Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

A Csehszlovák Televízió új sorozata Jan Masaryk haláláról CAUSA JAN MASARYK Két évvel ezelőtt a csehszlovák sajtó és televízió sokat foglalkozott a tragikus halállal 1948-ban elhunyt lan Masaryk ügyével. Tanúk jelentkeztek, akiknek vallomásai megjelentek a lapok hasábjain és a képernyőn. Újabb kérdőjelek, kérdések vetődtek fel: vajon valóban öngyilkos lett-e az akkori külügyminiszter, vagy gyilkosság áldozata volt? Jan Masaryk több oknál fogva nagy népszerűségnek örvendett. Először is az első köztársaság elnökének fia volt, akinek nagy része volt a független Csehszlovák Köztársaság létrehozásában. Ő maga a fasiszta megszállás éveiben a londoni emigráció tagja volt. A felszabadult ország új kormányában ismét tárcát kapott. Halála néhány héttel azután következett be, hogy a párt végérvényesen átvette a hatalmat az országban. Nem csoda hát, ha a közvélemény nem maradt közömbös az ügy újjáélesztése során. Ezzel magyarázható, hogy a főügyészség 1968-ban külön csoportot bízott meg Masaryk halálu körülményeinek ismételt kivizsgálásával, holott az ügyet húsz évvel ezelőtt már lezárták. Széles körű nyomozás két évtized után A főügyészség nemrég közölte, hogy a Masaryk-ügyben az 1968-ban felújított nyomozás befejeződött s azt „ad acta" tették, vagyis húsz év után másodszor ís lezárták. A Csehszlovák Televízió most Causa Jan Mararyk című sorozatban számol be a nemrég lezárt nyomozás eredményeiről. Az 1968-ban jelentkezett tanúk vallomását, állítását, kijelentéseit szembesíti a nyomozás eredményeivel. Szakmájában elismert öt nyomozó hosszú hónapokon át számos személyt hallgatott ki a felmerült, újként feltüntetett adatok tisztázására. Áttanulmányozták a húsz év előtti nyomozás okmányait, újabb szakvéleményeket kértek ki. Mint minden felújított ügyben, ebben is kidolgozták a nyomozás pontos tervét. Így figyelembe vették a Masaryk tragikus halálával kapcsolatos eshetőségeket, mégpedig — valóban öngyilkosság történt, — a külügyminisztert meggyilkolták, — esetleg tragikus véletlen folytán kiesett az ablakból? A gyilkossággal kapcsolatban is több lehetőséget vettek számba: — Masarykot kidobták az ablakon, — előbb meggyilkolták és azután dobták ki, — erőszakkal arra kényszeritetlék, hogy ugorjon ki. A nyomozás úgy indult, mintha a felsorolt eshetőségek mindegyike lehetséges volna. Minden kérdést, minden tételt be kellett bizonyítani vagy meg kellett dönteni a feltárt tények alapján. A koronatanú 1968-ban az ügy új koronatanújaként Pavel Straka jelentkezett. A tvkamerák és újságírók előtt kijelen tette, hogy a kritikus éjszakán a Külügyminisztérium épületében teljesített szolgálatot. A tv mostani adásában ismét megjelent a képernyőn, megismételték akkor elhangzott szavait. Kijelentette, hogy azon az éjszakán az épület közelében erős motorzúgást hallott. Sok-sok személygépkocsi érkezett és az épület előtti téren megálltak. Később észrevette, hogy szolgálati szobája ajtaját kívülről bezárták. Telefonálni akart, de megállapította, hogy a telefonokat kikapcsolták ... A nyomozás elsősorban a gépkocsik zajának megállapítására irányult. A Külügyminisztérium épülete előtti tér lakóházainak húsz év előtti lakóit keresték fel, akik közül sokan már Prága más körzeteiben és az ország más vidékein laknak. Több mint negyven személyt sikerült kihallgatni, akiknek ablaka arra a térre nyílt, ahová azon az éjszakán a gépkocsiknak Straka vallomása szerint meg kellett volna érkezniük. A negyven személy között akadtak éberen alvók, sőt azon az éjszakán virrasztók is. A gépkocsik érkezését senki sem hallotta. Az eredmény: egy állítás negyvennéggyel szemben. Előkerülnek a húsz év előtti szolgálatokról pontosan vezetett könyvek. Ennek alapján találják meg a telefonközpontban akkor szolgálatot teljesítő személyeket. A telefonközpontban este tíz óráig volt szolgálat. Ekkor a terem kulcsát átadták a portásnak. A következő szolgálatos reggel hét órakor vette át a kulcsot a portástól. A központ kikapcsolása az áram kikapcsolásával vagy a biztosíték kivételével volt lehetséges. Az áramot saját száraz telepük szolgáltatta. A biztosíték a központban volt. Üzemzavar esetén mindig telefonon hívták otthonról a szolgálatost. A kritikus éjszakán és reggelén senki semmiféle rendellenességet nem észlelt. Marad még a szolgálatos szobája, amelyben Straka a kritikus éjszakán szolgálatot teljesített. A helyszíni szemle megállapította, hogy a szolgá latos a szobát mindig belülről zárta be. Annál is inkább, mert a bizalmas postát mindig Itt helyezték el zsákokban. A kulcsot belülről mindig a zárban hagyták, így kívülről ezt az ajtót akkor sem lehetett bezárni, ha történetesen a szolgálatos az ajtót elfelejtette volna kulcsra zárni, mert a kulcs így is a zárban volt. A fejsebet rejtő csokor titka Két évvel ezelőtt több szemtanú vallomása jelent meg a sajtóban és a tévé képernyőjén. Az egyik azt állította, hogy Masaryk füle mögött kerek sebet látott, ami arra enged következtetni, hogy a seb golyótól származik. Mások súrlódásokat, foltokat véltek látni a holttesten. Ebből arra lehetne következtetni, hogy Masarykot előbb megölték és utána dobhatták ki az ablakon. A vizsgálat megállapította, hogy valamennyi tanú mind más helyen, más formájú sebet, karcolást, véraláfutást vélt felfedezni. Egybehangzó vallomás nem akadt. A legtöbb vita, kétely a fejseb körül támadt. A sajtó közölte a felravatalozott Masaryk fényképét, ahol világosan látható, hogy a fül mögötti részt virágcsokor takarja. Ez a tény sok-sok feltételezésre adott okot. íme, ott lőhetett a lövés helye... A nyomozás ennek a ténynek különös figyelmet szentelt. Próbáltak fényt deríteni arra, miért került az a „gyanús" virágcsokor a halott füle mögé. A képernyőn megjelent Masaryk testőre, aki a miniszter biztonságáért volt felelős, így mindenhová elkísérte. Elmondta, hogy mielőtt a nyilvánosság megtekinthette volna a ravatalt, a Külügyminisztérium munkatársai tettek tiszteletet elhunyt főnökük földi maradványainál. Szavai szerint úgy elhalmozták virággal, hogy a holttest ki se látszott a virágerdőből. Mielőtt a nyilvánosságot a ravatalhoz engedték volna, el kellett rendezni a virágokat. Masaryk két titkárával egyetértésben úgy egyeztek meg, hogy a nevezetes csokrocskát a fej mellett hagyják. Ez volt hivatott takarni a boncolás következtében a fejen látható vágást. - Ök helyezték úgy oda a csokrocskát, hogy a vágást eltakarja . .. Kétségek a boncolási jegyzőkönyv körül A boncolást 1948-ban dr. Hájek professzor vezette. A boncoláson részt vettek Masaryk titkárai és testőre. Húsz évvel később akadtak, akik kétségbe vonták, hogy a boncolási jegyzőkönyv a teljes igazságot tartaltalmazta. A boncolóteremben dolgozó segéderő (a képernyőn láthattuk és hallhattuk ismét) állítása szerint a gyomor tartalmáról vegyi elemzést nem végeztek, mert „valaki" megtiltotta. Mások a már nem élő személyekre hivatkozva idéztek emlékeket, és bár nem állítottak semmi biztosat, de sejttették, hogy a boncolás jegyzőkönyvbe foglalt eredménye kétségbe vonható. A képernyőn láthattuk dr. Teplíček aláírásával a vegyi elemzésről rögzített jegyzőkönyvet, amely szerint a halott gyomrában minimális mennyiségű fájdalomcsillapító (amidopirin) nyomait fedezték fel. A vegyi elemzés eredményeit azután a boncolásról készített jegyzőkönyvbe foglalták. A jegyzőkönyveken kívül elismert, megbecsülésnek örvendő szakemberek, orvosok is bizonyították, hogy a boncolási jegyzőkönyv tartalma egyezik a boncolás eredményével. Ebből világosan kitűnik, hogy jan Masaryk halála a földrezuhanás okozta zúzódások következtében állt be. Teljesen kizárt, hogy Masarykot előbb megölték volna és csak a holttestét dobták volna ki az ablakon. Mivel a széles körű nyomozás nem talált semmi bizonyítékot arra, ami a gyilkosság gyanúját alátámasztaná, a főügyészség az ügyet lezárta. Miért húsz év után? Mi is adta az ösztönzést Jan Masaryk halála körülményeinek két évtized utáni kivizsgálására? Miért rendelt a főügyészség új nyomozást? Az első lépés a nyugatnémet Spiegel című lapban megjelent írás volt, amelynek nyomán a hazai sajtóban Ivan Sviták (azóta Nyugatra távozott) vetette fel a kérdést. Ezután va lóságos sajtókampány indult az ügy körül. Az ügy felújítását tehát kierősza kolták? Részben igen. Ugyanakkor « főügyészség csoportja, amelyet a felülvizsgálással megbíztak, állítja, hogy a hosszas, sok energiát igénylő nyo mozás húsz év után sem volt hiábavaló. Egyrészt azért, mert a megállapítás szerint a húsz év előtti nyomozás körül akadtak szépséghibák. Egy itthon és külföldön is népszerű politikus tragikus haláláról voit szó, amely egyaránt lázban tartotta a hazai és a külföldi közvéleményt. Számtalan találgatás látott napvilágot. Talán ezzel is magyarázható az a nagy igyekezet, amellyel az esetre fényt próbáltak deríteni. Így több szerv folytatta a nyomozást, sokszor pár huzamosan, de kellő összehangoltság nélkül. A mostani nyomozás választ adott sok-sok közben felmerült ta lálgatásra, gyanúra is. Ezen túl a burzsoá propaganda húsz év előtt és most is saját céljaira igyekezett felhasználni a Masaryk halála körül felkorbácsolt kedélyeket. A Reuter hírügynökség nemrégi jelentése szerint Masaryk haláláról most jelentet meg könyvet egy amerikai kiadóvállalat, amelynek szerzője (valamiféle Rómában élő Sterling asszonyság) azt állítja, hogy Masary kot a kádba fojtották. Állítólag huszonöt cseh tanút tud felsorakoztatni állítása alátámasztására .. . Szükség volt hát az ügy, főleg a közben felmerült (avagy inkább me6 terségesen élesztgetett) kétségek eloszlatására. Megköveteli ezt a halott Jan Masaryk iránti kegyelet is. KALÁSZ LASZLĎ ESZPERANTÓ FOLYÓIRAT SZLOVÁKIÁBAN SZOVJET ÉS SZLOVÁK ESZPERANTISTAK EGYÜTTMŰKÖDÉSE E. A. Bokarev professzor, a szovjet eszperantisták nemzetközi kapcsolatait irányító bizottságának elnöke. A Szovjetunióban az eszperantónak gazdag hagyománya van. Itt adták ki a világon az első orosz nyelvű eszperantó könyvet. A közelmúltban személyesen is megismerkedhettem a szovjet eszperantómozgalom vezetőivel, lehetőségem nyílt arra, hogy közülük többel elbeszélgessek. Főképp három kérdés érdekelt: • Milyen visszhangra talált a szovjet eszperantisták körében a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága által Slovák News címmel kiadott kísérleti eszperantó folyóirat; • hogyan szervezik a Szovjetunióban az eszperantómozgalmat; • milyen lehetőség nyílik arra, hogy a szovjet eszperantista szakemberek együttműködjenek a Szlovák Tudományos Akadémia mellett működő Szlovák Eszperantó Társasággal. Mind a három kérdésre pozitív választ kaptam. Őszintén meglepett a szovjet eszperantisták magas nyelvi és szaktudása. A Szovjetunióban nagyon ígéretesen fejlődik az eszperantó. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a mozgalom szervezetileg a Külföldi Kulturális Kapcsolatok szovjet Társaságainak Szövetségéhez tartozik. Ez a szövetség helyiségeket és pénzt biztosít az eszperantlstáknak, eszperantó könyveket, különböző nyomtatványokat ad ki. Moszkvában az eszperantisták minden vasárnap az Orvosok Házában találkoznak. Rendelkezésükre áll az egész épület és nemcsak az eszperantista orvosok, hanem a fiatalok, az újságírók is itt találkoznak. Esetenkét kétszáz érdeklődő is meghallgatja az itt rendezett előodásokat Nagy megtiszteltetést jelentett számomra, hogy a Moszkva Szállóban személy esem felkeresett Bokarev tanár, a szovjet eszperantisták egyik vezetője és Szalnyikov docens, flziológus, a Moszkvai Eszperantó Klub elnöke. Leningrádban találkoztam egy másik vezetővel is, Sz. Podkaminer hajótervezővel. Több szovjet eszperantista elismert szaktekintély, az ÚFA mellett működő nemzetközi eszperantó tudományos szervezetekben vezető funkciót tölt be. Az eszperantó fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul Akszel Ivano vics Berg akadémikus, aki a gépi fordítások területén végez kísérleteket. A rövid beszélgetés alatt nem tudtam megjegyezni valamennyi neves eszperantista nevét. Többet megtudunk majd a Ligilo című és más szovjet eszperantó folyóiratokból, melyeket eddig nem ismerünk, de ígéretet kaptunk, hogy elküldik nekünk. Közlésük szerint a Slovák News nagy visszhangot váltott ki, és az eszperantisták között nagy az érdeklődés iránta. Számunkra az együttműködés — tekintettel a szovjet eszperantó magas színvonalára — nagyon előnyös. A Szlovák Eszperantisták Szövetsége és az SZTA mellett működő Szlovák Társaság nagyon örül ennek a lehetőségnek. E kapcsolatok fejlesztése új szakaszt jelenthet a szlovák eszperantómozgalomban. Dr. IMRICH HAVAS