Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám, csütörtök

Szakszervezeti munkát — lenini értelmezésben Bratisiava

i kommunisták aktívaértekeziete (Folytatás az 1. oldalról) mondom. Főleg azért nem, mert a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Iránti bizalom megnyilvánulásának tartom, mely jelőltetésemet Javasolta. Minden siker előfeltétele a kölcsönös bizalom, az emberek közti őszinte, elvtársi kapcsolat. Tudatában vagyok felelősségemnek. Nem voltam sokáig szakszervezeti funkcionárius, a politikai munka és a szakszervezeti funkcionáriusokkal való kapcsolat terén azonban elegendő tapasztalattal rendelkezem. Főleg az ipari üzemekben szereztem tapasztalatokat, ahonnan magam is származom. Ezeket a tapasztalatokat szeretném a szakszervezet rendelkezésére bocsátani, s remélem, hogy közös igyekezettel, kollektív tapasztalattal, a szocializmushoz hü szakszervezeti funkcionáriusokkal együtt sikerülni fog kiküszöbölni a szakszervezetekből mindazt, amit a felelőtlen szakszervezeti funkcionáriusok és a jobboldali opportunista erők a múltban okoztak. Mai tanácskozásunk a CSKP KB múlt hőnapl tárgyalására épül. Az ott elfogadott dokumentumok világosan kitűzték társadalmunk haladásának, gazdasági fellendülésének útját. A szakszervezetekre mindebből az a feladat hárul, hogy minden szervben és szervezetben fokozzák az aktivitást, és mielőbb olyan eredményeket érjenek el, hogy a szakszervezet hatékony segítséget nyújtson a politikai és főleg a gazdasági kérdések megoldásában. • • • A CSFSZM KT plenáris ülése a továbbiakban elfogadta Ladislav Hudec, Stanislav Hrzlna és Vladimír Svoboda elvtársak lemondását, a CSFSZM KT plénuma tagjainak tisztségéről. A CSFSZM KT plenáris ülése ugyanakkor elhatározta Lukáö Mizera elvtársnak saját kérelmére való felmentését a CSFSZM KT elnökségi tagjának tisztségéből más munkahelyre történt kinevezésével kapcsolatban, de meghagyja őt a CSFSZM KT plénuma tagjának tisztségében. A SZAKSZERVEZET ALAPVETŐ FELADATAI A fő beszámolót Alois Pokorný, a CSFSZM KT titkára tartotta. Többek között a következőket mondotta: — Plenáris ülésünk feladata, hogy értékeljük a szakszervezeti mozgalomban az utóbbi időszakban végbement fejlődést, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága januári ülésének határozatai alapján kitűzzük a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban megvalósítandó konszolidációs folyamat Irányelveit. A párt 1970. évi gazdaságpolitikájának célkitűzései megmutatták az utat, amelyen szakszervezeti mozgalmunknak a további munkájában forradalmi, szocialista feladatát teljesítve haladnia kell. A párt Központi Bizottságának januári ülése két alapvető feladattal bízta meg a szakszervezeti mozgalmat. Az első: befejezni a szakszervezeteken belül a jobboldali ellenzékkel vívott küzdelmet, a második: teljes mértékben bekapcsolódni és részt venni gazdasági kérdéseink megoldásában. A párt Központi Bizottsága ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai küzdelmet az alapszervezetekre is ki kell terjeszteni, ami annál is nehezebb, mivel az utóbbi időszakban számos alapszervezettel vagy elveszítettük a kapcsolatot, vagy ez a kapcsolat erősen meggyengült. A párt Központi Bizottságának határozata meghagyta az FSZM valamenynyi szerveiben dolgoző kommunistáknak, hogy a szakszervezetek szerepét lenini módon értelmezzék, leplezzék le a szakszervezeti mozgalomban lappangó opportunista erőket és harcoljanak a „szakszervezetek kommunisták nélkül" jobboldali irányvonal ellen. E határozat teljesítésével szoros kapcsolatban van a párt gazdaságpolitikája fő feladatainak teljesítése. Ezekkel a feladatokkal foglalkozunk ma. Megoldásukhoz a CSKP KB szeptemberi plénuma után már hozzáfogott a CSFSZM Központi Tanácsának negyedik, vagyis novemberi plenáris ülése is. Megvitatta a szakszervezetek helyzetét, kitűzte a szakszervezetek konszolidálás! feladatait, és tevékenységre szólította fel valamennyi szervét és szervezetét. A nemzeti szakszervezeti szervek, különösen a Cseh Szakszervezeti Szövetségek Tanácsa nagy igyekezetet fejtett kl a szakszervezeti szövetségek járási tanácsainak konszolidálásában. Az ezekben a szervekben elfogadott intézkedések pozitív vonása, hogy a politikai konszolidációra irányulnak, és helyrehozzák a múltban elkövetett hibákat. Be kell vallanunk, hogy az egyes szakszervezetekben, főleg ezek alapszervezeteiben nem elég erélyesen hajtják végre a helyes politikai-szervezési Intézkedéseket. A becsületes szakszervezeti tagoknak nincs elég erejük ezen állapot leküzdésére. Természetes, hogy vannak olyan alapszervezeteink, amelyek már teljes terjedelmében felfogták a helyzet bonyolultságát, a pártszervezetekre támaszkodva felelősségteljesen elemzik az elmúlt időszakot, és kidolgozták a tagság körében kifejtendő nevelőmunka tervét is. A párt gazdaságpolitikájával kapcsolatos feladatunk, hogy elmélyítsük és lényegesen erősítsük a szakszervezeteknek a dolgozókra gyakorolt hatását Határozott intézkedéseket'—becsületes munkát (Folytatás az 1. oldalról) nácskozás résztvevői levelet küldtek Jozef Lenárt elvtársnak, jókívánságaikat fejezték kl abból az alkalomból, hogy megválasztották az SZLKP KB vezető titkárává. —cs— A Kassai Városi Nemzeti Bizottság nagytermében tegnap ülésezett az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának plénuma is. Jan Pirč elvtárs, a kerületi pártbizottság vezető titkára beszámolt a CSKP KB januári és az SZLKP KB februári plenáris üléséről és ezek határozataiból az alsóbb pártszervekre háruló feladatokról. Hangsúlyozta, hogy a pártigazolvány-cserét a legnagyobb körültekintéssel, felelősséggel kell elvégezni, és fel kell használni a gazdasági konszolidálódás érdekében. A pártot elsősorban azoktól kell megtisztítani, akik egységének, vezető szerepének aláásását aktívan támogatták, akik szociallstaellenes és szovjetellenes magatartásukkal elősegítették a pártban és társadalmunkban bekövetkezett kedvezőtlen helyzet kialakulását. A megtévesztetteket újból meg kell nyernünk a párt Javára. Piri elvtárs a továbbiakban rámutatott néhány alapvető gazdasági eredményre, amit Kelet-Szlovákia az utóbbi évek folyamán ért el a párt vezetésével. A brutto Ipari termelés értéke az 1955 és 1968 közti évek folyamán hárommilliárd koronáról 14 milliárd koronára emelkedett, ami elsősorban a tervet sikeresen teljesítő Keletszlovákiai Vasmű, a homonnai Chemlon n. v., a sviti Tatrasvit, a kézsmárki Tatralan és néhány további üzem érdeme. Jelentős sikernek tudható be, hogy hazánkban elsőként Kelet-Szlovákiában javult a munkatermelékenység és a bérek közti arány. Kelet-Szlovákia mezőgazdaságának fejlesztésére 1968-ban több mint 3,6 milliárd, tavaly pedig közel 7,5 milliárd koronát fordítottak. Figyelemre méltóak az eredmények a lakásépítkezés szakaszán ls, viszont a tőketerebesl, varannól, bártfai és kassal járásban a lakásépítkezésre előirányzott összeg jelentős része — 70 millió korona — kihasználatlan maradt. — Népgazdaságunk konszolidálásának kulcsa a kezünkben van — jelentette ki Pirč elvtárs, " majd ezek után a tagkönyvcserével kapcsolatos politikai-szervezési Intézkedésekről tájékoztatta a plenáris ülést. A kerületi pártbizottság plénuma a vita után jóváhagyta a könyvcserére vonatkozólag előterjesztett szervezési Intézkedések tervezetét. (kulik/ népgazdaságunk forrásainak gyarapítása terén, mert ez az egyetlen döntő és reális feltétele dolgozóink szükségletel kielégítésének. Feladatunk, hogy az egész szakszervezeti mozgalomban kiterjedt propagandamunkát indítsunk, amelynek keretében nemcsak az említett hibákra és okokra mutatunk rá, hanem azt ls meg kell mondanunk, hogyan kell tovább dolgoznunk. Kijelentjük tehát, hogy a szakszervezeti szervek hozzáfogtak a CSKP KB és a CSFSZM KT határozatainak teljesítéséhez, és igyekeznek felelősségteljesen megteremteni a jobb munka feltételeit a vállalatokban és az üzemekben. • » • Pokorný elvtárs beszéde után megkezdődött a vita, melyben felszólalt a pártküldöttség vezetője, Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB első titkára is. A CSKP KB 1970 januári ülésének eredményeivel foglalkozott. Főleg a társadalmi problémáknak szentelt nagy figyelmet, melyek megoldásához nagy mértékben hozzájárulhatnának a szakszervezetek. Továbbá figyelmeztette a szakszervezeteket a munkájukban felmerült negatív és veszélyes jelenségek okaira, melyeket az utóbbi két évben tapasztaltak, lehetőségeket sorolt fel ezeknek leküzdésére. Vitafelszólalását nagy figyelemmel hallgatták meg, s általános tetszést aratott. A vita folyamán Igazolást nyert a szakszervezeti szervezetek további munkája számára javasolt határozatok helyessége. A CSFSZM KT plenáris ülése befejező részében számos politikai-szervezési intézkedést fogadott el, melyek lehetővé teszik a szakszervezetek sürgős feladatainak teljesítését a népgazdaság fejlesztésében. Todor Zsivkov hazánkba látogat (CSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB első titkárának meghívására február 17—19-én a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba látogat Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. - LÜDVIK SVOBODA köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Ľubomír Strougalt, a szövetségi kormány elnökét. A miniszterelnök tájékoztatta az államfőt a szövetségi kormány legközelebbi feladatairól. — VÄCLAV VAÖOK, az SZSZK iparügyi minisztere tegnap fogadta M. M. Gyejevet, bratislavai szovjet főkonzult. A Népi Kamara feladatai Ülésezett az NK elnöksége (CSTK) — A Népi Kamara elnökségének keddi ülését Jaroslav TroJan, a Népi Kamara alelnöke irányította. Az ülés fő napirendi pontja a Népi Kamara és szervei első félévi munkatervének megtárgyalása volt. A terv a Szövetségi Gyűlés alkotmányos szerepéből indul ki. A Népi Kamara tevékenysége mindenekelőtt azoknak az alapvető feladatoknak a végrehajtására fog irányulni, amelyek a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésén elfogadott határozatokból hárulnak rá. A Népi Kamara egész tevékenységével hozzá kíván járulni a politikai élet konszolidálásához és normalizálásához, valamint a népgazdaság stabilizálásához és fejlesztéséhez. Tartalmas vita után az elnökség jóváhagyta a Népi Kamara és szervei munkatervét. A Népi Kamara elnöksége továbbá tudomásul vette Ludvík Svoboda köztársasági elnök 1970. január 28-án kelt beJelentését, amelyben tájékoztatta a Népi Kamara elnökségét a szövetségi kormányban