Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám, csütörtök

ehe GUSTÁV HUSÁK INTERJÚJA A SZOVJET LAPOKBAN /i\ főváros január 17-én ünnepli felszabadulásának 25. t: . nrdiióját. A képen Varsó új központja, a nagyáruházak uegyede. A toronyházakban lakások vannak. (Interpress felv.) A CHILEI KOMMUNISTA PÁRT EGYSÉGET AKAR Santiago — A Chilei Kommu­nista Párt Központi Bizottsága rendkívüli ülésen foglalkozott a baloldali pártok közös elnök­jelöltje körül támadt nehézsé­gekkel. Az elnökválasztásra szeptemberben kerül sor. A kommunista párt felhívta a bal­oldali pártokat, hogy a jelenle­gi nehéz időszakban ne forgá­csolják szét erejüket, mert az a jobboldaliak hatalomrajutását segítené elő. A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottsága kijelentet­te, hogy hajlandó vállalni a történelmi felelősséget ős saját kandidátusát, Pablo Neruda vi­lághírű dél-amerikai költőt ál­lítani a baloldaliak egységes el­nökjelöltjeként, ha a többi erő is egyetért ezzel. A baloldaliak széthúzása más politikai csoportokat is nyugta­lanít. Salvador Allende szocia­lista szenátor kijelentette, hogy hajlandó lemondani jelölésé­ről, ha személye veszélyeztetné az egységet. A baloldali pártok széthúzá­sa komoly veszélyt jelent, mi­vel a jobboldali jelölt forge Alessandri esélyeit növelné. A legnagyobb nehézséget a baloldali pártok egységének visszaállítása terén a radikáli­sok okozzák, akik arra törek­szenek, hogy a közös elnökje­lölt a mások szerint nem ked­velt Alberto Baltra legyen. Nyolcvanegy napirendi pont a Biztonsági Tanács előtt New York — Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának napirend­jén mindmáig 81 kérdés szere­pel, amint ez az ENSZ által New Yorkban kiadott dokumen­tumból kitűnik. A Biztonsági Tanács első ülé­sét 1946. január 16-án tartotta Londonban, és túlnyomórészt szervezési problémákkal foglal­kozott. Az első ténylegesen megtárgyalt napirendi pont a Szovjetunió ellen emelt iráni panasz volt. Habár e kérdés inár régen elvesztette időszerű­ségét, protokolláris okokból — Széljegyzetünk Sajnálkozó szenátus Mindig is meg voltam róla győződve, hogy a saigoni sze­nátus tagjai kifogástalan modo­rú úriemberek. S bár hellyel­közzel voltak némi fenntartá­saim — elvétve ugyan, de nem mindig értettem meg e magas törvényhozó szerv határozatai­nak mélyenfekvő humanizmu­sát — ennyit mégsem remél­tem. Ennyi finomságra, ilyen fokú tapintatra nem számítot­tam. Restellem is nagyon ... Sőt, minden tőlem telhetőt elköve­tek, hogy ezt a disztingvált mo­dort a lehető legtökéletesebben elsajátítsam. Itt van például a My Lai-i eset. A világsajtó, néhány fe­lelőtlen politikus, érzelgős fi­lozófus és mimóza lelkű eszté­ta, mit sem törődve a „jó íz­léssel", tömegmészárlásról, vér­fürdőről, bestiális gyilkosság­ról, népirtásról, szadista vé­rengzésről beszél. Lehet-e rajta tehát csodálkozni, ha felizgat­ják a kedélyeket? Őrizzük meg higgadtságunkat, uraim!... Fe­jezzük ki magunkat a saigoni szenátus virágnyelvén és óva­kodjunk a túlzásoktól. Szó se róla, a saigoni hon­atyák is csóválgatják a fejüket a My Lai miatt. Ejnye, ejnye ... minő „sajnálatos incidens" — fejezi ki rosszallását a szená­tus. Micsoda pajkos gyerek ez a Caley százados. Gondol egyet és legényeivel kiirt egy fél fa­lut. Mert hiába ... ezeknek a mai fiataloknak nem nő be a fejelágya! ... De hát akkor ts, miért kell „egy amerikai ala­kulat elszigetelt cselekményét" 1970 ennyire felfújni? ... Micsoda tömegmészárlás? Sajnálatos incidens. Vérfürdő? Ugyan, ugyan ... elszigetelt 3 cselekmény. Hát így is lehet.-.. uraim!... BALOGH P. IMRE i. a. hasonlóképpen mint a trieszti kérdés — mindmáig napiren­den szerepel, mivel formálisan nem zárták le. A Biztonsági Tanács legtar­tósabb napirendi pontja az arab—izraeli konfliktus, amely­lyel e szerv 1526 ülése közül 341-en foglalkozott. 1969-ben három új pont sze­repelt napirenden: kettő a Por­tugália elleni afrikai panasz­szal kapcsolatos, a harmadik pedig az önállóságot nyert kis és szegény államok ENSZ-tag­ságát érintő amerikai javaslat. A Biztonsági Tanács napi­rendjén szereplő további meg­oldatlan problémák: a dél-rho­desiai és a namibiai helyzet, valamint az afrikai portugál gyarmatok helyzete. Kommentárunk A múlt év végén Indiában a politikai hatalomért vívott harc új szakaszába lépett, s első­sorban gazdasági területre toló­dik át. A kormányzó Nemzeti Kong­resszuspárt több mint 80 évvel ezelőtt jött létre a brit gyar­mati fennhatóság ellen, az or­szág szabadságáért vívott harc­ban. Ekkor a Mahatma Gandhi által vezetett nemzeti felszaba­dító harcban magába tömörítet­te az indiai társadalom vala­mennyi rétegét. Az ország felszabadulása után azonban a kongresszuspárton belül megindult a differenciá­lódási folyamat. Egyfelől a párt haladó -körei egyre nyíltabban bírálták a kormány reakciós és monopolistabarát politikáját. A párt haladó szárnya követelte, hogy hozzanak hatékony intéz­kedéseket a monopóliumok be­folyása ellen, s teljesítsék azo­kat az ígéreteket, amelyeket a kongresszuspárt nemegyszer tett a népnek. E haladó szárny képviselője Indira Gandhi mi­niszterelnök asszony, számos nagy győzelmet aratott, így az 1967. évi elnökválasztáson, ami­kor az általa támogatott haladó szellemű Girit választották meg a reakció jelöltjével, Reddyvel szemben, továbbá, a nagy ban­kok államosításával, Deszai pénzügyminiszter eltávolításá­val stb. A szélsőjobboldal, az ún. szindikátus Nidzsalingappa ve­zetésével a múlt év novemberé­ben nyílt szakadást idézett elő a pártban, s megalakította az Ellenzéki ' Kongresszuspártot, amely szorosan együtt működik a Swatantra és a fan Sangh Moszkva — A moszkvai Prav­da, a Trud, a Krasznaja Zvezda és más szovjet lapok egysége­sen A párt ereje egységében rejlik címmel közöltek kivona­tot Gustáv Husák interjújából. A TASZSZ hírügynökség az interjúból kiemeli, hogy Cseh­szlovákiában az elmúlt év során jelentős változások történtek. A pártban és az egész társada­lomban felújították a marxista —leninista elveket, a párt ve­zető szerepét, fokozatosan meg­szilárdulnak a társadalmi szer­vezetek és az állami szervek, egyúttal nagy előrehaladást ér­tek el a gazdaságban. A társa­dalom fejlődésében fordulatot jelentett a CSKP Központi Bi­zottságának áprilisi plénuma. Az utolsó hónapokban nagy munkát fejtettek ki az állami szervek megtisztításában a jobb­oldali szocialistaellenes ele­mektől. A kivonat továbbá idézi Hú­súknak arra vonatkozó szavait, hogy 1968-ban Csehszlovákiát el akarták szakítani a szocia­lista tábortól, és hogy a szocia­lista szomszédok nem lehettek közömbösek a fejleményekkel szemben. Néhány hónap alatt azonban sikerült felújítani a bizalmat Csehszlovákia és a szövetségesek között. Csehszlo­vákia nemzetközi helyzete meg­javult. Befejezésül a kivonat le­szögezi, hogy a CSKP a cseh­szlovák társadalom vezető po­litikai ereje és ezért belső kon­szolidálódása az általános poli­tikai konszolidáció feltétele. A Trybuna Ludu a CSKP KB közeledő plenáris üléséről Varsó — Megvannak a felté­telek ahhoz, hogy Csehszlová­kiában 1970 a teljes gazdasági konszolidáció éve legyen — ír­ja a Trybuna Ludu a CSKP Köz­ponti Bizottságának közeledő plenáris ülésével foglalkozó cik­kében. Déli szomszédaink gaz­dasági problémái lényegében a munka, a munkatermelékenység és a hatékonyság problémái. Ezzel kapcsolatban nagy jelen­tőségű lesz a pártigazolvány­cserével kapcsolatos nagy