Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám, szerda

Statisztikai jelentés Csehszlovákia népgazdaságának 1969. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) Tovább emelkedett a befejezetlen beruházások száma. A kedvezőtlen helyzeten a kormány intézkedéseivel csak a második félévben sikerült némileg változtatni. A tervdokumentáció előkészítésében, az építkezési telkek előkészítésében újra csak megismétlődtek a korábbi fogyatékosságok, s az építkezések ideje továbbra is túlságosan elhúzódott. A közlekedésben érezhető kedvezőtlen irányzatokat tovább mélyítették a lerövidített munkahétben összpontosuló szállítási igények és a szállítási kapacitások elégtelen kihasználása a munkaszüneti napokon. A külkereskedelemben továbbra is bonyolult volt a helyzet és tartott az egyensúlyhiány. Az esztendő nagyobb részében nem sikerült megakadályozni, hogy a szocialista országok viszonylatában gyorsabban növekedjék az import, mint az export. Kedvezőbben alakult a kivitel a kapitalista országokba; az előzetes számítások szerint 14,2 százalékkal nőtt, ugyanakkor a behozatal csak 6,2 százalékkal. A lakosság életszínvonala 1969-ben tovább emelkedett. Gyorsan fokozódott a személyi és a társadalmi fogyasztás. Viszont a személyi fogyasztás gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. A kiskereskedelmi forgalom 1968-hoz viszonyítva 11,9 százalékkal nőtt; az ipari cikkek eladása 16,2 százalékkal. Az utóbbi két évben a textilüzletek forgalma 38,8, a cipőboltok forgalma 26,9, az egyéb ipari cikkeket árusító üzletek forgalma pedig 44,4 százalékkal nőtt. Emelkedtek a nyugdíjak és nőtt a kifizetett nyugdíjak száma is. Az életszínvonal emelkedésére azonban kedvezőtlenül hatottak a nehézségek az áruellátásban és a közszolgáltatás terén. A nem kielégítő választék és minőség sokszor a leginindennapíbb cikkek hiánya és a szolgáltatásokban tapasztalt fogyatékosságok sok kellemetlenséget okoztak a lakosságnak, és nagymértékben csökkentették azt a szabad időt, amelyet a munkaidő csökkentésével nyert. Továbbra is a lakásépítésben a legkedvezőtlenebb a helyzet; összesen 83 400 lakást építettek, vagyis nem teljesítették a kormány gazdasági irányelvét, amely szerint 1969-ben 105 000 lakás építését kellett volna befejezni. A kiskereskedelmi árak emelkedése következtében növekedtek a családok létfenntartási költségei, mégpedig 3,6 százalékkal. A nominálbérek 7,3, a reálbérek pedig 3,6 százalékkal emelkedtek. A népgazdaság fejlődésében érvényesülő ösztönösség, a központi és a középfokú irányító szervek gyengülése és a vezetők tekintélyének a csökkenése különösen a termelési szférában hatott érzékenyen. Eluralkodott a magasabb árú termékek gyártására irányuló törekvés és nem ritkán a burkolt áremelés. A szállítói-átvevői kapcsolatokban továbbra is teljes mértékben a szállítók voltak fölényben. Egyes vállalatok bevételeik egy részéhez érdemtelenül jutottak. A pénzforrások központilag meghatározott növekedési ütemét azonban ennek ellenére sem sikerült elérni. A névlegesen szereplő bruttó jövedelmet, amely 10,9 százalékkal nőtt, 1968-hoz viszonyítva nagyobb mértékben a béralapok feltöltésére használták fel. A rentabilitás nagyjából az előző év szintjén maradt. A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság népgazdasági fejlődésében általában azonos irányzatok érvényesültek, és általában azonos nehézségek, illetve problémák merültek fel. Az SZSZK-ban gyorsabb volt a források kialakításának üteme; az ipari termelés 7,4 százalékkal nőtt, a CSSZK-ban 4,6 százalékkal. A beruházások értéke az SZSZK-ban 18,8, a CSSZKban 12,6 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom indexe az SZSZK-ban 113,4, a CSSZK-ban 111 százalék volt. Szlovákiában a nagyobb arányú növekedést főként a foglalkoztatottság gyorsabb ütemű növekedése eredményezte. Az egy főre eső jövedelem és a kiskereskedelmi forgalom az SZSZKban alacsonyabb volt, mint a CSSZK-ban. Csehszlovákia népgazdaságának azonban vannak tartalékai, és megvannak a feltételek ahhoz, hogy leküzdjük a fejlődés nehézségeit. A további sikeres fejlődés feltétele az állami terv szerepének fokozása, a vállalati fegyelem megszilárdulása, a munkafegyelem megjavítása, valamint a dolgozók kezdeményezésének kibontakozása. IPAR Különösen szükség van erre az ipari termelésben, amely tavaly nem érte el a kormány gazdaságfejlesztési irányelveiben feltételezett szintet, vagyis a 7 százalékot. A termelés növekedését 84 százalékban fokozott munkatermelékenységgel biztosították. 1968-hoz viszonyítva tavaly csökkent a közszükségleti cikkek termelésének üteme, ugyanakkor meggyorsult a termelőeszközök gyártásának üteme. A közszükségleti cikkek termelését rendkívül előnytelenül befolyásolta az élelmiszeripari termelés lassú ütemű fejlődése (index 101,3), ami főként az alacsony hústermelés következménye. A közsszükségleti ipar számos további ágazatában is lassú volt a termelésnövekedés üteme. (A textilipar indexe 103,3, a bőrfeldolgozó iparé 105,8 stb.). Lassúbb volt a fejlődés egyes gépipari termékek előállításában is, például a gépkocsigyártás csak 5,5 százalékkal, a tévékészülékek gyártása 9,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor a rádiókészülékek gyártása még az 1968-as szintet sem érte el, mintegy 6 százalékkal maradt el mögötte. A már korábban foganatosított intézkedések ellenére is nehézségek vannak a tüzelőanyagés villamosenergia-ellátásban és az építőanyag-ellátásban. A bányászok rendkívüli munkakezdeményezéseinek eredményeképpen 1968-hoz viszonyítva tavaly 6,2 százalékkal nőtt a barnaszén és 4,4 százalékkal a kőszén jövesztése. A villamosenergia-termelés növekedése ugyanakkor messze elmaradt a követelmények mögött. Az építőanyaghiány továbbra is gátolta a sikeres építőmunkát. Az ipari építőanyagok termelése mindössze 3,2 százalékkal, a cement gyártása 3,7 százalékkal volt csak nagyobb mint 1968-ban. A többi építőanyag termelése ugyanakkor még az 1968-as szintet sem érte el. Sikeresnek mondható a vegyipari termelés fejlődése: 9,4 százalék. A gép- és fémmegmunkáló ipar termelése 6,9 százalékkal volt nagyobb, mint 1968-ban. Csökkent az ipari foglalkoztatottság növekedésének üteme (index 100,6). Az év második felében némileg javult a bérek és a munkatermelékenység növekedése közti arány. Az évi átlagban azonban a bérek emelkedése mintegy 1 százalékkal haladta meg a munkatermelékenységét. Az ipari foglalkoztatottság eltérően alakult az államszövetség két köztársaságában. A CSSZK-ban nagyjából az előző év szintjén maradt, míg az SZSZK-ban 3,3 százalékkal nőtt. A bérek emelkedése mindkét köztársaságban gyorsabb volt, mint a munkatermelékenységé. A CSSZK-ban 4,8 százalékkal, az SZSZK-ban 3,9 százalékkal nőtt a munkatermelékenység, az ipari bérek pedig mindkét köztársaságban mintegy 5,6 százalékkal emelkedtek. A gazdasági eredmények tekintetében általában az SZSZK-ban gyorsabb volt a fejlődés, mint a CSSZK-ban. Bár a belföldi piac áruellátásában túlteljesítették a kormány gazdaságfejlesztési irányelveinek irányszámát (5,3 százalék), nem érték el azt a szintet, amelyet a kormány stabilizációs intézkedései feltételeztek (13 százalék). Az áruértékesítés növekedése az SZSZKban valamivel gyorsabb volt (index 108,1), mint a CSSZKban (index 106,8). MEZŐGAZDASÁG Az 1968-as évhez hasonlóan a mezőgazdaságban tavaly is gyorsabb ütemben fejlődött a növénytermesztés, mint az állattenyésztés. A kedvező időjárás lehetővé tette a betakarítási munkák sikeres elvégzését. A betakarítási veszteségek csökkentése, a vetésterület bővítése és a nagyobb hozamú gabo nafajták alkalmazása révén sikerült túlszárnyalnia még az 1968-as rekordtermést is, mégpedig 535 000 tonnával (7,3 százalék). Számos további termény termesztésében is jobb eredményeket értek el, mint 1968-ban. Gabonafélékből tavaly 94,8 ezer tonnával többet, cukorrépából 2 millió 200 ezer tonnával kevesebbet, burgonyából pedig 381,5 ezer tonnával kevesebbet vásároltunk fel, mint 1968-ban. A takarmányszükséglet — az 1969—70-es évre — 93.3 százalékban fedezett, vagyis 1,8 százalékkal nagyobb a takarmánykészlet. A tehenek hasznossága tovább növekedett, s a csökkenő állomány ellenére ís biztosítani tudtuk a tejjel és tejtermékekkel való ellátást. Az átlagos évi tejhozam 2447 liter volt — az előző évi 2309 literrel szemben. Az állattenyésztési termékek termelése — H tejen és a tojáson kívül — alacsonyabb volt, mint az előző évben. A munkaerőhiány továbbra is fennállt. Továbbra is kevés a fiatal munkaerő. A mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából ez rendkívül kedvezőtlen állapot. A kedvező országos eredményhez nagyban hozzájárultak a Szlovákiában elért eredmények, ahol — az 1967-es évhez viszonyítva — tavaly 4 százalékkal növekedett a termelés. Ezt a növekedést lényegesen befolyásolták a növénytermesztésben elért eredmények. Ebben az ágazatban Szlovákiában 6 százalékos növekedést értünk el. (Országos viszonylatban ez a növekedés csupán 1,1 százalékot tett ki.) ERDŐGAZDASÁG Annak ellenére, hogy a fakitermelés kisebb volt az előző évinél, tavaly 352 000 erdei köbméterrel teljesítettük túl a tervet. A fakitermelés lényegében megfelel a kívánt szintnek. Az előző évvel szemben 2000-rel csökkent az e területen dolgozók száma, ugyanakkor az átlagbér 7 százalékkal növekedett. VÍZGAZDÁLKODÁS Ezen a szakaszon kedvezően alakult a fejlődés. A vízellátás terén nem voltak különösebb zavarok. Újabb vízvezetékek épültek, s a lakosság ivóvízellátása 1 százalékkal növekedett. A vízgazdálkodás terén tavaly 2,3 milliárd korona beruházására került sor. A szennyvíztisztító berendezésekre 500 millió koronát ruháztunk be. ÉPÍTŐIPAR Az elmúlt évben csökkent az építőipari termelés üteme. Nem kielégítő a lakásépítkezés és a lakáskarbantartás. Ennek legfőbb oka az építőanyaghiány. Az építőipari termelés fejlődését az állandó munkaerő-csök kenés is befolyásolta. Az építkezési munkálatok értéke az elmúlt évben 67,2 milliárd koronát tett kl. A csehországi építővállalatok ebből 30.4 milliárd korona, a szlovákiai építővállalatok pedig 14,6 milliárd korona értékű munkát végeztek el. Az építőipari vállalatok termelése az elmúlt évvel szemben 5,8 százalékkal növekedett, s nem érte el a tervezett 6,5 százalékot. Az építőiparban tavaly 475 000 alkalmazott dolgozott, vagyis három ezerrel kevesebb, mint 1968 ban. Az építőiparban dolgozók átlagos havi keresete 7,1 százalékkal növekedett. Az átlagos béremelkedés ezek szerint gyorsabb volt, mint a munkatermelékenység növekedése, amely csupán 6,4 százalékkal növekedett. KÖZLEKEDÉS A közlekedésben továbbra is kedvezőtlen volt a fejlődés. A teherszállítás — 1968-hoz viszonyítva — 3 százalékkal csökkent. Ehhez nagyban hozzájárultak azok a vállalatok, amelyek nem biztosították idejében a ki- és berakást. Ugyanakkor felelősség terheli a vasutasokat is, akik nem állították elő a szükséges vasúti kocsikat. A vasút 566 millió személyt szállított. Szlovákia területén 156 kilométer távon villamosították a vasútvonalat. A folyamokon 3,8 millió tonna terhet szállítottak, ami 11 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. TUDOMÁNY A tudományos-műszaki fejlesztésre tavaly 9,2 milliárd koronát fordítottunk. A tudományos-műszaki beruházások az elmúlt évben 1,3 milliárd koronát tettek ki. KÜLKERESKEDELEM Külkereskedelmünket — a szocialista országokkal — a behozatal növekedése és a kivitel csökkenése jellemzi. Fizetési mérlegünk ennek következtében — a szocialista országokkal — rosszabbodott. A tőkésországokkal folytatott kereskedelmi kapcsolataink kedvezőbben alakultak. A behozatal összetételében növekedett a gépek és a berendezések, a vegyi termékek, az élelmiszer és a közszükségleti cikkek részaránya. Ezzel szemben csökkent a tüzelőanyag, az ásványi nyersanyagok és a fémek behozatalának részaránya. Kivitelünkben növekedett az ásványi nyersanyagok és fémek, ugyanakkor csökkent a gépek és a berendezések, valamint a közszükségleti cikkek részaránya. BÉREK A dolgozók alapjára befizetett összegen kívül bérekre 101,5 milliárd koronát fizettek ki. Ez az összeg, a jutalmakat is hozzászámítva, a bruttó jövedelem 52,5 százalékát teszi ki (a múlt évben 54,1 százalékot). A gazdasági eredményekből való részesedés összege november végéig elérte a 2,6 milliárd koronát. A részesedés 1 főre eső átlaga 1968-ban 591 koronát, a múlt év november végéig 695 koronát tett ki. A foglalkoztatottság a szocialista szektorban 1969-ben hasonlóan alakult, mint 1968-ban. Ebben a szektorban a dcflgozók létszáma 117 ezerrel emelkedett, s így elérte az 5 960 000-et. Az új alkalmazottak 70 százaléka a terciális 9Zférában helyezkedett el. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS KIADÁSAI A lakosság bevételei 1968-hoz viszonyítva 11,4 százalékkal növekedtek. A bevételek növekedését főleg a bérek emelkedése eredményezte, kisebb arányban a foglalkoztatottság növekedése. A nominálbérek a szocialista szektorban 1968-hoz viszonyítva megközelítőleg 7,3 százalékkal emelkedtek és elérték az 1878 koronás átlagot. Az átlagos nominálbérek a közlekedésben, a közétkeztetésben és az élelmiszeriparban növekedtek a leggyorsabban. A reálbérek emelkedése a nominálbérek emelkedési ütemének kb. a felét érte el. A lakosság betétjeinek összege 1969-ben 5,8 milliárd koronával növekedett. A fogyasztói árak és a szolgáltatások szintje 1969-ben az előbbi évhez viszonyítva átlag közel 4 százalékkal emelkedett. Az ipari termékek árai több mint 6 százalékkal, a szolgáltatások ára több mint 5,5 százalékkal emelkedett. A második félévben a közben foganatosított intézkedések következtében csökkent a fogyasztói árak mozgása. 1969-ben az előző évhez viszonyítva emelkedett a textil, a lábbeli, a tüzelőanyag, a fehérnemű mosásának, a vendéglői étkezés és a készételek ára. Néhány árufajtánál ezzel szemben csökkentek az árak. EGÉSZSÉGÜGY, ISKOLAÜGY Az egészségügyben rosszabbodott a dolgozók szakmai összetétele. Tovább csökkent az egészségügyi káderek száma, akik más ágazatokba mentek át, ahol előnyösebb fizetési és munkafeltételeket biztosítottak számukra. Az egy orvosra jutó lakosok száma 1968-hoz viszonyítva 26tal emelkedett és elérte a 473at. Az óvodákban 380 000 gyereket tartanak nyilván, 9 százalékkal többet, mint az előző évben. Az alapiskolák diákjainak száma az előző tanévhez viszonyítva tovább csökkent. SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS A szociális gondoskodásra fordított kiadások összege tovább emelkedett. 1969-ben ezek a kiadások (a táppénzzel együtt) 36,2 milliárd koronát tettek ki, vagyis 13,3 százalékkal többet, mint 1968-ban. NÉPSZAPORULAT A múlt évben több gyermek született, és növekedett a természetes szaporulat. Az élve született gyermekek száma 223 000, ami 1968-hoz viszonyítva 9000-rel több. 1969-ben az elhalálozottak száma 159 000, ami 1968-hoz viszonyítva 6000-rel több. A válások száma tovább emelkedett: 23 000 házasságot bontottak fel. 1969 végén Csehszlovákiának 14 448 000 lakosa volt, ebből Csehországra 9 909 000, Szlovákiára 4 539 000 lakos jut. A Libereci Textilgépipari Kísérlett Intézetben — fennálásának 17 éve alatt — számos modern gépet szerkesztettek. Képünkön a kísérlett Intézet mennyiségtan-fizikai osztályának egyik dolgozója korszerű műszerekkel hidraulikus, vetélő nélküli szövőgép működését ellenőrzi. (CSTK — J. Saroch felv.) 1970. I. 28.