, és a főiskolát végzett népművelő milyen követelményekkel találkozik azéletben. Az egyetem tapasztalatilag megalapozott választ akar kapni és adni arra a kérdésre, hogy milyen legyen a korszerű népművelőképzés és a korszerű iskolánkívüli nevelés. Mind a Kultúra Intézeteinek, mind a Szakszervezeti Főiskolának a tevékenysége a Szovjetunió speciális helyzetéből indul ki és sok sikert arat. Gyakorlatilag az a legfőbb erényük, hogy az ország népművelése és az iskolánkívüli képzés minden ága fejlett, igényes. A mi számunkra az említett népművelőképzés mindkét formája sok tanulságot szolgáltat. A szovjet nép nagyon mélyről indult, ma mégis nagyszerű sikereket, igen tiszteletre méltó vívmányokat mondhat magáénak. A siker titka mindenekelőtt a közművelődés fejlettségében, a kiterjedt iskolai és iskolánkívüli képzésben rejlik. BALAZS BÉLA nnnH