Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám, kedd

Idegen szolgálatban Sajtónk kedden közölte a Belügyminisztérium jelentését egy államellenes szervezet le­leplezéséről, amely tevékenysé­gével fékezte társadalmunk konszolidálási folyamatát. Ez a jelentés élénk visszhan­got váltott ki köztársaságunk­ban és külföldön egyaránt. Még a szocialista országokban is úgy értelmezték, mint ható­ságaink határozott törekvését a szovjetellenes akciók meg­akadályozására. Nyugaton ter­mészetesen egészen más vissz­hangja volt A nyugati hírügynökségek kedd óta abban versengnek, hogy a rövid jelentés alapján a lehető legborzalmasabb képet fessék az ötvenes évek állítóla­gos visszatéréséről, a törvény­ellenességek, az önkény és az erőszak felújulásáról. Az utób­bi több mint húsz évben már megszoktuk, hogy amint olyas­mit csinálunk, ami nem felel meg az ő elképzeléseiknek és szokásaiknak, a nyugati újság­írók azonnal krokodíluskönnye­ket hullatnak felettünk. A sira­tóasszonyok rutinjával teszik ezt, elvégre munkaadóik ezért fizetik őket. Egyes dokumentu­mok alapján meg akarjuk is­mertetni olvasóinkat, annak az illegális szervezetnek a külde­tésével, céljaival s tevékenysé­gével, amely olyan nagy vissz­hangot keltett nyugati „bará­tainknál", és melyet szervezői „forradalmi szocialista párt­nak" neveztek el. A szervezet abban az időben született, amikor nálunk a ha­zai és külföldi szocialistaelle­nes és szovjetellenes erők ál­landó befolyásának hatása alatt a különböző érzelmek győztek a józan ítélőképesség és ész fö­lött. A dokumentumok szerint a szervezet az úgynevezett if­júsági forradalmi mozgalomból, a diákok és fiatal munkások akciójából keletkezett. Éppen ezért a szervezet két irányban hatott: a szakszervezetek, a a szakszervezetek koordinációs bizottságai, elsősorban a fém­munkások és a nyomdaipari al­kalmazottak szakszervezetei kő­iében és a főiskolások köré­ben. • „SZERÉNY" CÉLOK, KITŰZÉSEK... A leleplezett illegális szerve­zet vezetői tevékenységükkel ellentétbe kerültek szocialista rendszerünk és államunk törvé­nyeivel. Ezt teljes mértékben bizonyítják a „szocialista párt" dokumentumai, elsősorban is a programnyilatkozata. A szervezet célja volt: a szocialista rendszer megdönté­se a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a „bürokratiz­mus elleni forradalom" útján és egy teljesen „szabad társa­dalom kiépítése. A szervezet feladatul tűzte ki a hadsereg és a biztonsági szervek felosz­latását, funkciójukat az üzemi fegyveres egységek vették vol­na át (természetesen nem a munkásőrség). Elképzelésük szerint az In­tézkedések nyomán olyan tár­sadalom alakul, amely meg­szünteti a szocialista állam in­tézményét valamennyi fukclőjá­val együtt. A nyilatkozat szer­zői nem szerények, és nem akarták tevékenységüket csu­pán a csehszlovákiai viszonyok­ra korlátozni. Azt feltételezik, hogy a többi szocialista ország­ban, elsősorban a Szovjetunió­ban is megdöntik a szocialista társadalmi rendet. • ...ÉS AZ ENNEK MEGFELELŐ MÓDSZEREK Tévedés volna egyszerű kéz­legyintéssel elintézni ezt a „programot" és egyszerűen be­teg elmék szüleményének tarta­ni. A szervezet ugyanis e célok eléréséért konkrét tevékeny­séget fejtett kl. Tevékenysége két irányban folyt: először is a szervezeten belül, tanulmányozták a párt felépítésének kérdését, a troc­kista és a marxista—leninista irodalmat (azért, hogy hatéko­nyabban vehessék fel vele a harcot), vitákat rendeztek a szervezet tevékenységének módjáról. Ezenkívül tömeghatást pró­báltak gyakorolni a közvéle­ményre, ellenállást akartak elő­idézni a kommunista párttal, a szocialista állammal és poli­tikájával szemben, különböző akciókat szerveztek a párt és állami vezetők tekintélyének le­rombolására és leváltásukra, így akarták megteremteni a feltételeket a „szabad" társada­lom kiépítésére. E cél érdeké­ben röpiratokat és plakátokat nyomtattak és terjesztettek, kü­lönböző jelszavakat mázoltak a kerítésekre és házfalakra, tüntetéseket, sztrájkokat szer­veztek, és amint a tavalyi szep­temberi programnyilatkozat mondja, fegyveres harcot akar­tak Indítani a mai rendszer el­len. A „program" támadja a szo­cialista társadalmat és államot, köztársaságunk területi egysé­gét, szuverenitását, védelmi erejét, nemzetközi érdekeit, szövetségi kapcsolatait. A szervezet terveinek valóra váltása érdekében egy további dokumentum megkezdte az alapszabályok alapján a párt szervezeti kérdéseinek a megol­dását. A párt összeesküvő elve­ken éptilt fel, ami szintén mu­tatja államellenes jellegét. • NEMCSAK ELMÉLET, HANEM VESZÉLYES VALÔSÄG IS A szervezet tagjai nemcsak elméletileg foglalkoztak prog­ramnyilatkozatukkal, hanem széles körű gyakorlati tevé­kenységet is kifejtettek. Részt vettek tavaly a köztársaságunk területén terjesztett illegális nyomtatványok többségének a szerkesztésében, így többek kö­zött az augusztus 21. előtt kia­dott ismert tíz pont terjeszté­sében is. A röpiratokat a köztársaság egész területén, tehát Szlová­kiában ls terjesztették. Ehhez gépkocsikat és a postát hasz­nálták fel, s nem egy esetben igénybe vették a nyugati láto­gatók segítségét is. A nyomtat­ványok elkészítéséhez megvolt minden műszaki felszerelésük — a sokszorosítógépeket ls be­leszámítva, de felhasználtak egyes prágai nyomdákat is. Biztonsági szerveink a szer­vezet leleplezésével kapcsolat­ban újabb felhívásokat koboz­tak el újabb provokációs ak­ciók és zavargások előidézésé­re. Ezeket a nyomtatványokat a közeljövőben akarják terjesz­teni; tervüket már nem tudták valóra váltani. Egyes tények azt mutatják, hogy a szervezet tagjai aktívan befolyásolták a sztrájkokat ls, sőt részük volt a szabotálások­ban és tűzesetekben is. 1968­ban és 69-ben ezekből olyan sok volt, hogy már nem indo­kolhatók a szerencsétlen vélet­lennel. A szervezet tagjai egyes szélsőséges nyugati cso­portokat — és az általuk hir­detett anarchiát, káoszt, rend­bontásokat — tartották esz­ményképüknek, az ő eszközeik­kel akarták kivívni az ún. kor­látlan szabadságot. • KAPCSOLATOK A NYUGATTAL Az illegális szervezetnek nemcsak ideológiai kapcsolata volt Nyugattal. A szervezet programja, szervezési összeté­tele és tevékenysége trockista irányzatra vall, és ez erős kül­földi befolyásról tanúskodik. Több tény is bizonyltja, hogy a szervezet kapcsolatban állt különböző nyugati trockista csoportokkal. E csoportok ve­zetői az elmúlt időszakban több izren ellátogattak Csehszlová­kiába, részt vettek különböző dlákgyüléseken, valamint a fő­iskolások szövetsége által ren­dezett akciókon. • NEM ENGEDJÜK MEG KÖZTÁRSASAGUNK EGYSÉGÉNEK MEGBONTÁSÁT Véget ért azok tevékenysége, akik a párt- és állami vezetők kérései és felhívásai ellenére azon értékek lerombolásáért küzdöttek, melyek biztosítják társadalmunk szocialista fejlő­dését. Közvéleményünk újból meggyőződhet róla, hogy való­ban léteznek szocialistaellenes, pártellenes és szovjetellenes erők, és nemcsak kigondolják őket. A vizsgálat majd megmutat­ja, milyen „érdemeket" szerez­tek az illegális szervezet veze­tői. A vádlottak között vannak a szervezők, a félrevezetők és a félrevezetettek is. Közülük egyesek még mielőtt a szerve­zetet leleplezték, félreálltak. (Pravda) Imm ' WmsíÜl : v:.« 'MíBlM mm m t.