Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-09 / 33. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljeték! \ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. február 9. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 33. szám Ára 50 fillér Az SZLKP Központi Bizottságának határozata a párt gazdaságpolitikájának kérdéseiről Szlovákia Kommuaista Pártfának Központi Bizottsága 1970. II. 5—O-án megtárgyalta a CSKP Központi Bizottsága januári ülésének a párt gazdaságpolitikájának legfontosabb kérdéseiről elfogadott határozatát. Ezt a dokumentumot tevékenysége konkrét és tárgyi irányzatának tartja és egyértelműen támogatja következetes megvalósítását. Megtárgyalta a párt gazdaságpolitikájának szlovákiai feladatait és céljait. Szlovákia gazdasága a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységes gazdaságának szilárd és tartós része. Szlovákia gazdasági fejlődésében a felszabadulás óta tagadhatatlanul pozitív eredményeket értünk el, melyek bebizonyították a szocialista gazdaság előnyelt. Ebben az időszakban Szlovákia — mint a München előtti köztársaság elmaradott mezőgazdasági része — fejlett ipari és mezőgazdasági alappal rendelkező országgá változott. A pártnak Szlovákia gyors iparosítására irányuló gazdaságpolitikájának megvalósítása abban nyilvánult meg, hogy több mint tízszeresére növekedett az ipari termelés. A mezőgazdaságban azzal párthuzamosan, hogy a kistermelést forradalmi módon szocialista nagyüzemi termeléssé változtatták, a termelés mintegy kétharmadával emelkedett. 1947 óta a nemzeti jövedelem több mint négyszeresére emelkedett, ami azt eredményezte, hogy népünk életszínvonala aránylag magas. Kialakult a gazdasági-szervezési és fokozatosan kiépül az anyagi-műszaki alap is Szlovákia további gazdasági fejlesztése számára. A szociális politikában jelentős eredményeket értünk el. Az államnak a beteg polgárok biztosítására fordított kiadásai több mint ötszörösére emelkedtek. Azon országok közé tartozunk, ahol a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár. Országunkban aránylag rövid a munkaidő is. így kiküszöböltük az alapvető szociális különbségeket és fokozatosan kiegyenlítődik a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonala is. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ezért visszautasítja azokat a kísérleteket, hogy lebecsüljék a Szlovákia sokoldalú fejlesztésében elért eredményeket. Büszke arra, amit a CSKP Szlovákia gazdasági és kulturális, valamint szociális fejlesztésére vonatkozó programja valóra váltásával eddig elértünk. Szlovákia gazdaságának fejlesztésében a pozitív eredmények ellenére hibák és fogyatékosságok is előfordultak, melyek lelassították az iparosítás gyorsabb és kedvezőbb fejlesztését és az életszínvonal emelkedését. A fejlődés nem volt egyenes és problémamentes. Nem használták ki következetesen a fejlődő szocialista gazdaság előnyeit, és nem oldották meg idejében a folyamat kísérőjelenségeiként keletkezett problémákat. A népgazdaság irányítási rendszerében akadtak fogyatékosságok is, melyek 1988-ban, sajnos, tovább mélyültek. Szlovákia fejlődésében teljas mértékben érvényesültek a CSKP Központi Bizottsága által a múltban a gazdasági kérdésekről elfogadott határozatok és dokumentumok. Az országos gazdaságpolitika hibái ezért ugyanolyan negatívan nyilvőnultak meg Szlovákiában is. Sőt, a szlovákiai körülmények között e negatívumok gyakran még jobban megnyilvánultak. Az állami gazdaságpolitikát közvetlenül a központi szervek hajtották végre. A szlovák nemzeti szervek korlátolt jogköre és a szlovákoknak az országos szervekben való hiányos képviselete nem tette lehetővé, hogy hatékonyabban befolyásoljuk az országos problémák megoldását. A csehszlovák föderációra vonatkozó törvény jóváhagyása után a helyzet megváltozott, és kialakultak annak feltételei, hogy Szlovákia reálisan részt vegyen az országos gazdaságpolitika kialakításában és megvalósításában. Az új államjogi rendezés egyéves működése után ma megállapíthatjuk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív államrendezésének alapelvei teljes mértékben beváltak, mint a több nemzetnek egy államban való együttélése lenini elméletének megvalósítása. A föderációt tartjuk a cseheknek és a szlovákoknak egy közös szocialista államban való együttélése alapjának, és az eddigi eredmények pozitívan hozzájárulnak nemzeteink testvéri kapcsolatainak megszilárdításához és egész társadalmunk konszolidálásához. A CSKP azzal, hogy a csehszlovák államot föderatív alapokon átépítette, történelmi jelentőségű feladatot végzett. A föderáció gyakorlati érvényesítése nehézségekbe ütközött, de ennek ellenére bebizonyosodott, hogy a föderáció koncepciója helyes. A tapasztalatok egyúttal azt mutatják, hogy a csehszlovák gazdaság hatékonysága érdekében aktivizálni kell és meg kell szilárdítani a szövetségi központ szerepét és befolyását a népgazdaság irányításában, illetve el kell mélyíteni integrációs funkcióit, természetesen úgy, hogy ne sértsük meg lényegét és alapelveit. Csehszlovákia Kommunista Pártjának, nemzeteinknek és az itt élő nemzetiségeknek érdeke, hogy a föderáció gondolata teljes mértékben érvényesüljön, növelje a csehszlovák öntudatot, hozzájáruljon a csehszlovák hazafiság és a közös szocialista haza iránti szeretet megerősítéséhez. A szlovák kommunisták erejükhöz mérten mindent megtesznek ennek érdekében. A jobboldali opportunizmus 1968-ban Szlovákiában is megmutatta, milyenek a céljai. Akadtak, akik arra törekedtek, hogy revízió alá vessék a társadalmi tulajdon szocialista értelmezését, gyengítsék a népgazdasági terv, valamint a demokratikus centralizmus szerepét a gazdaság irányításában. Ezen a téren is támadták a párt vezető szerepét a társadalomban, ^ népgazdaságban, valamint gazdasági és politikai kapcsolatainkat a szocialista államokkal. Az SZLKP Központi Bizottságának, a párttagoknak és az irányító szervek vezető dolgozóinak aktivizálódása különösen a CSKP Központi Bizottságának áprilisi és májusi plenáris ülése után jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy fordulat állt be 19B9-ben a gazdaság fejlődésében. Az 1969 második felére jóváhagyott konszolidálási Intézkedések és az 1970. évi terv kidolgozásának alapelvei abban nyilvánultak meg, hogy Szlovákiában fokozatosan konszolidálódott a gazdasági él«t. Az SZLKP Központi Bizottságának szilárd elhatározása, hogy folytatja és fejleszti ezt a folyamatot. A párt gazdaságpolitikája 1970-ben feladatul tűzi ki, hogy: — teljesítsük az évi végrehajtő terv feladatait, — kidolgozzuk a népgazdasági fejlesztési tervet 1971— 1975-re, — kiküszöböljük a gazdaság irányításúban a jobboldali opportunista erők által előidézett helyzetet, — előkészítsük és érvényesítsük az irányítás hatékony rendszerét, mely megfelel elsősorban a következő ötéves időszakban a népgazdaság fejlesztése szükségleteinek. A párt gazdaságpolitikája 1970. évi fő feladataiból kiindulva az SZLKP Központi Bizottsága a népgazdasági terv fő céljának az eddigi inflációs irányzatok megszüntetését és a gazdaság konszolidálásának folytatását tartja. E feladat teljesítése közben figyelmünket arra kell fordítani, hogy felújítsuk a gazdasági egyensúlyt, elsősorban a belföldi piac, a beruházási építkezések és a külkereskedelem terén. A Szlovák Szocialista Köztársaság gazdaságfejlesztésének 1970. évi állami terve előirányozza a társadalmi termelésnek 7,5 százalékkal történő emelését. A nemzeti jövedelem 8,3 százalékkal emelkedik, a beruházási építkezésekre több mint 27 milliárd koronát fordítunk. Az iparban 0 százalékkal, az építészetben 5.5 százalékkal fokozódik a munkatermelékenység és az alkalmazottak száma 46 000 személlyel emelkedik. Ezek nagyon igényes feladatok. Teljesítésük érdekében az irányítás valamennyi szintjén fejleszteni kell a gazdasági és pártszervek politikai szervező munkáját, miközben nem szabad szem elől tévesztenünk elsősorban: — a kiválasztott árufajták szállítására vonatkozó kötelező feladatok következetes teljesítését, így elsősorban a szén, a cement, az építőanyagok, a bútor, a rnbanemű és a cipőszállításokat. Ezek kötelező feladatok teljesítésének nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk, biztosítanunk kell túlteljesítésüket, és a közszükségleti cikkek gyártását olyan üzemekben is meg kell szerveznünk és fejlesztenünk, ahol eddig ilyeneket nem gyártottak Maximális mértékben ki kell használnunk a termelési tartalékokat. Egyúttal meg kell akadályoznunk, hogy ezek a tartalékok tovább növekedjenek. Feladatunk a belső források mozgósítása, elsősorban azzal, hogy megteremtjük a feltétele ket a munkaidő, a műszakokban való dolgozás alapjának teljes kihasználásához és ahhoz, hogy teljes mértékben ki(Folytatás a 3. oldalon) JOZEF LENÁRT ELVTÁRSNAK, az SZLKP Központi Bizottsága első titkárának nyilatkozata A CSEHSZLOVÁK TELEVÍZIÓNAK ÉS RÁDIÓNAK Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára a Csehszlovák Televízlónak és Rádiónak február 6-án este nyilatkozatot adott, melyet az alábbiakban közlünk. Tárgyalásaink a CSKP Központi Bizttsága múlt heti plenáris ülésének határozataiból indultak kl. Ezek a határozatok kifejezik a társadalomban végbemenő konszolidáció fokát és előrehaladását, és meghatározzák a további eljárást a párt egységeinek megszilárdítására. Egy olyan időszak után, araikor többé-kevésbé csak a válságjelenségeket oldották meg, napirendre kerültek a gazdasági fejlődés kérdései. Hasonló jelentősége és értelme volt Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plenáris ülésének is. Nem volt sző azonban csupán a CSKP Központi Bizottsága plenáris ülése határozatainak mechanikus megismétléséről. Nagyon kedvezően értékelem azt a tényt, hogy Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága alkotó módon fogott hozzá annak kereséséhez, hogy mi a közös, az általános érvényű mindkét köztársaságban, és mi a specifikus és az eltérő. Ennek alapján tűzték ki a kommunisták feladatait Szlovákiában. Céltudatosan akarunk előrehaladni azon az úton, amely nemcsak az anyagi javak gazdagításához, hanem mindahhoz vezet, ami az emberi életet örömtelibbé, gazdagabbá teszi. Az elmúlt év elején fenyegető gazdasági zűrzavar folyamatát sikerült megállítani. Megszilárdítottuk a helyzetet, megtettük a gazdaság fejlesztését szolgáló első lépéseket. Igyekeztünk jelenleg az 1970. évi terv teljesítésére irányul. Meg vagyunk győződve róla, hogy valamenynyi feltétellel rendelkezünk e terv teljesítésére, és ezt teljesíteni ls fogjuk. E meggyőződésünkben arra támaszkodunk, hogy munkásosztályunk, parasztságunk együtt az értelmiséggel, már eddig is nem kis sikereket értek el. Szlovákiában, — az iparosítás politikájának eredményeként — az elmúlt húsz év alatt több mint tízszeresére növekedett az ipari termelés. A mezőgazdasági termelés ugyanezen időszak alatt több mint kétharmadával növekedett. Szlovákia népgazdaság fejlesztésének idei állami terve előírja a társadalmi termelés 7,5 százalékos növelését. A munkatermelékenységnek az Iparban 6 százalékkal kell emelkednie, az építőiparban 5,5 százalékkal. Feltételezzük, hogy mintegy 46 ezer személlyel növekszik a foglalkoztatottak száma. A Központi Bizottság a kormányban lévő kommunisták feladatául tűzte kl, hogy az óv folyamán dolgozzák ki az 5. ötéves tervet. Ennek előkészítése során elsősorban az Ipar kapacitásának nagyobbfokú kiaknázására kell törekednünk, főleg a feldolgozó és késztermékeket gyártó vállalatokban. Továbbá törekednünk kell több alkalmat nyújtani a mezőgazdaság meglevő, és potenciális adottságainak kiaknázására, különös tekintettel a fiatalságra, hogy szakképzettségüket érvényesíthessék. Továbbá jobban ki kell használni Szlovákia területi, földrajzi fekvését a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés bővítésére. Az ötéves tervben hasonlóan az 1970-es esztendőhöz, elsőrendű feladatnak kell tekintenünk a lakásépítést. Értékeltük a csehszlovák föderáció első évének eredményeit is. A csehek és a szlovákok viszonyának mindkét fél számára előnyös rendezése a közös államban, eredményesnek bizonyult. Megszűnt a feszültség a kölcsönös kapcsolatokban, amely az előző évben meggyöngítette közös munkánk eredményét. A nemzeti sajátosságok ignorálása nemcsak a szlovák nép, hanem az egész munkásosztály érdekeit is sértette Csehszlovákiában. Másrészt viszont, ezeknek a sajátosságoknak túlbecsülése meggyöngítené nemzeteink politikai egységét, gazdasági erejét. Ez nem szolgálná sem a szlovákok, sem a csehek, sem a nemzetiségek érdekeit. Ezért gazdasági téren megszilárdítjuk szövetségi államrendszerünk integráló funkcióit. Többek között foglalkoztunk Szlovákia Kommunista Pártja egységesítésének kérdésével, ezt olyan alapon akarjuk végrehajtani, amely lehetővé teszi, hogy a párt teljesíthesse a szlovák néppel és az egész társadalommal szemben feladatait. Akárcsak az egyének, úgy a párt sem élhet csupán a múlt érdemeiből. A pártnak szüntelenül harcolnia kell az emberek bizalmáért azzal is, hogy olyan tervet dolgoz ki, amely összhangban áll a nép érdekeivel ős ösztönzi a dolgozókat a terv teljesítésére. Bár a múltban sok minden megrendítette a népnek a pártba helyezett bizalmát, 1969 áprilisától Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága egész erejét e bizalom viszszaszerzésére összpontosítja. Biztosíthatom önöket, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága is mindent megtesz annak érdekében, hogy egyetlen olyan embert se veszítsünk el, aki becsületes szándékkal akar hozzájárulni a közös munkához. A szocialista országépítésben szükség van minden dolgos kézre és minden szellemi . erőre. Mindez megköveteli az igényesség fokozását a párttagokkal szemben. A kommunistáknak politikai körültekintésükkel, munkájukkal és érkölcsi magatartásukkal mind a munkahelyükön, mind a lakhelyükön példával kell elöljárniuk, hogy a munkatársak, a polgárok megbecsüljék őket és bízatom mai forduljanak hozzájuk. Hisszük, hogy ez a társadalom — politikai és gazdasági fejlesztésének programjával együtt megerősíti valamennyi becsületes állampolgárnak a szocializmus iránti bizalmát, megszilárdítja azon meggyőződését, hogy pártjuk a helyes úton vezeti őket.