Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-17 / 40. szám, kedd
A vád: garázdaság— az ok: alkoholizmus Botrány a vendéglőben Apja lehetett volna az öreg, világtalan cigány, akivel aznap a harkácsi vendéglőben nézeteltérése támadt Fertő Aladár 28 éves gömörújfalusi lakosnak. Az öreg jóindulatúan figyelmeztette Fertőt, hogy ne rendeljen Italt, ha nem tudja kifizetni. A fiatal cigányról köztudott volt, hogy józanul tisztessége' sen viselkedik, családjáról, gyerekeiről is gondoskodik, ha azonban inni kezd elveszíti a fejét, az utolsó fillérjét ls elkölti, s ami a legrosszabb, ilyenkor agresszív, garázda természetűvé válik. A vak ember figyelmeztetését Fertő sértésnek vette, és nagyon megharagudott rá. Szerencsétlen véletlen foli*tán a vak cigány aznap este betért a gömörújfalusi vendéglőbe, amelyben erősen ittas állapotban ott tartózkodott Fertő Aladár is. A pult mellett állott, előtte pálinkával teli féldecis pohár. Zsúfolt voit a kocsma, a világtalan minduntalan emberekbe ütközött, amíg a pultig eljutott. Ott véletlen mozdulattal felborította a Fertő előtt álló poharat, a pálinka kiömlött. Az öregember bocsánatot kért és rögtön új italt rendelt a kárbament pálinka helyett. Fertő Aladárt azonban ez nem engesztelte ki. Féktelen dühhel támadt a nyomorékra, büdös cigánynak nevezte és arcul ütötte. Amikor látta, hogy tette a jelenlevők általános felháborodását váltotta ki, ordítozni kezdett, asztalokat borított fel, poharakat tört össze. A gömörújfalusi vendéglő aznap záróra előtt becsukott. Fertő Aladár mögött is bezárult a börtönajtő — garázdaságért hét hónapi szabadságvesztést kapott. Elrontott délután Tizennyolc család lakik a bérházban. Akik akkor otthon voltak, úgy érezték, elromlott a délutánjuk. A húsz és egynéhány éves iszákos fiú tűrhetetlen viselkedése az utóbbi években már sok kellemetlen percet okozott a hnúšťa—likíéri új lakótelep egyik bérháza lakóinak. De ez még csak hagyján, a szomszédokat csak bosszantotta, családjának azonban egész életét megrontotta. Imrich Hrivnák traktoros fiatalon az alkohol rabja lett. Józanul békés a természete, ittasan azonban mintha az ördög bújt volna belé, kötekedővé, erőszakossá válik. Aznap is részegen jött haza. Édesanyja, nővére a ház előtt beszélgettek a szomszédasszonyokkal, édesapja tartózkodott esak otthon. A fiú szó nélkül a tűzhelyhez ment s a fazékból szedni kezdte az ételt a tányérjára. Bizonytalan volt a keze, a földre loccsant a leves. Az apa figyelmeztette a fiút: „Ha nem adsz rá pénzt, legalább ne öntsd a földre az ételtl" A csendes figyelmeztetés ls kihozta sodrából a fiút. Durván szidalmazni kezdte atyját. A veszekedés zaja az udvaron beszélgető asszonyokig hallatszott. Az anya arra intette fiát, hagyja abba a szitkozódást, ne csináljon botrányt. A feldühödött fiú erre a legtrágárabb kifejezéssel illette szülőanyját és az ablakon át egy virágcserepet vágott hozzá. Ezt a nővére sem nézhette szó nélkül és rendreutasította testvérét. Ez még inkább kihozta sodrából Imrich Hriviíákot, a földszinti ablakon keresztül az udvarra ugrott és üldözőbe vette nővérét. A leány a szomszédokhoz menekült előle, ott két férfi a védelmére kelt, mire a dühöngő fiú feldarabolt tűzifával dobálni kezdte őket. Amikor apja is a lány védelmére sietett, a fiú rátámadt és a földhöz vágta az Idős embert. A botrányhős bíróság elé került. Imrich Hrivňákot garázdaságért tíz hónapi börtönre ítélték. Izgalmas este Az esti órákban sokan tartózkodtak a ratkói vendéglőben. Horváth Vladimír 26 éves helybeli lakos mozgását már bizonytalanná tette az elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol. Társaságának asztala felé tartott teli söröspoharakkal a kezében, s eközben könyökéve véletlenül nekiütődött egy embernek és sörrel leöntötte annak ruháját. Hasonló alkalmakkor rendszerint azok haragudnak meg, akiknek ruhája kárt szenved. Ezúttal fordítva történt, Horváth Vladimír jött méregbe és egy ökölcsapással leterítette az útjába került gyanútlan férfit. Tette érthetően felháborította a jelenlevőket. Az ott tartózkodó tanító tisztessé ges hangon rendre utasította a garázda ember. A következő pillanatban az ő arcát érte a fiatal cigány ökle. Ráadásul annak két társa is megtámadta, Oláh József 32 éves cigánytól egy ökölcsapást kapott, Kotai Miroslav ugyancsak 32 éves cigány meg egy söröspohárral akarta fejbe dobni. Szerencsére el tudott hajolni a repülő tárgy elől, így az csak a fal vakolatját verte le. A kardos vendéglősné közbeavatkozott s az egyik garázdálkodónak kitette a szűrét. E közjáték alatt a tanító kimenekült a vendéglőből, azok hárman azonban kiáltozva üldözőbe vették. Egy ház ablakából világosság szűrődött ki, oda me nekült az üldözött. A három cigány dörömbölni kezdett az ajtón, majd amikor nem tudtak behatolni, ordítozva a tanító lakásához mentek, nyomukban összecsődült rokonságukkal. Egyikük addig rugdosta a tanító lakásának ajtaját, amíg a deszka kilyukadt. A hírhedt verekedők hírében álló társaság tagjai az izgalmas este folyamán elkövetett tettükért bíróság elé kerültek. Horváth Vladimír 16 hónapra, Oláh József 12 hónapra, Kotai Miroslav pedig 7 hónapra börtönbe vonult. Falurossza Recskén mindenki kitért Ján Kuchárek 32 éves helybeli lakos útjából, ha észrevette rajta, hogy aznap a pohár fenekére nézett. Józanul békés ember volt Kuchárek, csak az volt a baj, hogy igen ritkán volt józan. Berúgva erőszakossá változott, akinek mindjárt ütésre állt a keze. Iszákossága miatt már évek óta nem volt rendes munkaviszonyban, alkalmilag dolgozgatott falubeli családoknál; munkájáért többnyire italt kapott. Felnőtt ember létére nyugdíjas szülei tartották el. De ha legalább megköszönte volna jóságukat... Ellenkezőleg, terrorizálta, rettegésben tartotta családjának tagjait. Még a múlt nyár végén kisegített egy falubeli családnál. Munka után borral kínálták meg. Később a kocsmába ment, ahol egy pohárt sört elfogyasztott, több italt azonban ittas állapotára hivatkozva nem kapott. Emiatt nagy botrányt csapott, fel akarta borítani a pultot, székeket vágott a földhöz és ordítozott. A vendéglősné bottal kergette ki a kocsmából. Egy másik alkalommal odahaza megtámadta nővérét és ütötte-verte, ahol érte. Az apa a fiatalasszony segítségére sietett, ezért a fia téglával támadt rá. Egy eldobott tégla darabja az anyját sebesítette meg, aki férjét akarta kiszabadítani a dühöngő ember kezéből. Néhány hét múlva egy helybeli gazda földjén kukoricaszár kivágására vállalkozott Ján Kuchárek. Előlegként kikövetelt magának egy üveg ribizUbort. Miután elfogyasztott az italból, nem a kukoricaföld, hanem a helybeli vegyeskereskedés felé vette útját. Egy liter almabort akart vásárolni. Mivel már erősen ittas volt és pénze sem volt elegenedő, nem szolgálták kl. A züllött férfi emiatt dühöngeni kezdett, ordítozott, fenyegetőzött, közbotránkozást keltett. Ján Kucháreket viselt dolgaiért bíróság elé állították. A többszörösen visszaeső bűnöst 20 hónapi szabadságvesztéssel sújtották. GAL LÁSZLÓ Foghíjas fogászat Ritka az olyan ember, aki ne szorulna fogorvosra. Sajnos, a statisztikai kimutatások azt bizonyítják, hogy egyre többen keressük fel a fogorvost, és ami még ennél is szomorúbb, évről évre emelkedik a rossz fogú gyermekek száma. Látszólag peremproblémáról van szó, de csak látszólag. A rossz fog nemcsak szépséghiba, hanem sok betegség okozója is lehet. A rossz fogú ember nem jól rágja meg az ételt, ezért túlterheli emésztőszerveit és azáltal ezek megbetegedését is előidézheti. Ugyanakkor olyan tápanyagokat fogyaszt, amelyeket nem kell nagyon rágni, vagyis pépes ételeket, így a szervezet nem kapja meg a szükséges vitaminokat, fehérjéket stb. Annak ellenére, hogy a szakemberek évek óta sürgetik a fogkezelés problémájának a. megoldását, és már 1964-ben külön kormányrendeletet adtak ki a sztomatológiai kezelésre vonatkozóan, még mindig nem sikerült teljes mértékben biztosítani a tökéletes fogkezelést, illetve az elromlott fogak gyógyítását. Ennek több oka van. Az orvostudomány általában mindenekelőtt a megbetegedő sek megelőzésére törekszik. Érvényes ez a fogakra, illetve a szájüregre ls. Szinte hihetetlen, hogy a fogkrémfogyasztás terén — az európai statisztika szerint — az utolsó helyen állunk, mivel hazánkban évente egy lakos csupán egy tubus fogkrémet vásárol. A fogak romlását elsősorban az idézi elő, hogy nem ismerjük eléggé a helyes fogápolás módját. Fogat ugyanis naponta kétszer, reggel és este kell mosnunk, megfelelő formájú fogkefét kell választanunk és az egész műveletnek legalább három perecig kell tartania. Kevés pépes ételt szabad fogyasztanunk, viszont fekete kenyeret és húst, valamint sok gyümölcsöt kell ennünk. A fogak romlásának másik oka a fogorvosok, illetve a sztomatológiában dolgozó egészségügyiek hiánya. Szlovákia területén jelenleg 1000 fogorvos és 400 fogtechnikus dolgozik, ez a szükséges létszám 67 százaléka. Érthető tehát, hogy túlterheltek. A foglaboránsok száma még ennél is kevesebb. A követelményeknek megfelelően két fogorvosra három laboránsnak kellene jutni, viszont a valóságban nem is egy egész laboráns áll a fogorvos rendelkezésére. Az utóbbi tíz évben államunk 1800 foglaboránst taníttatott ki, közülük azonban csak hatszázan maradtak ebben a szakmában. Távozásuk alacsony bérükkel magyarázható. Sajnos, társadalmunk sem erkölcsileg, sem anyagilag neru értékeli őket eléggé, holott munkájuk rendkívül fárasztó, nagy pontosságot igénylő, egészségileg káros, felelősségteljes. A Chirana ugyan növelte a gyártási kapacitását, de főképp a külföldi megrendeléseknek tesz eleget, viszont a volt kerületeinkbe évente csak 2—4 komplett felszerelést küld. Ezekből a tényekből kiindulva a sztomatológiában dolgozó elméleti szakemberek és az Egészségügyi Minisztérium felelős osztálya dilemmába került: nii a fontosabb? Nagyobb gondot fordltsanak-e a felnőtt emberek rossz fogainak a Javítására, vagy rendszeres ellenőrzéssel a gyermekek fogainak romlását előzzék-e meg? Természetesen az egyik végletbe sem lehet esni. Előreláthatólag a probléma tíz éven belül sem oldódik meg. A szakemberek azt a nézetet vallják, hogy a rászoruló beteget addig is tökéletes kezelésben kell részesíteni, de az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a gyermekek fogazatának rendben tartására. Rendkívül fontos feladat hárul a szülőkre és a pedagógusokra is. Amit a gyermek kiskorában megszokik, azt felnőtt korában ls természetesnek veszi. Persze illuzórikus volna azt képzelni, hogy a rendszeres fogmosással és a helyes táplálkozással végképp megelőzhetjük a fogak romlását, ezzel csupán időbelileg odázhatjuk azt el. Legfontosabb azonban, hogy minél előbb megoldjuk a sztoinatológlával kapcsolatos számos problémát. —ozo— | Megkérdeztük: | a rossz Minden iskolában, minden osztályban vannak úgynevezett rosszdiákok, azaz négyesekkel és ötösökkel bukdácsoló tanulók. As ilyen fióknak és lányoknak fclilOnösen nagy gondot jelent a pályaválasztás, hiszen ma már mindenütt — még a nemrég kissé lenézett szakiparitanuló-intézetekben is — a jó előmenetelt! diákokat részesitik előnyben. Mi legyen hfit azokkal a tizenőt évesekkel, akik nemigen dicsekedhetnek a félévi bizonyítványukkal? A választ a vnb iskola ügyi szakosztályán kaptuk. — Évről évre ismétlődő problémát jelent a hetedik vagy nyolcadik osztályból kimaradó 15 évesek, Illetve a kilenc osztályt ugyan kijárt, de rossz bizonyítványt kapott diákok elhelyezése. Az Ilyen fiók iránt a legnagyobb érdeklődés a bányák részéről van. Csak a fővárosból fél száz gyereket tudunk azonnal elhelyezni a handloval, ostravai és cigeli bányákban. Kisebb számban azonban a pozsonyi üzemek nagy része ls felvesz ilyen „rosszdiákokat": a Meopta, a Dimitrov Vegyiművek, a Tatra-üzem, a Matador stb. A ma még rosszul tanuló fiúk mindegyikének lehetősége lesz kitanulni s tanfolyamot végzett szakmunkássá válni. Hasonló a helyzet vidéken is, csaknem minden nagyobb üzem tud alkalmazni néhány gyenge előmeneteld 15 éves diákot. (m) ivry Gitlis a Szlovák Filharmóniával Francia vendégünk Csajkovszkij hegedűversenyével lépett a bratislavai hangversenyközönség elé. Bemutatkozása vegyes benyomásokat keltett. Csajkovszkij felfogása önkényes, sőt lényegében Csajkovszkij Idegen volt számára, ennek ellenére nevezhetjük egyéninek is, mert játékában volt valami, ami szabados tolmácsolását végül életképessé tette. A zeneköltő romantikus hegedűversenyének legfőbb erőssége a lírai varázs, a dallamszépség, a beszédes tematika és a témák drámai feldolgozása. Gitlis a mű Jellegzetes elemeit elvegyítette a maga egyéniségének vegyi konyhájában. Az összetétel néha aránytalan volt, az alkotó anyagok nem vegyültek el szervesen, és ebből adódott a fentebb említett felemás hatás. Tempóvételei ís akaratosak voltak — a karmester számára nem volt könnyű feladat követni a szólista szeszélyes száguldását — és virtuóz tudása ellenére néha furcsa módon „hadart", mintha a hangjegyek egy részét elhullatta volna. Játékában amellett volt valami belső feszültség, nyugtalanság vagy talán szenvedély, ki tudja, nehéz egy művészegyéniséget egy este megfejteni. De hogy Gitlisnek a negatívumok ellenére is van mondanivalója, azt bizonyította második ráadása, amellyel a közönség lelkes tapsát megköszönte. Művészetéről talán ez a Bartók tolmácsolás nyújtotta a leghitelesebb képet, és ez a kép Csajkovszkij játéka után meglepő volt. Produkciójának legszebb pillanatait nyújtotta vele és művészetének jellegét illetőleg is nem egy kételyt eloszlatott. Az est igen rokonszenves karmester vendége, a prágai Zdenék Košler rendkívül tiszta szándékú művész és érzékeny kézzel, elhitető erővei dirigál. Műsorát Svätopluk Havelka „Ernesto che Guevara" című szimfonikus képével nyitotta meg. Havelka e müvét a Szlovák Filharmónia megrendelésére komponálta a Filharmónia fennállásának huszadik évfordulójára. A modernek gárdájához tartozó cseh zeneszerző új kompozíciója érezhetően erős élmény anyagra támaszkodik, ezt a kifejező szándék súlya is érezteti, és mind elgondolásában, mind megvalósításában tömör fogalmazású alkotás. Befejezésül Mozart B-dúr Divertimentója (K. 287) szerzett kellemes perceket. HAVAS MARTA Téli idill (ČSTK felvétel) ijk*v.. © * * í197Ü • V • • " II. 1 -< ) 4