Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-07 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

A néző szinte világszerte felsóhajt: „Hová lett a labdarúgás játékos jellege, szépsége. Miért lett belőle harc eredeti küldetése, a játék helyett. Harc a bajnoki pontokért, a továbbju tásért a BEK-ben, KEK-ben. EVK-ban, a KK-ban a VB selejtezők első helyéért. Barátságos ta'^ikozókra Európában úgyszólván nincs idő, vagy nincs bennük köszönet. Erre példa a Stockholmban lebonyolított Svédország—Magyarország találkozó, amely után a sVédek szövetségi kapitánya fanyarul jegyezte meg: „Csak akkor van értelme válogatott barátságos mérkőzésnek, ha azt az ellenfelek mindegyike komolyan veszi!" A „futball-kereskedő" véleménye Párizs nemcsak a világ legjelentősebb divattervezőinek a székhelye, hanem ott találjuk a legmagasabb szintű labdarú: gó-kereskedelem egyik legnagyobb mágnását, Julius Ukrainczyket, aki úgyszólván egyeduralkodó menedzser. Mesteri módon egyezteti a kereslet és a kínálat érdekeit, természetesen leginkább és legjobban az önmagáét szolgálja. Ukrainczyk járja a világ legnagyobb stadionjait és nyitott szemmel figyeli azt, ami arra érdemes. Mindenütt tárt ajtókra talál. Jó üzletember, s ezért néha magánszorgalomból többet ad, mint amennyire a szerződések kötelezik. Ukrainczyk nemrégiben kijelentette, hogy a labdarúgás iránti érdeklődés csökken. Ügy véli, hogy létjogosultsága még mintegy 20 évre tehető. Borúlátását azzal indokolja, hogy a nagy érdeklődést keltő nemzetközi barátságos mérkőzések olyannyira ritkák, mint a fehér holló. Márpedig ezek hiányában lassacskán eltűnnek a nagy osapatok is. Saldanha kesergője joao Saldanha, a brazil labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. a volt sportújságíró, eddig fényesen bizonyított. A brazil válogatott ma az 1970-es VB egyik legnagyobb esélyese. Az új szövetségi kapitány az utóbbi időben gyakori vendég volt Európában. Főleg a világija jnoki selejtezők nagynak ígérkező találkozóit látogatta. Vaskos jegyzetfüzetébe rengeteg adat került. Akad közöttük jónéhány, amelyekről a brazil válogatott játékosokon kívül mások sohasem szereznek tudó mást. Meglehetősen elmarasztalta földrészünk labdarúgását. Szerinte szinte teljes mértékben vesztett szépségéből, és maradt a kérlelhetetlen harc. Nem kímélte az itteni bírákat sem, akik úgymond szemet hunynak még a szándékos kíméletlenségek felett is. Saldanha attól tart, hogy Európából nagyrészt a kemény, a hallatlanul szívós labdarúgás képviselői jutnak el Mexikóba. — Szerény véleményünk szerint ebben sok az igazság. Az angol, a belga, a svéd, a nyugatnémet, a szovjet és a román labdarúgás kemény a javából. — Saldanha — a beavatottak szerinti — lesújtó véleménye elsősorban a román—portugál mérkőzésen kezdett kialakulni. A bolgárok is alkalmasint mexikói jogosultságot nyernek, és rájuk Peléék még ma is neheztelnek „Anglia 66" miatt. Mivel az olasz csapat is kivívta a VB szereplés jogát, talán már Saldanhának is javul a véleménye. A csehszlovák—magyar továbbjutójával a VB mezőny színezete kissé más összetételű lesz. Már csak pár nap kérdése, és végképp kialakul a mexikói VB tizenhatos mezőnye. Kezdődhetnek a találgatások, az előkészületek az 1970. január 10-én sorra kerülő csoportbeosztásra. Annyi biztos, hogy a világbajnoki címet védő Anglia, Brazília, és a rendező állam csapata más-más csoportba kerül. A többieket hozzájuk sorsolják. Sokan úgy tudják, hogy a megoldás jelentős mértékben hasonlítani fog az angliai VB t megelőzőhöz. S akik számára nincs hely Mexikóban? A második csehszlovák—magyar VB selejtező előtt egy aránt feltettük a kérdést Jozef Markonak és Sós Károlynak, va jon nem lenne-e jó megoldás a mexikói VB-re el nem jutó, de nagy játékerőt képviselő európai csapatok úgynevezett fiók VB-je. Egyikük sem lelkesedett e lehetőségért, és kijelentették, hogy az ilyesmi mind a játékosok mind az igényes nézők számára „rangon aluli" lenne. Legújabban mégis arról értesültünk, hogy sor kerülhet rá. Előbb a jugoszlávok vetették fel a rendezés gondolatát, újabban pedig a görögök szeretnék erre a célra megnyerni a nyolc európai selejtezőcsoport egy fej hosszal vagy esetleg többel lemaradt éllovasait. Európa figyelme is lassan, de biztosan Mexikó felé fordul. Lehet, hogy akkorra igazságosabb és humánusabb beosztási rendszert fedeznek fel, és akkor még a VB selejtezők során sem kell csak harcnak lennie a nagy találkozók egy-egy színhelyén. Addigra azonban azt ajánljuk e legnépszerűbb sportág diplomatáinak, hogy a selejtező csoportokon belül igazságosabb szabályokat alkossanak. Az élen pontegyenlőség esetén ne kelljen újabb találkozónak sorra kerülnie, hanem — a változatosság kedvéért — döntsön a két, egymás ellen elért eredmény (pont-, gólaránnyal vagy ha úgy tetszik, gólkülönbséggel ). ZALA JOZSflF Marseille után... A Stade Velodrome zöld gyepén befejeződött a nagy futballcsata. Akárcsak a chilei VB előtt, amikor a csehszlovák válogatott a jelenlegihez hasonló csojiortdöntőn 4:2 arányban legyőzte a szívós skót együttest, ismét a csehszlovák színek győzelme következett, ezúttal a szárnyszegetten játszó magyar csapat felett. A legyőzött fél számára nemcsak az a tény jelentett hatalmas hátrányt, hogy nélkülöznie kellett a régóta sérült Albert után a letiltott Szűcsöt, sőt az újabban megsérült Páncsicsot és Dunai II-t is — (ekkora előnyt talán a világ egyetlen csapata sem adhatna teljes vértezetben szereplő ellenfelének) — hanem még az is, hogy helyetteseik szinte látható felfogás nélkül játszottak és a szabadrúgásokon kívül úgyszólván veszélyt sem jelentettek a kiválóan védő Viktor kapujára. Igaza lett Markónak, aki azt állította, hogy ismeri a magyar játékosokat, tudja, mit várhat tőlük. Nagyon is megfigyelte, ki mit tud! A lelátókon sok, nemzetközileg is elismert szakember helyezkedett el abban a reményben, hogy nagyszerű viadal szemtanúja lehet. A frappáns teljesítményt természetesen mindkét küzdő fél részéről várták, hiszen nem kisebb volt a tét, mint a mexikói VB 16-os mezőnyének 14. helye. A nagyszerű játékkal csak a csehszlovák csapat nem maradt adós, a magyar annál inkább. A csehszlovák csapat játéka sokban hasonlított ahhoz, amit 1962-ben Chilében nyújtott. Ebben része van Kvašňáknak is, aki a -chilei siker utolsó hírmondója, s akinek tapasztalata ismét aranyat ért. Ezen túl tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy kétségtelenül a csehszlovák válogatott volt az egységesebb, s annak minden játékosa tudta, mit akar. Keményen játszott, mert rájött, hogy ez kihozza sodrából, kizökkenti lendületéből a jelenleg vezéregyéniség nélküli magyar együttest. Adamec ezúttal a játékkal törődött. Mindenütt látni lehetett. Nem önzösködött. Változtatta a helyét. Megértette magát társaival. Jokl is igazolta, hogy érdemes volt rá gondolni. Marko számára kétségtelenül Veselý játéka jelenthette az egyik legkellemesebb meglepetést. Hátvédje nem bírt veie. Gólján kívül két alkalommal lövését a .kapufa mentette. Egy szó, tnint száz, a csehszlovák együttesben ezúttal nem volt gyenge pont. Taktikailag teljesen ellenfele fölé nőtt. A magyar csapat árnyéka volt néhai önmagának. Kapujában Szentmihályi helyenként ismét brugesi formában védett, két gól a lelkén szárad. A védelemben csak Mészöly volt a csehszlovákokra használt mércével mérhető játékos. Halmosi igyekezett. Többre képességeiből nem futotta. A csatársor két csalódását a játékmesternek vélt Göröcs, s az újjászületettnek tartott Farkas okozta. Nem jelentettek veszélyt a csehszlovák kapura. Bene magára hagyatva nem boldogulhatott. A két szélsőt remekül tartóztatta fel a határozott csehszlovák védelem. A csehszlovák válogatott most már nyugodtan készülhet az 1970 május végén kezdődő mexikói VB-re. Ezzel a játékkal ott határozott esélyei vannak. Az a tény, hogy a magyar csapat • „testén" át jutott a legjobb 16 közé, rangot biztosít számára - a csoportok sorsolásánál is. A magyar labdarúgás bajai tetőztek. Sok a teendő, míg újabb játékosok bevonásával ismét ütőképes csapatot hoz össze az arra hivatott vezetőség. Végül meg kell állapítanunk, hogy „a dán segítség" jelentős volt, de a döntő lépést a csehszlovák csapat most már önerejétől tette meg. IZ- l-l (FOLYTATJUK) 'Őrizze meg nyugalmai, Mr Vole. Az o bulldoflképú úriember, bW mOSt 5ZÓII kl 0 kocsijóból, minden bi zonnyol Önért jön. Mikor magára marad, oz ügyvéd behívja imokál és lediktálja az ügyre vonatkozó adatokat. Ahogy felsorakoztatja a tényekel, egyre nyilvánvalóbbnak látszik, hagy a szerencsétlen fiatalember' "milyen súlyos helyzetben von. Rossz anyagi helyzete , oi idős hölgy iránti „önzetlen" barátsága,,, az örökség ,,, a házvezetőnő vallomása és a többi, rendre, Mikor végeztek a wvti* tfcával, az ügyvéd veszi a -talapját: „Mrs. Volehoz megyek." Christine Vole semmi nem mutatja a megrem. Ütnek, mikor értesül fé, letartóztatásáról mnapi ÚJ szú Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Főszerkesztőhelyetteset; d'- Gály Ivan es Szűcs Bela. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Teleion: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18 sportrovat: 505-29, gazdaság, ügyek:506-39, távirá: 09308. Journal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislavy Štúrovo «. Hirdetői roda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési dcj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Új Szó negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgalat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal él postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná expedícia tlače. Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.