Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám, kedd

Segítőtárs pedagógusoknak, diákoknak KIK OLVASSAK A „PRIATEĽ" ! Régi szándék és elgondolás Olt testet, amikor az iskolaügy vezető dolgozóinak lankadatlan és kitartó munkája jóvoltából — Priateľ címmel — rövidesen megjelenik az oly sokat áhított diáklap. Prtatet — barát. Találó és kifejező név. Meggyőzően érzékelteti, hogy érdeklődésének középpontfában a gyermek, a diák áll. Érte van, érte dolgozik. Elsősorban a tizenévesekért, szlovák nyelvi ismereteik elmélyítéséért. A lap megszüntetéséhez vezető út hosszú volt, tele zökkenőkkel és nehézségekkel. Am a tettrekészség és fáradozás nem volt hiábavaló: az óhaj immár valósági Február közepe táján diákjaink kezébe kerül a szórakoztató és olvasmányos képeslap. Mielőtt azonban diákjaink kézhez kapják az új kiadványt, szeretnénk egyet s mást elárulni a lap céljáról és feladatáról, szerkesztőinek a szándékáról. Ezért felkerestük Szamos Lászlót, a Priatel cimü lap szerkesztő bizottságának a vezetőjét, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma nemzetiségi iskolák főosztályának a dolgozóját, hogy tájékoztasson bennünket: • Kinek a kezdeményezésére jön létre a lap, illetve mi tette szükségessé a kiadását? — Pedagógusaink már évekkel ezelőtt követelték, hogy a magyar tannyelvű iskolák tanulói számára indítsanak egy folyóiratot, mely a szlovák nyelv oktatását segítené (a Druzsbához, a szlovák iskolák orosz nyelvtanítását célzó laphoz hasonlóan). Az SZNT Oktatásügyi Megbízotti Hivatala a magyar iskolákon folyó szlovák nyelvtanítás hatékonyabbá tétele érdekében már 1968 februárjában határozatba foglalta a lap megjelentetését. Ennek értelmében a lapnak még 1968 szeptemberében meg kellett volna jelennie. Sajnos, nem így történt. Számos nehézség akadályozta a felette nemes szándék valóra váltását. Helyiséghiánnyal és egyéb problémákkal küzdöttünk. Am a legnagyobb gond a nyomda biztosítása volt. Rengeteg fáradozás, utánjárás ... törekvésünk mégis több mint másfél évig meddő volt. Kitartó munkánkat végül is azonban siker koronázta. • Mi a lap célja és küldetése? — A Szlovák Pedagógiai Kiadó gondozásában megjelenő szlovák nyelvű folyóirat az alapiskolák 5—9. évfolyamát látogató tanulók számára készül. Célja: Szórakoztatva tanítani. Tömör megfogalmazás, melyet azzal egészítenék ki, £egy szeretnénk, ha a lap a magyar ajkú gyermekek szlovák nyelvi ismereteinek a gazdagításában és elmélyítésében nyújtana segítséget. A 16 oldal terjedelemben havonta (a nyári vakációt kivéve) megjelenő színes diáklap gazdag tartalommal, lakkozott borítólappal, számos illusztrációval, ízléses kivitelezésben kerül a tanulóifjúság kezébe. A mintegy 10 ezer példányban kiadásra kerülő folyóirat (ára 1,50 korona) az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának lapja, ami azt is jelenti, hogy a minisztérium dotálja. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy az ilyen alacsony példányszámban megjelenő képeslap ráfizetéssel készül ... A Priatel cimü lap küldetéséről szólva nem lehet eléggé hangsúlyozni a hasznosságát, a szlovák nyelv oktatása során nyújtandó segítségét. Hiszen hozzájárul a szlovák nyelvtanítás hatékonyságának fokozásához, az oktatás színvonalának a növeléséhez. Ezáltal segíti a tanulók érvényesítését ls. Azonban a lap nem az egyedüli „üdvözítő" eszközi Nem zárja ki a tankönyv használatát. Ellenkezőleg: a tantervi követelményekkel nem minden esetben összhangban levő tankönyv kiegészítője lesz. jelentősége a későbbiek folyamán a gyermekek szlovák nyelvtudásán lesz lemérhető... • Milyen téma- illetve problémakörrel foglalkozik a diáklap? — A folyóirat érdekes szemelvényeket, olvasmányokat, híreket közöl az irodalmi és kulturális élet, a tudomány és technika, a sport világából, beszámol egy-egy iskola, község örömeiről-gondjairól. Fejtörőket, vetélkedőket, keresztrejtvényt, humort és sok-sok más érdekességet fog tartalmazni. A 10—15 éves tanulók számára szerkesztett lap olyan cikkeket, szépirodalmi szemelvényeket fog közölni, melyek kiegészítik az egyes évfolyamok tantervileg előírt tananyagát és összefüggésben állnak bizonyos nyelvtani vonatkozású témakörökkel. Reméljük, hogy a szlovákmagyar szótári résszel ellátott lap hasznos segítséget és ismereteket, s amellett jó szórakozást nyújt a társalgási órákon folyó oktató-nevelő munkában, a szakköri tevékenység során és az egyéni tanulásban. A most megjelenő lappal szeretnénk megkönnyíteni a szlovák szakos pedagógusok felelősségteljes munkáját is. A folyóirat tehát a tanítóknak is szól: támogatást nyújt nekik, de ugyanakkor segítséget is vár tőlük — velük együtt kívánja egyengetni az új, korszerűbb, hatékonyabb szlovák nyelvoktatás útját! • Hisszük, hogy nemes célkitűzéseik valóra válnak ... fószándéká törekvéseikhez — a Priatel szerkesztőségének — sok sikert, az olvasóknak pedig jó és hasznos olvasnivalót kívánunkI TOLGYESSY MARIA EGÉSZSÉG, GAZDASÁGI HASZON (Tudósítónktól) — A szlovákiai gyógyfürdők és ásványvízforrások fejlesztésének időszerű kérdéseiről tájékoztatta a minap az újságírókat dr. Rudolf Hladký, a Központi Fürdőigazgatóság vezérigazgatója. Az aktuális teendőket, és problémákat vázoló bevezetőt követő vitában a vezérigazgatónak és az Egészségügyi Minisztérium jelenlevő szakembereinek számos közérdekű kérdésre kellett válaszolniuk: — gyógyfürdőinkben miért áll a betegek rendelkezésére csak 7200 ágy, ha harminc évvel ezelőtt a szlovákiai gyógyfürdőkben 14 000 ágy volt. — mikor oldódik meg a gyerekek gyógykezelésének problémája; — mit tesz a fürdőigazgatóság annak érdekében, hogy a külföldiek is nálunk keressenek gyógyulást, hiszen egyetlen külföldi vendég fogadása, kezelési költsége három belföldi vendég kezelési kültsegeivel ér föl; — fürdővárosaink visszakapják-e egykori társadalmi rangjukat, mi a feltétele annak, hogy ismét kulturális központokká váljanak, mert ma a három-négyheti kezelés alatt a betegek szabad idejükben többnyire csak unatkoznak; — miért nem növeljük ásványvízexportunkat, hiszen Franciaországban például egy üveg ásványvízért egy üveg pezsgőt is cserélnek!... A föltett kérdések megválaszolásakor a vezérigazgató elárulta: mind a nemzeti kormányok, mind a szövetségi kormány foglalkozott már a gyógyfürdők és az ásványvízforrások gyors ütemű fejlesztésének kérdésével, mert az egészségügynek épp ez a szakasza nagymértékben befolyásolhatja az ország gazdasági mérlegét s erre most valóban nagy szükségünk van! (mlk—l Iflllllf Ellentmondások a Föld porfelhője körül A tudományos kutatók már régebben feltételezték, hogy a világűr abszolút vákuum, amelyben órtdsl sebességgel haladnak a meteorrafok. A Napból kisugárzott hatalmas protonáramldson, hidrogénmagok áramlásán kívül különböző nagyságú szilárd részecskék is mozognák a bolygóközi térben. Nagyságuk a nagyméretű meteor „szikláktól" egészen a néhány mikron átmérőjű részecskéig terjednek. Ezeket a csupán mikroszkóppal látható, a grammnál milliárdszor könnyebb részecskéket kozmikus pornak nevezték el. A kozmikus korszak beköszönésével a Hold, a Mars és a Vénus irányában haladó űrhajókat, űrszondákat ellátták e mikrometeoritok regisztrálására, kimutatására alkalmas különleges berendezésekkel is. Az első méréseredmények alaposan meglepték a kutatókat. A szputnyikok és rakéták adataiból ugyanis kiderült, hogy a földfelszín felett 100—200 kilométer magasságban ezerszer, néha tízezerszeresen több a kozmikus por, mint a bolygóközi térben. Hogyan kerül ebbe a térségbe ez az irdatlan menynylségű kozmikus por? Ameddig csupán elméleli szempontból volt érdekes a Föld porfelhőjének létezése, a kérdés nem volt túlságosan jelentős. Amikor azonban az embert szállító űrhajók is megkezdték előretörésüket a világűr Ismeretlen térségeibe, a kérdés tisztázása már gyakorlati szempontból is óriási horderejűvé vált. Az elméleti számítások ugyanis kimutatták: annak valószínűsége, hogy egy bolygóközi térben „cirkáló" űrhajó nagyobb meteorittal ütközzék össze, az ilyen kozmikus katasztrófa az űrhajósok pusztulását okozná —, nagyon kicsiny. Valóban, ma már több száz mesterséges hold és hordozórakéta kering a Föld körüli térségben, anélkül, hogy nagyobb meteoritokkal ütköztek volna össze. Hanem annak lehetősége, hogy az emberkéz alkotta kozmikus testek mikrometeoritokkal ütközzenek össze útjuk során, már sokkal nagyobb. Az első mérések szerint minden órában becsapódott egy-egy kozmikus részecske a mesterséges holdak felszínére. Ezek a porrészecskék nagyon kicsinyek, mégis károkat okozhatnak a mesterséges égitestek burkolatán. Ezt a különleges hatást meteorit-eróziónak, meteoritok okozta koptatásnak nevezték el a kutatók. Egy-egy hosszabb űrutazás során súlyos károkat okozhat a meteorit-erózió a mesterséges égitest burkolatán. Egyáltalán nem volt tehát lényegtelen annak tisztázása, vajon létezik-e valóban sűrű porfelhő a Föld körül, mert ha igen, erre megfelelő módszerrel fel kell készülni, különleges védelemről kell az űrhajósok számára gondoskodni. Évek során a mesterséges égitestek valóban hangyaszorgalommal gyűjtögették az adatokat, amelyek látszólag arra mutattak: valóban létezik a Földnek porfelhője. Néhány mérés, megfigyelés azonban arra intette a kutatókat, hogy valami nincs egészen rendben a „kréta körül". A pulzárok rejtélye Aligha akad olyan csillagász napjainkban, aki ne jönne izgalomba, ha a pulzár szót hallja. így nevezik azokat a rendkívül különös kozmikus rádiósugár-forrásokat, amelyeket angol rádiócsillagászok 1967 júliusában fedeztek fel véletlenül. E rádiósugár-források viselkedése olyannyira rendkívüli, hogy a tudósok csak fél évvel később hozták nyilvánosságra felfedezésüket. Addig titokban próbálták meg kibogozni rejtélyeit. Miért ilyen jelentősek ezek a különleges rádiósugár-források? Erről nyilatkozott nemrégiben Joszif Sklovszki professzor, a neves szovjet csillagász. Mindenekelőtt azért, mert sugárzásuk rendkívül rövid impulzus jellegű — körülbelül századmásodpercig tart. Még érdekesebb, hogy ezek az impulzusok teljesen szabályos időközönként követik egymást. Az időköz néhány másodperc, és más-más a különböző sugárforrások esetében. Hanem a periódusok pontossága rendkívüli: eléri a századmilliomod másodpercet. így a csillagászok rendkívüli pontosságú órát ismertek meg, amely naprendszerünkön kívül helyezkedik el. Kitűnt, hogy az impulzusok amplitúdója jelentősen változik, s valamilyen ismeretlen törvényszerűséget követ. További fontos megállapítás, hogy a pulzárok sugárzása nagyon hasonlít a mesterséges rádiójelzésekhez. Ezért érthető, hogy az angol csillagászok kezdetben azt gondolták: valamilyen földön kívüli civilizáció jelzéseire, idegen világok üzeneteire bukkantak. Azóta tisztázódott, hogy a rejtélyes sugárzás minden valószínűség szerint természetes eredetű, jóllehet még nagyon keveset tudunk róla. Nem telik el hét, hogy ne hoznának nyilvánosságra új, szenzációs tudományos megfigyeléseket, amelyek a pulzárok jelenségeit új és új oldalról világítják meg. A múlt év elején például gyengén pislákoló cslllagocskát fedeztek fel az egyik ismert pulzár helyén. Hogy e csillakocska és a pulzár között valamilyen kapcsolat van, nemrégiben tisztázódott: amerikai csillagászok rövid ideig tartó és nagyon gyenge sugárvillámokat figyeltek meg ezen a csillagon, s e kisülések periódusa pontosan megegyezik a rádiójelekével. Valamivel korábban Valentyin Jeszipov moszkvai csillagásznak sikerült lefényképeznie e csillagocska színképét a krími óriás távcsővel. Ebből kiderült, hogy a megfigyelt objektum viszonylag hideg — hőmérséklete kisebb 5000 foknál. Az eddigi megfigyelési anyag még nem elegendő ahhoz, hogy végérvényesen meghatározzák a pulzárok természetét. Sklovszki professzor mindenesetre arra gondol, hogy a pulzárok korántsem olyan egzotikus objektumok, mint korábban feltételezték. Valószínű, hogy olyan törpe csillagok, amelyeknek átmérője 6—7-szer kisebb, mint a mi Napunké. Sklovszki szerint viszont távolabb vannak tőlünk, mint eddig feltételezték — legkevesebb ezer fényévnyire. Sklovszki úgy véli, hogy a rejtélyes sugárzást nem ez a A múlt év decemberében helyezték üzembe Párizs új földalatti vasútfának első 20 kilométeres szakaszát. A vonatok legnagyobb sebessége 100 km!ó s óránként 120 000 utast fogadnak be mindkét irányban. A közlekedés automatizált és központilag irányított. Az egyes szerelvények radarokkal vannak felszerelve, akárcsak a repülőgépek. A képen az egyik földalatti állomás. A Szovjetunió Jofféról elnevezett fizikai intézetének csillagfizikai osztályán beható vizsgálat alá vették a mesterséges égitestekkel begyűjtött kozmikus részecskéket és azokat a műszereket ls, amelyeket a kozmikus porrészecskék kimutatására, regisztrálására a különböző szputnyikokra szereltek. Hosszadalmas kutatással, vizsgálatokkal a szovjet tudósok kimutatták, hogy e műszerek bizonyos körülmények között kozmikus zavarok hatása alá kerültek, néha téves adatokat regisztráltak. E felismerés nyomán olyan műszereket szerkesztettek, amelyeket megfelelő védelemmel is elláttak a kozmikus zavaróhatások ellen, vagyis kizárták a téves jelek regisztrálásának lehetőségét. Ilyen műszerekkel szerelj ték fel például a szovjet Koz mosz-sorozat 135-ös mesterséges holdját, amelynek elsősorban az volt a feladata, hogy eldöntse a Föld porfelhőjének létezésével kapcsolatos elméleti vitát. A Kozmosz 135. műszerparkját úgy állították össze, hogy a különböző műszerek párhuzamos méréseket végeztek, vagyis több műszer egyidejűleg ellenőrizte, regisztrálta a mikrometeoritok becsapódását. A Kozmosz 135. méréseredményeinek elemzése tudományos szenzáció. Egyértelműen a Föld porfelhőjének létezése ellen szól, azt igazolja, hogy a „poriadási" folyamat nagyjából azonos mértékű az egész bolygóközi térben. A jó öreg Földnek tehát ebből a szempontból sincs valamilyen megkülönböztetett helyzete a világűrben .., csillag, hanetn a kísérője — egy úgynevezett fehér törpe — bocsátja ki. A megfigyelt csillag és kísérője, a fehér törpe között azonban jőval, néhány ezerszer nagyobb a távolság, mint a Nap és a Föld között. Feltehető, hogy a pulzáló, lüktető csillag légkörében, sűrűbb rétegeiben visszatükröződnek a rádióimpulzusok. Ily módon rendkívüli lökéshullámok jönnek létre, amelyek a különböző elemi részecskéket rendkívüli energiára gyorsítják fel. Lehetséges tehát, hogy ezek a különös égi objektumok az elemi részecskék gigantikus generátorai is. Minthogy a számítások szerint egyedül a ml csillagrendszerünkben, a Galaxisban körülbelül tízmillió ilyen pulzár lehet, nincs kizárva, hogy ezek a rejtélyes égitestek a kozmikus sugárzás régen keresett forrásai. Mindenesetre még sok-sok további kutatás, megfigyelés szükséges annak tisztázására, hogy helyesek-o a pulzátorok természetévei kapcsolatos feltevések. Minden jel arra vall, hogy a pulzárok tanulmányozásától még sok rendkívüli felfedezés, meglepetés várható. 197 II.