Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám, szerda

Több megértésre várnak A rozsnyói járás az utóbbi években nagy lépést tett a fejlő­dés útján. Ám mindezek mellett még igen sok a megoldásra váró probléma. Ezek közé tartozik az Iskolák és az egész­ségügyi központok rossz állapota, a női munkaerő-felesleg és nem utolsósorban a magnezitipar okozta károk. Hogy olva­sóinknak a járás fejlődéséről és távlati terveiről, valamint problémáiról átfogó képet adjunk, felkerestük ALEXANDER DUBOVSKY elvtársat, a jnb alelnökét, akinek az említettekkel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel. • A járás iparosítása terén mit hozott az elmúlt év? — A jolsvai magnezitüzem­ben átadták rendeltetésének az új rotációs kemencét, és így Itt a nyers és a pörkölt mag­nezit gyártása az 1968-os év­hez viszonyítva évi 8,7 száza­lékkal növekedik. Ennek a tény­nek mindnyájan örülünk. Az örömünkbe azonban üröm is vegyül. A járásunk területén le­vő magnezit üzemek óriási ká­rokat okoznak a lakosságnak és a mezőgazdasági üzemeknek. Csupán Jolsva környékén 5248 hektár mezőgazdasági területet szennyez a helybeli gyárból származó por. A károkat 1 mil­lió 115 000 koronára becsüljük. Ezzel a tarthatatlan helyzettel foglalkozott a jnb elnöksége is, amely az SZSZK kormányához fordult segítségért. • Milyenek az eredmények az iskolaépítés terén? — Berzétén és Krasznahorka • váralján átadtuk rendeltetésé­nek a 9 éves alapfokú iskolát, Lubeníkon, Rozsnyón és Dobsi­nán pedig megkezdtük építésü­ket. Befejezés előtt áll Rozs­nyón a gazdasági iskola 6 tan­termének és a jablonovói iskola második szakaszának építése. A „nép a tanulóknak" akció keretében főleg a kisebb isko­lák-. építését szorgalmaztuk, mint például Revúökán, Hosz­szúszón, Nandráson és másutt. Rozsnyón 120 férőhelyes óvo­dát és 55 férőhelyes bölcsődét adtunk át rendeltetésének, ame­lyet a vasércbánya és a vnb társas beruházással épített fel. — Amint ebből is látható, értünk el e téren is némi ered­ményt, ám a szükséglet, az is­kolák túlzsúfoltsága gyorsabb ütemet követelne meg. Ugyanis a szükséges tantermek mint­egy húsz százalékát nélkülöz­zük. Több mint kétezer tanuló kénytelen második műszakban tanulni. Dobsinán és Pelsőcön a harmadik műszak bevezetésé­nek veszélye is fennáll. Rozs­nyón, Görgőn, Jolsván, Nagyrő­cén, Murányban, Alsórajón és másutt is az egyes osztályokat a napközi otthonokban kellett elhelyezni. Rejdován az iskolai helyiségek egyáltalán nem megfelelőek. Pénz az új iskola építésére volna, csakhogy nincs építővállalat, amely az építke­zéseket elvállalná. Egyszóval kritikus helyzetbe kerültünk, és éppen ezért szorgalmazni fogjuk a „nép a gyermekeknek" olnevezésű országos akciót. • Teljesítették-e a lakásépít­kezés tervét? — Sajnos, az a helyzet, hogy a tervezett 280 lakás átadása nem történt meg. Az idén 284 lakás építését kezdték meg, ezek a jövő évben készülnek EZ AZTÁN SEGÍTSÉG Abban a katonai egységben, amelyben Lapin elvtárs a poli­tikai tiszt, jó és hasznos mun­kával fejezték be a múlt évet. A Breclavi Városi Nemzeti Bi­zottság kérésére 240 lakás fű­tését tették lehetővé. Egy kise­lejtezett gőzmozdonyt — sín­pár lefektetésével — eljuttattak az egyik háztömbhöz, s rákap­csolták a 240 lakás központi fűtését. Húsz katona három nap alatt végezte el a munkálato­kat, amelyek értéke 15 000 ko­rona. Ha nem segítettek volna a katonák, a 240 család nem tölthette volna az új lakásban a karácsonyi és az újévi ünne­peket. Csak május elején köl­tözhettek volna be a várva-várt családi fészekbe. A határidő előtti beköltözés lakbérek cí­mén 180 000 koronát hoz az ál­lami kasszába, s ugyanakkor a gőzmozdonyt kihasználva az építővállalat dolgozói a téli hó­napokban 1 500 000 korona ér­tékű munkálatokat végezhetnek el, amelyekre a katonák segít­sége nélkül csak a tavaszi hó­napokban kerülhetett volna sor. —né— el. Az említetteken kívül az el­múlt évben 180 családi ház és 12 lakás épült fel önsegéllyel. Sajnos meg kell mondanom, hogy jóval több lakásra volna szükség. A Poprádi Magasépítő Vállalat azonban vidéken nem vállal lakásépítést. Ezenkívül érthetetlen számunkra az is, hogy miért lesznek drágábbak a lakások, amikor az idén már nem a hagyományos módszer­rel, hanem előre gyártott ele­mekből készülnek, és az átadá­si határidő is rövidebb. Ugyan­akkor középületek építését sem vállalják. Itt van például a kór­ház, amelynek a tervrajzaiért már több mint 1 millió koronát fizettünk ki. A 200 millió 300 ezer koronás beruházást igény­lő, korszerű és igen szükséges létesítmény sorsáról jó volna, ha ®az illetékes minisztériumok mielőbb döntenének. • Közismert tény, hogy a já­rásban az ivóvízhiány is gondot okoz — Igen, éppen ezért az ak­ciótervben lefektettük, hogy 1972-ig a lakosságunk 72 szá­zaléka jó minőségű vízvezetéki ivóvizet kap. Az eddigi beru­házás sorén már több mint 5 millió koronát fektettünk be. A kisebb, helyi jellegű vízvezeték­hálózatot a lakosság a „Z" ak­ció keretében építi. így az ak­ciótervben meghatározott fel­adatainkat teljesíteni fogjuk. • Milyen eredményt értek el tavaly a helyi ipari vállala­tok és a hnb-k melléktermelési üzemei. — Ott kezdeném, hogy a múlt évben 4 helyi jellegű téglagyár kezdte meg a termelést. Ezek az idén már 4 millió téglát gyártanak, összegezve tehát, 1968-hoz viszonyítva tavaly a hnb üzemeinek ösztermelése 75 százalékkal, a járási ipari vál­lalaté 10 százalékkal, a vendég­látó iparé 13 százalékkal, míg a járási építővállalaté 6 száza­lékkal növekedett. A számbeli növekedés azonban, még nem jelent minőségi javulást is, ezért erre a jövőben még na­gyobb figyelmet kell fordíta­nunk. • Az elért eredmények mel­lett, hogyan értékeli a képvi­selők munkáját? — Elég jól. Persze, ezzel még nem azt akarom mondani, hogy a jelenlegi helyzettel elégedet­tek vagyunk. Minden erőnkkel arra fogunk törekedni, hogy ak­tivizáljuk a munkájukat. Azo­kat, akik nem fejtenek ki aktív munkát, rátermett, odaadó em­berekkel cseréljük fel. Ha már a múlt értékelésénél tartunk, el kell mondanom, hogy a he­lyi nemzeti bizottságok plenáris és elnökségi ülésén a képvise­lők több mint 70 százaléka, a járási szinten pedig a 75—80 százaléka jelent meg. Ami a szakbizottságok munkáját ille­A napokban éppen akkor fordultam meg a Párkányi Vnb-n, amikor a városatyák plenáris, majd tanácsülést tartottak. A munkaértekezle­tek egyik fontos napirendi pontja a városfejlesztés volt. Értékelték az 1969-ben elért eredményeket és megvitat­ták a további teendőket. Tá­jékoztatót Filakovszky Gá­bor mérnök, az építésügyi osztály vezetője nyújtott. A városfejlesztés terén el­ért eredményeket nagyban befolyásolja a papírgyár lé­tezése. Működése óta bonta­kozott ki tulajdonképpen az az akcióképesség, amely len­dítőkereke a városiasodás­nak, városszépítésnek. A kö­zeljövő nagy jelentőségű ter­veket tartogat tarsolyában. Ilyen a gyermejátszótér is, amely az új lakótelepen szolgálja majd a jövő gene­rációját. Itt ezenkívül továb­bi lakások épülnek, államiak és vállalatiak. ti, azt általában jónak mondha­tom. • Mit hoz az 1970-es esz­tendő? — Sok gondot és nehézséget. No, de vegyük csak szép sor­jában. A legjelentősebb dolog a 215,9 millió korona beruhá­zást igénylő alsósajói vasérc­pörkölő és dúsító építésének megkezdése. A nagyrőcei egy­kori Tatralan átépítése is napi­renden van. Ha kész lesz, a gyártási program bővítésével és megváltoztatásával 200 új mun­kás talál itt majd kereseti le­hetőséget. A rozsnyói kórház építése, amint már említettem, még kérdéses. A tavaly meg­kezdett gombaszögi mészégető tovább épül, a dernői régi is­kolában berendezett fehérnemű gyárban 60-an találnak munka­lehetőséget. Szeretném remélni, hogy végre — jóval a határidő után — átadják az építők ren­deltetésének az almási üzletet és a dobsinai Kovo üzem rész­legeit. A „Z" akció keretében elkészül a páskaházi kultúrott­hon, valamint a társas beruhá­zással épülő hosszúszói művelő­dési otthon, amelynek átadása ablaküveghiány miatt késik. Természetesen a helyi jellegű vízvezeték építését is tovább szorgalmazzuk. Terveinkben több más tétel is szerepelhetne, ha nálunk is nem kísértene az az országos jelenség, hogy az építkezések ütemét nem a pénz­ügyi lehetőségek, hanem az építővállalatok kapacitáshiánya szabja meg. • Az említett okok miatt, melyek azok az akciók, ame­lyek előreláthatólag nem ke­rülnek be az építővállalatok idei tervébe. — Igen sok beruházás nem valósulhat meg. Első helyen említem meg, hogy a vidéki la­kásépítkezésről a Poprádi Ma­gasépítő Vállalat hallani sem akar. Nem vállalták el Rozs­nyón az aggok háza építését sem. Hasonló sorsra jutott Rozsnyón a 182 ágyas munkás­szállás is, amelynek építését már 1966 óta tervezzük. A szol­gáltatások házát a járási épí­tővállalat hajlandó elkészíteni kazánház nélkül. Az említett poprádi cég ezt a kazánházat csak 1975 után hajlandó az évi tervébe felvenni. A dobsinai jégbarlang és környékének fej­lesztési terve is veszélyben van és ezzel együtt több iskola és egészségügyi létesítmény épí­tése is. Eddig a magas-tátrai építkezések voltak az „objektív" okok, most pedig a kapacitás hiánya, a nemtörődömség és a nem akarás. • Önök ezek után természe­tesen borúlátók? — Mit mondjak? Részben igen, de ennek ellenére keres­ni fogjuk a járható utat, és mindent megteszünk, hogy já­rásunk az idén is tovább gya­rapodjon. A már felsorolt ne­hézségeket betetőzi még az a tény is, hogy 6813 nőnek kelle­ne munkalehetőséget találnunk. Ebből a rozsnyói körzetben csaknem háromezer lakik. Az illetékesek segítségével ezt is megoldjuk. NÉMETH JÁNOS Párkány büszkesége eddig is a főtér volt. A közeljövő­ben még szebb lesz. Rózsák­kal ültetik tele, és termé­szetesen a főutcát is. Előbb azonban befejezik az útépí­tést. A kivitelező kötelessé­gét a nyitrai útépítő vállalat teljesíti. Az utak kérdése ma általános gond. E kisváros­ban ezenkívül az összekötő utak építése sem kis fela­dat. Ehhez kapcsolódik a közvilágítás. Az állomástól egész a vnb-ig. Az építővál­lalat ígérete az 1969-es év végéig szólt. Beleértve a belvárost is. Ezenkívül vízvezeték, a nemzeti bizottság épülete, amely 4 millió koronás be­ruházást igényel stb. szere­pel a tervekben. Eddig a tervek. Hisszük, hogy gyakorlati megvalósítá­suk sem ütközik komolyabb nehézségekbe. NAGY LÉPTEKKEL... íMmmmms ti m... M MaH— FEGYELMEZETLENSÉG, AMELY KARAKANSÁGNAK SZERETNE TŰNNI Lapunkban is már röviden hírt adtunk arról, hogy Roger Ga­raudy, az ismert nevű filozófus, nemrég — s nem első ízben — ellentmondásba került pártjának, a Francia Kommunista Pártnak vezetőségével. Garaudy, aki különben a politikai bizottság tagja, még december 4-én szerepelt a párizsi televízió Panoráma című műsorszámában, s ennek keretében A szocializmus nagy fordu­lója című új művéről beszélt. Ebben a könyvében szembehelyez­kedik az osztályharccal, tagadja a munkásosztály vezető szerepét a forradalmi mozgalomban, szükségtelennek tartja a kizsákmá­nyolás és az imperializmus elleni harcot. Az FKP-vel kapcsolat­ban kifogásolja a baloldali akcióegység megteremtésének törek­vését, éllenzi a demokratikus centralizmust, fenntartásokkal él a párt ideológiai egységével és a határozatok egységes végrehaj­tásának kötelezettségével szemben. Természetesen ezek a gondo­latok szót kaptak az említett tv-interjúban is. Fábián Ferenc, a NÉPSZABADSÁG január 4h számában, részle­tesen foglalkozik nemcsak ezzel a tv-szerepléssel, hanem általá­ban az egész „Garaudy-ügy" hátterével. Rámutat arra, hogy Ga­raudy a tv-riporter kérdéseire válaszolva a többi között hangsú­lyozta: nézetei kifejtésére ugyan „a párton belül minden lehet­séges fórum rendelkezésemre áll", de szava nem jut el a tagsá­gig. Fábián Ferenc meggyőző érvekkel cáfolja ezt az állítást, hi­szen Garaudy valóban felszólalhat a taggyűléseken, a pártaktíva­üléseken, vagy akár a kongresszuson is. Márpedig, ha élhet ez­zel a lehetőséggel, akkor sorozatosan miért lép fel pártonkívüli fórumokon, az egynéhány milliós nyilvánosság előtt, kifejezetten a pártot érintő mondanivalóval? Ez a gyakorlat tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor az FKP állást foglalt a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban. A párt ugyan bírálta a szövetségesek 1968. augusztusi akcióját, de ugyanakkor a leghatározottabban síkra szállt az ellen, hogy a csehszlovákiai eseményeket szovjetellenes hangulatkeltésre hasz­nálják fel. Az ismert nevű tudós ennek ellenére több nyilatkoza­tot tett a párt keretén kívül, s ezekben szembehelyezkedett pártja határozatával. A központi bizottság ezért már 1968. októ­berében nyilvános megrovásban részesítette. Egy évvel később, tavaly szeptemberben, Garaudy új témát vá­lasztott. Fábián szavai szerint: „... Egy külföldi folyóiratnak adott interjújában több vonatkozásban bírálta a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásán elfogadott do­kumentumokat. Kifejtette továbbá több — kifejezetten csak a pártra tartozó, sót az FKP szervezeti felépítésére vonatkozó — kérdésről alkotott egyéni véleményét, amely ellentétes a párt po­litikájával, valamint a központi bizottság határozataival." Az FKP Politikai Bizottsága Roger Garaudyt ezért nyilatkozatilag elítélte. Garaudy egy hónappal később részletesen kifejtette nézeteit a központi bizottság ülésén s a vitában egyetlen felszólaló sem értett vele egyet. Az elszigetelődés e nyilvánvaló jele alapján a központi bizottság nem alkalmazott ellene szankciót. A legújabb fejlemény volt éppen az említett tv-beszélgetés, amelyet az FKP Politikai Bizottsága úgy minősített, hogy ellenkezik a párt poli­tikájával. Érdekes, hogy Garaudy ilyen módszereit elítélik még azok is, akik különben rokonszenveznek egyes nézeteivel. (Fá­bián Ferenc megállapítása szerint ide legfejlebb az értelmiség eléggé szűk, ultra^aloldali rétegét sorolhatjuk.) Garaudy álláspontjával kapcsolatban a legtaláióbbnak Lukács György véleményét tekintjük, aki néhány héttel ezelőtt egy in­terjúban ezt mondotta R. Garaudy nézeteit jellemezve: „Felcse­rélte a sztálinizmus dogmatizmusát a liberális szentimentaliz­mussal". NEMCSAK A CSEH MŰVÉSZET NAGY VESZTESÉGE Alig néhány napja világszerte elterjedt a gyászos hír, hogy meghalt Jiŕi Trnka, a bábjátszás nagy cseh művésze, akit például fean Cocteau úgy jellemzett, mint gyermekálmokat felelevenítő varázslót. Richard Blech a SMENA január 4-i számában, nagy anyagisme­retről tanúskodó cikkében, emlékezik meg a művész életpályájá­ról, s annak legfontosabb mezsgyeköveiről. Még tízéves sem volt a kicsi Jirí, amikor felfigyelt rá Josef Skupa professzor, a cseh bábjátszás egyik nagy művészegyénisége. Az ő vezetésével is­merte meg a kisfiú a rajznak, a bábok, a kosztümök készítésé­nek, a bábszínjátszásnak szépségeit és titkait. Volt olyan idő­szak, amikor úgy tűnt, hogy Trnka festő, vagy könyveket illuszt­ráló raizművész lesz. Már akkoriban felfedezte a világ, kiállításai voltak több országban, s a gyermekmesék egyik legjobb illuszt­rálójának számított. Tulajdonképpen a mesék világából jutott el törvényszerűen a rajzolt filmig. Ö volt az, aki utánozhatatlan stílust kölcsönzött a cseh rajzfilmnek, és tulajdonképpen egy új iskolát nyitott. Ennek köszönhető, hogy a cseh rajzfilm, jóval megelőzve a játékfilmet, betört a világ élvonalába. R. Blech er­ről az időszakról szólva megállapítja, hogy J. Trnka „Kerülte a modernizmus buktatóit, a kitaposott idegen utakat és létre­hozta a saját poétikus, élő és gyönyörű világát." Itt sem torpant meg. A rajzfilmnél mindig akadályként érezte törvényszerűen groteszk jellegét, amely lehetetlenné tette a drá­mai mondanivaló tökéletes kifejezését. Ezért évek múltán ismét visszatért a báb játszáshoz, elsősorban a bábfilmekhez. Műveiben váltakozva felhasználta a hazai és a külföldi motívumokat és sorra halmozta a világsikereket. Voltak ugyan olyan kritikusok, akik feltették a kérdést, hogy tehetségét miért nem próbálja meg gyümölcsöztetni más művészágazatokban ls, miért nem tö­rekszik „többre". Erre a kérdésre a választ megadja az a tény, hogy Jirí Trnka még az életében a filmpoézis legnagyobb alakja lett Chaplin mellett. Művében — helyesen állapítja meg ezt a cikk írója — kiteljesedik a cseh bábjátszó művészet gazdag nemzeti hagyománya. S igaz az is, hogy. ez a művészet csak a szocia­lista társadalom adta feltételek között ostromolhatott meg ilyen magas métákat. Trnka neve és Trnka műve tehát él... A BARTÓK BÉLA-ÉV ELŐTT Ebben az esztendőben emlékezik meg nemcsak Magyaro hanem az egész kulturált világ is Bartók Béláról, a nagy magyar zeneszerzőről. Halálának negyedszázados évfordulója alkalmából, amely ez év őszére esik, majd születésének 90. évfordulója tisz­teletére (1971. március 25.) számos akcióra kerül sor Magyar­országon éppúgy, mint világszerte. A MAGYARORSZÁG című folyóirat 52. számában részletesen foglalkozik ezekkel az ünnepségekkel. Megemlíti például, hogy sor kerül nemzetközi Bartók-kongresszus megrendezésére is. A MAGYAR NEMZET december 21-1 számában g. I. jelzéssel ren­cenziót közölt Egri Viktor Agnus Dei című regényéről. A kriti­kus kiemeli, hogy Egri meggyőzően ábrázolja, „a különféle na­cionalista, antiszemita, soviniszta eszmék hogyan ejtik rabul egy gyönge akaratú, társainál korlátoltabb fiatalember gondolatvilá­gát". A többi között megállapítja, hogy ennek a műnek környe­zetrajza és a problémák köre „sokban emlékeztet Illés Béla hí­res regényére, a Kárpáti rapszódiára." (9- i')

Next

/
Thumbnails
Contents