Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám, csütörtök

A párt gazdaságpolitikájának időszerű feladatai (Folytatás az 5. oldalról) cstilték Jelentőségüket. Természetesen tervszerűen kell őket kihasználnunk és nem szabad megengednünk ösztöiiös, önkényes hatásukat. A gazdaság tervszerű irányításának felújítása érdekében fentről egészen le meg kell erősítenünk népgazdaságunk szervezettségét. Elsősorban egységes rendszerbe kell fognunk az állami-vállalati szférát. Egyúttal hatékonyan meg kell szilárdítanunk a szak- és főigazgatóságok szerepét. A termelési, gazdasági egység szervezési felépítésében revideálnunk kell az 1968-ban a vállalatok helyzetére vonatkozó politikai demagógia szellemében keletkezett hibákat és tévedéseket. Nyugodtan vissza kell térnünk ezekhez a kérdésekhez, mérlegelnünk kell, milyen legyen az üzemi integráció további fejlődése, figyelembe véve az egyes szakágazatok és ágazatok sajátságos feltételeit. Elhanyagolt terület a vállalatokon belüli irányítás. Az üzemek vezető dolgozói kevés figyelmet szentelnek ezeknek a kérdéseknek. A vállalaton belüli szervezés rendszeres tökéletesítése és az üzemben folyó munka ésszerűsítése nagy tartalékforrást jelent a költségek csökkentésében, a munkaerővel való takarékosságban és a munkatermelékenység növelésében. Ezen a téren nagyon sok tapasztalatunk van, és egyetlenegy igazgatónak sincs mire várnia és nincs oka arra, hogy kifogásokat hozzon fel. A szövetségi és nemzeti szervek szerepköre Elvtársak! A CSKP Központi Bizottsága májusi plénumának irányelvei hangsúlyozták, hogy a szocialista állam megszilárdításának fontos feltétele a szövetségi alapon történő átépítés befejezése, az új szövetségi és nemzeti szervek konszolidálása, a szövetségi és nemzeti szervek jogköre, felelőssége és tevékenységük egybehangolása szabályainak pontos meghatározása úgy, hogy az állami irányító mechanizmus egységesen és összehangoltan dolgozzon, hogy megerősödjön a központi irányítás. A népgazdaság szervezetében és irányításában szerzett eddigi tanasztalatok kiértékelése után a Központi Bizottság elnöksége a föderációnak a népgazdaság irányítására gyakorolt hatása megszilárdításának súlypontját ma elsősorban: — a népgazdasági terv szelepének megszilárdításában, integráló funkciója megerősítésében látja, úgy, hogy a föderáció az egész csehszlovák népgazdaság forrásait mozgósítsa és a döntő fontosságú feladatok megoldására irányítsa; — a szövetségi költségvetés megszilárdításában és a föderáció integrációs politikája biztosításában betöltött szerepének növelésében; — az egységes pénzügyi, hitel-, ár-, bér-, műszaki és beruházási politika biztosításában; — a külkereskedelemre gyakorolt befolyásának megszilárdításában látja. A szövetség állami népgazdasági terve meghatározza a Csehszlovák Szövetségi Szocialista Köztárssaág népgazdasága fejlődésének alapvető mutatóit, miközben meghatározza elsősorban a beruházások nagyságát és irányzatát, a megkezdendő építkezések határát. Ezenkívül meghatározza a szövetségi érdekű építkezéseket, és a népgazdaság forrásait a legfontosabb üzem korszerűsítésekre irányítja. A külkereskedelem területén kijelöli a behozatali és kiviteli feladatokat, felhasználva a gazdasági eszközök és devizaszabályozás rendszerét. Továbbá megszabja, a valuta- és bérpolitika elveit és tartalmát, meghatározza az életszínvonal területén az alapvető célokat és feladatokat, mint a lakosság személyi és társadalmi fogyasztása reálbevételeinek növekedését, a két nemzeti köztársaság gazdasága, színvonala közti eltérés kiegyenlítésének módját és ütemét. Ezenkívül a szövetség állami terve a helyes elosztás biztosítására felhasználja a legfontosabb anyagi mérleget és a szállítmányok időpontjának kötelező meghatározását. A szövetség állami népgazdasági terve kötelező a föderáció szervei, valamint a két nemzeti köztársaság szervei számára. A nemzeti kormányok felelősek azért, hogy a nemzeti központi szervek megkapják a kötelező feladatokat és a tervek limitjeit. A tervezési rendszer megszilárdítása érdekében fontos, hogy a szövetségi kormány felülvizsgálhassa a köztársasági szervek olyan intézkedéseit, melyek ellentétben állnának a Szövetségi Gyűlésnek a tervre vonatkozó törvényével, vagy esetleg a szövetségi kormány intézkedéseivel. Amennyiben a nemzeti szervek nem módosítanák helytelen Intézkedésüket, esetleg hatálytalanítaná ezeket. Ezt az elvet a jogszabályokban is rögzíteni kell. A Központi Bizottság elnöksége javasolja, hogy a tervezési munkák biztosítására létesítsenek szövetségi szinten állami tervbizottságot, amely a tervezési munkákat irányítaná és egybehangolná. A bizottságban a szövetségi kormány egyes tagjai, valamint a nemzeti köztársaságok kormányainak tagjai lennének képviselve. Hogy az államszövetség integrációs funkciója megerősödjék, az állami költségvetés segítségével a föderációs elvekkel összhangban biztosítani kell a szövetségi költségvetés forrásainak stabilitását és növekedését. A költségvetési szabályokról szóló törvény hosszabb időszakra megállapítja az adókat, illetve az adókban való részesedést, amelyek a szükséges forrásokat képezik majd. A szövetségi szervek kizárólagos hatáskörébe tartoznának a pénzzel összefüggő kérdések, míg a bankügy a szövetség és a nemzeti köztársaságok közös hatáskörébe tartozna. A szövetség hatáskörébe tartozik majd elsősorban: a hitelpolitika koncepciójának és megvalósítása eszközeinek, a devizatartalékok nagyságának és kezelésük módszereinek, továbbá a külföldi devizaműveletek koncepciójának meghatározása. Az államszövetség feladata lesz a Csehszlovák Állami Bank helyzetének és felelősségének, valamint a többi bankok helyzetének törvényerejű rendezése. Ezen a téren pontosabban kell megfogalmazni a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvényt. Növelni kell a szövetségi szervek szerepét a külkereskedelem irányításában. E célból a Külkereskedelmi Minisztérium feladata: — a kormánynak javaslatokat tenni az egységes külkereskedelmi politika elveiről és e politika megvalósítását irányítani a népgazdaság tervszerű fejlesztésének keretében; — a Szövetségi Pénzügyminisztériummal egyetértésben a kormány által jóváhagyott elvek alapján meghatározni a külkereskedelem és a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult többi szervezet számára az alapvető gazdasági eszközöket — beleértve a költségvetési eszközöket —, és biztosítani azt, hogy felhasználásuk összhangban legyen a külkereskedelmi politikával; — a külkereskedelmi kapcsolatok terén meghatározni az árpolitika szabályait; — rendeleteket kiadni a külkereskedelmi tevékenység szervezéséről. Külkereskedelmi szervezeteket létesíteni és külkereskedelmi tevékenységre felhatalmazó jogosítványokat kiadni; terv- és gazdasági eszközök útján irányítani a külkereskedelmi szervezeteket éppúgy, mint a többi külkereskedelmi tevékenységre jogosult szervezetet. A gazdaság állami irányítása területén a szövetség és szervei teljes érvényesülését célzó intézkedések komplexumának nélkülözhetetlen része, hogy a népgazdaság egyes ágazatait irányító szövetségi szervek helyesen működjenek. Feladatuk elsősorban kidolgozni az egyes ágazatok fejlesztésének koncepcióit és javaslatokat előkészíteni a szövetségi szervek kötelező határozataira. A vállalatok közvetlenül szövetségi szinten való irányítását ott kell érvényesíteni, ahol különleges körülmények szólnak mellette, így például az urániparban, a vasúti közlekedésben és karbantartásban. Mindezeket a feladatokat részletesen ki kell dolgozni és jogi szempontból biztosítani kell megvalósításukat. A pártszervek és -szervezetek, valamint a kommunisták feladatai Elvtársak! A párt a népgazdaság sikeres fejlődését joggal tekinti a szocializmus fokozatos sokoldalú kibontakoztatása, a dolgozó tömegek érdekei megvalósítása anyagi alapjának. Előtérbe lép az a követelmény, hogy elmélyítsük a társadalom párt által történő irányításának hatékonyságát, a pártnak, mint a társadalmi fejlődés szervezőjének, annak az egyesítő és ihlető erőnek a szerepét, amely valamennyi alapvető kérdésben maradéktalanul és osztatlanul felelős a társadalom fejlődéséért. A pártszervekre és -szervezetekre gazdasági téren az a feladat vár, hogy kialakítsák a gazdaságpolitika sikeres megvalósításának politikai, eszmei és káderfeltételeit. A párt által történő irányítás azt jelenti, hogy hatást kell gyakorolniuk a dolgozók termelési és gazdasági tevékenységére, valamint az állami, gazdasági és egyéb társadalmi intézmények és szervezetek munkájára úgy, hogy tervszerű legyen a társadalmi munkaráfordítás, kibontakozzék minden egyes dolgozó kezdeményezése, ismeretei és képességei érvényesüljenek a társadalom javára. A párt vezető szerepét tagjai útján, valamint a káderek helyes kiválogatásával, nevelésével és széthelyezésével érvényesíti. A pártszervezeteknek figyelmüket elsősorban a párt politikai, gazdasági irányvonala érvényesítésének kiharcolására kell összpontosítaniuk a vállalatok, üzemek és munkahelyek konkrét feltételei között. Ez feltételezi, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjék, ellenőrizzék és értékeljék a gazdasági eredményeket, s javaslatokat tegyenek az eredmények hatékonyságának fokozása érdekében. A pártszervezetek támogatják a gazdasági vezetősége! a tervfeladatok teljesítésében, segítik a fogyatékosságok feltárásában és ellenőrzik"'a vezetőség tevékenységének eredményeit anélkül, hogy e tevékenységbe közvetlenül beavatkoznának. A pártszerveknek és -szervezeteknek munkájukban hatékonyabban kell foglalkozniuk a párt gazdaságpolitikájának magyarázatával, a párt azon erőfeszítésének értelmével, amellyel a népgazdaság konszolidálására, az irányítás megszilárdítására, a népgazdaságban betöltött vezető szerepének felújításéra törekszik, valamint a párt harcával, amelyet a helytelen opportunista gazdasági nézetek és azok hordozói ellen folytat. Hogy a párt vezető szerepe a népgazdaságban teljes mértékben felújuljon, ehhez szükséges, hogy az alapszervezetekben, főként a nagy üzemekben sokoldalúan kibontakozzék a párt szervező és nevelőmunkája. A párt alapszabályzata szerint az alapszervezeteknek ellenőrzési joguk van a gazdasági vezetőség tevékenysége felett. Rendkívül fontos, hogy rendszeresen megtárgyalják saját üzemük gazdasági, termelési problémáit a gazdasági vezetőkkel. Az alapszervezetnek az össztársadalmi célkitűzések, az államfegyelem betartása, a kitűzött fejlődéstől és a jóváhagyott intézkedésektől való eltérések megállapítása tekintetében fontos ellenőrző és megismerő szerepe van. Lehetővé teszi, hogy a párt konkrét feladatokat tűzzön kl a szervező és politikainevelő munkában, valamint párthatározatokkal e feladatok megvalósítására kötelezze elsősorban a gazdasági vezetőségben és a szakszervezetekben levő kommunistákat. A gazdasági vezetőknek az igazgatóktól kezdve egészen a miniszterekig lehetőségük van, de egyben kötelességük, hogy teljes mértékben elkötelezzék magukat nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdésekben is, továbbá, hogy megmagyarázzák az országos és vállalati intézkedéseket és megnyerjék a dolgozókat teljesítésüknek. A gazdasági vezetőknek ez a tevékenysége teljes megértésre fog találni nemcsak a pártszerveknél és -szervezeteknél, hanem a dolgozóknál is. A gazdasági vezetők munkájának értékelése során irányítóképességük növekedését a pártnak szüntelenül ellenőrizni és értékelni kell, segítséget kell nyújtania fejlődésükben, de ugyanakkor fokozott igényeket kell támasztani velük szemben, és le kell váltani azokat a dolgozókat, akik lemaradnak. A párt irányvonala és a pártellenőrzés a szakszervezetekben levő kommunistákat is kötelezi. Lényegesen megnövekszik munkájuk jelentősége most, amikor a gazdasági feladatok teljesítése érdekében elsősorban a munkaaktivitás fokozására törekszünk. Valamennyi dolgozó legalapvetőbb közös érdeke a szocializmus építése, a munkásosztály és az összes dolgozó politikai hatalmának megszilárdítása. Szükséges, hogy ennek megfelelő legyen valamennyi szakszervezeti szerv gyakorlati tevékenysége és fő célkitűzése, miszerint a dolgozókat a szocialista társadalom és főként a termelési-gazdasági alap fejlesztésére ösztönözzék. Ezzel függ össze a szakszervezetek szervező és nevelő munkája is. A szakszervezeti szervekben és szervezetekben levő kommunistáknak szakszervezeti munkájuk során elsősorban aktív segítséget kell nyújtaniuk a népgazdaság fejlesztésében. A szakszervezeteknek kellene átvenniük az életszínvonal emelésére és az életstílus fejlesztésére irányuló program egyik szervezőjének szerepét. A szakszervezeteknek továbbra is igen aktívan kell gondoskodniuk a kezdeményezés és a szocialista munkaverseny fejlesztéséről, igen aktívan kell ezt megszervezniük, közösen kiértékelniük és népszerűsíteniük a példás eredményeket és főként a becsületes és lelkiismeretes munkát. Ebben a jubileumi évben meg kellene szervezniük a kötelezettségvállalási mozgalmat és fel Kellene használniuk annak kezdeményező formáit, mint pl. a szocialista munkabrigádokat, de azok nélkül a formaiságok nélkül, amelyek folytán az elmúlt 10 évben csökkent hatásuk a dolgozók tudatában. Egyes üzemekben szerzett tapasztalatok megerősítik a termelési értekezletek rendszere ismételt bevezetésének a helyességét és jogosultságát. Ezeknek az értekezleteknek a napirendjén főként a munka ésszerűsítésének kérdései, a tudományosműszaki haladás megvalósítása stb., a munkatermelékenység serkentése kellene, hogy szerepeljen. A szakszervezeteknek fel kellene lépniük az élősküdés és a társadalomellenes viselkedés megnyilvánulásaival szemben, valamint a közömbösség megnyilvánulásai ellen a gazdasági szervezetek, a lakosság, a fogyasztók közötti kapcsolatok terén. Fokozott figyelmet kell szentelni az ifjúság körében végzett pártmunkának, számolni kell az ifjúság kezdeményezésével és részvételével a szocialista építés közös feladatainak teljesítésében, s meg kell szilárdítani az ifjúság egységének megteremtését célzó irányzatokat. A párt erőfeszítése a káder- és személyzeti munka tökéletesítésétől függ. A káderekkel szemben támasztott igények terén anélkül, hogy kisebb súlyt helyeznénk a szakképzettségre, fokozottan tekintetbe kell venni a politikai megbízhatóságot, a párthoz való hűséget és az alkalmasságot, a jelenlegi bonyolult társadalmi viszonyok szempontjából. A vezető dolgozónak az egész kollektívát politikailag is kell vezetnie, és mivel az emberekkel végzett munka túlnyomó részt politikai, magának kell példaképül szolgálnia a munkában, és szakértőnek kell lennie az irányítás területén is. Teljes mértékben fel kell újítani a párt kádermunkáját a gazdaságban és biztosítani kell a pártszervek döntő befolyását a káderek fontos funkciókba való kiválasztásánál. Be kell fejezni a gazdasági apparátus megtisztítását a jobboldali, opportunista és antiszocialista irányzatok hordozóitól,- a szovjetellenes hangulatok terjesztőitől. Enélkül nem lehet sikeresen befejezni a konszolidációs folyamatot a népgazdaságban. A nehézségek leküzdésének reális útja Elvtársaki Az emberek egyre inkább kezdik tudatosítani, hogy az elégedett jövő csak a produktív jelen eredménye lehet, hogy úgy fogunk holnap élni, ahogyan ma dolgozunk. Ezt a tudatot meg kell szilárdítani a pártszervek és alapszervezetek eszmei-nevelő munkájával, aktív gazdasági propagandával és agltációval, amely nem elégszik meg csupán a tudat végbemenő átalakulásával. Ennek az átalakulásnak tettek formájában való megvalósulására kell törekedni. Pozitívabb gazdasági propagandát és agitációt kell folytatni és el kell érni azt, hogy e propaganda tartalmát valamenynyl fokon a pártszervek határozzák meg, és ebből Induljon ki a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek, elsősorban ls az FSZM propagandatevékenysége. A tömegtájékoztatási eszközök céltudatos felhasználása mellett újból előtérbe lép a pártfunkcionáriusok, a gazdasági dolgozók és a szakszervezeti vezetők személyes agitációs munkája. Hasznosnak tartjuk újból viszszatérni a párt-gazdasági konferenciák szervezéséhez, amelyek nemcsak a gazdasági, technikai, tárgyi problémák megoldásának konkrét eszközei, hanem nagy jelentőségük van az üzemekben levő kommunisták akcióegységének kialakításában és valamennyi dolgozó gazdasági aktivitásának fejlesztésében. Az üzemekben végzett pártmunka gerince legyen a dolgozók mozgósítása az idei gazdasági feladatok elfogadására és teljesítésére. Az ösztönösség és a torzulások időszaka után ez nem lesz könnyű munka. A dolgozók egy része még mindig nem mentes az elferdült nézetekről, az eltorzult elképzelésektől, amelyekkel a tömegtájékoztatási eszközök árasztották el őket. A politikai és gazdasági gondolkodásban lerakódott jobboldali, opportunista nézeteket azonban fokozatosan kiszorítják az új tények. Állásfoglalásuk, gondolkodásuk megváltoztatása a munkához való viszonyukban kezdődik. A CSKP Központi Bizottságának felszabadulásunk 25. évfordulójára kiadott felhívására egyre több kollektíva versenyez. Az a hősiesség, amellyel naponta leküzdik az időjárás viszontagságait is, elegendően bizonyítja, hogy a dolgozók megértik napjaink fő feladatát, azt, hogy a gazdasági és politikai konszolidáció alapja a hazáért és az önmagukért végzett munka. A párt szervező munkájának fő feladata, hogy ezt mindennapos, türelmes agitációs munkával, új tények alapján bizonyítsa. Ma kétszeresen kell, hogy érvényesüljön: kommunisták álljanak a gazdasági kezdeményezés élére, kommunisták legyenek a szocialista munkamódszerek és verseny szervezői. A jelenlegi nehézségek leküz désének ez a reális útja. (Köztes címek: Oj Szó)