Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám, kedd

Az FKP találkozót javasol az Egyesült Szocialista Pártnak Grecsko marsall napi parancsa Párizs — Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt fő­titkár-helyettese Mlchel Rocard­hoz, az Egyesült Szocialista Párt (PSUJ főtitkárához intézett levelében javasolta, hogy a két párt vezetői március 2-án a Francia Kommunista Párt szék­házában találkozzanak. Mar­chais levele szerint ez alkalom­mal a két párt képviselői meg­vitathatnák, hogyan fejlesszék közös akcióikat a munkások kö­veteléseinek támogatására a de­mokráciáért, a szakszervezeti és a sztrájkjog védelmében, az űj egyetemért, a leszerelésért, az Imperializmus elleni harcban, különösen a vietnami nép tá­mogatásában, a közel-keleti probléma békés rendezéséért, Franciaországnak az Atlanti Szövetségből való kilépéséért, végül valamennyi munkás- és demokratikus erő közös prog­ramjának kidolgozásáért, a szo­cializmusért. POMPIDOU AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Párizs — Georges Pompidou, francia köztársasági elnök hét­főn délután kilencnapos hiva­talos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Otjára elkí­sérte felesége Maurice Schu­mann külügyminiszter, valamint Lucet Franciaország washingto­ni nagykövete. Pompidou most első Ízben ta­lálkozik Nixon amerikai elnök­kel. Francia államfő — De Gaulle tábornok — legutóbb 1960-ban tett hivatalos látoga­tást az Egyesült Államokban. Az Humantté Pompidou útjá­val kapcsolatos vezércikkében leszögezi, hogy Nixon a hivata­los látogatásra tulajdonképpen De Gaulle tábornokot hívta meg, s hogy helyette Pompidou utazott, az a közbejött fejlemé­nyeknek köszönhető. Ezt az utat hivatalosan a megbékélés útjá­nak tekintik. Pompidou felada­ta az, hogy Párizs és Washing­ton között felújítsa a teljes har­móniát és javítson az amerikai —francia kapcsolatokon. Né­hány nappal elutazása előtt Pompidou kijelentette, hogy Franciaország és az Egyesült államok között nincsenek lé­nyeges nézeteltérések. A Combat véleménye szerint Pompidou nem jó időt választott útjához. A lap úgy vélekedik, hogy az amerikai közvélemény kedvezőtlenül reagál majd Fran­ciaország arabbarát politikájá­ra. Viszont a Combat is hang­súlyozza, hogy Franciaország ettől az úttól a kölcsönös kap-, csolatok javulását várja. Moszkva — Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere tegnap napiparancsot adott kl a szovjet hadsereg és haditengerészet létrejöttének 52. évfordulója alkalmából. A szovjetek országának a nagy Lenin, a kommunista párt által létrehozott fegyveres erői — hangzik a napiparancs — éberen állnak október vívmá­nyainak vártáján, megbízható­an védelmezik a szovjet embe­rek békés munkáját, méltóan teljesítik hazafias és interna­cionalista kötelességüket. A kommunista párt és a szovjet kormány minden szükséges in­tézkedést megtesz a kedvező külső feltételek biztosítására, népünk alkotó munkája számá­ra, az új polgárháború mega­kadályozására. A nemzetközi helyzet azon­ban továbbra is feszült. Az im­perializmus erői meg akarják akadályozni a népek útját a ha­ladás felé. Folytatódik az Egye­sült Államok vietnami agresz­sziós háborúja. Izrael meghiú­sítja a közel-keleti válság po­litikai rendezését. Tovább tevé­kenykednek az NSZK-ban a re­vansista neonáci erők. Az évforduló alkalmából Grecsko marsall „Harcban szü­letett" címmel cikket írt a moszkvai Pravdában. A Szovjet­unió honvédelmi minisztere hangsúlyozza, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó államok egyesített fegyveres erői szilár­dan állnak a béke és a szocia­lizmus vívmányainak az őrhe­lyén. néhány sorban Guayana köztársaság lett Georgetown — Hétfőre virra­dó éjjel köztársasággá kiáltot­ták ki Guayanát, a volt dél­amerikai angol gyarmatot. A köztársaság ideiglenes elnöke Edward Luckhoo, az eddigi fő­kormányzó, a miniszterelnöki tisztséget továbbra is Burnham tölti be. A köztársaságot rendkívül bo­nyolult helyzetben kiáltották ki. A munkaképes lakosságnak a 20 százaléka munkanélküli és a nagy népszaporulat, valamint a munkaerő-vándorlás állandó gazdasági nehézségeket okoz. A parlament tegnapi ülésén megerősítették az új elnököt és miniszterelnököt. A formális el­nökválasztás március 16-án lesz. A köztársaság kikiáltásának ünnepségeit megzavarta az a hír, hogy a venezuelai—guaya­nai határon összetűzésre került sor. Venezuela Guayana terüle­tének csaknem két harmadára tart igényt. A múlt héten újból eredménytelenül végződtek az erre vonatkozó tárgyalások. Elengedhetetlenül szükséges az NDK nemzetközi jogi elismerése Ribicsics Londonban 24. Berlin — Honecker, a Né­met Szocialista Egységpárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Ber­linben beszédet mondott a Kari Marx Pártfőiskola előadóinak és hallgatóinak gyűlésén. Ho­necker beszédében — amelyből a Neues Deutschland részlete­ket közölt — érintette a két né­met állam kapcsolatainak kér­dését. Hangsúlyozta, - hogy el­engedhetetlenül szükséges a Né­met Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismerése. A Német Demokratikus Köz­társaság — folytatta Honecker — támogatja a két német állam sikeres tárgyalását, amely Irán­ti készségét a nyugatnémet szö­vetségi kancellár is kifejezte. A tárgyalásoknak csak ab­ban az esetben van értelme — és ezt minden józan gondolko­Kommentárunk Kétévi szünet után Január 20-án, majd a múlt héten ismét találkoztak Varsóban amerikai és kínai diplomaták, hogy a két ország kölcsönös kapcsolatai­ról és nemzetközi kérdésekről tárgyaljanak. Már maga az a tény, hogy a találkozóra és a kí­nai—amerikai párbeszéd felújí­tására éppen most került sor, azt bizonyltja, hogy a párbe­széddel mindkét tárgyaló fél bizonyos nyomást akar gyako­rolni a Szovjetunióra. A kínai —amerikai megbeszéléseket eredetileg már tavaly február­ban fel akarták újítani, de a kí­nai vezetés akkor, nyilván a Kí­nai Kommunista Párt kongresz­szusával összefüggésben, visz­szautasította a tárgyalásokat. Tavaly ősszel szovjet—kínai tárgyalások kezdődtek határ­kérdésekről, és rövidesen nyil­vánosságra hozták, hogy ja­nuárban előzetes szovjet—ame­rikai tárgyalások kezdődnek a stratégiai fegyverzet korlátozá­sáról. E helyzetben Peking hasznos­nak tartotta, hogy felújítsa tár­gyalásait az Egyesült Államok­kal. Egy amerikai diplomata már tavaly decemberben tár­gyalt a varsói kínai nagykövet­ségen a dialógus újrafelvételé­ről, Január elején padig Lei Jang kínai ügyvivő az amerikai nagykövetségen tett látogatása során megegyezett a részletkér­désekben. Egy szembetűnő pa­radoxon tanúi vagyunk: míg a kínai vezetőség azért támadta a Szovletuniőt, meri az „ameri­kai imperialistákkal" tárgyal és ezzel elárulja a szocializmus érdekeit, a Kínai Népköztársa­ság felújítja párbeszédét az Egyesült Államokkal, noha nem olyan szük problémakörről tár­gyalnak, mint a szövi ei—ameri­kai megbeszélések során. Sőt, Kína röviddel azután kezdett ts­dású ember megérti —, ha az NDK és az NSZK között egyen­jogú nemzetközi Jogi kapcsola­tokról szóló szerződés megkö­tésének eredményeképpen lét­rejönnek a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság békés egymás mellett élésének felté­telei. A Német Demokratikus Köz­társaság és a második világhá­ború eredményeként létrejött minden európai határ nemzetkö­zi jogi elismeréséről van szó. Kényszeríteni kell a nyugatné­met imperializmust, hogy mond­jon le végre az összes európai népet fenyegető revanspolitiká­ról. Ez az elvi álláspont ju­tott kifejezésre Willi Stophnak, az NDK minisztertanácsa elnö­kének levelében — mondotta Honecker. London — Mitja Ribicsics ju­goszláv miniszterelnök négyna­pos hivatalos látogatásra Nagy­Britanniába érkezett. Londonban gazdasági és politikai kérdése­ket, valamint a két ország kap­csolatait vitatja meg az angol vezetőkkel. Találkozik Wilson miniszterelnökkel és Stewart külügyminiszterrel. A politikai kérdések közül a tárgyalásokon elsősorban az eu­rópai biztonság problémáival, Kelet és Nyugat kapcsolataival, valamint a közel-keleti helyzet­tel foglalkoznak majd. Tömeggyűlések Pekingben Moszkva — A pekingi „mun­kásstadionban" az utóbbi idő­ben tömeggyűléseket rendeznek felnőttek és iskolás gyermekek részvételével. Sem a kínai saj­tó, sem a pekingi rádió nem közöl semmit ezekről a gyűlé­sekről. A napokban a pekingi utcákon az alábbi szövegű fel­iratok jelentek meg: „Le az ult­rabaloldaliakkal!", „Mindhalá­lig védelmezzük Mao elnököt és Csou En-laj miniszterelnö­köt!". Olyan falragaszok jelen­tek meg, amelyéken az olvasha­tó, hogy a Csou En-laj minisz­terelnök ellen fellépő „osztály­ellenséget és ellenforradalmáro­kat meg fogják semmisíteni." Pekingben megerősített katonai járőrök cirkálnak. Az utcákon igazoltatnak és — feltételezé­sek szerint — azokat a fiatal­embereket fogják el, akiket fa­lusi körzetekbe irányítottak és akik „Jogtalanul" visszatértek a fővárosba. mét párbeszédet az Egyesült Ál­lamokkal, hogy az ENSZ-ben a tagállamok többsége elvetette a népi Kína világszervezett ló­gatnak jelújítására tett javasla­tot, s e többség vezető ereje ép­pen az Egyesült Államok volt. zött taktikázik. Az egyik or­szággal folytatott tárgyalások­kal jobb feltételeket akarnak te­remteni a másik országgal foly­tatandó megbeszélésekre. Mind a Szovjetuniónak, mind az Egyesült Államoknak komoly Kína és az Egyesült államok 1955-ben, a kínai—amerikai tárgyalások megkezdődésekor a Kínai Népköztársaság elsősor­ban arra törekedett, hogy az Egyesült Államok vonja ki csa­patait Tajvanról, s vitassák meg egy, a békés egymás mellett élés öt alapelvére épülő kínai­amerikai szerződés javaslatait. Ma, 15 év múltán megállapíthat­juk, hogy e célt nem érték el. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kínai—amerikai párbeszédnek nem volt jelentő­sége, s nem járt eredménnyel. A tárgyalások során az ameri­kaiaknak sikerült elérniük, hogy a Kínai Népköztársaság szaba­don bocsátotta a Kínában kü­lönféle okból fogva tartott ame­rikai állampolgárokat. Tajvan körül többször kiéleződött a helyzet, s a válság elmélyülése nyilván akadályozta a további kínai—amerlkiai tárgyalásokat. A párbeszéd lehetővé tette és teszi mindkét félnek, hogy a világkérdésekkel kapcsolatban szondázzák a másik véleményét. A Kínai Népköztársaságnak nyilván az az érzése, hogv e tárgyalások révén szembetűnőb­ben részt vesz a világpolitiká­ban, jobban befolyásolja azt. A kínai vezetőségnek jelenleg az a fontos, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között la­vírozzon, mlg az Egyesült Álla­mok a Szovjetunió és Kína kö­problémái vannak a Kínai Nép­köztársasággal. Az amerikaiak tudják, hogy a Kínai Népköztár­saság katonai erejének növeke­dése gyengíti délkelet-ázsiai pozícióikat, s olyan helyzet ki­alakulásához vezet, hogy foko­zódik egy amerikai—kínai ka­tonai konfliktus veszélye. Éz olyan súlyosan érinti az Egye­sült Államokat, hogy egyes szélsőjobboldali politikusok nemrégen Javasolták, bombázza az Egyesült Államok a kínai atomipar központjait, és aka­dályozza meg „idejében" a Kí­nai Népköztársaság tökéletes atomfelfegyverkezését. A kínai —szovjet határon a kínaiak ál. tal kiprovokált határincidensek megmutatták a jelenlegi kínai vezetőség és a Szovjetunió kö­zötti ellentétek mélységét. Az utóbbi időben a kínaiak oly messzire mennek, hogy állítólag nyílt katonai előkészületeket tesznek és egész propagandá­jukkal felkészítik a kínai népet egy lehetséges háborúra, ugyan­akkor a Szovjetuniót jelölik meg lehetséges „agresszorként". A kínai vezetőség most áthe­lyezte a Szovjetunió ellent tá­madásainak súlypontját, Igyek­szik megakadályozni a szovjet —amerikai kapcsolatok tavulá­sát, nehogy a két ország meg­egyezzék a stratégiai fegyverke­zés korlátozásáról, esetleg más kérdésekről is. Ogy hallatszik, a határkérdésekről folytatott szovjet—kínai tárgyalások amiatt jutottak zsákutcába, hogy a kínaiak nem hajlandók beleegyezni ésszerű megoldásba. Az amerikai—klnal párbeszéd felújításával a kínaiak nyilván zsarolni akarják a Szovjetuniót, engedményeket akarnak tőle kicsikarni. Ez azonban remény­telen taktika. Sajnálatos, hogy a jelenlegi kínai vezetőség sem­mitől sem retten vissza, hogy árthasson a Szovjetuniónak. A varsói tárgyalások titkosak, de úgy hallatszik, a kínaiak ér­tésére adták az amerikaiaknak, hogy a Kínai Népköztársaság már ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok feltétlenül kivonja csapatait Tajvanról, mert elismert, hogy az Egyesült Államoknak szerződéses kötele­zettségei vannak Csankaisek tá­bornok kormányával szemben. A Kínai Köztársaság állítólag megelégedne azzal, ha az Egye­sült Államok elismerné, hogy Tajvan kérdése kínai belügy. Ha sor kerülne Ilyen megálla­podásra, tulajdonképpen miu­den a régiben maradna Tajva­non, mert amíg amerikai csa­patok állomásoznak a szigeten, a Kínai Népköztársaság nem léphet fel erélyesebben Csan­kaisek ellen anélkül, hogy ne keveredne nyílt konfliktusba az Egyesült Államokkal. Érthetően szükséges, hogy az államok egymás kőzött tárgyal­janak, s hogy tárgyalással old­ják meg a nyílt nemzetközi problémákat. Sajnos, túl sok je­le van annak, hogy a jelenlegi kínai—amerikai párbeszéd nem csupán pozitív célokat hivatott szolgálni, hanem negatív szem­pontokat Is követ. JAN BLANSKÝ ANDREJ GROMIKO szovjet külügyminiszter tegnap fogadta Adam Malikot, Indonézia kül­ügyminiszterét. A szovjet kül­ügyminiszter Adam Malik tisz­teletére ebédet adott, amelyen részt vett Indonézia moszkvai nagykövete, A. Malik kísérete, Novikov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökhelyettese s más hivatalos személyiségek. A SZOVJETUNIÓ ÉS KANADA megegyezése alapján tegnap szovjet küldöttség érkezett Ot­tawába. A küldöttséget Mihail Kuzmin, a Szovjetunió külkeres­kedelmi miniszterének első he­lyettese vezeti. A két ország hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményének megkötéséről tárgyalnak. Dr. MICHAL PECHO, a Cseh szlovák Televízió központi igaz­gatójának helyettese, a Cseh­szlovák Televízió szlovákiai igazgatója és George Ionescu, a Román Szocialista Köztársa­ság rádió- és televízió-bizottsá­ga elnökének helyettese Buka­restben hétfőn kölcsönös együtt­működési jegyzőkönyvet írtak alá. LÓDZBAN hétfőn összeült a KGST könnyűipari állandó bi­zottságának az öltözködéskultú­rával foglalkozó munkacsoport­ja. A tanácskozáson különös fi­gyelmet fordítanak a sportöltö­zékek megvitatására. VARSÓBAN hétfőn megkezd­te tanácskozását a Lengyel Fa­lusi Ifjúsági Szövetség IV. or­szágos kongresszusa. A három­napos tanácskozáson a szövet­ség több mint egymillió tagja képviseletében 520 küldött vesz részt. CORNEL BURTICA, a Román Szocialista Köztársaság külke­reskedelmi minisztere hétfőn a gazdasági kormányküldöttség élén Schiller nyugatnémet gaz­daságügyi miniszter meghívásá­ra az NSZK-ba utazott. Burtica ötnapos látogatása folyamán a gazdasági és tudományos együttműködés lehetőségeiről tárgyal a nyugatnémet állam­férfiakkal. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN januárban 0,4 százalékkal emel­kedtek a létfenntartási költsé­gek. Ez valamivel kevesebb, mint az előző két hónapban, azonban az USA munkaügyi mi­nisztériuma szerint sem lehet az inflációs folyamat lelassulá­sáról beszélni. A BRIT HADÜGYMINISZTÉ­RIUM a jövőben emelni szán­dékszik a Nyugat-Németország­ban állomásozó vadász- és bom­bázőrepülőgépek számát. Az NSZK-ba egyúttal két rakéta­egységet is küldenek. AZ OLASZ RÁDIO és televízió szerkesztői, valamint a többi dolgozói hétfőn 24 órás sztrSjk­ba léptek. A sztrájkolok köve­telik, hogy tegyék nekik lehe­tővé a rádióhallgatók és a tv­nézők igazságnak megfelelő in­formálását. AZ ARGENTIN DiAKOK hét­főn kampányt indítottak a tün­tetőakciók megvalósításáért. Ki­lenc nemzeti egyetem 1000 di­ákképviselőié a szombati cur­dobai gyűlésen döntött így. A BOLÍVIAI KORMÁNY a na­pokban sajtórendeletet adott ki, melynek az a célja hogy lehe­tővé tegye az újságírók számára azon nézeteik kifejtését is, ame­lyekkel a sajtó vezetősége nem ért egyeL NORODOM SZIHANUK kam­bodzsai államfő franciaországi gyógykezelésének befejeztével hazafelé utaztában ellátogat a Szovjetunióba és a Kínai Nép­köztársaságba. U-THANT ENSZ-főtitkár hat­napos magánlátogatásra Burmá­ba érkezett. Hazájába elsősor­ban 80 éves édesanyja miatt lá­togatott, találkozik azonban a burmai közélet politikusaival is. AUSZTRÁLIÁBAN hétfőn két­órás tüntető sztrájkba lépett 20 ezer postai alkalm-izott. Sztrájk­jukkal bérköveteléseik elérését akarják kivívni.

Next

/
Thumbnails
Contents