végrehajtott személyi változásokról. Tudomásul vette ezenkívül dr. Hana Sachsová lemondását a Népi Kamara képviselői tisztségéről. (Folytatás az 1. oldalról) Lenárt elvtárs ezután a nemzetközi kapcsolatokkal és különösen a kommunista, valamint a munkáspártok időszerű kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szovjet néppel való osztályszolidaritás nálunk szövetségi testvériséggé fejlődött a békéért, a haladásért és a szocializmusért vívott közös harcban. Ebben a szellemben fejlődik baráti szövetségünk a többi szocialista országgal is. Az első titkár rámutatott arra, hogyan harapódzott el az elmúlt időszakban a jobboldali opportunista és antiszocialista erők káros tevékenysége közéletünkben, diverzáns tevékenységgel is támogatva ideológiai téren, majd elmondotta, hogyan küzdötte le a párt ezeket a káros befolyásokat. Lenárt elvtárs rámutatott, milyen fontos országunk részvétele az európai biztonsági konferenciának és a népek kongreszszusának előkészítésében, amelyeknek célja, hogy dokumentálják a világ imperialistaellenes és békeerőinek offenzíváját. Az SZLKP KB első titkára hangsúlyozta a pártigazolványok cseréjének jelentőségét a párt ideológiai egységének és akcióképességének megszilárdítása szempontjából. Beszédének végén megemlékezett Csehszlovákia felszabadításának közelgő 25. évfordulójáról és V. I. Lenin születésének 100. évfordulójáról, hangsúlyozva: „Tegyünk meg mindent, hogy a lenini eszmék mélyebb gyökeret eresszenek életünkben és hogy elsajátítsuk a lenini hozzáállást feladataink teljesítéséhez". Az SZLKP KB első titkára az aktívaértekezlet résztvevőin keresztül felhívással fordult valamennyi dolgozóhoz, hogy öntudatosan teljesítsék a szocialista építés feladatait. A városi aktívaértekezlet résztvevői végül jóváhagyott állásfoglalásukban kifejezésre juttatják, hogy teljes mértékben azonosítják magukat a CSKP KB januári és az SZLKP KB februári plenáris ülésén hozott határozatokkal. AZ AKTÍVAÉRTEKEZLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A városi aktívaértekezlet részvevői a CSKP KB januári és az SZLKP KB februári plenáris ülésén hozott határozatok jelentőségét abban látják, hogy a plenáris ülések kritikailag és önkritikallag ítélték meg a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetet, megmutatták a reális utat, hogyan lehet kivezetni a pártot és a társadalmat a még mindig tartó kedvezőtlen politikai és gazdasági helyzetből. A további konszolidációs folyamatban a pártnak döntő szerepet kell játszania. Ezért meg kell teremtenie az egységet, megtisztítania sorait és következetesen érvényesítenie vezető szerepét a társadalomban. Az állásfoglalásban az ülés résztvevői ígérik, hogy mozgósítani fogják a párttagokat, a vezető gazdasági dolgozókat és rajtuk keresztül az összes dolgozót a párt gazdasági politikájának megvalósítására. Az állásfoglalás a továbbiakban megállapítja: a bratislavai városi szervezet elég egészséges erővel és eltökéltséggel rendelkezik ahhoz, hogy leszámoljon az utóbbi évek folyamán a politikai és gazdasági téren megnyilvánult negatív jelenségekkel. Változások a Szlovákiai Nőszövetség vezetőségében (ČSTK) — A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága tegnapi ülésén a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plenáris ülésén hozott határozatok értelmében átértékelte a szlovákiai nőmozgalomnak az utóbbi két évben kifejtett munkáját, s ennek eredményeiből és hiányosságaiból levonta a következtetéseket további tevékenysége számára. A Központi Bizottság plénuma elfogadta Irena ĎuriSová lemondását a központi bizottság elnöki tisztségéről és központi bizottsági tagságáról és köszönetet mondott neki e funkcióban kifejtett sokéves munkájáért. A plénum ezenkívül jóváhagyta további 9 elvtársnő távozását az elnökségből. A megtartott kiegészítő választáson titkos szavazással három új tagot kooptáltak a központi bizottságba, az elnökséget hat új taggal és a Csehszlovák Nőtanácsot négy taggal egészítette kl. A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának elnökéül Elena Litvajovát, a KB titkárául Darina Cernovát választották meg. ÜLÉSEZETT A CSEMADOK KB ELNÖKSÉGE A Csemadok KB elnöksége 1970. február 10-én Pozsonyban Dobos László elnök vezetésével megtartotta idei II. ülését. Ezen az ülésen tovább folytatódott a Csemadok szervezeti életének felmérése. Az elnökség kiindulva az előzetes felmérés adataiból értékelte a tőketerebesi járási bizottság munkáját, a járás alapszervezeteinek problémáit. A felmerült hiányosságok és problémák kiküszöbölésére az elnökség a járási bizottsággal karöltve konkrét intézkedéseket foganatosít. Az elnökség napirendjén szerepelt továbbá az 1969. évi staAZ ÉJJELIŐRÖK SZABADSÁGA ÉS TÁPPÉNZIGÉNYE KOVÁCS VILMOS NASZVADI OLVASÓNK levelében írja, hogy mint éjjeli őrnek olyan a munkabeosztása, hogy sokszor dolgozik szabad szombaton és vasárnap ls. Kérdi, hogy ezen a címen nem illeti-e őt meg és a hasonló körülmények között dolgozókat a rendes szabadságon kívül további szabadság? Továbbá kérdi, milyen összegből számítják ki táppénzüket és van-e erre igényük az ú. n. szabad szombatokon, illetve pihenési napokon? A szabadságigényt illetően az a körülmény, hogy sok éjjeli őr a túlórai munka vállalásával az átlagnál hosszabb ideig teljesített szolgálatot, nem jogosít fel a rendes szabadságon kívül, pl. a bányászokat megillető pótszabadságra és nem szereznek igényt az ú. n. „további szabadságra" sem, amelyre az építőipar és a mezőgazdaság dolgozói Jogosultak, tisztikai jelentés a Csemadok szerveinek és szervezeteinek tevékenységéről, valamint a Lenin-centenárium megünneplésének munkatervét tartalmazó irányelv. Az elnökség foglalkozott a Cseh Szocialista Köztársaság területén élő magyar dolgozók körében végzendő kulturális munka megszervezésének kérdésével. Továbbá javaslatot dolgozott ki a Nemzeti Front részére a hazánk felszabadulása 25. évfordulója alkalmából való kitüntetésekre. Az elnökség a szervezeti élet egyéb problémáit és személyi kérdéseket is megtárgyalt. ha rendes szabadságukat téleu veszik ki. A táppénz kiszámítására vonatkozóan nincsenek külön előírások. A táppénzt rendszerint az előző naptári évben elért átlagkereset szerint számítják ki. Nem lehet azonban figyelembe venni a túlórai munkabért. Ez sok éjjeli őr esetében elég jelentős tétel. A táppénz az olyan napokra Jár, amelyek a dolgozó munkabeosztása szerint munkanapnak számítanak. Ha az éjjeli őr az egyébként szabad szombaton vagy a számára pihenőnapnak számító vasárnap is teljesít szolgálatot, ezért megilleti őt a többletmunkáért járó magasabb munkabér, de ezzel még nem szerez igényt táppénzre, ha ilyen napon betegállományban van. Egyébként az egyes vállalatok az 1968/103 sz. hirdetmény értelmében rendszerint kollektív vagy külön szerződésben szabályozzák az éjjeli őrök munkaidőbeosztását, túlórai munkájuk jutalmazását és ezért elsősorban ezekből kell kiindulni. Dr. F. I. 1970. II. 12,