Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. január 20. KEDD BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 16. szám Ára 50 fillér Miről tárgyalt ai SZNT közlekedési bizottsága Tiszacsernyő — országos ugy Tegnap délelőtt ülést tartott a Szlovák Nemzeti Tanács köz­lekedés-, postaügyi és távösz­szeköttetési bizottsága. Megvi­tatta Szlovákiának a reszort fejlesztésével kapcsolatos 1970­es tervét, megtárgyalta a tisza­csernyöi átrakóállomás műsza­ki fejlesztésének kérdéseit, és az idei tátrai sívilágbajnokság megrendezésével kapcsolatos regionális közlekedésfejlesztési terv teljesítését. A bizottság tagjain és a meghívott szakembereken kívül a tanácskozáson ott volt dr. Štefan Sutka mérnök, Szlová­kia közlekedés-, postaügyi és távösszeköttetési minisztere, aki a jelenlevőket a reszort helyzetéről tájékoztatta. Már az 1970-es terv kidolgo­zásakor nyilvánvalóvá vált, -tógy a közlekedési dolgozók — öleg a vasút alkalmazottjai — i feladatokkal csak a legna­gyobb erőfeszítések árán tud­nak megbirkózni. Az utóbbi év­tizedekben az elszállítandó áru mennyisége több mint három­szorosára növekedett. Ezzel szemben újabb vasútvonalakat szinte egyáltalában nem építet­tünk, csak a meglevőket kor­szerűsítettük, mégpedig jelen­tős mértékben. Viszont a kor­szerűsített vasutak kapacitását sem leltet a végtelenségig nö­velni. Ma az a helyzet, hogy a fővonalakon a vasút a legfej­lettebb nyugat-európai orszá­gok vasútvonalainál 40—50 szá­zalékkal jobban ki van használ­va. Laikus nyelven szólva a va­sútvonalakon szerelvény sze­relvényt ér. Legtöbb gondunk a Tiszacser­nyő — Kassa —' Zsolna — Bra­tislava vonallal van,' mert a Szovjetunióból érkező árucik­(Folytatás a 2. oldalon) A Pezinoki Gép- és Traktorállomás bővíti karbantartó-ter­meit. Négy és fél millió korona beruházással építették fel az 1600 négyzetméteres új javítóműhelyt. Az épület vasszerkeze­tét a Záhorská Ves-i Efsz melléktermelési ágazatának dolgo­zói építették. (Ivan Dubovský felv. — CSTK) rr Irány Prága" (CSTK) — „Irány Prága" a jelszava annak a mozgalom­nak, amelyet a CSSZSZK NF KB indított meg Csehszlovákia fel­szabadulásának 25. évfordulója és Lenin születésének 100. év­fordulója alkalmából. A mozga­lomnak az a célja, hogy hozzá­járuljon a CSKP konszolidációs törekvéseihez, elmélyítse a test­véri, a baráti és nemzetközi kapcsolatainkat a Szovjetunió és más szocialista országok szervezeteivel. A Szovjetunió­nak a fasizmus leverésében és hazánk felszabadításában vál­lalt döntő szerepét méltató elő­adásokon és megbeszéléseken kívül, amelyeket a Szocialista Akadémia szervez, a társadalmi szervezetek számos, főképp gyermek- és ifjúsági versenyt készítenek helyi, járási, kerü­leti, nemzeti és országos mé­retben is. Gazdag műsort készít elő pl. a Polgári Honvédelmi Szövetség is nemzetközi terep­verseny-sorozattal, valamint a Szovjetunióból induló és Len­gyelországon, továbbá a Duklán keresztül Prágáig tartó nemzet­közi motorosversennyel. A Cseh­szlovák Vöröskereszt szintén részt vesz az ünnepségeken. Május 8-án országos békeünne­pélyt rendez a második világ­háborúban elesettek emlékére. A Csehszlovák Tűzoltószövetség idősebb tagjai számára „Minő­ségi munka éve" mozgalmat, fiatalabb tagjai számára pedig országos tűzoltójátékokat, a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség testnevelési napokat ős ügyességi versenyt rendez. Csehszlovák küldöttség Varsóban (CSTK) — Jaroslav Knižka mi­niszternek, a Közlekedésügyi Bi­zottság elnökének vezetésével szakemberekből álló nyolctagú küldöttség utazott tegnap Varsóba, a KGST állandó közlekedésügyi bizottságának 36. ülésszakára. A KGST nyolc tagállamának közle­kedésügyi miniszterei ötnapos tárgyalás keretében megvitatják az 1970. évi munkatervet. SZOVJETUNIÓ „Győzedelmeskedjenek a lenini eszmék! 1 1 Parlamenti küldöttségünk Minszkben Parlamenti küldöttségünk látogatást tett az OSZSZSZK Legfel­sőbb Tanácsán. Képünkön balról: M. Jasznov, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöke, Dalibor Hanes, a Szövetsági Gyűlés elnöke, Soňa Penniger ová, A Népi Kamara elnöke, Ev­žen Erban, a CSNT elnöke és M. Georgadze, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának a titkára. (Telefoto ČSTK — TASZSZ) Moszkva — A CSSZSZK Szö­vetségi Gyűlésének küldöttsége, amelyet dr. Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezet, hétfőn Leningrádból kétnapos látogatásra Minszkbe utazott. A küldöttség leningrádi láto­gatásának befejeztével a lenin­grádi városi tanács végrehajtó bizottsága díszebédet adott a Csehszlovák vendégek tisztele­tére. A díszebéden részt veit Vladimír Koucký, Ceshszlovákla moszkvai nagykövete is. Az el­hangzott pohárköszöntőben mindkét fél kifejezte annak a reményét, hogy Lenin születése 100. évfordulójának évében to­(Folytatás a 2. oldalon) NDK J Walter Ulbricht sajtókonferenciája A bonni kormányon a sor, hogy konkrétan állast foglaljon Berlin — Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke nagy érdeklődéssel várt hétfői berlini sajtókonferenciáján, mintegy 300 hazai és külföldi újságíró előtt, ismételten alá­húzta az NDK által előterjesz­A pártunk politikájának érvényesítésé­ért folyó küzdelemben fontos helyet foglal el a párton belüli nevelés rendszere. Az alapszabályzat minden párt­tagot kötelez politikai ismereteinek bőví­tésére. A marxizmus—leninizmus alapvető tanításainak ismerete az egyik feltétele an­nak, hogy pártunkban kialakuljon az esz­mei egység. A kommunisták küldetése, hogy meggyőző, felvilágosító munkát vé­gezzenek. Ezt a feladatukat csak a mar­xizmus—leninizmus elméletével felvértez­ve teljesíthetik eredményesen. A pártok­tatási év ezen ismeretek elsajátítására és bővítésére nyújt lehetőséget. Jól tudjuk, az 1968—69-es évben szinte teljesen megrekedt a párton belüli neve­lés. Nyíltan kell szólni arról is, hogy a pártoktatásban már évekkel ezelőtt teret kapott a formalizmus, és lényegesen csök­kent a párttagoknak a tanulmányi formák iránti érdeklődése. 1968-ban a különféle szélsőséges nézetek felbukkanásakor döb­bentünk rá, hogy mennyire hézagos sok párttag — főként a fiatalabbak — marxis­ta műveltsége. Nagyon sokan kritikátlanul elfogadták a téves nézeteket, ezzel akarat­lanul is támogatták a Jobboldali opportu­nista irányzatot. A közelmúlt egyik tanul­sága: többet kell törődnünk a párttagok eszmei nevelésével, és a pártonkívülleket is megfontoltabban kell kiválasztani, be­kapcsolni a pártoktatásba. Mindenki számára természetes, hogy a házépítést a megfelelő alapok lerakásával kezdik. Képletesen szólva ezt kell tennünk a pártoktatás terén is. A kezdet nem volt könnyű. A múlt év első felében nagyon vontatottan indult a lektorok és a propa­gandisták kiválasztása. Később a pártban megkezdődő differenciálódási folyamat po­zitívan hatott a pártoktatás iránti érdeklő­désre is. így aránylag rövid idő alatt meg­történt a központi, a kerületi és a járási pártbizottságok lektorainak kiválasztása, és elkészítették a központilag megállapított témákhoz szükséges tananyagot. A marxiz­Tanítani, nevelni mus—leninizmus esti egyetemein a meg­szokott időjxmtban kezdődhetett a tanév, az alapszervezetekben pedig az első témá­ról — A pártépítés alapelvei és a párt vezető szerepe —, decemberben tartottak előadást a propagandisták. Januári előadá­suk témája: A proletár internacionalizmus. A járási és a kerületi pártbizottságok fel­mérési támpontot nyújtanak néhány meg­állapításhoz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pártoktatásban túlsúlyban vannak az igénytelenebb formák: a tanulmányi kö­rök, az előadássorozatok, a vitabeszélge­tések és a taggyűlések keretében folytatott nevelőmunka. Még a hatvanas években az eszmei' nevelőmunka iránti igénytelenség szülte azt a káros gyakorlatot, hogy na­gyon sok szervezet csak a taggyűlés kere­tében fejt ki párton belüli nevelőmunkát. E téren a következő oktatási évben — a járási bizottságok segítségével — gyöke­res változást kell elérnünk. A párttagokra és a pártszervezetekre háruló igényes fel­adatok megkövetelik, hogy a pártoktatás­ban a magasabb színvonalat képviselő ta­nulmányi formák legyenek túlsúlyban. A megállapítások szerint a pártszerve­zetek és a párttagok döntő többsége tuda­tosítja a marxizmus—leninizmus elmélete elsajátításának szükségességét. Látják, hogy elméleti felkészültség nélkül nem képesek eredményes gyakorlati pártmun­kát végezni, meggyőzni munkatársaikat pártpolitikánk helyességéről, a kitűzött feladatok teljesítésének szükségességéről. Ugyanakkor az is tény, hogy a párttagság egy része közömbös, nem tanúsít érdeklő­dést az oktatási év iránt. Ezekkel a párt­tagokkal^ egyénenként kell foglalkozniuk az alapszervezeti pártbizottságoknak, ja­vítani kell az esti egyetemek munkáját és a hallgatók kiválasztását. Ugyanakkor na­gyon időszerű, hogy végre ezek az egyete­mek társadalmi fontosságuknak megfelelő helyet kapjanak az iskolarendszerben, mert részben e tanulmányi forma lebecsü­léséből ered, hogy a fiatalabbakat és a gazdasági vezetőket nem vonzza a politi­kai művelődésnek ez a formája. Azt, hogy az említett válságos időszakban a pártbi­zottságok miként viszonyultak az eszmei neveléshez, az alábbi tény is jellemzi: a nyugat-szlovákiai kerületben az 1968— 69-es oktatási évben csupán a dunaszerd^­helyi, a galántai és a lévai járásban nyílt első évfolyam az esti egyetemen. Az idén már lényegesen Javult a helyzet, de azzal nem lehetünk elégedettek, hogy a hallga­tóknak mindössze 7,7 százaléka a 25 éven aluli fiatal. A pártoktatási év néhány hónapos ta­pasztalata meggyőzőn bizonyítja, hogy e téren is változás történt: az elmúlt válsá­gos időszak után sikerült felújítani a párt­oktatás különféle formáit. Feltétlenül szük­séges azonban, hogy e formákat a követel­ményeknek megfelelően korszerűsítsük és vonzóbbá tegyük. tett államszerződés-tervezet fon­tosságát. Rámutatott: a Német Demok­ratikus Köztársaság — a két német állam egyenjogú, nem­zetközi jogi érvényű kapcsola­tainak megteremtésére irányuló tárgyalások megkezdése érde­kében — továbbra is arra vár, hogy a szövetségi köztársaság kormánya konkrétan állást fog­laljon az NDK által előterjesz­tett államszerződés-tervezetet illetően, és előterjessze javas­latait saját elképzeléseiről. Walter Ulbricht a többi kö­zött ellentmondásosnak, nem kielégítőnek, következetlennek, s a Jobboldal előtti meghátrá­lás jegyeit magán viselőnek mi­nősítette Brandt nyugatnémet kancellár „A nemzet helyzeté­ről" tartott parlamenti beszá­molójának a két német állam kapcsolataira vonatkozó meg­állapításait. Ulbricht elítélőleg hangoztat­ta, hogy az új nyugatnémet kormány — bár elismerte kőt különálló német állam létét, s azt, hogy az egyesítést belát­ható időn belül elképzelhetet­lennek tartja — még mindig nem vonta le ebből a szükséges következtetést, s továbbra ls visszautasítja az NDK nemzet­közi jogi érvényű elismerését. Az NDK Államtanácsának el­nöke a sajtókonferenciát beve­zető nyilatkozatában, továbbá a moszkvai Pravda, az Izvesz­tyija tudósítóinak és más új­ságíróknak a kérdéseire vála­szolva kitért Brandt kancellár­nak az erőszakot kizáró, kőt német állam közötti szerződés megkötésére irányuló javasla­tára, és elsősorban I^rom kér­désre Irányította a figyelmet: (Folytatás g 2. oldalra)

Next

/
Thumbnails
Contents