poli­tikai kampány. Ez a kampány lehetővé teszi, hogy befejezzük a harcot a jobboldal ellen, a. marxizmus—leninizmus elvei alapján megszilárdítsák a párt sorait és megnyerjék a még in­gadozó embereket — állapítja meg a cikk. A többi varsói lap is közli a PAP kommentárját Gustáv Husák legutóbbi interjújáról. A kommentár nagy jelentőségét tulajdonít az interjúnak. A Szovjetunió Társadalomtudományi Akadémiája a Lenin-évfordulóról Moszkva — Január 6-án nyi­tották meg Moszkvában az SZKP KB mellett működő Tár­sadalomtudományi Akadémia tudományos ülését Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülésen részt vesz­nek a Bolgár Népköztársaság, az NDK, Lengyel Népköztársa­ság és a Román Szocialista Köztársaság tudományos intéze­teinek képviselői. Az ülés központi témája: „A marxizmus—leninizmus a XX. században". A bevezető elő­adást V. N. Malin, az akadé­mia rektora tartotta. Az ülésen elhangzott F. V. Konsztantyi­nov, M. M. Rozentál, I. I. Kuzi­nov és több más tudós beszá­molója. Javaslat a Fülöp-szigeti Kommunista Párt legalizálására Singapore — foaquin R. Ro­ces képviselő — annak a tör­vénynek az egyik szerzője, amelynek alapján 1957-ben tör­vényen kívül helyezték a Fü­löp-szigeti Kommunista Pártot — új törvényjavaslatot terjesz­tett a parlament elé, amely le­galizálná a Fiilöp-szigeti Kom­munista Pártot és lehetővé ten­né részvételét a következő vá­lasztásokon. A javaslathoz két ellenzéki képviselő is csatlakozott. néhány sorban AZ ÚJ GHANAI bevándorlási törvény jóváhagyása óta több mint 75 ezer nigériai tért vissza hazájába Ghánából. A törvény szerint Ghánából el kell költöz­ni azoknak a külföldieknek, akiknek nincs állandó munká­juk. A GENERAL ELECTRIC ame­rikai konszern munkásai addig fognak sztrájkolni, amíg nem kapnak igazságos bért — jelen­tette ki az elektromos ipar munkásai szakszervezeteinek vezetője. JANUÁR 15-ÉN népszámlálás lesz a Szovjetunióban. Az ak­cióban 700 ezer önkéntes nép­számláló vesz részt. Az össze­gyűjtött adatokat számológépek dolgozzák fel. PERUBAN a külföldi halfel­dolgozó üzemek ezentúl új adót fognak fizetni. Az új adókról a perui kormány döntött. CHIMBA, zambiai propagan­daügyi miniszter sajtóértekezle­tén bejelentette, hogy ezentúl az országban nem szabad hasz­nálni a törzs kifejezést, melyet a klan szóval helyettesítenek. Az indokolás szerint a törzs el­nevezést a gyarmatosítók hono­sították meg. ARGENTÍNÁBAN tavaly 162 millió dollár értékű új külföldi beruházásokat hagytak jóvá. A legtöbb beruházást az Egyesült Államok eszközölte. NEW YORK évente csaknem 2 milliárd dollárt fordít a vá­rosi szegények támogatására. Valószínű, hogy az idén több mint egymillió lakos szorul er­re a támogatásra. NIXON kormánya új adók be­vezetését tanulmányozza, hogy ezzel kiegyenlítsék az állami költségvetést. ONDREj FRANKO csehszlovák geológus Salvadorban részt vesz egy nemzetközi szakember csoport munkájában. A cseh­szlovák szakember már meg is érkezett Ahuakapanba. JUGOSZLÁVIA 124 országgal tart fenn kereskedelmi kapcso­latokat. A kereskedelmi szer­ződéseket illetően kereskedel­mi partnerei között első helyen a Szovjetunió áll. A GÁSPÁR SÁNDOR vezette magyar szakszervezeti küldött­ség folytatta bukaresti tárgya­lásait a román szakszervezetek képviselőivel. NAGY-BRITANNIÁBAN az ár­emelkedés miatt egyre több munkás és alkalmazott kér bér­emelést. A tanítók után, akik most nagy sztrájkot szerveznek, az ápolónők, tengerészek és rendőrök is bejelentették bér­emelési követelésüket. szélsőjobboldali, reakciós pár­tokkal. így India egykor leg­hatalmasabb politikai pártja két különpártra szakadt, amelyek már nem rendelkeznek abszo­lút többséggel a parlament­ben. Gazdasági reformmozgalom A múlt év decemberének utolsó heteiben mindkét párt kongresszust tartott, amelyeken elsősorban e hatalmas, de rend­kívül elmaradott ország leg­égetőbb kérdései, a gazdasági reformok szerepeltek napiren­den. India súlyos gazdasági vál­ságáért a felelősséget a mono­póliumokkal szorosan együtt­működő Ellenzéki Kongresszus­párt képviselői Indira Gandhira igyekeztek hárítani, habár ép­pen ők voltak azok, akik min­den eszközzel gátolták a mi­niszterelnök asszony Bangalorl-* ban meghirdetett gazdasági és szociális reformprogramjának a megvalósítását. Ez a kongresz­szus, bár hangzatos szavakkal dicsőítette a demokráciát és de­magóg jelszavai között még va­lamiféle „szocialista út" is sze­repelt, határozatában semmi­lyen megoldást sem talált az égető problémákra. Egész tár­gyalása tulajdonképpen Indira Gandhi politikai irányvonalá­nak támadására és diszkredi­tására összpontosult. Az Indiai Kongresszuspárt 73. kongresszusa Bombayban ült össze. Fő témája a párt gazda­ságpolitikája volt. Csavan bel­ügyminiszter a vitában hangsú­lyozta, hogy az utóbbi években rendkívül megerősödtek a ma­gánmonopóliumok és egyre job­ban beavatkoznak az állam po­litikájába. Ezzel a veszéllyel szembe kell szállni. A magán­szektor csupán az állami szek­tor kiegészítője lehet, és a gaz­daság irányítását az állami szektornak kell végeznie. A kongresszuson meghirde­tett gazdasági program tulaj­donképpen Indira Gandhi kor­mányprogramja. Lényegében a kongresszuspárt országos taná­csa bangalorli reformprogram­ját egészíti ki több rendelke­zéssel. így a kormány jogkörébe tar­tozna az élelmiszerek és a fő mezőgazdasági termékek felvá­sárlása, a nyersanyag-behoza­tal, s fokozatosan az árukivi­tel is. A pénzintézetek államo­sítása kiterjedne a biztosító társaságokra is, s végérvénye­sen megszüntetnék a hercegek és maharadzsák állami támo­gatását. Ezenkívül a határozat még a kasztrendszer, a vallási és nyelvi ellentétek leküzdését célzó intézkedéseket is tartal­maz, habár a legradikálisabb követeléseket a kongresszus nem szavazta meg. Mint ismeretes Indiában két kommunista párt van. Az egyik az Indiai Kommunista Párt, a másik az e pártból elszakadt, magát Indiai Kommunista (Mar­xista) Pártnak nevező önálló párt az eleinte Jelentős kínai befolyás alatt állott. E két pár­tot számos ideológiai és poli­tikai ellentét választja el egy­mástól, de mindkettő támogat­ja Indira Gandhit, a kongrasz­szuspárt, általa képviselt bal­szárnyának reformpolitikáját. Az Indiai Kommunista Párt az új esztendő első napjaiban ugyancsak közzétette gazdasá­gi programját, amely lényege­sen messzebbmenő követelése­ket tartalmaz, mint a kormány­program. Elsősorban a külföldi és a hazai monopóliumok befo­lyásának tényleges korlátozását célozza. Követeli továbbá a ga­bonanagykereskedelem államo­sítását, állami kiskereskedelmi hálózat kiépítését stb. A hazai kizsákmányolók hatalmának megtörésére pedig az alkotmány olyan értelmű módosítását kí­vánja, hogy a vagyonjog ne sze­repeljen az alapvető polgári jo­gok között. Az ország lakossá­gának számottevő részét alko­tó szegényparasztság érdeké­ben pedig radikális földreform intézkedéseket követel még eb­ben az évben. Az Indiai Kommunista Párt azonban már nemegyszer h.a g­súlyozta, hogy az országian a helyzet igen bonyolult és ki le­ződött, politikailag ingatag, ve­szélyekkel és bonyoda ma ,kal teli. A párt azért úgy véli, h)gy e válságos helyzetben d jn ő sze­repet csak az egyesü t tömeg­mozgalom, valamint o kongresz­szuspárti demokrati -is réte­geknek és az öss'?s ba'ildalt erőknek akcióegys^ie látszhat és szilárdíthatja m°q a már ki­vívott győzelmeket PRO ÍI0S JOLÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents