Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 8. szám, szombat
APRÓHIRDETÉS • CSD Traťová dištancia Bratislava-juh, Bratislava, Legionárska V/956 két kövező munkást és tabb pályamunkást alkalmaz az egész pályafenntartási főnökség területén. Kereseti lehetőségek a következők: Kövező munkás naplbérben 2000 korona, akkordbérben 2300 korona. Pályamunkás napibérben 2000 korona, akkordbérben 2200 korona. A mechanizált szakasznál ezenkívül naponta még 7 korona pótlékot kapnak. elszállásolás a munkahelyen biztosítva van. A felvett alkalmazottak 3 hónapi szolgálat után kedvezményes (rezsi) utazást kapnak — a családtagok részére is — a Csehszlovák Államvasutak területén. Egy év letelte után mindazok, akik saját háztartást vezetnek, még 20 q elsőrendű szenet kapnak. A nős alkalmazottak a 96. számú kormányrendelet értelmében különélést pótlékot kapnak. Az érdeklődök a pályafenntartási főnökség személyzeti osztályán jelentkezzenek (a Steiner Sörg/ár közelében). ŰF-26 • Autótulajdonost alkalmazunk. Jelige: Nagyszerű kereset. 0-19 ADÁSVÉTEL • Vidéki házat bérbe veszek vagy megveszem. Jelige: Jól megfizetem. 0-18 • Garázsolt, kifogástalan MB 1000 eladó. Gyártási év 1966. Bratislava, telefon: 458-151. 0-25 • Szencen a tónál 6X8 m üdülőház jutányos áron eladó. Érdeklődni lehet a CSEMADOK KB titkárságán, Bratislava, Mierové nám. 3—4, telefon: 533-94. ÚF-1328 ISMERKEDÉS • 21/158 érettségizett leány szeretne megismírkedni jó megjelenésű, intelligens fiatalemberrel 27 éves korig. Jelige: Őszinte. 0-23 • Gyermektelen özvegyasszony megismerkedne házasság céljáből falusi becsületes férfival 49—55 évig. Református előnyben. Jelige: Duna mentén. 0-24 • 24/160 érettségizett leány ezúton szeretne megismerkedni 25 —30 éves érettségizett, komoly férfival. Jelige: Nem jó egyedül. 0-29 • 28/180 főiskolát végzett fiatalember megismerkedne házasság céljából hozzáillő csinos, intelligens református leánnyal. Fényképes levelek előnyben. Jelige: Bizalom. 0-27 • STAVBA Ipari szövetkezet, Komárno, Robot, štvrt, XVIII. u. festő- és mázolómunkák elvégzését vállalja. Megrendeléseket személyesen vagy telefonon (36 02) elfogadunk. ŰF 1297 • Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Általános Középiskola Igazgatósága közli az érdeklődőkkel, hogy 1970. szeptember elsejétől megnyitja a dolgozók esti iskolájának 1. évfolyamát (3 éves stúdium). A jelentkezés feltételei: 9 éves alapiskolai vagy annak megfelelő végzettség, 3-éves munkaviszony. Ez utóbbi feltétel alól kivételt kaphatnak a tanoncviszonyban álló személyek és háztartásbeli nők. jelentkezéseket 1970. április 30-ig elfogad és bővebb tájékoztatást nyújt az iskola igazgatósága: Riaditelstvo SVŠ mait. Sahy. 0-30 mm • Ezúton tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy szeretett testvérünk és rokonunk, M a y e r Béla a sajógömöri evangélikus egyház lelkipásztora, 64 éves korában, rövid szenvedés után 1969. de cember 25-én elhunyt. Örök nyugalomra a sajógömöri temetőbe helyeztük 1969. december 28-án, 13 órakor. A gyászoló család Ű 20 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára szeretett férjemet, édesapánkat, apósunkat, nagyapánkat. Farkas Károlyt, az illésházi temetőbe. A gyászoló család Ú-22 • Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára drága halottunkat, a példás férjet, apát és nagyapát, Valovics Istvánt, akit egy tragikus baleset szakított ki szerettei köréből, a damázsdl temetőbe, és vlrágadományalkkal, részvétükkel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-28 • Mindazoknak, akik szeretett és felejthetetlen testvérünk és rokonunk, Mayer Béla, volt sajógömöri evangélikus lelkész temetésén megjelentek, sírjára virágot hoztak, együttérzésükkel enyhíteni igyekeztek fájdalmunkat, megadták a végső tiszteletet, ezúton mondunk köszönetet. A gyászoló család Ú-21 A gazdaságfejlesztés időszerű problémái A nemrég kialakult föderációs államforma nemcsak a politikai és államjogokat, hanem párhuzamosan a gazdasági feladatokat is differenciálta. Természetes tehát, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságára nagy feladatok várnak. Szlovákia gazdasági problémáinak megoldását rendkívül megnehezíti: 1. Csehszlovákia kritikus általános gazdasági helyzete (inflációs jelenségek, stagnáció stb.J, és 2. Szlovákiának — a cseh országrészekhez viszonyítva — alacsonyabb gazdasági színvonala. A gazdaságpolitikai irányelvek és a távlati tanulmányok szerint a föderációs közösségben a cseh—szlovák gazdasági kiegyenlítődés 1980 ig tart. A feladatok tehát rendkívül jelentősek. Szlovákiában gyorsabban kell növekednie a nemzeti jövedelemnek, a munka termelékenységének. Objektívan állíthatjuk, mint ahogy ezt hangsúlyozta az SZLKP Központi Bizottsága is, hogy a gazdasági fellendülés és a racionális ökonómia a fiatal Szlovák Szocialista Köztársaság első száinú • feladata. Gazdasági tartalékok A marxista politikai gazdaságtan a gazdasági fellendülés kővetkező forrásait ismeri: 1. a lakosság alkalmaztatottságának a növekedését, 2. a termelőeszközök terjedelmének a növekedését, és 3. a beruházásmentési tényezőket, amelyek magukba foglalják a tudomány, a technika, az irányítás és a szervezés színvonalát stb. Az első két tényező az extenzív gazdasági fejlődésre jellemző. Az intenzív fejlődésnél viszont a harmadik tényező a döntő jelentőségű. Ha objektívan elemezzük Csehszlovákia, illetve Szlovákia gazdasági fejlettségét, azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt húszéves gazdasági fejlődést nem minősíthetjük kimondottan sem extenzív, sem intenzív fejlődési formának. Az intenzív tényezők magas fejlettsége mellett még mindig találkozunk eddig alig kimerített extenzív gazdasági tartalékokkal. Ebből a szempontból szlovákiai viszonylatban — a lakosság alkalmaztatottsága a domináló tényező. A lakosság alkalmaztatottságának a kérdése AZ IDEGENFORGALOM MÉRLEGE A ROZSNYÓI JÁRÁSBAN A jó még jobb lehetne Közismert tény, hogy a rozsnyói járás idegenforgalmi érdekességekben igen gazdag vidék. Itt találjuk a dobsinai jégbarlangot, a domicai, a gombaszögi cseppkőbarlangot, a betléri kastélyt, a krasznahorkai várat és mauzóleumot stb. A hazai és külföldi turisták szívesen látogatnak el ide, s talán még többen járnának, ha nagyobb kényelmet, jobb vendéglátást biztosítanának számukra. Vegyük eKSször az élelmiszerellátást. A betléri Potraviny a múlt évben 1—4 napos késéssel tett eleget a megrendeléseknek, de a kért áru 50 szá* zalékát szállította csupán. Különösen a távolabb eső kirándulóhelyek jártak rosszul, mint például a dobsinai jégbarlang, amelyet október l-ig több mint 80 000 ember keresett fel. A közellátás biztosításával nem birkóztak meg kellően a keletszlovákiai péküzemek, a húsipar, a Zelovoc és a sörgyár sem. Az utóbbi főleg júliusban és augusztusban nem tudta kielégíteni a szükségletet. Előfordult, hogy a rozsnyói Gemer, a dobsinai Bánik, a rőcei Kohút és a jolsvai Fürdő vendéglő vezetői felületesen vették a frissítők biztosítását, s ezért a nyári hónapokban sokszor nem volt üdítő ital. Az évad árnyoldalai közé tartozik, hogy a vendéglátóüzemekben nem mindenütt tudtak megfelelő szakembereket biztosítani. Alkalmi dolgozókat vettek fel, s bizony a vendégeknek sok-sok bosszúságot kellett „elfogyasztaniuk" a megrendelt ételen kívül, amelyről el lehet mondani, hogy nem volt belőle nagy választék. A legnagyobb problémát az elszállásolás okozta, mivel a járásban csak 827 szállodai ágygyal rendelkeznek, illetve naponta ennyi turistát tudnak elszállásolni. Ha figyelembe veszszük, hogy kilenc hónap alatt 424 943 turista látogatott el a járásba, nyilvánvaló, hogy a fő szezonban a vendégek 50 százalékát tudták csak elszállásolni. Ennek következtében többen csak néhány napot töltöttek el itt, s tovább mentek. A turistaidényt összegezve elmondható, hogy bár előfordultak fogyatékosságok, tavaly 9 hónap alatt 22 539-cel többen látogattak el a rozsnyói járásba, mint az egész 1968-as évben. A leglátogatottabb (108 855-enJ a betléri kastély, a dobsinai jégbarlang (87 746an) és a krasznahorkai vár volt. A járási idegenforgalmi bizottság a múlt év tapasztalatait leszűrte, és máris intézkedéseket foganatosított, hogy az idei év még eredményesebb legyen. A tervekből kitűnik, hogy ez idén 182 ággyal gyarapodik a szállodai ágyak száma. Ebből 60 férőhely a domicai ugyanennyi pedig a gombaszögi barlang mellett áll majd a turisták rendelkezésére. Elkészült az alsósajói, 913 000 korona beruházást igénylő vendéglő is, és a dobsinai jégbarlangi vendéglő kiszélesítése is befejeződött. Több akció, mint például a jégbarlang 120 millió koronát igénylő átépítése, a betléri áruház építése még nem kezdődött el, sorsuk még ismeretlen. Ezzel szemben a krasznahorkai rvár háromszakaszos átépítésének második részét februárban befejezik. Az építők igyekeznek, így előreláthatólag 1971. május l-re a vár teljes egészében megnyílik a látogatók előtt. Az év első hónapjaiban a mauzóleum renoválása is megkezdődik. Az idegenforgalom szempontjából fontos utak átépítése, illetve építése azonban nem halad a harmonogram szerint s ez nem a legbiztatóbb tény az idei turistafőidény előtt. A jó bornak is kell cégér, tartja az új közmondás. Ez teljes egészében vonatkozik a természeti szépségek propagálására is. Igaz, több száz propagációs anyag látott napvilágot, ennek ellenére nem lehetünk elégedettek, elsősorban azért, mert a vendéglátóipar s a Čedok nem fordít erre kellő gondot, jóllehet az idegenforgalomból nekik is hasznuk van. Ami késik, nem múlik, s bizonyára a rozsnyói járásban is mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ez évben az idegenforgalom terén a tavalyinál még jobb eredményt érjenek el, még több elismerést vívjanak ki maguknak, hogy az ide ellátogató turisták jól és kényelmesen érezzék itt magukat. NÉMETH JÁNOS Szlovákiában szorosan összefügg az extenzív gazdasági tartalékok kiaknázásával, és jelentősen befolyásolja Szlovákia gazdasága továbbfejlesztését. Országos viszonylatban a lakosság alkalmaztatottsága terén szélsőségekkel találkozunk. Egyes vidékek lakosságának alkalmaztatottsága maximális, némely vidékeken viszont kritikusan alacsony. Komoly probléma az alkalmaztatottság ágazatbeli struktúrája, az alkalmaztatottsági lehetőségek aránytalan területi szétosztódása stb. A foglalkoztatottság és Dél-Szlovákia A lakosság alkalmaztatottsága terén komoly problémákkal találkoztunk Dél-Szlovákiában. Igen alacsony e vidék lakossá-, gának az általános alkalmaztatottsága, az ipari foglalkoztatottság, a nők gazdasági tevékenysége viszont országos mértékben is a legalacsonyabb. Az ipari fejlődés és a foglalkoztatottsági lehetőségek már a múlt köztársaság idejében is mostohák voltak ezen a vidéken. A felszabadulás után a szocialista iparosítás jelentősen érinti Dél-Szlovákiát is. Az iparosítással párhuzamosan növekedik a lakosság ipari alkalmaztatottsága is. 1946-ban pl. a komáromi járásban a lakosság 0,8%-a volt ipari alkalmazott, 1965-ben már a 7%-a. A losonci járásban az ipari alkalmaztatottság 6%-ról 12,4%-ra, a rimaszombati járásban 3%-ról, 6,6%-ra növekedett. Ma a délszlovákiai járások közül a legmagasabb ipari alkalmaztatottsággal a rozsnyói járás dicsekedhet. Ipari alkalmaztatottsága meghaladja a 13%-ot. Az elmúlt húsz év alatt DélSzlovákiában jelentősen növekedett mind az általános, mind az ipari alkalmaztatottság. Be kell azonban vallanunk, hogy ez a nem lebecsülendő növekedés sem oldotta meg kielégítően e vidék lakossága alkalmaztatottságának lemaradását és a gazdasági tartalékok racionális kihasználását. Csehszlovákia világviszonylatban is magas alkalmaztatottságú ország. Sőt, bizony túlfoglalkoztatottságról is beszélhetünk. Sajnos, Dél-Szlovákiára ez nem jellemző. Éppen az ellenkezője áll fenn. A lakosság általános alkalmaztatottsága jelentősen az országos és a szlovák átlagon alul van. Ezt bizonyítják a statisztikai adatok is. A munkaképes lakosság alkalmaztatottsága Csehszlovákiában 88,4%, Csehországban 90,7% és Szlovákiában 83,1%. A dél-szlovákiai járásokban lényegesen alacsonyabb a százalék. A dunaszerdahelyi járásban 74,0%, a komáromi járásban 75,6%, a rimaszombati járásban 75,7% stb. Dél-Szlovákia területén igen kritikus a helyzet a nők alkalmaztatottsága terén. A munkaképes nők ezen a vidéken csak 50-55%ban vannak alkalmazásban. Országos mértékben a nők alkalmazása 79,7%, Szlovákiában pedig 68,9%. Az előbbiekben elemzett szlovákiai, illetve dél-szlovákiai problémák két szempontból érdemelnek figyelmet. Dél-Szlovákia gazdasági tartalékai Napjainkban, amikor népgazdaságunk gazdaságpolitikai konszolidációján fáradozunk, gazdasági téren is időszerűnek mutatkozik Dél-Szlovákia reális gazdasági helyzetének felmérése. Ha erről beszélünk, feltétlenül szükséges újra feleleveníteni V. Pavlenda írását: „Szlovákia magyarlakta területét nem értékelhetjük egyszerű mikrorajonként, vagy egymástól elszigetelt mikrorajonként, hanem inkább makrorajonként, a szlovák nemzet politikai területén belül." Ha az említett rajont gazdaságilag elemezzük, igen jelentős forrásokra bukkanunk, amelyek racionális feltárása hozzájárulhat az egész SZSZK népgazdaságának további megszilárdításához. Szlovákia gazdasági ereje jelentősen kisebb, mint a cseh országrészeké. Az ipar úgyszólván néhány mikrorajonra korlátozódik. így természetes, hogy erős migrációs jelenségekkel találkozunk Szlovákián belül is. Sajnos, a migráció DélSzlovákia rovására történik. Az aktív korban levő munkaerők kénytelenek még napjainkban is alkalmazás után Szlovákia, sőt Csehország legkülönbözőbb ipari központjaiba utazni. Ez nem lebecsülendő kiadásokat okoz egész gazdaságunknak. Milliókat tesznek ki az utazási költségek, a különélési pótlékok, a munkásszállók, és sajnos, igen magas a mulasztás is a bejáró munkásoknál. Jobb nem is beszélni a távolban dolgozók családi életéről és szociológiájáról. A munka utáni vándorlás következménye az is, hogy Dél-Szlovákia egyes vidékein belül igen magas az ipari munkások életkora. Már sokat írtunk Dél-Szlovákia természeti adottságairól is. Csak úgy válhat Del-Szlovákia is a Szlovák Szocialista Köztársaság jelentős és szilárd gazdasági pillérjévé, ha kihasználjuk minden adottságát és tartalékát. Dél-Szlovákia lakossága foglalkoztatottságának további növelése nemcsak dél-szlovákiai, hanem országos gazdasági érdek. A munkaerőtartalékok terén országos mértékben a legnagyobb tartalékokat itt találjuk. A munkaerő-tartalékok kihasználását azonban semmi esetre sem valósíthatjuk meg csak a mezőgazdaság továbbfejlesztésével. A modern, gépesített mezőgazdaság is egyra több fizikai munkaerőt szabadít fel, amelyek alkalmazásával az iparban kell számolnunk. Nyilvánvaló tehát, hogy a foglalkoztatottsági kérdés is szorosan összefügg az iparosítással, amely Del-Szlovákia gazdasági potenciáljának ma már jól ismert gyengesége. Az alkalmaztatottság és a gazaasági struktúra szociális következményei Dél-Szlovákia gazdasági és alkalmaztatottsági problémái jelentősen kihatnak a lakosság szociális és kulturális színvonalára is. Mai viszonyok között a magas foglalkoztatottság biztos jele a szociális jólétnek. Az alacsony viszont az ellenkezőnek. A szociális színvonalat jelentősen befolyásolják az egyes népgazdasági ágazatok kereseti lehetőségei. Figyeljük a statisztikai kimutatásokat: A lakosság alkalmaztatottságának struktúrája és a bérek (1967) ezer lakosra alkalmazva: Járás: dunaszerdaltei) i komáromi losonci rimaszombati martini vágbeszlercei az iparban 29,6 72,1 124,6 67,9 216,1 259,5 a mezőgazdaságban: 152,4 141,0 133,3 148,9 63,8 82,0 A havi állagkereset koronában 1678, — EFSZ: 1179, — ÁG: 1473 (Stální úrad statistický, Císlo pro každého 1968/69.) Az iparban alkalmazott dolgozók keresete a legnagyobb. A szociális hátrányok a tipikusan mezőgazdasági vidékeken a legérezhetőbbek, ahol a családtagok túlnyomó része a mezőgazdaságban dolgozik. Előreláthatóan sokat várhatunk ezen a téren a CSKP új agrárprogramjától, amely jelentősen hozzájárul majd a mezőgazdasági vidékek problémáinak szocialista rendezéséhez is. TÖTH ENDRE