*,-' assa 25 esztendeje szalad Negyed évszázaddal ezelőtt a szovjet fegyveres erők főpa­rancsnokságának 1945. január 20-án kelt 234. számú parancsa alapján Moszkvában 244 ágyú húsz egymásután leadott lövése jelezte Kelet-Szlovákia metro­polisának, K a s s á n a k a fel­szabadítását. Kassa, Kelet-Szlovákia székhelye, Bratislava után Szlo­vákia második fontos gazdasá­gi és kultúrális központja, ahol jelenleg már több mint 150 ezer ember él. Egy évszázad­dal ezelőtt közel húszezren, J960-ban pedig megközelítőleg hetvenezren éltek a városban. 1900-ig előreláthatólag a két­százezret is eléri a lakosok szá­ma. Az utóbbi évek folyamán, éppen a lakosság számának rohamos növekedése következ­tében új lakónegyedekkel bö­Rendet teremtünk a is Nincs mivel büszkélkednünk — állapította meg a szövetségi miniszterelnökség minapi prá­gai sajtóértekezletén Premysl Toniášek, a munkaügyi és nép­jóléti miniszter első helyettese népgazdaságunk legérzéke­nyebb pontjáról, az 1969. évi bérekről és a munkatermelé­kenységről szólva. A munkaerőkkel valamennyi szocialista állam közül talán a legrosszabbul gazdálkodtunk. Ugyanakkor az idén csak a cseh főváros 70 000 dolgozóval több re tart igényt, holott ezzel a többlettel az egész országnak kell majd beérnie. A munkaerőkkel szemben tá­masztott túlzott igények a múlt év végén már Szlovákiában is' kifejezésre jutottak. Indokolat­lanságukat az is igazolja, hogy a vállalatok meglevő munka­erőikkel sem gazdálkodtak ha­tékonyabban, sőt a tartalékok ezen a téren is lényegesen gya­rapodtak, mert száz közül csu­pán minden 5. dolgozó esetében lehet szó racionális kihaszná­lásáról. Az utóbbi két év alatt a bé­rek általában véve megkétsze­reződtek, azonban ez korántsem állítható a munkatermelékeny­ség növekedéséről. 1969-ben a kifizetett bértöbblet országos viszonylatban meghaladta a 11 milliárd koronát, úgyhogy az átlagos bérek mintegy 7,5 szá­zalékkal emelkedtek. Ez a pia cnn mutatkozó aránytalanságok egyik legfőbb oka. A múlt év második felében és főleg az utolsó évnegyedben si­került a bérek növekedését megfékezni. Az 1970. évre már kidolgoz­ták a bérfejlesztés új módsze­rére vonatkozó javaslatot, mely megszilárdítja az állami terv szerepét, fokozza a gazdaság­irányítási szervek jogkörét a bérpolitikában, és biztosítja a bérek megbízhatóbb ellenőrzé­sét is. Bérpolitikánkban az állami szervek fáradozása a rend meg­teremtésére irányul, ami azt je­lenti, hogy a jövőben a bérek­nek a gazdasági és a munka­eredményekhez kell igazodniuk. —km— vült a város. A legnagyobb az „Újváros", ahol közel hatvan­ezer ember él korszerűen be­rendezett új lakásokban. A jubiláló város igen jelen­tős, sokrétű fejlődését elsősor­ban a közelében felépített Ke­let-szlovákiai Vasműnek köszön­heti. A gigantikus kohómű épí­tése törvényszerűen maga után vonta a gyors ütemű városfej­lesztés, területi rendezés, nagy­méretű lakásépítkezés igényeit. A Vasmű létezés® döntően ki­hatott a város iparának össze­tételére. Míg 1960-ban 28,5 szá­zalékkal az élelmiszeripar ve­zetett a város iparágazatában, jelenleg 35 százalékkal a vas­kohászat áll az élen. Nagy je­lentőségű a város gépipara, to­vábbá magnezit-, fémmegmun­káló, építő-, anyaggyártó, fafel­dolgozó, nyomda- és vegyipara is. fippen tíz esztendővel ezelőtt vette kezdetét szovjet szakem­berek segítségével a város köze­lében az a hatalmas építkezés, mely ma hazánk egyik büszke­sége, a Kelet-szlovákiai Vasmű. A Vasmű népgazdasági jelen­tőségére utal az a tény, hogy ebben az esztendőben áruter­melésének értéke már megha­ladja az 5 milliárd 315 millió koronát. Ennek a fontos kohászati üzemnek létrehozatalában, akár­csak 25 év előtt a felszabadító harcok idején, felbecsülhetet­len segítséget nyújtott a Szov­jetunió. Terveket, gépeket, ki­váló szakembereket bocsátott rendelkezésünkre, s a Vasmű mérnökeinek, technikusainak, kohászainak jelentős részét a szovjet kohászati üzemekben képezték ki. A Szovjetunió szé­les nyomtávú vasúton szállítja a vasércet közvetlenül a Vasmű­be. A vaskohászat Mtán jelentő­ségénél és méreteinél fogva sorrendben a város gépipara ér­demel említést. A gépgyár munkaközössége—amely termé­keinek igen jelentős részét a Szovjetunióban értékesíti — azzal az elhatározással indult az új esztendőbe, hogy a ter­melést további tíz százalékkal növeli. A hagyományos ciszter­nakocsikon, hidakon, tartályo­kon, vegyipari és egyéb beren dezéseken kívül, újdonságként — felhasználva a saját üze­mükben előállított szürke önt­vényeket — különböző meg­munkáló gépek, prések, fafel­dolgozó és más gépek gyártá­sát kezdik meg. A felszabadító harcok negyed évszázados jubileumi évében Kassa várös lakossága a cseh­szlovák—szovjet baráti együtt­működés konkrét megnyilvánu­lását látja a város mellett el­húzódó Barátság-kőolajvezeték­ben és ugyancsak a Kassát érintő s Kelet-Szlovákia ipari fejlődését nagy mértékben elő­segítő nemzetközi gázvezeték­ben is. A város terén álló Szovjet Hadsereg emlékmű, valamint a közeli Dargó-hegyen felállí­tott Győzelmi szoborcsoport, ahonnan 25 esztendővel ezelőtt elindult a Szovjet Hadsereg Kassa város felszabadítására, örök emlékei annak a hálának és barátságnak, melyet Kassa lakossága érez a dicső Szovjet Hadsereg és az egész szovjet nép iránt. (kulik) A Beethoven-év megnyitó hangversenye Bratislavában „Beethovent érteni az élet egyik nagy boldogsága" — írja Liszt Ferenc. 1970-ben a zene halhatatlan titánjának 200. születési évfor­dulóját ünnepli az egész zene­világ. Beethoven emberi és mű­vészi nagyságának mélyebb megértéséhez járul hozzá a Szlovák Filharmónia szép mű­vészi tettel: A Beethoven-év ke­retében sorozatosan előadja a muzsika nagy gondolkodójának és költőjének legjelentősebb müveit, éspedig szimfóniáit, nyitányait, versenyműveit, vo­kális-szimfonikus alkotásait. A Beethoven-év megnyitó est-, jén Jan Panenka az Es-dúr zon­goraversenyt adta elő (op. 73). Prágai művészünk muzsiká­lását — és ez ritka szép erény — sajátos tisztaság jellemzi. A kompozíciót féltő gonddal, ér­zékeny muzikalitással épiti fel magában, előadása minden ízé­ben gondolkodó és érző lélek­re vall. Az első tételben szépen körvonalazta a nagyszabású Allegro nemes és hősi jellegét, de Beethoven tolmácsolásában ezúttal áhítatos espressivo-já­téka volt a legszebb, a beetho­veni lassú részek tiszta leve­gőjű fennsíkjait járta be önfe­ledt elragadtatással, mintha lelki húrjai a „kimondhatatlan-" ra" mélyebben rezonálnának, mint a beethoveni dacos élet­érzésre vagy a Finále ujjongó örömhangjára. Az ünnepi est bécsi vendége, Carl Melles (vagyis a Budapes­ten született magyar Melles Károly) céltudatos, erös akara­tú, kiváló dirigens. Karmestert művészetének szembetűnően ér­dekes jellegzetessége az „ábrá­zolókészség". Ez az értékes ké­pesség már a Coriolan-nyltány­ban, az egyéniség drámájának érzékeltetésében is érvényesült, de teljes egészében a VI. szim­fóniában bontakozott ki. Carl Melles egész lényével, minden porcikájával élte és érezhetően élvezte is a zenét, mintegy ké­zen fogta hallgatóit és szem­léltetően végigvezette őket „egy nyári nap isteni álmán", ahogy Romáin Rolland a Pas­torale szimfóniát nevezte. Bi­zonyára ő maga ls nagy ter­mészetrajongó, csak így érhette el a tolmácsolás mélységét, elevenségét és természetessé­gét, csak így ábrázolhatta ilye i képszerűen és találóan ČI beethoveni természetmagaszla­lást, a zeneköltő természeti él­ményeinek ellenállhatatlan ér­zelmi kifejezését Az Ígéretes kezdet után örömmel várjuk a további Beethoven-művek előadását. HAVAS MARTA 19711 I. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents