Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó
| EGY RITKA FOGLALKOZÁS: A menedzser Tanár ismerősöm mesélte a minap: osztályfőnöki órán a pályaválasztásról beszélgettek. Az egyik diák érdekes tervvel lepte meg az osztályt a hagyományos „te mi szeretnél lenni?" — kérdésre! „Menedzser szeretnék lenni! Olyan férfi, mint a sportvilágban közismert Ukrainczyk vagy a neves színészek, énekesek kötelességeit számon tartó és ügyeit intéző többi menedzser..." — mondta. Mi tagadás, az osztályfőnök nem tudott azonnal helyes útmutatással szolgálni. Nos, hogy mind tanár kollégái, mind pedig a diákok számára is egyszerűbbé, „kézzel foghatóbbá" tegyük ezt a nem mindennapi pályát, egy hivatásos menedzsert kértünk meg: röviden fogalmazza meg teendőit, munkájának lényegét. A „menedzser" angol származású szó. Az idegen szavak szótára szerint annyit Jelent: vállalkozás intézője, üzletvezető, rendező, felügyelő, stb. És ezzel körülbelül meg is fogalmaztam azt a feladatot, amely a menedzser előtt áll — minden szakmában. No de zenei területen? Igen. Mindazokban az esetekben, amikor el kell valamit intézni, valamit le kell bonyolítani, színre lép a menedzser — pontosabban színre kellene lépnie, ha volna. Mert nincs mindig. Ebből származnak a különféle bonyodalmak. Félreértés ne essék, nem akarom azt állítani, hogyha egy vőllalkozásnak nincs menedzsere, akkor az a vállalkozás kudarcra van ítélve! De sok problémát lehet elkerülni, és főleg, a vállalkozások résztvevői nyugodtabban koncentrálhatnak magára a VÁLLALKOZÁSRA. A menedzser tevékenységét két fő irányvonal jellemzi. Az egyik az adott együttes működésével kapcsolatos mindennapi ügyintézés, a másik pedig az együttes nyilvános fellépései esetében csúcsosodó problémák megoldása. Az előbbi a jó menedzser számára csak rutin munka, míg az utóbbi kívánja meg jobban a menedzser helytállását. Egy-egy fellépés — legyen az rádiófelvétel, szinházi szereplés, hangversenyterem, vagy a televízió kamerája, vidéki vagy külföldi fellépés, — rengeteg előzetes és utólagos ügyintézést kiván. Aki nem gondolt még bele a feladatok sokaságába, annak talán túlzottnak tűnik ez a megállapítás. De ha felsorolunk néhányat a feladatok közül, talán Ízelítőül szolgál a háttérben mozgó „szürke eminenciás" sokrétű munkájának érzékeltetésére: próbák szervezése, a résztvevők pontos időre történő összehívása, szerződés kötés, Időpontok egyeztetése, az öltözék ellenőrzése, a rendezői instrukciók továbbítása, fegyelmezési feladatok, ügyelői feladatkör az együttest illetően, a produkció szemmel kisérése, a honorárium felvétele és elosztősa, utazások esetében a szükséges technikai kérdések biztosítása. Egyszóval, mindenütt ott lenni, mindenre vigyázni, biztosítani, hogy az együttes megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek, és ezzel egyidejűleg megvédeni érdekeit. És ha mindennek megfelelt? Együtt örülhet a sikernek az együttes tagjaival, vagy együtt viseli a kudarc kellemetlen érzéseit. Mert együtt kell élnie az együttessel, gondjaival, örömeivel egyaránt. Mi kell mindehez? Szervezési kézsség és ügyszeretet. No meg egy kis ember szeretet, művészetszeretet, és kielégülés a mások szolgálatában anélkül, hogy személyes sikerekre pályázna. A jó menedzser annál jobb, minél „szürkébb eminenciás". TARNAI JÁNOS H kó !ÍApK ! | POÓR PÉTER LEVELE A HF-NEK: A magyar tánczene 1969. évi mérlege ľ i • könnyűzenei élményekben talán gazdagabb, mint eddig bármelyik. Érdemes tehát néhány szót ejteni az év magyar tánczenei terméséről. A legjelentősebb hazai könnyűzenei esemény az utóbbi négy évben minden esetben a táncdalfesztivál volt. Oj arcok tűntek fel, ugyanakkor néhányan a beérkezett sztárok közül lassan eltűntek az élvonalból. Az idén a fesztivál szerkesztői a fiatal tehetségek bemutatásával kissé „túllőttek" a célon. Egyszerre huszonnyolc olyan énekest vonultattak fel, aki még nem szerepelt ilyen nagy nyilvánosság előtt. Bár legtöbbjük valóban tehetségesnek bizonyult, néhány kivételtől eltekintve — kellő felkészültség hiányában — nem tudták kiaknázni a kínálkozó lehetőséget. A többiek jobban szerepeltek, rájuk a fejlődés Jellemző. Az egyre erősebb mezőnyben csak állandó szorgalmas tanulással lehet helytállni. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy tánczenénk színvonala 1969ben magasabb volt, mint az előző években. A legjobb előadók váltakozó sikerrel vetélkedtek a nem hivatalos, de minden hivatalos címnél többet jelentő legnépszerűbb előadói pozícióért. A beat-együtteseknél megszűnt az Illés-egyeduralom, az Omega felzárkózott melléjük. Az énekesnőknél Harangozó Teri, Koncz Zsuzsa és Zalatnay Sarolta régebbi vezető szerepüket őrizték meg, a fesztivál győztes dalát énkelő Késmárky Marika azonban — bár külföldön már voltak sikerei — szinte a teljes ismeretlenség homályából került a reflektorfénybe. A férfiak közül az év legnagyobb sikereit Koós János és Korda György érte el. A legeredményesebb zeneszerzők Bágya András és Lovas Róbert, a legsikeresebb szövegíró Szenes Iván és S. Nagy István volt. Ugyancsak komoly sikert könyvelhet el az Omegaegyüttes házi szerzőpárja: Presser Gábor és Adamis Anna is. A legjobb- hangszereléseket Körmendi Vilmos, Bágya András, valamint Malek Miklós, az Express-egyiittes tagja végezte. 1969-ben a magyar tánczene egy lépéssel közelebb került a világszínvonalhoz. Ez előbb-utóbb komoly nemzetközi sikerekhez ls vezethet. Kíváncsian várjuk tehát a folytatást. | AKTUALIS KÉRDÉS; I AZ IFJÚSÁG ÉS A TARSADALOM A szövetségi kormány őszi nyilatkozatában többek között említést tett az állam kulturális-nevelési szerepéről. A nyilatkozatnak ez a része na gyon fontos társadalmunk fiataljai számára. Le kell szögeznünk azonban, hogy a társadalom számára hasznos, új ember megformálására irányuló igyekezet nem lehet egyoldalú, vagy ahogy bölcs nagymamáink mondják: a sült galamb senki ölébe nem pottyant A biztonságérzet megteremtése az egyén fejlődésében nélkülözhetetlen. Amilyen a társadalom nevelése, olyan lesz majd annak visszhangja „öreg napjainkra". Ha a fiatalokkal óvatoskodva bánunk, ha eléjük megvalósíthatatlan terveket tűzUnk, ha a fiatalok és a gyermekek életét bizonytalansággal töltjUk meg, akkor a szocialista társadalom ideális emberének megformálására irányuló minden igyekezetünk csődöt mond. A mai világban, ingyen senki senkinek semmit sem ad — ezt tudatosltaniok kell a fiataloknak. Dolgozni pedig mindenütt kell. Fontos tehát, hogy az ifjúság bekapcsolódjon a társadalom életébe. Ehhez, valamint a különböző vitákhoz és bizonyos álláspontok kifejezéséhez lehetőséget kell nyújtanunk. Csak ilyen módon válhat sikeressé, értékessé az új program; hiszen a fiatalság egyszer majd átveszi szüleitől a jogart, irányítani fogja a fejlődést, a társadalmat. És senki sem akarja azt, hogy az új nemzedék politikai és gazdasági válságokban éljen. A jelenben élve a jövőre olyan módon kell felkészülni, hogy életünk jobb, megrázkódtat&sok és bizonytalanság nélküli legyen. A kormány ezért főleg a szociális politika teréa fejt ki jelentős igyekezetet. Ebben a programban található, többek között, a fiatal családoknak nyújtandó segítség fokozása. A népjóléti programmal párhuzamosan szem előtt tartották a fiatalok lakáshelyzetének a javítását. Mert a lakáskérdés döntő fontosságú. Minden egyes év, melyben nem teljesítették a lakásépítési leiadatokat, bizonytalanságot, konfliktusos helyzeteket, a népszaporulat hanyatlását jelenti. A szociális szolgálatokról — a gyermek szociális és jogi védelméről, a tanácsadói szolgálatról sem feledkezhetünk meg. Természetesen, a fiatalság sem fog ölbe tett kézzel várakozni. Ki akarja venni részét a társadalomfejlesztés feladataiból, persze csak akkor, ha a program, a végcél reális lesz, ha számára jobb életszínvonalat biztosít. (SVSL) GYERMEKVILÁG Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis dromedár, egypúpú teve, amelyet nagyon megsértettek. Egy este örömmel újságolta barátainak: „Holnap a papával és a mamával előadásra megyek. Irigyelhettek! A többiek kórusban csodálkoztak: „No de Ilyet, milyen szerencséje vanl Előadásra megyek. Irigyelhettek." A kis dromedár lázas várakozásában egész éjszaka le sem hunyta szemét. Utána azonban nagyon elkeseredett, mert az előadás egyáltalán nem olyan volt, amint azt elképzelte. Zene sem volt, nagyon unatkozott, és a legszívesebben sírva fakadt volna. Egy teljes óráig és még 45 percig beszélt egy kövér úriember. Előtte állt egy vizeskancsó meg egy szájöblítő pohár, de fogkefe nélkül. Az úriember időnkint vizet öntött a pohárba, de nem mosott fogat, hanem különféle jelentéktelen dolgokról fecsegett — például a dromedárokról és a tevékről. A kis dromedár nagyon szenvedett a hőségben, kellemetlen volt ülnie, mert a szék támlája nyomta a púpját. Izgett-mozgott, s anyja nemegyszer ráJACQUES PREVERT: A felháborodott dromedár szólt: „Ülj nyugodtan, ne zavard a szónokot!" S hogy nyomatékot adjon szavainak, belecsípett fiacskája púpjába. A kis dromedár meg csak egyre A HÁROM TANÁCSOS (BURMAI MESE) Mit ér egy király bölcs miaiazter nélkül, aki az állam Sgyeit az orsság javára intézi? Pagan királyságban élt egyszer egy uralkodó. Minisztere megöregedett, gyakran betegeskedett, nem tudta hivatalát ellátni, lemondott. A király nagyon elszomorodott, mivel minisztere igen bölcs és körültekintő volt. Sokáig tűnődött, hogyan találhatna hoz- zá hasonlót. Addig törte a fejét, míg egyszer magához hívatta leghíresebb három tanácsadóját. Kisétált velük az Iravadi-folyö partjára, ahul mindhármukat jobbnáljobb ételekkel, italokkal vendégelte meg. Egyszer észrevétlenül belehajított a vízbe egy mangót, amit a csendes folyású víz lassan ringatott a hátán. Rámutatott a gyümölcsre, s megkérdezte: inkább sírni szeretett volna és hazamenni. A szónok minden öt percben ismételte: „Hölgyeim és uraim, és kedves dromedárok, felhívom figyelmüket a legfontosabbra: He keverjék össze a dromedárokat a tevékkel. Figyelmeztetem önöket: a tevének két púpja, a dromedárnak csak egy púpja van ..." A teremben ülők összesúgtak: „Milyen érdekes!" A tevék és a dromedárok, férfiak és nők, meg a gyerekek is — kivétel nélkül — jegyezgetni kezdtek kis noteszeikben, a szónok pedig folytatta: „E két állatot az különbözteti meg egymástól, hogy a dromedárnak csak egy púpja van, a tevének viszont kettő... Ez eddig tisztázatlan jelenség, amelyet önöknek meg kell érteniük ..." A kis dromedár végül is nem bírta ki. Felugrott az emelvényre és megharapta a szónokot. „Piszkos teve!" — ordított rá a felbőszült előadó. „Piszkos teve, piszkos teve!" -- kiabálták a teremben jelenlevők. Pedig nem is teve, hanem dromedár volt. TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED * TÖRD A VÍZSZINTES: 1. Ismert mondás első része (a nyíl irányában folytatva). 10. Ga-val a végén nagy tó a Szovjetunióban. 11. Nem utódé. 13. Rékamié nagyobb fele. 15. A pompás nőszirom latin neve. 16. Személynévmás. 18. Ibsendráma. 20. ETR. 21. Van ilyen irat is. 23. Zola-regény. 25 A harmadik személy-e? 26. Kegyetlen császár. 28. Peru fővárosa. 30. Női név. 32. Égési termék. 34. Rövid nyári nadrág. 36. Arab betűi. 37. Tetejére. 39. Magyar író, vezetékneve. 41. Három olaszul. 42. Az ételízesítő. 44. ... vala, finn eposz. 46. H-val a hegedűn van. FÜGGŐLEGES: 2. Rangjelző szócska. 3. Ajándék szlovákul. 4. Fontos kikötő a Vörös-ten— Vajon ml úszhat ott a v íze n ľ Az egyik tanácsos éppen csak hogy odanézett, nem zavartatta magát a lakmározf sban, félvállról odavetatte: — Ml lehet az? Talán mangó? A másik jobban szemügyre vette az úszó tárgyat: — Valóbanl Egy mangó. Kár érte, olyan érettnek és zamatosnak látszik. A harmadik tanácsos nem szólt semmit, ledobta magáról a ruháit, s beleugrott a folyóba. Kis idő múlva visszajött, s nevetve nyújtotta át a gyümölcsöt a királynak. Mit gondoltok, hármuk közül melyiket tette meg miniszternek a király? Fordította: SZIGETI KÁLMÁN Szólások és közmondások az észről ADDIG JÁRT A MAGA ESZE UTÁN, HOGV NEKIMENT A FALNAK = megjárta az önfejűsködéséért. ESZED TOKJA « szó sincs róla, butaságokat beszélsz! HA ESZE NINCS IS, DE VAN NYELVE sok butaságot tud fecsegni. NYÍLIK AZ ESZE = (főleg gyerek) kezd okosodni, értelmessé válni. SOK ESZE VAN, DE MÁS ÉL VELE = okos, de nincs gyakorlati érzéke, más húz hasznot ötleteiből. VAN ESZE AZÉRT, HOGY RITKÁN FÉSÜLKÖDIK (Van Itt ész, csak ki kell fésUlnl) — lám, nem ls olyan ostoba! NEM ADNÁL AZ ESZEDBŰL EGY GYÜSZtíVEL? = (annak mondják, aki sok bolondságot összebeszél). DICSÉREM AZ ESZÉT, AKI KITALÁLTA = okos, ügyes találmány. ELŐVESZI A JOBBIK ESZET = belátja tévedését, hibáját és jó útra tér, helyesen kell gondolkozni. FELTEKERI AZ ESZÉT = erősen gondolkozik, töpreng, töri a fejét. MEGVETTÉK AZ ESZÉT = rábeszélték, rávették valamire. ELŐBB JÁRJON AZ ESZED, AZUTÁN A NYELVED = igen jól gondold meg, mit beszélsz, mit csel3kszel. ger déli részén. 5. Sógor, koma. 6. Fél rege. 7. Pelikán része. 8. Meztelen. 9. Frissítő. 12. A közmondás második része (a nyíl irőnyában folytatva). 14. Nagy tő a Szovjetunióban. 17. Bíró teszi. 19. O-val a végén Anna beceneve. 22. Műszerész. 24. A szerelem istene a római mitológiában. 27. Hegycsúcs (ék felesleg). 29. Mezőgazdasági munkát végez. 31. Ütmenti sánc-e? (ékezet felcserélve). 33. Ottó, Anna, RÍ' cliárd, Ursula. 35. Vágány szlovákul. (hibásan). 36. Kőrtyalap. 40. De szlovákul. 43. OÜ. 45. És latinul. Beküldte: MOLNÁR MARIA KET HETE MEGJELENT FEJTÚRtiNK MEGFEJTÉSE: Szerencsés, boldog ú) esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak. KIK NYERTEK? Két hete megjelent fejtörőnk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Karakó Ferenc Kirőlyhelmec, Szobonya Irén Bajka, Palkovics Ferenc Párkány, Szűcs Tibor Nagysalló, Nyíri Éva Ágcsernyő. Leveleiteket, megfejtéselteket az alábbi címre küldjétek: Oj SZO, Gyermekvilág Bratislava, Gorkého 10.