Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

ALOM, ALOM, ÉDES ALOM... Kibernetikai számítógép az alvás szabályozására £ Kinek mennyit kell aludnia? # Mire jó oz alvás? # Akkor is álmodunk, Via nem emlékszünk álmunkra 9 A nyelvtanulás alvás közben nem járt eredménnyel Néha rosszkedvűen ébredünk. Sokszor ma gunk sem tadjuk, miért. Többnyire reggelre azt is elfelejtjük, mit álmadtunk. Az álom titkát kutatva látogattam el a Csehszlovák Tudományos Akadémia krei fiziológiai intézetének munkahelyére. Dr. Tomis Radil Weiss docens, a neurokibernetikai és pszichofizinlógiai laboratórium vezetője, sokéves kutatómunkája révén az emberi agy alapos ismerője. — Tehát az érdekli, milyen folyamatok mennek végbe az agyban alvás közben? Gondolataiba merülve folytatja: — Hm. Téved, aki azt hiszi, hogy az álom csupán az ember sajátossága. Korántsem. A rendelkezésünkre álló számos neurofiziológiai adat igazolja, hogy az alvó állatok pontosabban az emlősök agyában is észlelhetők bizonyos folyamatok. Ez kitűnő lehetőséget nyújt a kísérletekre nemcsak a fiziológusok, pszichológusok, pszichiáterek és neurológusok, hanem a matematikusok és kibernetikusok részére is. Az állatok agyműködésének tanulmányozásából a tudósok könnyebben következtethetnek a kevésbé hozzáférhető emberi agy működésére. A hangsúly a „következtetésen" van, mert noha a szakemberek ismeretei nem lebecsülendők, sok mindenre kell még fényt deríteniük. Ezzel magyarázhatók a világ tudósainak lázas kísérletei és kutatásai az alvással kapcsolatban. Ezért követik oly nagy figyelemmel az agyban végbemenő folyamatok lefolyását, lényegét és kísérőjelenségeit. Csakhogy még részletesebb ismeretekre van szükség például arról, hogyan küszöbölhetők ki az alvással kapcsolatos azon gyakori zavarok, amelyek egészségünkre, egész közérzetünkre kihatnak. Alvás nélkül nem élhetünk. Vajon így lesz ez mindig? Talán egyszer majd lerövidíthető vagy jobban is kihasználható lesz az alvásra fordított, gyakran elvesztettnek vélt drága idő. Ki tudja? De nézzük, milyenek az agykutatással kapcsolatban szerzett eddigi tapasztalatok? — Rendkívül figyelemreméltók, és minden remény megvan rá, hogy a további fejlődés eredményeként, az egyre gyarapodó ismeretek segítségével megelőzhetők, sőt könnyebben gyógyíthatók lesznek majd a lelkibetegségek. A pszichológiában vagy a tanulásban soha nem látott eredményeknek lehetünk még tanúi, és remélhetőleg közvetlen élvezői. Egyelőre maradjunk a megoldatlan problémáknál. Az álom mindig szubjektív jellegű, rajtunk kívül nincs tanúja. Az erre vonatkozó tudományos kutatások csak mintegy tíz esztendeje folynak behatóan, amióta az amerikai pszichológusok és orvosok felfigyeltek bizonyos objektív jelenségekre. Azóta az alvásnak két stádiumál különböztetik meg. Az egyik az úgynevezett klasszikus alvás. E folyamat során az agyban meglehetősen magas frekvenciájú hullámok keletkeznek, amelyek az encephalográph nevű műszer segítségével pontosan kimutatható. Az alvás másik stádiumával — a paradox alvással — alig tíz esztendővel ezelőtt ismerkedtek meg a tudósok. Paradoxnak nevezték ei az dgy viselkedése alapján, amely ebben az állapotban nem nyugszik, éppen ellenkezőleg: rendkívül éber. Nemcsak éber, hanem pszichológiai szempontból nagyon is aktív. Az elektrofiziológia^ megnyilvánulások ilyenkor semmiben, sem különböznek az olyan emberétől, akinek valami rendkívíii módon leköti a figyelmét. Míg a klasszikus alvás során az agyban pszichikai folyamat, nem megy végbe, a paradox alvás minden esetben álmokat vált ki. Akkor is, ha ezt nem tudatosítjuk. Hogy emlékszünk-e az álmunkra, az attól függ, milyen alvási stádiumból ébredünk fel. Ha a paradox alvásból, akkor emlékezünk képzeteinkre, mert agyunk ilyenkor aktívan működik, noha sokkal mélyebben alszunk és az ébredéshez is erősebb külső hatás szükséges, mint a klasszikus alvás stádiumában. A két stádium rendszeresen úgy váltakozik (a kb. egyórás klasszikus alvást 10—20 perces paradox alvás váltja fel), hogy az ember az éjszaka folyamán a külső környezettől függetlenül 3—4 Ilyen stádiumon megy keresztül. Minden ember agyában van olyan berendezés, amely automatikusan átkapcsol az egyik stádiumról a másikra. Önkéntelenül *s felvetőlik a kérdés: melyik stádium a fontosabb? — Természetesen a paradox alvás, noha a szervezetnek mindkettőre szüksége van. Ezt igazolják 'az emlősökön végzett kísérletek. Az állatokon és az embereken, akiket hosszabb id'ón keresztül megfosztunk az alvás lehetőségélül, nemcsak idegesség, ingerlékenység, nyugtalanság (pszichológiai következmények) észlelhetők, hanem az ellenállóképességük is csökken. Ilyen állapotban az egyén akarata annyira gyenge, hogy kényszer esetén olyan bűncselekményt is bevall, amelyet sohasem követett el. A pszichológiai következmények kísérő jelenségei gyakran a fiziológiai elváltozásokban is megnyilvánulnak. Az álom kétségtelenül fontos folyamat, ha a tudósok nincsenek is teljesen tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mire szolgál. Az egyik íeltevés szerint ilyenkor az ag\i — önműködő kibernetikai számítógéphez hasonlóan — a napközben felhalmozott tájékoztatásokat az előre kidolgozott program alapján rendezi. A kevésbé fontosakat kidobja, a lényegeseket az eddigi értesüléseihez fűzve elraktározza. Ha az agyat alvás közben megfosztják ettől a tudatalatti „rendcsinálási" lehetőségétől, akkor e korlátozásnak beláthatatlan következményei lehetnek. A másik feltevés szerint az agy a paradox alvás során a külső világ és a szervezet közötti közvetítő szerepe mellett elsősorban a belső (hormonális, anyagcsere stb.) folyamatokat irányítja az idegrendszerrel karöltve. Az agy tehát (akár az egyik, akár z másik feltevés igaz) a szervezet szempontjából elengedhetetlenül szükséges munkát végez, amelyből huzamosabb időre nem fosztható meg. Talán az sem érdektelen, hogy mennyi alvásra van szüksége az embernek. — Minthogy az embernek természete eltérő, erre a kérdésre sincs határozott válasz. A csecsemő pl. éjjel-nappal alszik. Minél idősebb valaki, annál kevesebb alvásra van szüksége. Ebben a tekintetben az azonos korú egyének között is lényeges különbségek mutatkoznak. Nincs kizárva, hogy az alvás tartalmával szemben támasztott követelményeink ifjúkorunkból fennmaradt szokásunkhoz igazodik. Tény azonban, hogy minél kevesebbet alszunk, annál kevesebb információ felvételére vagyunk képesek. Alvás közben csak a legegyszerűbb információkat fogadjuk be, amelyek hatására az agy dönti el, hogy felébredünk-e vagy sem. Ha a külső hatások rendszeresen ismétlődnek, az agy megszokja őket, és előfordul, hogy hatásukra fel sem ébredünk. Az agy alvás közben is elemzi a kapott tájékoztatásokat, hogy megállapítsa, felébredjünk-e vagy sem. Ennél bonyolultabb munkára nemigen képes és ezért a tudósok szerint a néhány évvel ezelőtt nálu.ik is nagy port felvert' „nyelvtanulási kísérletes alvás közben" nem járhattak eredménnyel. A szakemberek számos esetbeji meggyőződhettek arról, hogy ezeknek a híreszteléseknek nincs alapjuk. Azoknak, akik munka nélkül, „tölcsérrel" szerették volna a fejükbe tölteni a tudományt, bele kellett nyugodniuk abba, hogy a reklámízű, népszerűséget hajhászó vállalkozások egyelőre aligha járhatnak sikerrel. Nem beszélhetünk még az álmok tartalmáról, amely a napközben átélt valóság és a képzeletünk gyakran minden logikát nélkülöző keveréke. Almunkban az élményeinkkel és problémáinkkal sokszor kiszínezett vagy éppen borúsabb formában találkozunk. Miért van ez így? Noha a jövendőmondók, az álomfejtők és a sarlatánok fantáziáját ősidőktől fogva izgatta ez a kérdés, a tudomány még nem szolgál megbízható válasszal. Mindössze annyit sikerült megállapítani, hogy bizonyos külső hatások, pl. a kopogás, csengetés stb. gyakran befolyásolják álmaink tartalmát. — Bár az orvosok és a pszichológusok sok mindent tudnak már az agy működéséről, a benne végbemenő folyamatokról, de mégsem eleget. A hiányos ismereteik kiegészítése napról napra, lépésről lépésre folyik — remélhetőleg az emberiség érdekében, nem pedig kárára — mondja Weiss docens azokra a szomorú tapasztalatokra utalva, amelyek arról tanúskodnak, hogy sok helyütt a legnagyobb találmányokkal is gyakran visszaélnek. K. M. Motorosok Mit kell tudni az olajozásról A motor olajozásának kifogástalan biztosítása döntő módon befolyásolja a motor élettartamát és ezáltal az üzemi költségek alakulását. Bármely jelentéktelen hiba az olajozást rendszerben úgyszólván az egész motor súlyos megrongálódását okozhatja. A gépkocsivezető feladata az olajcsere idejének pontos betartása, az olajcsere elvégzése vagy megtörténtének ellenőrzése. Indulás előtt ellenőrizni kell az olajszintet. Figyeljük meg, hogy a motornál nincs-e olajszivárgás. A résszürőt, ha mozgatása nem automatikus, naponta forgassuk meg. Az olajcserét, a szűrök tisztítását a gyári előírásnak megfelelően kell elvégezni. Üzem közben figyeljük az olajnyomásmérőt, s ha rendellenességet észlelünk, különösen ha nincs olajnyomás, állítsuk le a motort és állapítsuk meg, mi okozta a hibát. Ha ez nem skerüi, a gépkocsit nem szabad használni. Az olajnyomás megszűnését olajhiány, a szivattyú hibája, a meghajtásnál keletkezett törés, valamely olajcső sérülése vagy csapágyolvadás okozhatja (esetleg rossz az olajnyomásmérő). Az olajozási rendszerben bekövetkezett zavarok súlyos kihatással vannak a motor üzemére. As olajcserék elmulasztása, illetve meghosszabbítása iszaposodást, nem kielégítő kenést, melegedést okoz. Ennek következtében bemaródások keletkeznek a csapágyakon és egyéb súrlódásnak kitett szerkezeti részeken. A túlmelegedés, esetleg túlolajozás vagy a nem megfelelő olaj használata szenes lerakódásokat okoz a dugattyú tetején. Túlolajozást okozhat a megengedettnél magasabb olajszint, vagy a kopott hajtókar csapágyazása, amely mellett sok olaj ömlik ki és verődik fel a hengerfalakra. A dús vagy rossz minőségű tüzelőszer kokszosodást okoz. A kapott dugattyú felengedi az olajat a robbanótérbe, ugyancsak ezt következményezi a gyúrűhornyok vagy a gyűrűk kopása is. Előfordulhat, hogy valamely hiba folytán víz kerül az olajba. Cserélhető hengerbetéteknél repedés vagy hengerfejtömítés hibája okozhatja a víz átfolyását. Ottomotornál fordul elő, hogy benzin kerül az olajba és ez az olaj felhígulását vonja maga után. A benzines felhígulást a rosszul beállított porlasztó, a benzindús keverék és a nem megfelelő, magas forráspontú benzin okozhatja. m ?., • Kifogástalan fehér FELÍCIA, 4200 km GO után, eladó. Jelige: 45 000 Kčs. Ű-70 • A drága jó édesapát, apóst és nagyapát Frankovics Ernő jászói lakost 70 éves születésnapja alkalmából sok szeretettel köszönti leánya, veje és unokái. Ú-48 • Szeretnék megismerkedni karcsú, magas, rendes, falusi legénynyel 34—38 évig. Jelige: Bratislava. 0-50 • Független, egyedülálló, nyugdíjas férfi kellemes, nyugodt otthonra talál komfortos, tágas, családi házamban. Jelige: Megegyezés. 0-57 Hirdessen a z ÚJ SZO-ban PRUMSTAV NEMZETI VÁLLALAT, PARDUBICE a kelet-csehországi, az észak-csehországi és a közép-csehországi kerületekben lévő építkezésein alkalmaz: ir kőműveseket Tlr ácsokat -^r vasmunkásokat — betonozókat Jr útépítőket — vontatókat •fa lakatosokat — hegesztőket •jfc- kiegészítő építőipari szakmunkásokat •fa segédmunkásokat A kiemelt építkezéseken 12%-os, kedvezményes bérpótlékot és 20 korona különélési napidíjat fizetünk a független és nős alkalmazottaknak. A szerelőbrigádok napi 25 korona étkezési pótlékot kapnak. A nős dolgozóknak kéthetenként egyszer, a nőtleneknek három hónaponként egyszer megtérítjük a családlátogatás! útiköltséget. A munkahelyen az elszállásolás ingyenes, az üzemi konyhán étkezők költségeihez szintén hozzájárulunk. Az olyan érdeklődők, akik »incsenek érvényes munkaviszonyban, ajánlataikat az alábbi címre küldjék: PRÜMSTAV, nár. pod., PARDUBICE personálny útvar ÜF-51 ÉRTÉKESÍTSE KIHASZNÁLATLAN ÉRTÉKTÁRGYAIT! A nem használt ékszerért - briliánsért kapott összeget felejthetetlen élményeket nyújtó szabadságra fordíthatja. Briliánst az alábbi boltjainkban vásárolunk: KLENOTY, Bratislava, Rybárska brána č. 2, telelőn: 306-47 STAROŽITNOSTI, B. Bystrica, Malinovského č. 7, telefon: 231-93 STAROŽITNOSTI, Žilina, ul. SNP č. 12, telefon: 225-58 STAROŽITNOSTI, Košice, Šrobárova č. 23, telefon: 218-14 A briliánsokért készpénzben fizetünk. A vételnél teljes diszkréciót biztosítunk. K/ervo/v/