Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-09 / 33. szám, hétfő

Az SZLKP Központi Bizottságának határozata a párt gazdaságpolitikájának kérdéseiről 1970. n. a. (Folytatás u 1. oldalról) használjuk a termelési alapot a pia / közszükségleti cikkekkel való ellátására; — a lakosság élelmiszerellá­tását elsősorban húsellátása folyamatosságának biztosítását. Ennek érdekében intézkedése­kát hozunk a mezőgazdasági ál az élelmiszeripari termelés növelésére a termelés (okozásá­val, az állattenyésztés haté­konyságának növelésével, a szarvasmarha- és a sertésállo­mány növelésével, a burgonya­és cukorrépaföldek területének kibővítésével és a feldolgozó­ipar kapacitásának jobb kihasz­nálásával; — a lakosság bevételei emel­kedése és a gazdaság reális lehetőségei közti tervszerű kap­csolat kialakítását. Ennek ér­dekében minden egyes üzem­ben rendet kell teremteni a béreket illetően, és biztosítani kell, hogy a béreket a kialakí­tott értékek támasszák alá; — az árfegyelem megőrzését. Az ötéves terv kidolgozásával kapcsolatban át kell dolgozni az árrendszert, javaslatot kell előkészíteni Szlovákia gazda­sága pénzügyi-gazdasági kap­csolatai árproblémáinak meg­oldására; — az alapvető építőanyagok termelésének és az építészet kapacitásainak gyors fejleszté­sét A strukturális átszervezést ágy kell végrehajtani, hogy ki­bővüljön a befejező munkála­tok kapacitása, valamint a komplex lakásépítést végző ka­pacitások. Külön gondot kell fordítani a lakásépítkezések szükségleteit biztosító más ágazatok fejlesztésére; — a beruházási építkezések terén csökkenteni kell a meg­kezdett építkezések számát és meg kell gyorsítani a létesít­mények üzembe helyezését. A megkezdett építkezések folya­matban levő ellenőrzését ki kell használni arra, hogy haté­kony intézkedéseket tfizzünk ki a megkezdett építkezések gyors befejezésére; — az üzemi szféra munkája értékelése egyik alapkritériu­mának kell tartanunk azt, hogy növeljük Szlovákia gaz­daságának részvételét az orszá­gos devizabiztosftásban. Ebből á szempontból fontos feladat az exportfeladatok teljesítése; —• az üzemek irányításának racionalizálását, és ezzel kap­csolatban az egész termelési folyamat hatékonyságának a növelését; — a helyzet gyors normalizá­lását az üzemek anyagi ellátá­sa és az üzemek közti koope­rációs kapcsolatok terén. Elv­szerű álláspontot kell elfoglal­nunk a tüzelőanyag és az ener­giaellátás problémájának meg­oldásában. Biztosítanunk kell az átcsoportosítást a cseh ke­rületekbői, a külföldi behoza­talt, és a lehető legnagyobb mértékben növelni kell a ha­zai fejtés hatékonyságát. A felsorolt problémák megol­dása megköveteli a pártszervek összpontosított figyelmét, vala­mint a központi irányító szer­vekben, a nemzeti bizottságok­ban, az üzemi szféra szerveiben és szervezeteiben, a szakszer­vezeti és az ifjúsági mozga­lomban dolgozó kommunisták rendkívüli elkötelezettségét. Az 1970. évi terv teljesítése a kommunisták egyik legfonto­sabb politikai feladata, és egy­úttal kritériumnl szolgál an­nak megítélésében, milyen el­kötelezettek a szlovák gazda­ság és az egész csehszlovák népgazdaság fejlesztéséért foly­tatott küzdelemben. E cél el­érésére kell fordítanunk a gaz­dasági propaganda irányvona­lát, mely segítséget nyújt a pártnak az 1970. évi feladatok teljesítésében. Fontos feladat ez évben az 1971—1975. évi terv kidolgozá­sa, amely stabil és alapeszköze lesz céltudatos gazdaságpoliti­kánknak. Az ötéves terv magá­ban foglalja a népgazdaság egyes ágazatai fejlesztésének távlati koncepcióját. E munkák végzésekor arra kell törekedni, hogy teljes mér­tékben kihasználjuk Szlovákia forrásait a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság gazdaságának konszolidálására és megszilár­dítására. Ezen a téren legfon­tosabb feladatunk, hogy: — kihasználjuk az ipari ka­pacitásokat, elsősorban a fel­dolgozó és a végtermékeket gyártó ágazatokban; — megteremtsük a feltétele­ket a szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemi termelés egyidejű és potenciális lehetőségeinek jobb kihasználására; — a fiatal nemzedéket be­kapcsoljuk a munkafolyamatba és kihasználjuk a dolgozók szakképzettségét; — Szlovákia előnyös földraj­zi fekvését kihasználjuk a szo­cialista tábor országaival, el­sősorban a Szovjetunióval foly­tatott gazdasági együttműködé­sünk kibővítésére. Az ipar távlati és progresz­szív termelési ágazatainak fej­lesztésénél elsősorban arra kell összpontosítanunk figyel­münket, hogy energetikai léte­sítményeket építsünk, fejlesz­szük az építőanyagok gyártá­sát, a hazai nyersanyagokat feldolgozó ipart, kiépítsük és kiegészítsük a vaskohászati alapot, megoldjuk az út- és a közlekedési rendszert, beleszá­mítva az útépítő- és az építő­gépek gyártását. Ezzel kapcso­latban döntenünk kell a nagy fejlesztési programok megvaló­sításának feltételeiről, így pl. a petrokémia és a gépkocsi­gyártás fejlesztéséről, valamint az olyan tervekről, melyek a társadalom különböző szférái­ra kihatnak, mint pl. a dunai vízi erőműről. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar fejlesztésében or­szágos viszonylatban arra kell törekednünk, hogy a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari termelés növelése fedezze a növekvő alapvető élelmiszer­szükségletet. Ezzel kapcsolat­ban elvszerűen kell megolda­nunk a csehszlovák népgazda­ság strukturális átépítésében a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar anyagi-műszaki alap­jának fejlesztését. A nemzeti jövedelem növeke­désének alapforrásául a társa­dalmi munkatermelékenység növelését kell tekintenünk, s ennek érdekében meg kell kö­vetelnünk és megfelelő in­tézkedésekkel szorgalmaznunk kell, hogy elsősorban a növe­kedés nem beruházási jellegű tényezőit kapcsoljuk be az új­ratermelési folyamatba, így pl. a termelési-műszaki alapban növelni kell a műszakok szá­mát. Az életszínvonal emelésében elsősorban feladatunk 1970-ben és az ötödik ötéves terv évei­ben is a lakásépítés, és az ez­zel kapcsolatos beruházások megoldása. A szlovákiai és az országos dinamikus fejlődés ezen a té­ren a konszolidálás és az élet­színvonal állandó emelkedése mellett lehetővé teszi a két nemzeti köztársaság közti gaz­dasági színvonal további ki­egyenlítődését. A gazdasági ki­egyenlítődés továbbra is a CSKP nemzetiségi politikájá­nak elválaszthatatlan része, és az országos gazdaságpolitika alapfeladata marad. Az SZLKP Központi Bizottsága arra szá­mít, hogy az állami és a gaz­dasági szervek valamennyi fe­lelős dolgozója aktívan támo­gatni fogja és kezdeményezően lép fel e probléma megoldásá­ban. A párt politikai és gazdasági céljai, valamint az egész tár­sadalom egysége érdekében az SZLKP Központi Bizottsága va­lóra váltja a CSKP Központi Bizottsága januári plenáris ülé­sén jóváhagyott határozatokat a tervszerű irányítási rendszer fejlesztéséről és a népgazdasá­gi terv szerepének növeléséről. E határozat gyakorlati érvé­nyesítésében látja annak biz­tosítékát, hogy Szlovákia fejlő­dése összhangban áll majd a CSKP-nak a gazdasági és a szociális kiegyenlítődésre vo­natkozó politikájával. Egyetért azzal, hogy az irá­nyítási rendszer tökéletesítésé­nek kiindulópontja a központi tervszerű irányítás összekap­csolása az üzemek és a mun­kakollektívák kezdeményezésé­vel. Ez lehetővé teszi, hogy ki­használjuk a szocialista rend­szer előnyeit, figyelembe véve a termelőeszközök társadalmi tulajdonát, hogy érvényesítsük a demokratikus centralizmus elveit és a szocialista társada­lomban ható gazdasági törvény­szerűségeket. A tervszerű irányítási rend­szer további fejlesztésében azok, akik személyesen felelő­sek azért, hogy ez a rendszer a párt- és az állami szervek irányvonalának megfelelően fejlődjék, elsősorban az alábbi alapelveket tartsák be: — a párt gazdasági prog­ramja a politikai és a gazdasá­gi célok egységén alapszik. A politikai és a gazdasági cé­lokat egyidőben, párhuzamosan dolgozzák ki; — a központ vezető szerepé­nek és a gazdaság fejlődéséért való felelősségének érvényesí­tésével egyúttal teret kell biz­tosítani az irányítás alacso­nyabb láncszemeinek kezdemé­nyezése és