Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

A FÁRAÓ HAJÓJA A Khufu (Cheopsj-piramis körül befejezéshez közelednek a fáraó hajójának restaurálásán végzett munkálatok. A piramis környékének tüzetes tanulmányozása még 1940-ben elkezdődött. Egy hajót fedeztek fel, amely sok más régebben találthoz hasonlóan katafalkként szolgált az elhunyt fáraó tetemének szállttására. Egy ilyen hajó az uralkodó múmiájával csak egy utat tett. Utána a fáraó sok más, másvilágra szánt használati tárgyával együtt a temetkezési hely közelében hagyták. A Khufu piramis közelében azonban 1954-ben még egy ilyen hajót találtak. A tudósok 15 éven át vitáztak arról, vajon közönséges temetkezést bajó-e ez, vagy pedig megtalálták a „Nap hajóját" Ez a hajó különleges mélyedésben hevert, s a mélyedés 41 darab, egyenként 18 tonna súlyú kőtömbbel volt burkolva. A hajóorr koronát viselt, melynek egyik oldala — a feltevések szerint — a tengerre, a másik pedig a Nílus forrásvidékére nézett. Úgy lát szik, nem véletlen, hogy a temetési szertartáson két hajó is részt vett. Nyilvánvalóan az egyik hajó Felső-Egyip tomot, a másik pedig Alsó-Egyiptomot ábrázolta. Eredménytelenek maradtak azonban azok a kísérletek, hogy a leletben felismerjék a mitikus „Nap hajóját", amelyen az ősi legendák szerint a fáraó nappal keletről nyugatra, éjjel pedig nyugatról keletre hajókázott. Sok tudós most valószínűtlennek tartja a legendát és azt véli a „Nap hajójáról", hogy a valóságban talán sohasem létezett. A piramis tövében talált hajó 43,4 méter hosszú, és 224 darab, egyenként 23 méter hosszú deszkalapból készült. Az éveken át tartó szorgos kutatás eredmenyeként azt is megállapították, hogy a hajót libanoni cédrusfából építették. Komszomolszkoja Pravda MERÉNYLET MŰALKOTÁSOK ELLEN Időszámításunk előtt 356 ban egy gyújtogató áldozatául esett Kis-Ázsia legnevesebb építészeti alkotása, Artemisz temploma, A gyújtogató kínvallatás közben beismerte, hogy tettével örök dicsőséget akart szerezni magának. Ez a vágya teljesült. Ezt a művészetrongálót Herosztratosznak hívták és azóta mindenkit, aki ilyen gaztettet követ el, nevével illetnek. A műalkotások ellen elkövetett merényletekkel sokszor pótolhatatlan károkat okoznak. A merényletek oka különböző. Egyesek őrületből, bosszúból, vagy esetleg dicsvágyból rongálnak meg felbecsülhetetlen értékű műalkotásokat. 1919-ben egy diák „Túlságosan sok a véri" felkiáltással rávetette magát a moszkvai Tretyakov képtárban Rjepin egyik ismert festményére, és késsel szétvagdosta a vásznat. Az „Iván fia holttesténél" eímű kép bizonyára félelmet és borzalmat keltett a diák lelkében. 1914 ben Mary Richardson baltával szétverte Velasquez Venus tükörrel című alkotását. Richardson így tiltakozott az angol nőmozgalom vezetőjének letartóztatása ellen. Az incidensre akkor került sor, amikor Angliában országos kampányt indítottak a nők választójogáért. Mary Richardson a bíróság előtt kijelentette, aeért semmisítette meg a legszebb mitológiai nőalak képét, hogy felhívja a világ figyelmét az angol kormány eljárására. 1845-ben a londoni British Múzeumban egy idősebb férfi követ dobott egy 17. századi rendkívül értékes üvegedényre. A serleg több ezer darabra tört. Megállapították, hogy a tettes a múzeum egyik alkalmazottja. Tettét azzal indokolta, hogy nem tudta elviselni a műemlék többmilliós értéke és a saját szegényes háztartása közti különbséget. A müncheni képtárban egy idegbeteg ember késsel keresztülszúrta Dürer önarcképét. A beteg ember kiszúrta Dürer szemét, mivel nem tudta elviselni tekintetét. Az amszterdami múzeumban 1931-ben egy Frederik Ancous nevű egyén fejszével hét csapást mért Franz Háls egyik festményére. A mai napig nem sikerült megállapítani, hogy a 48 éves állástalan tisztviselő miért követte el a merényletet. A párizsi Louvre-ban egy Dupon nevű mérnök 1932-ben borotvával szétvagdosta Miilet Hálaadók című festményét. A kihallgatás során azt állította, hogy munkanélküli és mivel nem tudott munkát találni, így akarta magára terelni a figyelmet. Volksstimme jelenet a párizsi Lido év végi „Grand Prix"-nagydíjas látványos műsorából. Vie Nouve Autócsónak Félix Wankel új típusú motorcsónakot talált fel, amelyet „autó-csónak"-nak nevez. Az autó-csónak áramvonalas, formája lövedékhez hasonló, s utasai zárt, üveges fülkében foglalnak helyet. Feltalálója szerint ez az új csónaknak a hagyományos motoros vízi járművekhez viszonyítva az az előnye, hogy biztonsággal közlekedhet a nyílt tengeren és ellenálló a hideggel szemben. Ezenkívül rendkívül gyors, óránként 100 km sebességet is elér. így minden autó-csónak tuiajdonos családostul és csomagostul elméletileg öt óra alatt átszelheti a Földközi-tengert és két és fél nap alatt átkelhet az Atlanti-óceánon, egészen Amerikába. A feltaláló kerek negyven éve foglalkozik találmányának fejlesztésével, míg elkészült a „tigriscápának" nevezett kísérleti csónakja, amelyet egy Avenger típusú angol motorcsónakból épített át. Az autó-csónak felülete teljesen zárt, felépítése lapos, áramvonalas, ék alakú, hogy könnyen átszelhesse a hullámfalakat, ahelyett, hogy mint a hagyományos csónakok, „a hullámhegyeken nyargaljon". Szükséges, hogy a csónak külső burkolata mindenütt teljesen sima legyen — liangoztatja Wankel —, hisz a halak bőre is teljesen sima. A feltaláló elképzelése szerint azonban egy óceánjáró autó-csónak delfinalakú legyen, amely rövid időre a víz alá is merülhet, tehát tengeralattjáróhoz hasonlóan kell megszerkeszteni. Ennek az óceánjáró csónaknak már elké szült az 1,20 méter hosszú modellje, amelybe 0,6 16 erős kétütemű motort sze reltek be. A kísérleti mintapéldányt megbízható szellőztető be rendezéssel látták el, amely ötletes megoldással biztosítja az utasok és a motor számára szükséges levegőt E szellőztető nyílásokat az eljegesedéstől biztosított berendezés automatikusan lezárja, mihelyt az a veszély fenyeget, hogy víz hatol be a fűtött utasfülkébe. A csónak motorjának, elemtelepének és startoló berendezésének — épp úgy mint a repülőgépnél — akkor is megbízhatóan működnie kell, ha a csónak felfordul. Bizonyára még sok idő telik el, míg az autó-csónak bátran útrakelhet a viharos, nyílt tengeren. Maga a feltaláló így vélekedik: „Terveimen a hajóépítő szakértők 95 száza léka mosolyogni jog". Der Spiegel Boy (fiút volt a beceneve annak az oroszlánnak, amely |oy Adam son amerikai írónő Szabadon szü letett című elbeszélésének filmvál tozatában a főszerepet játszotta. A film forgatásának befejezése után Boyt szabadon engedték a kenyai Meru rezervátumban. Az állatok királya azonban nem tudott alkalmazkodni a szabad élet bez. Verekedés közben súlyos sebeket szenvedett egy bölénytől. A taréjos síin is az ajkába szúrta tövisét. Boy magára hagyottan elpusztult volna, ha véletlenül fel nem karolja őt George Adamson, az írónő férje. Most már lábadó zik és kedvére van megszokott környezete, a rabság és az ember közelsége. Life