Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám, szerda

165 ÉVE HALT MEG CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY 1805. január 28-án hunyt el Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa, Balassi után második világirodalmi rangú egyéniségünk. Olyan országban élt, ahová eljutottak ugyan a kor haladó eszmél, de az elmaradott társadalmi viszonyok folytán akkor még csak szűk rétegnél találtak visszhangra és nem ingatták meg annyira a feudális rendszert, mint a fejlettebb nyugat-európai államokban. Magyarországon, a társadalmi viszonyokhoz hasonlóan, az Irodalmi élet elmaradott volt. A felvilágosodás ezért itt szervesen összeolvadt a fejlettebb nemzeteknél már időszerűtlen stílusokkal: antikizáló klasszicizmussal, barokkal, rokokóval, és sajátságos, sokszínű, izgalmas változatokat hoztak létre. Csokonai egyik legfőbb érdeme, hogy a 18. század sokrétű törekvéseit felhasználva, új tartalommal, versformával és dallamos nyelvezettel gazdagította a magyar irodalmat. Fiatal korától kezdve élesszemü megfigyelőnek is bizonyult, jól látta kora társadalmának fonákságait, s ezeket főleg szatirikus hangvételű színpadi alkotásaiban pellengérezte ki. Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én született Debrecenben. Már kollégiumi évei alatt föltűnt tehetsége. Az iskolait verselésben megszokott természetlelrásokat és moralizáló jellemábrázolásokat egyéni megfigyelésekkel és dallamos formával gazdagította. Diákévei alatt behatóan tanulmányozta a görög, a latín és a német irodalmat. Nagy hatással volt rá az olasz irodalomban akkor divatos hajlékony, könnyed, dallamos verselés. Költői fejlődésének kezdeti szakasza egybeesik a II. József uralkodása idején kibontakozott nemesi ellenzéki mozgalommal. Ekkor írja meg a Magyar! hajnal hasad! című politikai versét, de nem sokkal később A bagoly és kócsag című prózai párbeszédében már látja az említett mozgalom hiányosságait. 1793-ban „satírai" játékot ír A méla Tempefői, avagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon címen, amelyet nem fejezett ugyan be, de így is legszínvonalasabb színpadi alkotásának bizonyult, elsősorban találó figurái és hű társadalomrajza révén. Ebben az évben írt verseiben (Konstanciná poly és Az estvej Voltaire és Rousseau eszméi tükröződnek. Nemcsak költeményeiben, hanem pedagógiai téren is haladó nézeteket vallott. 21 éves korá ban már tanítóskodott a debreceni kollégiumban. Óráira a diákok — kortársai szerint — „mint teátrumba egymást törve" mentek. Az 1795-ös esztendő tragikus fordulatot jelent Csooknai életében. Vérbefojtják a magyar jakobinus mozgalmat és nem sokkal ezután őt is elbocsátják tanítói állásából. Egy ideig Sárospatakon él, majd a következő évben rövid ideig Pozsony ban telepszik le. 1797 tavaszán a nemesi felkelés hírére Komá romba ment. Itt szövődött nagy szerelme Lillával, Vajda Júliával — egy komáromi kereskedő lányával. A Lilla-versek — bár nem mentesek a korban divatos sematikus motívumoktól — könnyedségükkel, megkapó bá jukkái, dallamosságukkal a magyar szerelmi líra egyik kima gasló csúcsát jelenti. Szerelmi lírája végső, tragikus elmélyülését a csalódás hozza meg. A lélek mélyebb rezdüléseire, az érzelmek belső dinamikájára figyelő modern vallomáslíra kezdődik ezzel irodalmunkban. Csokonai rezignációja érződik az első magyar komikus-eposzban, a Dorottyában is, amelyben görbe tükröt állít a konzervatív nemesség céltalan élete elé. Az eposz nagy értéke a hiteles figurák sokasága és a jól sikerült korrajz. Sorsa továbbra is hányatott volt. Egy ideig Csurgón vállalt helyettes tanári állást. Itt írta meg többek között Az özvegy Karnyóné és két szeleburdiak című bohózatát, melyet különösen az utóbbi időben több magyar és külföldi színház is műsorára tűzött. 1800 télutóján hazakerült Debrecenbe. Az életöröm utolsó fellobbanása után (Az anakreoni dalok sorozata) jobbára csak irodalmi termésének öszszegyűjtésén fáradozik. Élete végén nagy lélegzetű költeményben foglalta össze még egyszer tevékenységének vezérgondolatait (A lélek halhatatlansága ]. Tüdőgyulladása egyre inkább elhatalmasodott rajta és 1805 telén kioltotta életét. Csokonai, mint minden zseni, messze túlhaladta korát. A XVIII. század utolsó éveiben kibontakozó világnézete és költészete nem találhatott az akkori elmaradott magyar viszonyok közt kedvező fogadtatásra. Sorsa, néhány derűs időszakot kivéve hányatott volt, s emiatt élete végén a rezignáltsággal határos korán túlmutató reménykedés vett erőt rajta: „Írok a boldogabb maradéknak, a XX. vagy a XXI. századnak, írok annak a kornak, amelyben a magyar vagy Igazán magyar lesz, vagy semmi sem." Életműve mégis marandandónak bizonyult. Ady méltán nevezte őt a magyar líra egyik előfutárának. -y -f MINEK ORULUNK ÉS MIÉRT BOSSZANKODUNK? Az ember hangulatának rendkívül nagy szerepe van az életben. A jókedv, a derű szebbé teszi hét köznapjainkat, a szomorúság pe dig ránk nehezedik, csökkenti munkakedvünket, fokozza ingerlékenységünket. Sajnos, az utóbbi időben az ingerlékenység sok bosszúság eredője, s olykor szinte alig tudjuk megérteni, mi mindenért sértődünk meg. Nem is tagadható, hogy naponta rengeteg kisebb-nagyabb okunk van türelmünk elvesztésére. De miért is bosszankodnak az emberek? Erre a kérdésre keresett választ a Pozsonyi Közvéleménykutató Intézet. A feltett kérdésekre adott válaszok tartalmuknál fogva figyelemreméltóan csoportosíthatók. A megkérdezettek 27,8 százaléka a hiányos áruellátás, illetve az áruk rossz minősége miatt bosszankodott. Itt jegyezzük meg, hogy a felmérést a karácsony előtti vásárlás idején végezték. Nagyon sokan voltak olyanok is — a megkérdezettek 16 százaléka —, akik a munkahelyükön látott rendetlenség, a sok munka és a helytelen gazdálkodás miatt boszszankadtak. A megkérdezettek 9,1 százaléka a közlekedést és az időjárást, 6,1 százaléka pedig a férjét, illetve a feleségét vagy gyerekeit szidta a legtöbbet az említett időszakban. Mások egész ségügyi állapotuk (2,4%), az árdrágítás (1,5 százalék), a pénzhiány (1,2 százalék) stb., miatt I NEMZETI VÁLLALAT z o n n a I k a maz • 18 éven felüli női és férfi munkaerőket üvegfonál-húzóknak. Négyműszakos munkaidő. Rendkívül kedvező fizetési feltételek. A kereseti lehetőség munkába lépéskor havi 1400 korona, bedolgozás után kb. 2000 korona, esetenként még magasabb is. Továbbá felvesz: • gyékényszőnyeget gyártó 18 éven felüli női és férfi munkaerőket a textilüzembe. Háromműszakos munkaidő, ötnapos munkahét — szabad szombatokkal és vasárnapokkal. Kereseti lehetőség havi 1200-1800 korona. Mindkét munkaszakaszon dolgozó és vidékről beutazni nem tudó, független alkalmazottaknak a munkásszállásokon biztosítunk lokást. - Az érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek a következő címen: SKLOPLAST, n. p., TRNAVA osobné oddelenie, personálny odbor OF-85 bosszankodtak. Olyanok is akad lak. A bosszankodás okai tehát még csoportosítva is nagyon sokfélék. Bizony elég sok olyan ok van, amelyek leküzdése érdekében az egyén közvetlenül vajmi keveset tehet. Ugyanakkor azonban olyan okok, dolgok is bosszantják az embereket, amelyek kizárólag az egyén, nem pedig a társadalom problémái. A közhangulatról szólva érde kes annak is utánanézni, vajon minek örültek az emberek az utóbbi időben, azaz az emiitett időszakban. A felmérés ezt is vizsgálta. Kiderült, hogy az ankél résztvevőinek 28,2 százalékát személyi öröm érte — pl. sikeres egyetemi vizsga, kedves személylyel való kibékülés, várva-várt levél megérkezése stb. A megkérdezettek 22,1 százaléka családi örö möt tüntetett fel válaszában — pl. gyermek születése, esküvő stb. Nem kevesen (13,4 százalék) a jól végzett munka örömét élvezték. Elgondolkoztató tény, hogy a megkérdezettek 6,4 százalékának valamilyen hiánycikk beszerzése jelentette az örömöt. Voltak — az ankél résztvevőinek 2,6 százaléka —, akik az időjárás alakulásának örültek. Sajnos, olyanok is akadtak — a megkérdezettek 18 szá zaléka! —, akik megdöbbentő vá laszt adtak a kérdésre: semmilyen örömet nem hozott nekik az emlí tett időszak egy hete. Üg* gondoljuk, az eredmények nemcsak érdekesek, hanem tanulságosak is. Ugyanis arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az emberek ingerlékenysége konkrét okokra vezethető vissza. Ez pedig az egymással való érintkezésben mindannyiunktól fokozott belá lást, megértést kíván. Csakis így járulhatunk hozzá a bosszúságok okainak csökkentéséhez. F. I. PRUMSTAV NEMZETI VÁLLALAT, PARDUBICE a kelet-csehországi, az észak-csehországi és a közép-csehországi kerületekben lévő építkezésein alkalmaz: it kőműveseket jf ácsokat -Ar vasmunkásokatbetonozókat * útépítőket — vontatókat it lakatosokat — hegesztőket ic kiegészítő építőipari szakmunkásokat it segédmunkásokat A kiemelt építkezéseken 12%-os. kedvezményes bérpótlékot és 20 korona különélési napidíjat fizetünk a független és nős alkalmazottoknak. A szerelőbrigádok napi 25 korona étkezési pótlékot kapnak. A nős dolgozóknak kéthetenként egyszer, a nőtleneknek három hónaponként egyszer megtérítjük a családlátogatási útiköltséget. A munkahelyen az elszállásolás ingyenes, az üzemi konyhán étkezők költségeihez szintén hozzájárulunk. Az olyan érdeklődők, akik nincsenek érvényes munkaviszonyban, ajánlataikat az alábbi címre küldjék: PRÜMSTAV, nár. pod., PARDUBICE personálny útvar ÜF-51 A BRATISLAVAI DIMITROV VEGYIMŰVEK felvesz: munkásokat •+C vegyiüzemekbe, váltott műszakban 10-14 koronás átlagórabérrel, •+C az építkezésekre, 14 koronáig terjedő óránkénti akkordbérrel (különélési pótlékot és útiköltséget is fizetünk), jf vasúti tolatómunkára, 10 koronás átlagórabérrel, •^r ki- és berakodó munkára, 14 koronáig terjedő akkordbérrel, it 17 éven felüli lányokat a két műszakban dolgozó fonalsodró üzembe, valamint 18 éven felüli női munkaerőket a 4 műszakban termelő műfonalgyártó üzembe, btto 1200-1800 koronás havi keresettel. A lakatos - hegesztő, villanyszerelő - szerelő asztalos és ács szakmákban a munkabeosztás szerinti kb. 10 koronás átlagórabérrel alkalmaznak munkaerőket. A folyamatosan termelő üzemrészlegekben dolgozókat 1970. I. 1-től előnyben részesítjük, a szombati és a vasárnapi műszakokért az alapbéren felül pótdíjat fizetünk. Szállást és étkezést nőtleneknek, hajadonoknak biztosítunk. Bővebb tájékoztatás az üzem személyzeti osztályán. ÜF-1285 APROHIRDETES • Azonnal felveszünk kisegítő ruhatárosnőt fél munkakötelezettséggel. Cím: Ifjú Szívek, magyar dal és táncegyüttes, Bratislava, Mostová 8. sz., telefon 3D4-22. OF-76 • Mezőgazdasági technikumot végzett gazdász, tízéves gyakorlattal, állást keres. Jelige: Sürgős. 0-88 B Petrof planlnó jó állapotban eladó. Bratislava, telefon 584-88 este 18 órától. 0-89 • Családi ház fele — négyszobás lakás, eladó Kassa centrumában. Cím a hlrdetőlrodában. 0-94 • Nagyon jó karban levő Moszkvics 403 személygépkocsi eladó. Cfm a hlrdetőlrodában. 0-87 • 22/155 barna, elárusító leány Ismeretséget kötne 24—28 éves ifúval. Jelige: Remény és szeretet. 0-93 • 22/180 szőke, komoly fiú ezúton keres hozzáillő leányt. Nem táncolok. Fényképes levelek előnyben. Jelige: Angelika. Ű-95 H 19/170 intelligens, csinos, elvált asszony, 1 éves kislánnyal, megismerkedne jó megjelenésű fiatalemberrel 20—28 évig. Fényképes levelek előnyben. Jelige: Ki szereti a csendes otthont. 0-96 • Kónya Erzsébetnek Jókár a — születésnapja alkalmiból hosszú és boldog életet kíván férje, Laci 0-79 • Nagyfödémesre W i n k 1 e r Ferencnek 50-ik születésnapja alkalmából sok szerencsét, boldogságot, jó egészséget és családja körében még sok örömteli évet kíván szívből Aranka 0-86 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Köszönetünket fejezzük kl mindazon rokonoknak, Ismerősöknek és munkatársaknak, akik a királyrévl temetőben utolsó útjára kísérték a felejthetetlen férjet és szeretett édesapát, Kelemen Zoltánt, és koszorúikkal, részvétnyilvánításukkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Felesége, két kis gyermeke és az egész gyászoló rokonság 0-92 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a felejthetetlen férj, apa és testvér, Pajtás István temetésén részt vettek és virágadományaikkal, részvétnyllvánltásukkal enyhítették mély fájdal munkát. A gyászoló család Ü-91