Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám, péntek

Tárgyalásainkat államaink, nemzeteink és pártjaink hagyományos barátsága és együttműködése jellemezte TODOR ZSIVKOV ELVTÁRS PRAGAI SAJ'1'OERTEKEZLETE Amint már tegnap jelentet­tük, Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bol­gár Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke szerdán ta­lálkozott Prágában a sajtó kép­viselőivel. A sajtóértekezleten részt vettek a szocialista or­szágok Prágában akkreditált tudósítói is. A csaknem kétórás sajtóérte kezleten az első kérdést BO­HUSLAV CHŇOUPEK, a Cseh­szlovák Rádió vezérigazgatója lette fel: — Hogyan értékeli Zsivkov elvtárs csehszlovákiai tárgyalá­sainak eredményeit? TODOR ZSIVKOV: Először is köszönetet akarok mondani azért, hogy találkozhatok a csehszlovák sajtó, rádió és te­levízió új képviselőivel. Én ma­gam és a velem itt-tartózkodó elvtársak nagyra értékelik a Husák elvtárssal, valamint a többi párt- és állami vezetővel folytatott tárgyalásainkat. Tár­gyalásaink nagyon kellemesek és barátságosak voltak. Meg­elégedéssel nyugtázzuk, hogy ezeket elsősorban államaink, nemzeteink és pártjaink hagyo­mányos barátsága és együttmű­ködése jellemezte. Megállapítot­tuk, hogy már nincsenek köz­tünk semmilyen akadályok, hogy barátságunk a jövőben is sokoldalúan, gyümölcsözően fejlődhet. Természetesen a tárgyalások során foglalkoztunk kétoldalú együttműködésünk problémái­val, valamint a nemzetközi helyzettel, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­mal kapcsolatos kérdésekkel. Ki akarom emelni: a barátság jegyében lezajlott tárgySlásaink megmutatták, hogy valameny­nyi megtárgyalt kérdésben tel­jes a nézetegység. MIROSLAV MOC, a Rudé prá­va főszerkesztője: — Zsivkov elvtárs, Ün beszélt pártjaink hagyományos kapcso­latairól. Tudjuk, hogy ezek a kapcsolatok valóban jók, a köl­csönös megértésen alapulnak. Mi a véleménye kapcsolataink mai helyzetéről? TODOR ZSIVKOV: Országaink barátságának mély történelmi gyökerei vannak. Testvéri szláv nemzetek vagyunk, közösek cél­jaink és féladataink — új szo­cialista társadalmi rendet épí­tünk. Rá akarok mutatni, mi­szerint már tavaly lehetőség nyílt arra, hogy a CSKP és a BKP különböző küldöttségei szé­les körű kapcsolatokat létesít­senek gazdasági, kulturális, po­litikai és más téren. Meg sze­retném említeni Husák elvtárs bulgáriai látogatását, amelynek nagy jelentőséget tulajdonítunk, és amely döntő tényezővé vált kapcsolataink normalizálásában és megjavításában. A mostani tárgyalásokon új­ból hangsúlyoztuk, hogy tovább akarjuk szilárdítani pártjaink és országaink együttműködését a proletár internacionalizmus és a marxizmus—leninizmu.s alapján, és ki akarjuk bővíteni a BKP Központi Bizottságának politikai bizottsága, valamint a CSKP Központi Bizottságának elnöksége közötti kapcsolatain­kat. JAN ZELENKA, a Csehszlovák Televízió központi igazgatója: — Tisztelt Zsivkov Elvtárs! Eddig a kétoldalú kapcsolatok­ról beszéltünk. Most fel szeret­ném hívni figyelmét a kommu­nista és munkáspártok széles körű szövetsége rendkívül ko­moly nemzetközi kérdéseire. Antikor 1988-ban a CSKP vezető képviselői nem vettek részt a szocialista országok kommunis­ta pártjainak varsói találkozó­ján, ez az akkori pártvezetoség tragikus lépését jelentette. Ho­gyan értékeli ebből a szempont­ból a kommunista és munkás­pártok tavalyi júniusi moszk­vai értekezletét, melyen a CSKP újból aktívan részt vett? TODOR ZSIVKOV: A testvéri kommunista és munkáspártok képviselőinek 1969 júniusában Moszkvában megtartott értekez­lete, melyen 75 párt képviselői vettek részt, a kommunista mozgalom egyik legjelentősebb eseménye volt az utóbbi évek ben. Az értekezlet eredményei a közeljövőben megnyilvánul­nak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, vala­mint a nemzetközi helyzet fej­lődésében. Az értekezlet hang súlyozta, hogy ma csakis a szocialista országok egysége, a kommunista és a munkásmoz­galom egysége, valamint a nem­zeti felszabadító mozgalom egy­sége megszilárdításának alap­ján valósítható meg az impe rializmus elleni harc. Ezzel kapcsolatban meg sze­retném említeni, hogy a moszk­vai értekezleten újból hangsú lyozták a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, név szerint az SZKP nagy szerepét a nemzetközi fejlődésben. Tud juk, ellenségeink mindent meg­tesznek azért, hogy aláássák az SZKP tekintélyét, hogy a testvérpártok szembe helyez­kedjenek az SZKP-val, s hogy a pártok között nézeteltérések Uímadjanak. " A moszkvai értekezleten be­oizoiivosodott az SZKP, a nagy Lenin pártjának, a leggazda­gabb forradalmi tapasztalatok­kal, a szocializmus és a kom­munizmus építésében szerzett gazdag tapasztalatokkal ren­delkező, a nemzetközi kommu nista és munkásmozgalomban rendkívül nagy érdemeket szer ző párt nagy ereje. Tudjuk, hogy azokban a szo­cialista országokban, ahol a kommunista párt nem harcolt következetesen a jobboldali op j-ortunizm-js ellen, ahol elha joüak a marxizmus-leninizmus és a proletár ínternacionaliz mus elveitől, ott nehézségek ke 'etkezieit, ott veszélybe került a r'olgozó nép és forradalmi vívmányai. Ezért a moszkvai ér lekezlit nagyon helyesen élesen elítélte a nemzetközi és kom­munista mozgalomban ma meg­nyilvánuló opportunizmust és hangsúlyozta, hogy aktív, rend­szeres harcot kell folytatni nz opportunizmus ellen az egyes pártokban és az egész mozga­lomban. Nézetem szerint a moszkvai tárgyalások legfontosabb tézi­se az volt, hogy a mai nemzet­közi helyzetben, a nemzetközi kommunista mozgalom mai helyzetében a marxizmus—leni­nizmus elveinek szellemében harcot kell folytatni az interna­cionalista és a nemzeti .érde­kek egységéért, harcot kell folytatni az ' opportunizmus, a revizionizmus és a szovjetelle­nesség ellen. JIŔÍ AMBROŽ, a Obrana lidu főszerkesztője: — A hét testvérpárt képvise­lői tavaly decemberben Moszk­vában tanácskoztak, és többek között megvitatták a béke és biztonság nyílt kérdéseit. Véle­ménye szerint megértek-e Euró­pában a feltételek ahhoz, hogy valamennyi európai ország kép­viselői közös aszta) mellé ülje­nek és megtárgyalják azokat a problémákat, melyek megoldá­sa nyugalmat és biztonságot hozna világrészünknek? Enged­jen meg még egy kérdést: — Nézete szerint milyen jelen­tőségű a Varsói Szerződés tag­államainak politikája az euró­pai békéért és biztonságért folytatott harcban: TODOR ZSIVKOV: Európában rendkívül fontos a béke és a biztonság problémája, azt mondhatnánk, hogy ez a jelen időszak kardinális kérdése, mi­vel ha tartós békét biztosítunk Európában, ezzel egyúttal sza­vatoljuk a világbékét is. Ezért volt olyan visszhangja annak a javaslatunknak, hogy hívjuk össze az európai biztonsági ér­tekezletet. Megállapíthatjuk, hogy ma Európában nincs olyan kormány vagy parlament, amely nyíltan ellenezné az ér­tekezlet összehívását. Ez azért van így, mert azok a kormá­nyok is, amelyek nem értenek egyet az értekezlettel, félve sa­ját népüktől, nem mernek nyíl­tan fellépni ellene. Ami az európai szocialista országokat és kommunista párt­jaikat, a Varsói Szerződés tag­államait illeti, állandóan kez­dünk az európai békéért és a megértésért. Természetes, hogy a szocialista országok politikai, gazdasági és katonai sikerei, valamint védelmi erejük meg­szilárdítása döntő fontosságú a béke és az európai biztonsá­gi rendszer megszilárdítása szem pontjából. A második világháború után megalakult észak-atlanti tömb agresszív célokat tűzött ki a szocialista országok ellen. Ter­mészetesen ez arra kényszerí­tene a szocialista országokat, hogy megalakítsák a Varsói Szerződést. Köztudomású, hogy a Varsói Szerződés megalakítá­sa után és előtt is tántorítha­tatlanul harcoltunk a nemzet­közi megértésért. Ezért büszkén mondhatjuk, ha századunkban biztosítjuk a leghosszabb békés időszakot, akkor ez elsősorban a szocialista tábor országainak és kommunista pártjainak az érdeme. Meg akarom még említeni az európai biztonság további té­nyezőjét, a testvéri Csehszlová­kia viszonyainak konszolidálá­sát. A csehszlovákiai ellenfor­radalom veresége meghiúsítot­ta azt a kísérletet, hogy Euró pában megváltoztassák az erő­viszonyokat s ezáltal a nem­zetközi erőviszonyokat ls. Ami a Bolgár Népköztársasá­got illeti, erőnkhöz és lehető­ségeinkhez mérten aktívan ar­ra törekszünk, hogy hozzájá­ruljunk ehhez a nagy ügyhöz — az európai és a világbéke és biztonság szavatolásához. Az európai erőviszonyok elemzése­kor megállapíthatjuk, hogy akik nem támogatlak az euró­pai biztonsági értekezletet, azoknak nem sikerülhet az ér­tekezlet meghiúsítása vagy örö­kös halogatása. ROLF BACHMANN, az ADN prágai tudósítója: — Hogyan értékeli a Német Demokratikus Köztársaságnak annak érdekében kifejtett kez­deményezését, bogy a két ne­mei állam a nemzetközi jog alapjun egyenrangú kapcsolato­kat kössön, valamint W. Stoph uak Brandt kancellárhoz inte zt'll levelei? TODOR ZSIVKOV: Pozitívan értékeljük az NDK kezden^nye­zését, Walter Ulbricht levelét és W. Stoph levelét is. Ha W. Brandt kormánya őszintén ren­dezni akarja kapcsolatait a szocialista államokkal, és dip­lomáciai kapcsolatokra akar lépni velük, ennek plapveto feltétele az NDK, valamint nem­zetközi egyenjogúságának elis­merése. SOMOGYI MÁTYÁS, az Oj Sző szerkesztője: — Nagy figyelemmel kísérjük a szocialista Bulgária sikeres fejlődését. Kérem, tájékoztassa közvéleményünket e fejlődés alapvető momentumairól és azokról a problémákról, melye­ket a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár kormány a jelen időszakban old meg? TODOR ZSIVKOV: Amint tud­ják, az elmúlt év jubileumi év volt számunkra — megünnepel­tük a bulgáriai szocialista for­radalom 25. évfordulóját. Ez okot adott arra, hogy elemez­zünk, hogy visszatekintsünk ar­ra az útra, melyet az elmúlt időszakban megtettünk, az el­ért sikerekre, a fogyatékossá­gokra, nehézségekre, és foglal­kozzunk jövőbeli feladataink­kal. .Bulgária az elmúlt 25 év alatt elmaradt primitív gazdasággal rendelkező agrárországból fej­lett ipari-mezőgazdasági ország­gá változott. Mezőgazdaságunk szocialista mezőgazdasággá vált, évről évre fokozzuk ezen a téren a géjiesítést. A népi kormány időszakában gyors ütemben fejlődött az or­szág iparosítása, elsősorban a gépiparban, a vegyiparban ős az energetikában. A nemzeti jövedelem, a termelési alap és az ipari termelés átlagosan 8— 14 százalékkal növekedett éven­te. A gépipar 15—18 százalék­kal, a vegyipar több mint 18 százalékkal gyarapodott. Hason­ló ütemben valósítjuk meg az ország villamosítását. Ami a további feladatokat il­leti, abból indulunk' ki, milyen szintet ért el anyagi alapunk, a tudományos műszaki forrada­lomból indulunk ki, és gazda­ságunkat a termelés automati­kus irányítási rendszerének al­kalmazásával építjük át. RUDOLF NITTMANN, a Prav­da szerkesztője: — Nemzeteink között ember­emlékezet óta egyetértés és ba­rátság uralkodik, amely egyes történelmi helyzetekben aktív segítségben nyilvánult meg, amikor közülünk valaki veszély­be került. Népünk túlnyomó többsége már megértette, hogy ilyen segítséget jelentett 1988. augusztus 21-e. Az ellenforra­dalom, mely meg akarta bon­tani barátságunkat, vereséget szenvedett. Milyen érzéssel fo­gadta a bolgár nép ezt a tényt? TODOR ZSIVKOV: Nagy ag­godalmat váltott ki, hogy Cseh­szlovákiában ellenforradalom fenyeget és ezáltal veszélybe került a szocialista országok egysége. Egyúttal felelősséget éreztünk azért, hogy segítséget nyújtsunk a testvéri csehszlo­vák népnek e veszély elhárítá­sában. Pártunk és népünk nagy örömmel és megkönnyebbülés­sel fogadta a csehszlovákiai el­lenforradalom vereségét. Büsz­kék vagyunk arra, hogy 1968 augusztusában a többi testvéri szocialista országgal együtt se­gítséget nyújthattunk a cseh­szlovák népnek a szocializmus vívmányainak megőrzésében és az ellenforradalom legyőzésé­ben. Mint ismeretes, a nemzetközi reakció 1968 augusztusa után nagy kani|)ányt indított, amely sok embert félrevezetett Cseh­szlovákiában és világszerte. Meggyőződésünk: bizonyos idő elteltével minden becsületes ember megérti, hogy 1968. au­gusztus 21-e milyen nagy jelen­tőségű volt nemcsak Csehszlo­vákiában a szocializmus meg­mentése, hanem a világbéke szempontjából is. OTAKAR SVÉRČINA, a ČSTK központi igazgatója: — Zsivkov elvtárs, engedje •neg, hogy keinkre! kapcsola­tainkkal foglalkozzam és meg­kérdezzem Ont, milyen a né­zete, hugyan értékeli urszá­gaink eddigi sokoldalú együtt­működését, elsősorban az ipari termelés kooperációja és sza­kosítása területén? Milyen táv­latai vannak a KGST-országok közli együttműködés elmélyíté­sének és milyen lehetőségek nyílnak ebből a Bulgár Népköz­társaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság további két­oldalú együttműködése számá­ra? TODOR ZSIVKOV: A KGST-or­szágok elégedettek azzal, amit az elmúlt időszakban a gazda sági együttműködésben elértek. Annak ellenére, hogy az a gaz­dasági integráció, amelyet az el­múlt időszakban elértünk, po­zitív eredményeket hozott, ma már nem elégít ki teljes mér­tékben. Ezért a KGST rendkívü­li 23. ülésszakán 1969 nyarán úgy döntöttünk, hogy a kétol­dalú és sokoldalú szocialista integráció, a szakosítás és a kooperáció alapján áttérjünk az országaink közti gazdasági együttműködés magasabb foká­ra. Az ülésszak határozatai bi­zonyos szemszögből nézve tör­ténelmi jelentőségűek, mivel a gazdasági együttműködés ma­gasabb szintje lehetővé teszi a termelőerők gyorsabb fejleszté­sét, a szocialista és a kommu­nista társadalom építésének gyorsabb ütemét. Oj nagy lehetőségek nyílnak a szocialista államok gazdasága előtt. Meggyőződésünk, hogy ezeket ki is használjuk. Ezen a téren még nem rendelkezünk elegendő tapasztalattal és ne­hézségekbe is ütközünk, de megvannak a reális feltételek ahhoz, hogy az integráció meg­valósításánál kihasználhatjuk a szocialista rendszer nagy tar­talékait és előnyeit. Eddigi tárgyalásaink egyik kérdése Bulgária és Csehszlo-^ vákia gazdasági együttműködé­sének és kereskedelmi kapcso­latainak kibővítése volt. A KGST 23. ülésszaka alaf>el veinek alap­ján teljes nézetegységet értünk el. Arra törekszünk, hogy ma­ximálisan kibővítsük országaink gazdasági, kereskedelmi és tu­dományos-műszaki együttműkö­dését. A legfontosabb feladat a kooperáció és a szakosítás elsősorban az iparban, a géji­iparban és a vegyiparban. Már aláírtuk a megállapodást a te­hergépkocsik gyártásában foly­tatott kooperációról, s hasonló megállapodást készítünk elő az autóbuszok gyártására vonatko­zóan is. E kooperáció értéke jövőre mintegy 150 millió ru­bel lesz. Engedjenek meg befejezésül még néhány szót. Tavaly ünne­peltük meg 25. évfordulóját an­nak, hogy Bulgáriában győzött a szocializmus. Önök is nagy ünnep előtt, Csehszlovákia fel­szabadításának 25. évfordulója előtt állnak. Megragadom az alkalmat, hogy a BKP Közpon­ti Bizottsága, a bolgár kormány és küldöttségünk nevében át­adjam önöknek a legszívélye­sebb üdvözleteket. Kívánom, hogy sok sikert érjenek el a testvéri Csehszlovákia felvirá­goztatásában. A múltban utunkon nehézsé­gek, hibák, nagy problémák ós időnként veszteségek is adód­tak, de ami a legfontosabb, az egész időszak alatt előrehalad­tunk, s megszilárdítottuk a szo­cializmust és a szocialista tár­sadalmat. Pártjaink ereje ab­ban rejlik, hogy észreveszik hi­báikat és helyre akarják őket hozni. Pártunk és népünk nagy tisz­telettel tekint a testvéri cseh­szlovák nép nagy hagyományai­ra és nagyra értékeli Csehszlo­vákia hozzájárulását a szocia­lizmus megszilárdításához és a békéért folytatott harchoz. A bolgár sajtó Todor Zsivkov csehszlovákiai látogatásáról Szófia — A bolgár sajtó teg­nap is nagy figyelmet szentelt Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottsága első titkára cseh­szlovákiai látogatásának. A na­pilapok az első oldalakon csak­nem kizárólag a látogatásról számoltak be. A Rabotnyicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt Köz­j)onti Bizottságának lapja „Kö­zösek a céljaink, közösek az érdekeink" címmel részletesen beszámolt Zsivkov és Husák elvtárs látogatásáról a smícho­vi ČKD üzemben. A beszámoló kiemeli, milyen rendkívül szí­ves fogadtatásban részesítették az üzem dolgozói a vendége­ket. Az újságok kivonatokat kö­zöltek Zsivkov és Husák beszé­déből. A lap az első oldalon felvételt közölt a hivatalos tár­gyalásokról és ez alatt közölte a Zsivkov látogatásának alkal­mával kiadott közlemény teljes szövegét. A Rabotnyicseszko Delo rész­letesen tájékoztatta olvasóit Zsivkov prágai sajtóértekezle­téről. Beszámolt arról, hogyan válaszolt Zsivkov elvtárs a kérdésekre, mit mondott a párt­jaink és országaink kapcsola tárói, a tárgyalások eredmé­nyeiről, a nemzetközi helyzetről stb. Valamennyi napilap megem­lékezik Zsivkov látogatásának nemzetközi visszhangjáról és tájékoztat a csehszlovák és bol­gár gépkocsiipar együttműkö­déséről aláirt megállapodásról. 1970. 1/. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents