Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám, csütörtök

Világ proletár jai, egyesüljetek f SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. február 19. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 42. szám Ára 50 fillér Todor Zsivkov elvtárs a CKD Tatra üzem dolgozói között Sajtóértekezlet a CSKP Központi Bizottsága prágai székházában (CSTK) — Todor Zsivkov, a Bolgár Komunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és kísérete tegnap a délelőtti érákban ellátogatott az egyik legrégibb prágai üzembe — a smíchovi CKD Tatra vagongyár­ba. A bolgár vendégekkel együtt érkezett az üzemlátogatásra Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, Ľubomír Štrougal, a CSKP KB elnökségi tagja, a CSSZSZK miniszterelnöke, Vasil Birak, a CSKP KB elnökségi tagja, a KB titkára, Antonín Kapek, a CSKP KB elnökségi tagja, a prágai városi pártbi­zottság vezető titkára és más vezető személyiségek. A vendégek előbb megtekin­tették az üzem néhány csarno­kát, ahol a személyszállító ko­csikat gyártják, majd a termet, ahol a villamosokat szerelik. Az üzem ezeket a kocsikat már néhány éve szállítja a Szovjet­unióba, Jugoszláviába és az NDK-ba. A csehszlovák és bolgár ve­zető személyiségeket ezután az üzem tanácstermében szívélye­sen fogadták az üzem párt­funkcionáriusai és dolgozói. A vállalat vezetősége, a párt és a szakszervezet nevében Václav Mareš, az üzemi pártbi­zottság elnöke üdvözölte a ven­dégeket. Utána beszédet mondott To­dor Zsivkov elvtárs. Köszöne­teit mondott azért a rendkívül szívélyes fogadtatásért, amely­ben a bolgár elvtársakat nem­csak ebben az üzemben, ha­nem a CSSZSZK-ban való láto­gatásuk első percétől fogva ré­szesítették. Egyidejűleg tolmácsolta az üzem dolgozóinak a bolgár Todor Zsivkov elvtársat szívélyesen fogadták a CKD Tatra üzemben. (CSTK felvétel) munkások köszönetét a CKD ki­váló minőségű gyártmányaiért, amelyekből jelentős menylséget szállítanak Bulgáriába. Zsivkov elvtárs jellemezte azoknak a tanácskozásoknak a tartalmát, amelyeket tegnap­előtt és -tegnap folytattak a Bolgár Komunista Párt és a Csehszlovákia Kommunista Párt­jának képviselői. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozások légköre valóban baráti, és a kölcsönös együttműködés, valamint a szo­cialista országok egységének megszilárdítása kérdéseiben teljes a nézetazonosság. Beszédének jelentős részében foglalkozott a szocialista Bul­gária gazdasági fejlődésének problémáival, különösen a gép­ipar fejlesztésével, amelynek termelése évente 15—18 száza­lékra nő. Fejlett gépiparral rendelkező országgá akarunk válni — je­lentette ki —, mert ez az egyik feltétele annak, hogy tudomá­nyos-műszaki alapon építhessük a korszerű szocialista társadal­mat. A gépipar hazánkban már­(Folytatás a 2. oldalon) NSZK J MÁRCIUSBAN BRANDT—STOPH TALÁLKOZÓ Bonn — Conrad Ahlers, a bon­ni kormány szóvivője a szerdai minisztertanács után közölte a sajtó képviselőivel, hogy Wii­ly Brandt nyugatnémet kancel­lár március második vagy har­madik hetében kész az NDK fővárosában találkozni Wllly Stoph-fal, az NDK Miniszterta­nácsának elnökével. A bonni kormány szerdai mi­nisztertanácsi ülésén jóváhagyta Brandt válaszát az NDK minisz­terelnökének a meghívására. A választ szerda délelőtt telexen juttaták el Kohl NDK-államtit­kárnak. A levél szövegét rövi­desen közzéteszik. Brandt válaszának lényege, hogy készségét fejezi kl a Stoph-fal Berlinben történő ta­lálkozásra március második vagy harmadik hetében. Korábbi dátumot a Bundestag költség­vetési vitája nem tesz lehetővé. Brandt azt javasolja, hogy a kormányfői találkozás technikai előkészítése végett február 23 és 27 közöt tartsanak előkészí­tő megbeszéléseket Berlinben. Bonn — hangoztatja a kancel­lár — semmiféle előfeltételt nem szab a tárgyalásokat Ille­tően. Brandt válaszának elküldésé­vel egyldőben a bonni kormány nyilatkozatot tett közzé. Ebbea hangsúlyozza, hogy a kancellár által kifejezésre juttatott tár­gyalási készség kísérletet Je­lent a kőt német államot érin­tő olyan kérdések megvitatásá­ra, amelyek közelebb hozzák, nem pedig elválasztják őket. Ezzel Bonn megerősíti azt a vé­leményét, hogy a két állam kö­zötti szerződés megkötése csak a tárgyalások eredménye, nem pedig kiindulópontja lehet. Az NSZK kormánya nem kívánja kihagyni a napirendből azoknak a problémáknak a megvitatását sem, amelyek túlmennek a két kormány hatáskörén, és nem­zetközt jelentőségűek. Ide tar­tozik Nyugat-Berlin kérdése is. Bonni elképzelés szerint Bratidtot a kormány tagjai kö­zül csak Franké, a belnémet kapcsolatok minisztere kísérné el Berlinbe. L KÖZEL-KELET Az EAK kormánya Washingtont teszi felelőssé Izrael agresszios tetteiért Izrael csökönyösen ragaszkodik álláspontjához Kairó — Az Egyesült Arab Köztársaság kormánya hivatalos dokumentumban tette felelőssé Washingtont Izrael agressziós cselekményeiért. A kormány hivatalos lapja, az Al Gumhurifa szerdai számá­ban közli, hogy az Egyesült Arab Köztársaság diplomáciai képviseleteinek vezetői a közel­múltban átnyújtották a fogadó országok illetékeseinek a kor­mány erről szóló emlékiratát. A dokumentum szerint — — Izrael nem lett volna ké­pes arra, hogy repülőgépeivel Népgazdaságunk törmelésl ágazatainak értékelésekor gyakran elhangzott, hogy az elmúlt években a legkonszolidáltabb sza­kasz a mezőgazdaság volt, illetve ma ls az. Tavaly Szlovákiában a növénytermesz­tésben 6, az állattenyésztésben 1,8 száza­lékkal termeltek többet, mint a jónak mondható 1968-as évben. Az élelmiszer­ipari termelés országos méretben 1,3 szá­zalékkal növekedett, Szlovákiában 2,3 szá­zalékkal. Érdemes megemlíteni még azt ls, hogy a szlovákiai növénytermesztés átla­gát a gabona 10,5 és a takarmány 29,2 százalékos növekedése jellemzi. Ezeket a pozitív vonásokat kissé halványltja az a tény, hogy burgonyából és sertéshúsból el­maradtunk a tervezett mennyiségtől. A központi szervek éppen ezért hívják fel a figyelmet arra, hogy ezeken a szaka­szokon kell gyors fejlődést elérni, vagyis várják a mezőgazdasági üzemektől a vál­lalásokat, illetve olyan termelési terv ki­dolgozását, amelynek teljesítése a szük­séglet kielégítését jelentené. Hát igen, ez is valami, hogy a szükségletet a tervek s a terven felüli vállalások fedezzék. Csak hát a vállalásoknak csupán annyi az ér­téke, amennyi megvalósul belőlük. A ser­téshús esetében biztató a helyzet, mivel a mezőgazdasági üzemek még soha nem rendelkeztek olyan takarmányalappal mint most. Meg ls indult egy olyan irányú kam­pány, hogy ha már annyi a takarmány, akkor a sertéshús termelés növelését a na­pi súlygyarapodás fokozásával igyekeznek megoldani. Csakhogy: van ennek az elméletileg el­fogadható javaslatnak néhány bökkenője. Tény, hogy a takarmány-összetétel és az adag javításával lehetne valamit növelni a súlygyarapodáson. Dél-Szlovákiában már sok az olyan mozőgazdasági üzem, ahol csak keveset. Mert sok esetben ez az erő­szakoskodás már takarmánypazarlást je­lentene a hústermelés amúgyls gyenge hasznosságának rovására. De a súlygyara­podás bármilyen arányú növelésével sem lehet megoldani a sertéshús iránti igé­nyek kielégítését, ha marad a kocák szá­ma. 1 * CSAK A TETTEK SZENTESÍTIK Van azonban a sertéshústermelés növe­lésének olyan tartaléka, amelyikkel lehet valamit kezdeni, sőt megoldani a problé­mát. Vegyük például a leggyorsabban rea­lizálható lehetőséget. Ha a sertéseket nem 90—100 kg-os, hanem mondjuk 140—160 kg-os súlyban vásárolnánk fel, 2—3 na­gyon nehéz hónap után már folyamatosan jő lehetne a húsellátás. Igen ám, de ez ellen a mód ellen két komoly tényező is tiltakozik. Lényegesen csökkenthetnénk ugyan a húsbehozatalt, de növelni kellene a takarmányvásárlást. Hiszen nagyobb súlynál az egy kg súlygyarapodáshoz több takarmány kell, mint például az egy má­zsa körüli súlynál. s. Am ez csak egyik része a dolognak. Nemcsak a termelő, hanem a fogyasztó is károsodna ezzel a megoldással. A termelőt gazdaságosság szempontjából érné káro­sodás — a nagyobb súlynál nagyobb a ter­melési költség, de kisebb a felvásárlási ár — a fogyasztót meg minőségi szempontból, ami persze gazdaságilag is hátrányos, mert a drága hús helyett zsírt, szalonnát kapna. Hiszen arra aligha lehetne számí­tani, hogy a kereskedelem lemondana a betervezett jövedelemről. Látszólag az ls megoldásnak kínálkozik, hogy növelni kell az egy kocára jutó ma­lacelválasztás számát. Mondjuk, még itt ls van tartalék. De az is igaz, ott a legke­vesebb, ahol már magas színvonalú a ser­téstenyésztés. Hol vagyunk már az 1950­es évek derekától, az évente 8—8 malactól kocánként. Már gyakoribb a 18 mint a 15 malac évente. Tehát itt sem számíthatunk csodákra. Marad még a legtöbbet ígérő megoldás. Pár évvel ezelőtt a mezőgazdasági üzemek utasításra csökkentették a kocaállományt. Az akkori intézkedések káros hatását egyes szövetkezetekben még a múlt évben is tapasztalhattuk. Szlovákiában — bár egyelőre nagyobb részben átmeneti kocák beállításával — sok mezőgazdasági üzem­ben már megindult a kocaállomány feltöl­tésének folyamata. Ez jó, ez egészséges. Átmenetileg ugyan ez is okozhat nehéz­séget, de ha azt számítjuk, hogy megala­pozzuk a jövőt, akkor azt a kis áldozatot meg kell hozni. Mint már említettük, születnek a válla­lások. Nem lenne azonban helyes, ha a korábban divatos nagy számokkal „díszí­tett" vállalásokkal Igyekeznénk megtévesz­teni a felsőbb szerveket. Ha a vállalás a gazdálkodás elemzésére, a reális lehető­ségekre épül, akkor sem a társadalmat, sem önmagunkat nem csapjuk be. Ogy nézzünk a vállalásokra, hogy azokat csak a tettek, az eredmények szentesíthetik. HARASZTI GYULA mélyen behatolfon Egyiptom te­rülete fölé, ha nem lennének amerikai gyártmányú Phantom­fai; — az Egyesült Államokat en­nél fogva felelősség terheli mind a stratégiai, mind pedig a polgári célpontok ellen vég­rehajtott izraeli légitámadáso­kért; — az amerikai fegyverszálU­tási politika konszolidálja Iz­rael agressziófát, amelynek kö­vetkeztében Tel Aviv továbbra is megszállva tartja három arab ország területeit. Az amerikai felelősség kérdé­sét kívánja megvitatni Szalah (Folytatás a 2. oldalon) A 24 OLDALAS ÚJ SZÚ GAZDAG IARTALMABOL: Több mint jelkép — Csető János riportja két milicistáról Elpusztult egy falu — A közúti balesetek elrettentő mérlege 40 évesek, vigyázatl — Minden 10. férfit Infarktus veszélyeztet Nehéz a kasza — Részlet Csontos Vilmos önéletrajzából Le kell rombolni Párizst? — A világváros közlekedési problémái Sokarcú Japán — Éliás Béla riportja Két dán dog és egy ember halálos küzdelme — Hajdú András losonci riportja Versek, humor, rejtvények

Next

/
Thumbnails
Contents