Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám, kedd
LEH ÁR-CENTENÁRIUM KOMÁROMBAN A Duna menti Múzeum karöltve más komáromi intézményekkel szintén részt vesz a Lehár-ünnepségek rendezésében Lehár Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából. Az 1970-és év folyamán különböző kulturális rendezvényekre, emlékfüzet kiadására és Lehár-emlékkiállítás megrendezésére kerül sor. A múzeum mellett létrejött a Lehárbizottság, melynek célja a kiállítás megvalósítása. A Lehárünnepségek fő támogatója a Művelődésügyi Minisztérium. Sajnos, a Lehár-kiállítás nehézségekbe ütközik. Leháranyagunk szegényes, kevés komáromi és csehszlovákiai vonatkozást tartalmaz. Pedig Lehárt, az operett-világ kimagasló egyéniségét e jelentős centenárium alkalmából méltó hazai ünneplésben kell részesítenünk. Ez alkalommal felidézzük a nagy komponista néhány életmomentumát. A schönwaldi születésű idősebb Lehár, aki végigjárta az egész monarchiát a sors véletlen játéka folytán Komáromba került mint muzsikus és itt alapított családot. Itt született 1870. április 30-án Lehár Ferenc. A család azonban nemsokára tovább vándorolt aszerint, hogy hol volt szükség jó katona-muzsikusra. Igy jutott el a kis Lehár Pestre, majd később Morvaországba, sőt a prágai konzervatóriumba is. Prágában a kor nagy zenei tekintélyeinél tanult, (Bennewitz, Foerster, FibicM Antonín Dvofáktól kapta az első impulzust a zeneszerzésre. Életének főbb állomásai: Barmen-Elberfeld, Bécs, Lo$pnc, Pola, Trieszt, majd ismét Bécs. Operáitól (Arabella, Die Kubanerinj lassan életének fontos állomásához érünk, a Bécsi asszonyok című operettjének létrejöttéhez. A darabot a Theater an der Wien mutatta be először 1902-ben. Ebben az időszakban talált rá Lehár igazi művészi kifejezési formájára. A Strauss-operett hagyományait gazdagítva és továbbfejlesztve érte el igazi világsikereit. Legjelentősebb operettjei közé tartozik a Víg özvegy, Luxemburg grófja, a Cigányszerelem, A tangó királynő, Mosoly országa és a Giuditta. Életének és alkotóvilágának sokszínűsége, gazdag munkásságának elismerése s a közönség általi szeretete arra késztet bennünket, hogy a 100 éves Lehárt igazi fényében, teljességében ünnepeljük Komáromban, szülővárosában. Kérünk mindenkit, akinek Lehárral kapcsolatos anyag áll rendelkezésére, vagy emlékeiben él még az 1948-ban elhunyt nagy alkotó, járuljon hozzá törekvésünkhöz. Minden Lehár-emléket felvásárolunk. Amennyiben ez nem lehetséges, nagy segítségünkre lennének a Lehár-relikviák fotonegatívjai, vagy az emlékek esetleges kölcsönzése. GINZERY ÁRPÁD V. zjnmanová festői világa A modern művészet egyik tipikus jelensége „ ... a kísérlet, hogy szakítson a dolgokkal, ahogy azok vannak" (Marcel Raymond). A Városi Képtárban kiállított 15 olajfestmény, Viera ŽiliCanová, Mudroch tanítványa, első egyéni tárlatának anyaga is emellett szól. Belső meglátásainak, a képzeletet mozgató, lendítő erejéből született képek. Az értelem és szokványosság megkötöttségét elvető íantázia a látott valóság elemeit kiragadja a realitásból s egy más, álombeli bűvös világot népesít be velük. ŽilinCanová Chiricó metafizikai festészetéhez, a mágikus realizmushoz, Delvaux szürrealizmusának örökségéhez nyúlt Vissza. De a maga filozófiájával, érzésvilágával, fantáziájával a maga képére formálja alkotásait. Palettájának vannak borzongatóan hideg, és világítóan meteg színei. Érzéki inspirációból Született, finoman alakított magas, nyúlánk figurái közül az ť962-es és 65-ös évből valókat ínég majdnem reális térbe hefyezi. A Tengerpart sárga fövenyén, az ég vakító kékje álatt, vagy a zöldes habokba íépve tűnik elő napbarnított testük. Kecses mozdulattal emeAk fel keskeny kezüket, s hoszšzú aranvhajuk selymesen fénylik. Az 1967-es évjelzésű Szépség arcán halkan felvillantott kifejezés. De a mellette álló, hátsó nézetben festett két fehérruhás, merev tartású nőalak, mintha már más dimenzióban élne. Majd egy különös tájban, melyett ritmikusan hullámzó dombok határolnak, s a fák élesen megrajzolt szürke ágain a levelek meg sem rezdülnek, smaragd színű gyepszőnyegen két világos köntösbe öltözött nő fordul egymás felé. Arcuk sötétbarna, mozdulatlan. Csak halvány, rózsaszín ajkuk nyílik meg, s árad belőlük az Őszi ének. A Hallgatás fájdalmas csöndjében a főszereplő mellett, mint egy antik kórus tagjai, asszonyok két csoportja. Egyikük riadtan menekül. A nincs megoldás tanácstalanságtól döbbent, bábszerű figuráinak sima, ovális, leegyszerűsített arca Brancusi korai szobrainak tojásformájú fejét idézi. Žilinčanová műveit őszinte líra fűti, s filozófiai tartalom mélyíti el. Festészetének jellemző vonásai: a torz, a groteszk, az elriasztó elvszerű kerülése, a harmonikus szépség következetes keresése s ennek kifejezése, amire a szemlélő olyan szívesen rezonál. BÁRKÁNY JENÖNÉ A T ha .i Színház művészei számára a kemény tél nem a pihenés, hanem a megfeszített munka ideje. A Két úr szolgája nagy sikere és visszhangja további munkára serkenti az együttest. Oj bemutatóra készülnek. A játék, a derű, a nevettetés után a komolyabb, emberi mélységeket és tragédiákat felszínre hozó dráma műfaja szerepel a műsoron. Ibsen „Kísértetek" című háromfelvonásos drámáját gyakorolják Beke Sándor rendező vezetésével. A próbák már javában folynak, s hisszük, hogy ez az előadás is legalább olyan osztatlan sikert és elismerést arat a közönség soraiban, mint a korábban bemutatott vígjáték. Képünkön: Lengyel Ilona, Varga Zsuzsa, Várady Béla, és Lengyel Ferenu próba közben. {— gs — Foto: Nagy j ISflillll Sportrekordok és a Miért van a testnek súlya? A nagy angol fizikus, Newton erre így válaszolt: mert két test kölcsönösen vonzza egymást. A nehézségi erő esetében az egyik test maga a Föld. Newton törvénye azt mondja: a testek vonzóereje függ a testek tömegétől, valamint a közöttük levő távolságtól. Mégpedig oly módon, hogy a testek tömegével egyenes arányban növekszik a vonzóerő," a testek egymástól való távolságának négyzetével pedig fordított arányban, azaz csökken. Vagyis, ha két test tömege kétszer nagyobb másik két test tömegével, a közöttük fellépő vonzóerő is kétszer nagyobb. Ha pedig kétszer akkora távolságra vannak egymástól, mint másik két ugyanakkora tömegű test, úgy a közöttük fellépő vonzóerő csupán negyedrésznyi, háromszoros távolságnál kilencedrésznyi stb. i ero A nehézségi erő változása A fenti megállapításból az következik, hogy a föld felszínén a nehézségi erő nagysága nem lehet mindenütt egyforma, mert a földfelszín sincs mindenütt egyenlő távolságra a föld középpontjától. Egy hegy tetején tehát kisebb a nehézségi erő, mint a tengerszinten. Kiszámították, hogy ez a különbség a legmagasabb hegy tetején 3 ezrelék, azaz 3 gramm, amely már pontosan mérhető mennyiség. Egy 100 kg-os test ebben a magasságban 40 dkgmal válik könnyebbé. Laboratóriumi körülmények között, igen pontos műszerekkel még azt is megmérték, hogy menynyit veszít a súlyából egy 5 kg-os golyó 20 m magasban. A súlycsökkenés 30 mg volt. Mivel a föld a sarkokon belapult, ott a legnagyobb a nehézségi erő, az egyenlítő mentén pedig, ahol a leghosszabb a föld sugara, a nehézségi erő a legkisebb. A nehézségi erő változását még egy tényező befolyásolja, és ez a föld forgása. A forgás következtében keletkező centrifugális