felelőssége számá­ra. Ezek a láncszemek is fele­lősek a társadalmi célok tel­jesítéséért és a gazdasági ered­mények megjavításáért; — az irányítás rendszerét és módszereit alá kell rendelni a gazdaság fejlesztése tárgyi cél­jainak. A tervszerű irányítási rendszer kölcsönösen összefüg­gő egységet alkot, amelyben a terv és a gazdasági politika egyes eszközei nem állnak el­lentétben; — az irányítási rendszer ten­gelye csakis az állami népgaz­dasági terv lehet, amely ala­pul szolgál a párt- és az állami szervek döntéséhez; — a szövetségi terv kötelező a szövetségi szervek, valamint a két köztársaság nemzeti szer­vei számára is. Ezzel megszilár­dul integráló funkciója. A szö­vetségi tervnek a köztársasá­gok szerinti megoszlása az or­szágos hatékonyság állandó növelése mellett biztosítja a nemzeti köztársaságok gazda­sági és szociális kiegyenlítődé­sének folyamatát. A szövetségi terv kidolgozásában részt vesz­nek a nemzeti köztársaságok és a szövetségi szervek azzal a céllal, hogy maximális mér­tékben összehangolják a nem­zeti gazdaságok fejlesztésének specifikus feltételeit; — a köztársaságok tervei döntő funkciót töltenek be és kötelezőek lesznek az illetékes gazdasági szervezetek számára. A kötelező feladatok jellegét a konkrét helyzethez kell alkal­mazni. A terv egyúttal keretül szolgál a gazdaságpolitika töb­bi eszközének érvényesítésé­hez; — az irányítás közvetlen és közvetett eszközei kölcsönösen összefüggő komplexumot alkot­nak, mely kellő teret biztosít az üzemeknek, hogy döntsenek a gazdasági folyamat azon ré­szeiről, melyeket nem kell részletesen központilag megha­tározni; — meg keli szilárdítani a ve­zérigazgatóságok és a szak­igazgatóságok helyzetét annak érdekében, hogy növeljük aktív részvételüket a terv kidolgozá­sában és megvalósításába .1. A termelési szférában támogat­nunk kell minden egészséges integrációs irányzatot, miköz­ben ki kell küszöbölnünk min­den elhajlást; — meg kell szilárdítanunk a tervező szervek helyzetét, és valamennyi szinten meg kell javítanunk a tervező mnnka minőségét, ugyanakkor meg kell javítanunk a gazdasági fo­lyamatok elemzésének és fel­ismerésének, a fejlődési irány­zatok előrelátásának módsze­reit, tökéletesíteni kell az egész tájékoztatási rendszert és meg kell szilárdítanunk a tervteljesítés ellenőrzésének szerepét; — a tervszerű irányítás fel­újításának folyamata a födera­tív államrendezés feltételei kö­zfitt megy végbe. A népgazda­sági terv alapvető integráló funkciót tölt be 6s gazdasági téren racionálisan fejleszti a föderáció gépezetét. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga a párt-, az állami, valamint az üzemi szervekben, a nem­zeti bizottságokban és a szer­vezetekben dolgozó kommunis­ták feladatául tűzi ki, hogy biztosítsák a CSKP Központi Bizottsága 1970. január 28—30-i plénumának a párt gazdaság­politikája alapvető kérdéseiben jóváhagyott határozatából Szlo­vákia számára háruló feladatok következetes teljesítését. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga a legfontosabb feladatnak tartja, hogy: — az állami és a gazdasági szervek befolyásolják és ellen­őrizzék a népgazdaság tervsze­rű irányítási rendszere tökéle­tesítésének folyamatát; — az illetékes szervek kidol­gozzák a szlovákiai népgazda­ság rövid időre szóló és távlati fejlesztési tervének indokolt javaslatát; — a CSKP Központi Bizottsá­ga állásfoglalásával összhang­ban ki kell dolgozni az SZLKP távlati gazdasági programjá­nak javaslatát, beleszámítva Szlovákia gazdasági kiegyenlí­tődésének programját. A pártszerveknek rendszere­sen ellenőrizniük kell a terv és a költségvetés feladatainak teljesítését. Le kell vonni a kö­vetkeztetéseket azokból az ese­tekből, amikor nem teljesitik a terv feladatait, megsértik a pénzügyi, az ár- és a bérpoli­tikát. A káderpolitikában kö­vetkezetesen igényeseknek kell lennünk elsősorban a politikai, a szakszínvonal és a feladatok fegyelmezett teljesítése szem­pontjából. Minden téren fel kell újítani a népgazdaság tervszerű irá­nyítási rendszere közvetett és közvetlen eszközeinek tekinté­lyét. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga megköveteli a kerUIeti, a városi és a járási pártbizottsá­goktól, valamint a pártszerve­zetektől, miszerint az üzemi szférában arra ösztönözzék a kommunistákat, hogy: — következetesen teljesítsék az ez évi tervfeladatokat; — hatékonyan kihasználják az egyes üzemek tartalékait; — takarékoskodjanak a nyersanyaggal, a tüzelőanyag­gal és az energiával; — jobban kihasználják az ál­lóalapokat és a munkaidőt; — a munkatermelékenység növelésével biztosítsák a ter­melés fejlesztését; — rendszeresen ellenőrizzék a feladatok teljesítését és a fogyatékosságokból vonják le a következtetéseket. Az üzemekben és a vezér­igazgatóságokon a kommunis­ták a felelősek a bérek és a munkatermelékenység helyes fejlődéséért, az árfegyelem megtartásáért, a beruházási építkezések terén mutatkozó fogyatékosságok megoldásáért, a munka- és a technológiai fe­gyelemért, a munka szervezése és a termelés irányítása szín­vonalának emeléséért, vala­mint a munkakezdeményezés és a szocialista verseny fejlesz­téséért. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga a nemzeti bizottságokban és apparátusokban dolgozó kommunisták feladatául tűzi ki, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a szolgáltatásokat nyújtó vállala­tok feladatainak teljesítéséhez, a helyi iparban szervezzék a falvak és a városok dolgozói­nak szocialista kezdeményezé­sét az életkörülmények meg­javításáért. Ennek érdekében fel kell használnunk a dolgozók kezdeményezésének minden formáját. Az SZLKP Központi Bizott­sága a szakszervezeti mozga­lomban dolgozó kommunisták feladatául tűzi ki, hogy magya­rázzák és érvényesítsék a szak­szervezetek feladatainak lenini értelmezését, következetesen harcoljanak a jobboldali op­portunizmus megnyilvánulásai ellen, és a dolgozókat arra ve­zessék, hogy felelősséget érez­zenek a népgazdaság fejlődésé­ért anélkül, hogy ők helyettesí­tenék a gazdasági és az állami szerveket, vagy hogy nem tel­jesítenék a dolgozók érdekei védelmezőjének szerepét a ter­melésben. A szakszervezeti funkcionáriusoknak támogat­niuk kell azokat a vezető dol­gozókat, akik igényesek a munkával és a fegyelemmel szemben. A szakszervezeteknek aktív segítséget kell nyújta­niuk a munkakezdeményezés fejlesztésében és az eredmé­nyek ellenőrzésében. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga az ifjúsági mozgalomban dolgozó kommunisták felada­tául tűzi ki, hogy segítsék a pártot a fiatal nemzedék szo­cialista arculatának kialakítá­sában, és a fiatalokat arra ve­zessék, hogy öntudatosan tel­jesítsék a munkahelyeken fel­adataikat és fejlesszék kezde­ményezésüket. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga az elnökség és a titkárság feladatául tűzi ki, hogy 1970 és 1971 folyamán rendszeresen foglalkozzék Szlovákia gazdasá­ga fejlődésének alapvető gaz­dasági kérdéseivel, valamint a párt gazdaságpolitikája megva­lósítása érdekében hozott intéz­kedésekkel. Egyúttal ellenőriz­niük kell a CSKP Központi Bí­zottsága és az SZLKP Központi Bizottsága határozatainak telje­sítését, és idejében le kell von­niuk a következtetéseket a fel­adatok nem teljesítéséért. Ennek érdekében szükséges, hogy az SZLKP Központi Bi­zottságának titkársága szlová­kiai viszonylatban kidolgozza a CSKP Központi Bizottsága januári plenáris ülése határo­zataiból eredő feladatok meg­oldásának módját, és konkrét intézkedéseket hozzon ezzel kapcsolatban. Az SZLKP Köz­ponti Bizottságának elnöksége feladatul kapja, hogy a közpon­ti, az állami, a gazdasági és társadalmi szervek, valamint szervezetek kommunistái által biztosítsa a CSKP Központi Bi­zottsága januári plenáris ülése határozatainak konkrét feldol­gozását, következetesen ellen­őrizze a határozatok teljesíté­sét és levonja a következteté­seket, ha nem teljesitik a ha­tározatokat és az intézkedése­ket. Az észak-csehországi kerület PoHerady kOzségáben befejezés előtt áll az úf hőerőmű építése. (Felvétel: O. Holan — CSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents