Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)
1969-12-07 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó
Hogyan tanuljunk A közmondás azt tartja, hogy „a jó pap is holtig tanul". Azt is tudja mindenki, hogy nem az iskola, hanem saját maga számára tanul. És ha már a tanulásnál tartunk, ismernünk kell az indítóokot, annak motívumát, hogy miért tanulunk, miért éppen ezt tanulom, mi a célom, és mit akarok a tanulással elérni. Tegyük fel tehát a kérdést, hogyan tanulhatnánk kisebb megerőltetéssel, s a legrövidebb időn belül? Azt tanuljuk meg könnyen, amit értünk is. Ha az első olvasás után nem is értettünk meg mindent, ez ne vegye el a kedvünket. Természetes, hogy ez nem vonatkozik a matematikára, melynél feltétlenül fontos a rendszeres tanulás. az előző anyag ismétlése. Második olvasáskor tulajdonképpen már lelkiismeretesen tanulunk: tudatosítjuk az alapgondolatot, az alapgondolatok közti logikai összefüggést, átmenetet, kiemeljük a jelentős és fontos meghatározásokat, illetve jegyzeteket készítünk. Azt is feljegyezzük, ami számunkra nem elég világos Az emlékezőtehetség. Az emberek különböző emlékezőtehetséggel rendelkeznek. Valaki gyorsabban, más pedig lassabban tanul, van olyan, akinek jobb az emlékezőtehetsége — nem feled gyorsan; mások viszont jobban emlékeznek a részletekre. A felidézés gyorsaságában is különböznek az emberek. Ezen kívül sok ember jobban emlékezetébe vési azt, amit látott, hallott; mások megint jobb arcmemóriával, vagy számmemóriával rendelkeznek. Fel kell ismernünk, hogy melyik csoportba tartozunk, ám léteznek bizonyos általános szabályok is, hogyan kell eljárni a tanuláskor, mit hogyan kell megjegyezni. Például legalapvetőbb a logikus rögzítés (az anyag felfogása), nem pedig a gépies ..magolás". Az ismétlés a tudás anyja. Nem elég az anyagot megtanulni, azt az ismétléssel kell „edzeni". Minél előbb ismételünk, annál jobb, mert a túl hosszú szünet után többet felejtettünk, tehát többet is kell felújítanunk. Legmegfelelőbb módszer, ha az első ismétlést a második olvasás után tartjuk. Ezzel tulajdonképpen azt ellenőrizzük, mit jegyeztünk meg az olvasottakból. A további ismétlés aszerint történik, milyen „típusú" az emlékezőtehetség, mikor kell felelnünk stb. Még egyre felhívjuk a figyelmet: különbséget kell tenni aközött, amit „ismerek", amiről „fogalmam van" és amit „tudok". A tanító nem elégszik meg azzal, hogy néhány diák azt hiszi, hogy valamit „tud". A nehezebben tanulók számára ajánlatos a második olvasás után, illetve az első ismétlés után becsükni a könyvet, s az anyagot fennhangon felmondani. Amit nem tudunk, azt jelöljük meg, s azt mégegyszer ismételjük. Ha valamit nem értünk, inkább kérjünk magyarázatot. Ugyanakkor ne elégedjünk meg a dolgok passzív ismeretével, az aktív Ismeretre törekedjünk, vagyis a dolgokról kimerítően tudjunk beszélni is. Elvből ugyanazon a napon ismételjünk, amikor az anyagot tanultuk. Még valamit: Ha idegen nyelvet tanulunk, mindig hangosan tanuljunk. Hogy mikor tanuljunk, arra nem adhatunk egyértelmű választ. Döntse el mindenki saját maga, melyik a számára legalkalmasabb időpont, a reggel, a délután, vagy az este. Azt is tudjuk, hogy a fáradt, kimerült ember nehezen tanul — ha egyáltalán tanulni képes. Ne tanuljunk fekve, mert könnyen elalszunk. Tanulás közben rövid szüneteket tartsunk. Helyes és jó világítás mellett, csendes környezetben tanuljunk. Befejezésül: az életben sokkal többre viszi az, aki rendszeresen, kitartóan dolgozik, mint egy szunnyadó tehetség. Oj lehetőség: BŐRIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA! Már az 1969/70-es tanévben megkezdődik az oktatás a trebíői BŐRIPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN, melybe ' a kilencedik osztály sikeres befejezése után jelentkezhetnek majd a fiatalok. A sikeres fölvételi vizsgákat követően a diákokra négy évi tanulmányidő vár. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után az ország különböző bőripari üzemeiben főképpen a cipőgyárakban — helyezkedhetnek majd el, mint műszaki ellenőrök, mesterek, technológusok vagy modelltervezők. POÓR PÉTER LEVELE A HF-NEK Fesztivál — Moszkvában Már első, Berlinben Irt levelemben említettem, bogy a nemzetközt Barátság-fesztivál második része a Szovjetunióban lesz, pontosabban Moszkvában, Leningrádban és Vlagyimirban. A Szovjetunió fővárosában egy örömhír várt bennünket: a rendezőség bejelentette, hogy ezúttal nem versenyt, hanem ,,csak" koncerteket rendeznek, amit a németországi versenyláztői már épp eléggé megviselt énekesek többsége nagy örömmel nyugtázott. .. Az első négy fellépés a leningrádi Gorkij Kultúrpalotában volt, ahol kitűnő közönség és nagyszerű műszaki berendezés várt ránk. Kik szerepeltek? A nagyon ]ő hanganyagú lengyel Adam Zwlerz, a bolgár Irina Csmlhova és Georgl Mlncsev, két-két román és német énekes, a hazai Gája quartett, Harangozó Teri és jómagam. Teri egyik legújabb sikerszámát, az „Ördögtáncot" énekelte, nekem pedig nagyon könnyű dolgom volt, hiszen a legnagyobb szovjet slágert: Babajdzsán és Jevtusenkő „Ördögkerék" című dalát énekeltem. Előadások, természetesen, csak este voltak, így nap közben bőven akadt időnk megnézni mindazt, amiért Leningrádot a világ egyik legszebb városának tartják. Moszkvában három előadásunk volt az Október moziban. Előadásról előadásra nagyszámú közönség gyűlt össze, ami a mi elképzeléseink szerint talán kissé lehetetlennek tűnik egy mozihelyiségben ... Az Október mozi azonban afféle szovjet méretű filmszínház, nagyobb, mint nálunk egy-egy színházi . . . Tüzetes városnézés, bevásárlái és a Tretyakov képtár megcsodálása után turnénk utolsó színhelyére: Vlagyimirba Indultunk, ahol szintén nagyon Jő ízlésű, lelkes közönséggel találkoztunk. Sok-sok csomaggal és nem kevésbé szép emlékkel térünk hazaerről a több mint egyhónapos német—szovjet körútról. A csomagokon kívül, természetesn új dalokat ls hoztunk magunkkal, amelyeket nemsokára a ml előadásunkban, magyar nyelven is hallhat majd a közönség. 1 1 Cr4 GYERMEKVILÁG Ľgyszer a medve a nyúl lábára lépett. — ]a)l Jaj! — nyöszörgött a nyúl. — Mentsetek meg! Meghalok! Megijedt a jó mackó. Megsajnálta a nyuszit. — Bocsáss meg, kérlek! Nem akartam! Véletlenül léptem a lábadra! — Mit érek én a bocsánatkéréseddel, — jajdult jel a nyúl, — ha egyszer elvesztettem a lábam! Hogyan fogok most már ugrálni! Fogta a medve a nyulat s hazavitte a barlangjába. — jaj! Jajl jajveszékelt még hangosábban a nyúl, bár valójában már nem is fájt annyira a lába. — Jaj! Jaj! Mindjárt meghalok! Á medve ápolta, táplálta és itatta a nyulat. Reggelente, ébredés után, mindjárt ez volt az első kérdése: —- Mit csinál a lábad, tapsifüles? Gyógyul? — De még mennyire fájl — válaszolta a nyúl. — Tegnap kissé fobban éreztem magam, de ma úgy hasogat, hogy azt hiszem sohasem fogok többé talpra állni. Amikor a medve elballagott az erdőbe, a nyúl levette lábáról a kötést, körbeugrált a barlangban és teli torokkal énekelt. Mit énekelt? Arról énekelt, hogyan sikerült rászednie a mackót, s most hagyja magát kiszolgálni. A nyúl telfesen ellustult a semmitevésben. Szeszélyeskedett, időnkint még rá is mordult a medvére: — Miért csak répával etetsz engem? Tegnap is répa, ma is répa? Megnyomorítottál most meg ráadásul éheztetsz is? Édes körtét akarok mézzel! Szergej Mihalkov: Elment a medve körtét és mézet keresni. Útközben találkozott a rókával. — Hová cammogsz, Mackó koma, ilyen gondterhelten? — Mézet és körtét keresek! — válaszolta a medve, s mindent elmondott a rókának. — Nem is az kell neki, hanem orvos! — mondta a róka. — De hol találok orvost? — kérdezte a medve. — Minek is keresnél, amikor itt vagyok. Hisz tudod, hogy már második hónapja a kórházban dolgozom, — felelte a róka — Vezess csak a nyúlhoz, majd én gyorsan talpra állítom. A medve bevezette a barlangfába a rókát. Amikor a nyúl megpillantotta a rókát, összerezzent. A róka pedig ránézett a nyúlra és így szólt: — Nagy baf van, Mackó pajtás. Látod, milyen hideglelése van a tapsifülesnek. Magammal viszem őt a kórházba. Nálunk a sebészeten a farkas nagy szaktekintély. Majd együtt fogjuk kezelni a nyuszit. A nyúl egy szempillantás alatt eltűnt, híre-hamva sem maradt. — No látod, makkegészséges! — mondta a róka. — Inkább etted volna meg! — A Jó pap holtig tanul! Nyulat meg nem eszem! — válaszolta a Jóságos medve, s végigterült priccsén, hogy végre kiáludja magát, mert amíg a nyúl nála volt, egész idő alatt a földön aludt. (L. L. fordítása) TÖRD "A FEJED * TÖRD A FEJED * TÖRD A VÍZSZINTES: 2. Idézet Petőfi Sándor egyik 1848-ban írt költeményéböl {a nyíl Irányában folytatva.) 12. Szlovák leánynév. 14. V-vel a határon átvitt áruért fizetik. 15. Görög néptörzs. 16. Kutya. 17. Äkl 18. Egyiptomi napisten. 19. Mama betűi. 21. Igen szlovákul és a nitrogén vegyjele. 23. Rém peremei. 24. Fogoly. 25. Pékl 26. Jószívű teszi. 27. A verssorok összecsendülése. 28. Atmoszféra röviden. 30. Négy magánhangzó (a két középső egyformái) 33. ToEgy napon az oroszlán fáradtan pihent a barlangjában. Nagyon elcsigázta a vadászat, így hát hamarosan elszunnyadt. Váratlanul megjelentek az egerek, és vidáman hancúroztak az oroszlán körül. Egyszer csak az egyikük véletlenül hozzáért az alvű oroszlánhoz, mire az felriadt és elkapta a szerencsétlen kis egeret. A többiek ügy szétrebbentek, mintha valaki közéjük durrantntt volna. A kisegér ugyancsak szűkölt az oroszlán karmai között. — Ne haragudj, hatalmas oroszlán, dehogy akartalak én felébreszteni! Kérlek, engedj utamra. Mit ér neked egy gyenge kisegér, OLDLKICH SYROVÁTKA: Az oroszlán meg a kisegér amikor szarvasokra meg bikákra vadászol? Mihez kezdesz velem? Addig könyörgött a kisegér, míg végül kiengesztelte az oroszlánt. — Végtére is, igazad van — morogta az oroszlán álmosan. Futni hagyta az egeret, ő meg aludt tovább. Az egér megköszönte és villámgyorsan eliszkolt. Nem sokkal később az oroszlán a vadászok hálójába került. Véde kezett, dühösen hadakozott, de hiába, annál jobban belekeveredett a hálóba. Hatalmas orditásba fagott, kétségbeesve óbégatott. Ekkor megjelent a kisegér és tüstént látta, hányadán áll a dolog. Alaposan szemügyre vette a hálót, aztán nagy buzgalommal nekilátott és elrágta a hálószemeket. Az oroszlán megmenekült. Most rajta volt a sor, hogy köszönetet mondjon a kisegérnek, akinek nemrég megkegyelmezett. Vércse Miklós fordítása jás németül és kicsinyítő képző. 35. Ékezettel a fa része. 36. Az Egyesült Arab Köztársaság szlovák rövidítése. 38. Idézetünk negyedik, befejező része. 41. Majdnem elad. 42. Kettős találat a vívásban. 44. össze-vissza lói 45. Kevert jós. 46. Tél szlovákul. 47. Becsukva. 49. Író folyadék. 51. Világhírű svájci óramárka. FÜGGŐLEGES: 1. Idézetüuk harmadik része (a nyíl Irányában folytatva). 2. Feltételes kötőszó. 3. Szelíd. 4. Háromezer Rómában. 5. Téli sport. 6. Angol férfinév. 7. Vissza: -ra, -re szlovákul. 8. Toll angolul. 9. Salátának való. 10. Végtelenül zár! 11. Nyit. 13. Holnap előtt. 19. Ak! 20. Idézetünk második része. 21. A rocskán. 22. Szlovák tagadás. 29. Férfinév. 31. Homoki magánhangzói. 32. Nemcsak a fának van, hanem létezik folyó ... Is. 34. Ezt méri az óra (ékhiba). 35. Balatoni fürdőhely. 37. Rab és réz mássalhangzói. 39. Árnyék csehül (Fonetikusan és az első négyzetbe két betűt írjunk). 40. Minden házon van (ékhiba). 41. Az emelő teszi. 43. Óvoda része. 46. Ott szlová-' kul — keverve. 48. Rangjelzés. 50. NG. 51. Ottó, Antal. Beküldte: Diószegi Lajos, Lelesa