Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-29 / 304. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek

f SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. dee. 29. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 304. szám Ara 50 fillér Az állami terv — a népgazdaság irányításának alapvető eszköze A CSSZSZK Tervezésügyi Minisztériuma tegnap a ČSTK reii delkezésére bocsátotta Václav H ú la miniszterelnök-helyet tes, tervezésügyi miniszter magyarázatát az 1970. évi állami népgazdasági tervjavaslattal kapcsolatban, melyet a miniszter a CSSZSZK kormányának 1989. december 23. plenáris ülésén terjesztett elő. I. Az 1970. évi terv kidolgozásának feltételei Az 1970. évi népgazdasági terv előkészítése nagyon bonyolult viszonyok közepette folyt le. A tárgyi és a szervezési feltételek mellett mindjobban elő térbe kerül a terv szerepének fokozása és az állam irányító szerepének megszilárdítása. A tárgyi problémákat a leg tömörebben úgy jellemezhet nénk, hogy a termelés, a társadalom és a lakosság szükségleteit részben olyan forrásokból elégítjük ki, amelyeket a gazdaság az adott időszakban nem hozott létre. A párt Központi Bizottsága májusi plénumán elfogadott irányelveinek alapján a kormányok stabilizációs intézkedéseket foganatosítottak, s ennek hatására a második félévben a kedvezőtlen fejlődés némileg lelassult. Ennek ellenére továbbra is folytatódnak a gazdaság fejlődésében azok a fő kedvezőtlen irányzatok, amelyek az elmúlt években kezdődtek. Jelentősen csökkent a közszükségleti árukészlet a kereskedelemben (miközben más ágazatokban a készletek tovább nőttek), felhasználják az állami anyagi tartalékban felhalmozott eszközöket. Az elmúlt évben nemcsak hogy kimerültek rövid lejáratú követeléseink a szocialista államokban, hanem gyorsan megnövekedett adósságunk partnereinknél. Az újratermelés folyamata nagy nyersanyagfogyasztással történik, alacsony a munkaerő kihasználásának mértéke, elégtelen az állóalapok kihasználása és növekszik a befejezetlen építkezések száma. Kedvezőtlenül alakul a mun katerinelékenység és a bérek növekedése közötti arány. A lakosság bevételei nem felelnek meg a termelt értékeknek, s ez ellentétben áll a zavartalan ellátás követelményével. A pénzbevételek növekedése ez év első felében annyira meggyorsult, hogy a bérnövekedés lelassítására hozott intézkedések ellenére is a jövedelmek ezidén kb. 23 milliárd koronával, azaz a tavalyinál gyorsabban emelkednek. A bevételek aránytalan növekedése a kiskereskedelmi árak növekedése ellenére is fokozott keresletet eredményez, amely mindenekelőtt néhány árufajtára összpontosul, mégpedig olyanra, amelynél fokozatosan romlott a kínálat színvonala. Főleg a bőrlábbeliről, textilről, bútorról és az élelmiszerek közül a sertéshúsról van szó. A beruházási építkezésben a gazdaságpolitika szándékával ellentétben 1969-ben ismét gyors ütemű növekedésre került sor. Feltehető, hogy a beruházások összegének növekedése az idén eléri a 9 százalékot. Ennek oka egyrészt a beruházások tárgyi nagysága, másrészt az árnövekedés különféle formái. Továbbra is nagy nyomás tapasztalható az új építkezések megkezdésére, és a kormány határozott intézkedései sem teszik lehetővé a megkezdett építkezések meghatározott mennyiségének a betartását. A tervjavaslat feldolgozására kedvezőtlen hatásssal volt a gazdaságirányítás szervezeti rendszerének a gyengülése, s ezzel a terv módszertani bizonytalansága is, továbbá bizonyos új helyzet, amely a műszaki alap kialakításában keletkezett szervezeti változásokkal jött létre. Áttekinthetetlen helyzetet okozott az irányítás módszereinek és formáinak tisztázatlansága is, az utólagosan kidolgozott és össze nem hangolt intézkedések a jövedelem alakulásában és a megbomlott kivitelezői-átvevői kapcsolatok. Komoly nehézségek t« pasztalliatók a tervösszeállításhoz szükséges adatokkal kapcsolatbari ts. Nemcsak arról van szó, hogy a statisztika nem kísér figyelemmel néhány szükséges mutatót, hanem arról is, hogy a kimutatott adatok öszszeliasonlíthatók és tnegbízhatók-e. Az 1970. évi terv előkészítését az is megnehezítette, hogy tisztázatlan maradt a közgazdasági reform folytatásának koncepciója, főleg a vállalatok megadóztatásának a módja. Meggyengült az egész irányítási rendszer, főleg a szakágazati igazgatóságok és a minisztériumok szintjén. Csökkent a felsőbb irányítási szervek tekintélye, s egyidejűleg lebecsülték a terv szerepét, amelyet nem kötelező, ún. gazdasági irányelvvel helyettesítettek, s így a terv elvesztette nemcsak programjellegét és szervező szerepét, hanem ismeretszerzési funkcióját is. Az új irányítási rendszer gyors bevezetése, főleg pedig az ár-, a bér-, és a pénzügyi politika szándékainak a repró dukciós folyamat tényleges viszonyaival való összehangolatlansága komolyan elmélyítette az utóbbi két évben az inflációs folyamatot. Ehhez hozzájárult az is, hogy elhamarkodva számították át a nagykereskedelmi árakat 1967. január 1-hea, és nem értékelték kellőképpen a kockázatot, amely a vállalatoknak erre az átszámításra való reakciójából fakad, olyan helyzetben, amikor meglazulnak az irányítási módszerek és elmélyülnek a közgazdaság régi egyenetlenségei. A kompromisszumok és torzítások a közgazdasági reform megvalósításában ellentétben álltak azokkal az alapelvekkel és módszerekkel, amelyeket a CSKP XIII. kongresszusa, valamint a CSKP KB plenáris iilé sei hagytak jóvá. Ez fokozatosán olyan helyzetet teremtett, amelyben nem hatottak kellőképpen sem a közvetett gazdasági irányítási eszközök, sem a terv direktív feladatai, sem más adminisztratív irányítás. Emellett némely gazdasági irányítási eszköz sok esetben ellentétbe került a népgazdaság tényleges problémái megoldásának szükségességével. A tervjavaslatot a kormány 1969 szeptemberi irányelvei alapján készítették elő. Az 1970-re szóló tervjavaslatokban, amelyeket a nemzeti minisztériumok terjesztenek elő, megmutatkoznak a vállalatok szán dékai is. A vállalatok javaslataiban ismételten tükröződik a tendencia, hogy a termelést minél gyorsabban növeljék, mégpedig a beruházási építkezés fokozásának útján, nagyok a behozatal iránti követelmények — s ugyanakkor csökkenő irányzatúak a szállítások a hazai piac, a külkereskedelem, valamint a beruházási építkezés számára. Ebben a helyzetben az 1969. évi eredmények értékelése és az 1970. évi terv javaslata gyakorlatilag a centrum munkájának az eredménye, ami természetesen nagy igényeket támaszt a terv felbontására vállalati szinten. Minden központi szerv, mind a szövetségi, mind a nemzeti szervek feladata ezért, hogy koordinációs tevékenységgel és hathatós segítséggel minden gazdasági szervezetben biztosítsák a terv felbontását 1970. január 15-ig, úgy, hogy az teljes mértékben tükrözze a kötelező feladatokat éppen úgy, mint a terv általános céljait. fľ A terv alapvető céljai Az 1970. évi terv arra a tényre épül, hogy az eddigi fejlődésben, különösen az elmúlt két esztendőben, nemcsak hogy elmélyültek a gazdasági egyenetlenségek, hanem lényegesen megnövekedtek a mozgósított tartalékok is, mindenekelőtt a nem beruházási jellegűek; ezért a terv a gazdasági fejlődés ütemének a megőrzésére és az inflációs irányzatok leküzdésére irányul. Józan és reális gazdaságpolitikát szorgalmaz, miközben a fő hangsúlyt a belpiac stabilizálására helyezi. Egyidejűleg a külkereskedelmi kapcsolatokban tapasztalható egyenetlenségek mérséklésére irányul, továbbá arra, hogy radikális fordulatot érjenek el és rendet teremtsenek a beruházási építkezésben és a lakásépítésben. Az elért életszínvonalat jobban és teljesebben kell biztosítani és tovább emelni a hasznosítható gazdasági források adta keretek között. A terv ezért a szükségletek kielégítését a következő sorrendben biztosítja: -1. a belkereskedelmet, amely jelenleg gazdasági fejlődésünknek politikailag is egyik legérzékenyebb pontja; 2. a külkereskedelmet, amelynek keretében a behozatal eddigi gyorsabb ütemű növekedésével szemben a kivitel gyorsabb növekedését kell elérni; 3. a beruházási építkezést, amely főleg a befejezetlen építkezések aránytalanul nagy számával egyike az inflációs nyomás forrásainak, és amelyben radikálisan rendet kell teremteni, hogy fokozatosan megteremtsük a gazdaság súlyos (Folytatás a 2. oldalon) Fogadás az SZLKP Központi (ČSTK) — Vojtech Mihálik, a Nemzetek Kamarájának elnöke tegnap megválasztása alkalmából hivatalos látogatást tett Štefan Sádovský elvtársnál, az SZLKP KB első titkáránál. A fogadást követő beszélgetés folyamán a két államférfi a Nemzetek Kamarájának, mint a föderációs államjogi elrendezés fontos törvényhozó testületének munkájáról folytatott eszmecserét. Vojtech Mihálik és Štefan Sádovský elvtárs szívélyes beszélge tés közben. (ČSTK — A Prakeš fel v j I JAPÁN ] szemben 288 a t A kommunista párt nagy sikere a választásokon A japán szocialisták vereséget szenvedtek # Szato: helyes az amerikabarát politika Tokió — A japán válásztá sok eredménye teljes mérték ben igazolta a politikai megfigyelők feltételezéseit, sőt több tekintetben a vártnál kifejezőbb eredmények születtek. Szembetűnő a kommunista párt kiemelkedő sikere, amely mandátumainak számát meghá romszorozta, s így tizennégy kommunista képviselő került be a japán parlamentbe az eddigi néggyel szemben. A fővárost ezentúl hat kommunista képviselő képviseli, s ez annyit jelent, hogy Tokióban a kommunista párt a három legerősebb politikai párthoz zárkózott fel. Kyoto városának két kommunista képviselője van. Osakán, Nagasakin és Fukuokán kívül most első ízben az észak-japáni Aomoriban is megválasztottak egy kommunista képviselőt. Tudni kell azonban, hogy Aomori a liberális demokraták egyik legerősebb bástyája. Kommunista képviselője van az egyik legnagyobb japán kikötővárosnak, Kobenak, valamint a Sikoku szigetén levő Kocsi mezőgazdasági központnak is. Ezzel szemben a Japán Szocialista Párt, amely immár évek óta súlyos válsággal küzd, egyik legnagyobb vereségét szenvedte el, eddigi 134 mandátumából mindössze 90 et sikerült megtartania. A szocialista párt egy nyilatkozatban „bocsánatot" is kért választóitól, és ígéretet tett, hogy a balsiker ellenére „új harci igyekezetet" fejt majd ki. Szato Liberális Demokrata Pártja megerősítette pozícióját, az alsóházban az eddigi 272 mandátummal szerzett. A harmadik legerősebb párt a buddhista Komeito (a tiszta kor' mány pártja), amely — ha a szocialista párt belső válsága tovább is tart — az első számú ellenzéki párttá fejlődik. Eddig 25 képviselője volt a parlamentben, a mostani választások után ez a szám 47-re emelkedett. A választásokon a szavazóknak mindössze 67,95 százaléka vett részt. A fővárosban a vá lasztóknak mintegy 45 százaié ka nem jelent meg az urnáknál. Várható, hogy az új parlament először január közepén ül össze. Szato miniszterelnök valószínűleg lényegtelen személyi változásokat eszközöl a kormányban. Néhány megfigyelő azonban nem tartja kizártnak, hogy a 68 esztendős miniszterelnök „történelmi" feladatai után — gazdasági fellendülés, Okinawa visszatérése, a Liberális Demokrata Párt megerősödé se — váratlanul visszavonul. Szato miniszterelnök különben a vasárnapi sajtóértekezle tén kijelentette, hogy pártja választási győzelme bizonyítja az amerikabarát politika helyességét, illetve folytatásának szükségességét. A miniszterelnök kijelentette, hogy a japánamerikai biztonsági szerződés meghosszabbítása mellett foglal állást, majd hangsúlyozta, hogy országa a következő esztendőben szeretné megjavítani kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. C KÖZEL-KELET ] Izraeli légitárr.tidásck Jordánia és Egyiptom ellen Tel Aviv — Az izraeli légierő támadást intézett egyiptomi és jordániai területek ellen. A kairói katonai szóvivő bejelentette, hogy a Szuezi-csatorna egyiptomi partján lelőttek egy Phantom típusú izraeli repülőgépet. Ez immár a második ilyen típusú izraeli repülőgép, amelyet az egyiptomi légvédelem megsemmisített. (Folytatás a 4. oldalon)