erő a legerősebben az egyenlítő mentén hat a testekre. Ha a Föld 17-szer olyan gyorsan forogna, mint ahogyan valójában forog, akkor az egyenlítő tájékán a nehézségi erő és a centrifugális erő éppen egyenlő lenne. Ezt az jelentené, hogy ott a testeknek nem volna súlyuk, a például felhajított kő nem esne vissza a földre, hanem lebegve kísérné azt. Igy azonban — az adott, másodpercenként 500 m-os forgási sebeségnél — a nehézségi erő csak elenyésző mértékben csökken. Az sem közömbös, hogy a föld felületén mozgó test milyen irányban mozog. Ha a föld forgásával egy irányban mozog, akkor valamivel könnyebbé válik, mintha nyugalomban van. Ha ezzel ellenkező irányban mozog, valamivel nehezebbé válik, mint amilyen a nyugvó helyzetében volt. Ez is a centrifugális erő hatásának a következménye. Nem elhanyagolható körülmény Azt gondolhatnánk, hogy az ilyen jelentéktelen különbségeknek nincs semmi gyakorlati szerepe. Azonban nem így van. A nehézségi erő változásait a tudósok felhasználják a föld szerkezetének és anyagának a felderítésére. Az ilyen kutatásokat a nagy magyar tudós, Eötvös Loránd Indította meg még a múlt században. Módszere azóta elterjedt az egész világ geológiai kutatómunkájában. A geológusok megmérik a nehézségi erő változását a föld különböző pontjain és a változásokból következtetnek arra, hogy a föld méhében hol lelhetők fel olajtartalmú üregek vagy hatalmas érctelepek. Érdekes a nehézségi erő változásának hatása a sport terén is. A Stockholmban és az Egyesült Államokban ható nehézségi erők közötti különbség 4 ezrelék. Stockholm és a 38. szélességi fok között (ezen a szélességi fokon fekszik például Melbourne) niég mindig 2 ezrelék. Egy olyan test tehát, amely az egyenlítő mentén 100 kg súlyú, Stockholmban 40 dkg-mal nehezebb. Viszont a Stockholmban 100 kg súlyú bokszoló az egyenlítő mentén csak 99,60 kg-ot, Melbourne ben pedig 99,80 kg-ot nyom. Ezt is számításba kellene venni a nehéz atlétikában. Mégis, a nehézségi erő változása okozta különbség a nehéz atlétikában nem anynyira feltűnő, mint a könnyű atlétikában. A dobással, ugrással járó sportágakat fizikai szempontból úgy kell tekintenünk, mint ferde pályán történő hajítást. Ebből a szempontból közömbös, hogy a ferde pályán mozgó test egy sportszer-e (súly, gerely stb.) vagy maga az emberi test (ugrás stb.). A dobás vagy az ugrás mértékét befolyásolja a nehézségi erő nagysága, éspedig oly módon, hogy csökkenése növeli a dobás vagy az ugrás mértékét és fordítva. A világrekord kiszámítása Érdekes kiszámítani, hogyan változna egy sportoló teljesítménye — egyébként teljesen azonos körülmények között — a Föld különböző pontjain. Egy gerelyvető például, aki Stockholmban 85 m-t hajít, az egyenlítő mentén 34 cm-el tovább tudná dobni a gerelyét. A 38. szélességi fok mentén — tehát Melbourne-ben, az 1956, évi olimpiai játékok színhelyén — is 17 cm-rel dobna nagyobbat, ugyanakkora erőkifejtéssel, mint mondjuk Stockholmban. Az ilyen rekordjavítást tulajdonképpen ugyanis nem volna szabad elismerni, mint ahogy nem ismerik el egy futó rekordjavítását — hátszélben. Az atlétikában nagyon is figyelembe kellene venni a földrajzi helyet is ahhoz, hogy reális eredményt kapjunk. Még néhány példa. A távolugrás világrekordja 8 m körül jár. Stockholmmal szemben az egyenlítőn 3,2 cm-rel, Melbourne-ben 1,6 cm-rel ugorhat hoszszabbat az atléta ugyanazzal a teljesítménnyel. Súlylökésben a különbség az egyenlítőn 7 cm, Melbourne-ben 4 cm. Diszkoszvetésben pedig 32 cm, illetve 11 cm. Ebből az következik, hogy például a távolugrásban 2—3 cm-es különbség nem játszhat szerepet a rekordjavltásoknál, mivel a rekordnak az egész világon érvényesnek kell lennie. Éppen így nem volna szabad elfogadui a diszkoszdobásban 20 cm-en aluli javítást sem új rekordként. A világrekordok kiszámításának tudományos módszere az volna, ha valamennyi sportteljesítményt egy átlagos földrajzi szélességre (ez lehetne például a 45. fok) számítanának át. Ez ugyan bizonyos bonyodalmakkal járna, de megvalósítható. Minden földrajzi helynek megvolna a maga nehézségi tényezője, amivel a sportteljesítményt be kellene szorozni, és így adódna azután a pontosan összehasonlítható eredmény. Addig is tanácsos volna az új világrekordok elfogadásakor kikötni, hogy csak bizonyos — sportáganként változó — nagyságú túlteljesítést fogadnak el rekordnak. (Külföldi sajtó nyomán f Műanyagok a hajóépítésben Az üvegrost mint kitűnő szerkezeti anyag lassan a sportszerkészítés valamennyi területére betör. A műugrók üvegrostdeszkákról rugaszkodnak el, a kosárlabdázók palánkja üvegrostból készül, már tervezik az üvegrost teniszütőket és Amerikában már golfüütök is készülnek üvegrostból. Az üvegrost bevonult a kishajó- és csónaképítésbe is. Ez a szerepe különös érdeklődésre tarthat számot. Az evezés és a vitorlázás szintén egyike a lassan világszerte divattá váló tömegsportoknak. A műanyagnak kétségtelenül nagy szerepe lesz elterjedésükben. A vitorlásszenvedély méreteiről csak annyit, hogy csupán az NDK-ban négyfajta legkisebb méretű hajót, ún. „gyermekvitorlást" építenek, kizárólag kezdők számára. 1. Az Optimist-jollé Észak-Európa legnépszerűbb kishajója. 4 négyzetméteres vitorlájával a legkisebb hajóosztályba tartozik. Hossza 2,40, szélessége 1,30 m. 2. A Pigg-jollé a svéd Richare Sarby konstrukciója. Árboca fordítható. Hossza 2,70, szélessége 1,26 m. Vitorlája 5 négyzetméteres, súlya kb. 70 kg. 3. Az OK-jollé dán származék, a nagy „kalózok" hajójának mintájára épült. Hossza 4, szélessége 1,40 m, 8 négyzetméteres vitorlával rendelkezik. 4. A Moly jollé Angliában, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Svájcban és Ausztráliában roppant népszerű. Hossza 3,35, szélessége 1,30 m, vitorlája 6,80 négyzetméter, súlya mindössze 60 kg. E kishajók — és seregnyi más vízialkalmatosság — építésében jelentős szerephez jut az üvegszálas műanyag. Az Egyesült Államokban 1961-ben 400 000 kishajót építettek, 30 százalékukat műanyagból, azóta ezek száma és részaránya is szüntelenül növekszik. A műanyagból épült hajók előállítási költsége — az öntőforma elkészítésétől eltekintve — csupán töredéke a fából épült hajókénak, ráadásul a fából épített hajók azonos szilárdsági tényezők mellett mintegy 30—35 százalékkal súlyosabbak. A nagy szilárdságukon és a könnyű súlyukon kívül további előnyük, hogy üvegszálas műanyagból bármilyen formájú és nagyságú hajórészek előállíthatók, könnyen festhetők, a sérült részek kijavítása viszonylag egyszerű. A vegyileg kitűnően ellenálló anyagból kis sorozatok is gazdaságosan gyárthatók, a technológiája pedig roppant egyszerű. Az üvegszálas műanyagoknak természetesen kedvezőtlen tulajdonságai is vannak. Bizonyos időjárási tényezők (pl. a tartós napsütés) hatására öregedési jelenségek lépnek fel, magas hősmérsékleten (trópusokon) formatartőssága csökken, nagy sorozatok gyártásakor az öntőforma gyakori javításra, felújításra szorul, és a vízben való tárolás sem használ az anyagnak. Mindent egybevetve azonban a müanyaghajók tartóssága körülbelül megegyezik a fából vagy a fémből készült hajókéval. Persze lehetséges, hogy a jövőben sikerül majd olyan újfajta műanyagokat is találni, amelyek jobban megfelelnek a hajóépítés különleges céljaira, mint a mai poliésztergyanták. (dj)