Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-22 / 300. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai^ egyesüljetek! 1869. dee. 22. HÉTFŐ BRATISLAVA XXII. ÉVFOLYAM 300. szám Ára 50 fillér Szűcs Béla rabati különtudósítónk távirata Megkezdődött az arab csúcsértekezlet ígéretesen ÍÉÉÉ kapcsolataink Dr. GUSTÁV HUSAK INTERJÚJA A MAGYAR T€LEVIZIÓ ÉS RÁDIÓ FŐSZERKESZTŐJÉNEK Budapest — A magyar tele­vízió és rádió szombaton dr. Gustáv Husáknak, a CSKP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak interjúját sugározta, ame­lyet Megyeri Károlynak, a ma­gyar rudió és televízió főszer­kesztőjének adott. A harmincperces beszélgetés keretében Husák elvtárs rend­kívül eredményesnek nevezte azokat a megbeszéléseket, ame­lyekre Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával az elmúlt napok­ban került sor. Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy Kádár Já­nosnak tiszteli a problémákhoz való nyílt hozzáállást, azt, hogy megérti Csehszlovákia jelenlegi helyzetét, s nem utolsósorban elismeri személyes tapasztala­tait. A CSKP Központi Bizott­ságának első titkára kiemelte, hogy az áprilisi plénum óta el­telt hat hónap folyamán jelen­tősen előrehaladt a konszolidá­ciós folyamat, bár nein ringat­hatjuk magunkat olyan illúziók­ban, iiogy mindent megoldot­tunk. Hangsúlyozta, hogy még a munka nagyobb része ránk vár, különböző területeken "fe­lelősségteljesebben kell hozzá­látni a problémák tisztázásá­hoz. Ez mindenekelőtt az anti­szocialista és jobboldali erők elleni harcra vonatkozik és nem utolsósorban a párt pozi­tív programjának a megvalósí­tásra. Annak a programnak a megvalósítására, amely húsz év Az utóbbi napokban a szünet nélküli hófúvás — a széllöké­sek óránkéti sebessége a 100 km-t is elérte — ismét sok fennakadást okozott a közleke­désben országszerte. Például Kassa ós Ágcsernyő között az áruszállítás a felére csökkent. A gyorsvonatok álta­lában 5 órás késéssel közieked. liek. A Švermovo— Červená Ska­la vonalon vasárnap reggel egy tehervonat-szerelvény elakadt a csaknem 2 tn-es hótorlaszok­Az erős hétvégi hófúvások után napos, de nagyon hideg téli aranyvasárnapra ébredt tegnap Szlovákia fővárosa. Le­het, hogy reggel éppen ezért a vártnál kissé lassabban indult meg a hagyományos aranyva­sárnapi forgalom. Üzletnyitáskor, 9 óra körül még csak jobbára a közeli vi­dékről érkezett vásárlók járták a i) ioinv áruházakat és szak­boltokat; 10 óra után azonban már megélénkült a forgalom. A i(:gtt.igyobb ostromnak a Kő téri Prior áruház voit kitéve, de alig lehetett befutni a Cipő­áruházba, sőt a Duna áruház lépcsőházában — a nagy tolon­gás miatt — többször elakadt a It így ózó embertömeg. A riporter a Priorban talá­lomra szólította meg a több tízezer vásárló egyikét: egy sző­ke, alig húszéves lányt. Bevá­sárlótáskáiában egy női kézitás­ka, cérnafüggöny, társasjátékok hagyományaira épül, mindarra a pozitívumra is, amelyet ja­nuár hozott, illetve összefogja azokat a pozitív intézkedéseket, amelyekre az országnak társa­dalmi, politikai és gazdasági vonatkozásban elengedhetetle­nül szüksége van. Husák elvtárs megemlített néhány szélsőséges jelenséget, amelyeket hazánkban jelenleg ls tapasztalhatunk. Az egyik ol­dalon jobboldali opportunista hozzáállás tapasztalható, a má­sik oldalon viszont olyan han­gok jelentkeznek, amelyek bi­zonyos értelemben revansot sze­retnének venni 1968-ért, avagy a radikalizmus, amelyben az intézkedések ütemével szembe­ni türelmetlenség tendenciái nyilvánulnak meg. A CSKP Központi Bizottságá­nak első titkára pozitívan érté­kelte azokat az eredményeket, amelyiket a párt és az állani vezetői elértek a Szovjetunióhoz ós a szocialista országokhoz fű­ződő viszonyunk, baráti, testvé­ri kapcsolataink normalizálásá­ban. Ami a nemzetközi kérdéseket illeti, dr. Gustáv Husák hang­súlyozta, hogy céljaink azono­sak a többi szocialista ország célkitűzéseivel. Mindenekelőtt érdekünk a béke és a bizton­ság megteremtése Európában. Az NSZK-val kapcsolatban Hu­sák elvtárs hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia részéről megvan ban és emiatt a vonalon a köz­lekedés több mint 4 óra hosz­szat szünetelt. A tehervonatok közlekedése mindenütt nagy nehézségekbe ütközik, egy-egy állomáson több szerelvény ts vesztegel. A teherszállítás nem­csak belföldi viszonylatban kor­látozódott, hanem a külföldi vonalakon is. A vasútigazgatóságok első­sorban arról gondoskodnak, hogy biztosítsák a személyszál­lítást, a szénszállítást és a sze­és egy férfi pizsama volt. Hiába keresett azonban flanellnget, téli hálóinget és kreppszilon harisnyanadrágot. A Duna áruházban is akadt bosszús vevő. Egy véletlenül megszólított pozsonyi fiatalasz­szony kapott ugyan egy nagyon szép műszálas ruhaanyagot, de hiába keresett 300 koronán alu­li téli férficipőt és női kötött ruhát, sőt — szavai szerint — pulóverekben sem volt megfe­lelő választék. Igazi, aranyva­sárnapi sláger lett itt a sötét­barna női szemiscsizma — 600 koronáért. Gazdag volt továbbá a választék női fehérneműben, kesztyűkben, bőrdíszműben, ru­haanyagokban és egyéb méter­árúkban. A Duna áruházban is nagyon hiányzott a divatos női kreppszilon harisnyanadrág, a szőrmesapkák és gallérok. Délután P. Cmárik, a Prior áruház személyzeti igazgatóhe­a jóakarat a normális kapcso­latok megteremtéséhez, persze nem olyan alapon, amint azt a bonni kormány az elmúlt évek­ben szorgalmazta. Az új bonni kormánynak át kellene értékel­nie az NSZK politikai vonal­vezetését, hogy a kapcsolatok normalizálása lehetségessé vál­jék. A gazdasági helyzetet érintő kérdésre Husák elvtárs vála­szában elmondotta, hogy Cseh Szlovákiában egy egész sor olyan gazdasági problémát kell megoldani, amelyek az utóbbi tíz esztendő folyamán felhal­mozódtak, s amelyek száma az elmúlt másfél esztendőben to­vább gyarapodott. Kijelentette, hogy olyan gazdasági koncep­ciót keresünk, amely megfelel Csehszlovákia feltételeinek, ugyanis nem akarunk vissza­térni a múlt direktív irányítá­si rendszeréhez, viszont ugyan akkor nem folytathatunk „ösz­tönös gazdálkodást", amely gazdasági katasztrófa felé ve­zetett bennünket. Befejezésül Husák elvtárs le szögezte, hogy a csehszlovák­magyar politikai és gazdasági kapcsolatok sikeresen fejlőd­nek, bár az összes lehetőséget még nem merítettük ki. Azt kí­vánjuk, mondotta, hogy Cseh­szlovákia és Magyarország kö­zött szoros együttműködés, megértés, sokoldalú tapasztalat­csere jöjjön létre. relvények eljuttatását az ág­csernyőt átrakodó állomásra. A vasútigazgatóságok tekin­tettel arra, hogy az időjárás a közeli napokban is változatlan marad, felkérik a polgárokat, hogy saját érdekükben csak a legszükségesebb esetekben utaz­zanak. A vasút a forgalmat csakis akkor tudja biztosítani, (ia minél előbb eltávolítják a hótorlaszokat. Ez a munka azonban meghaladja a vasuta­(Folytatás a 2. oldalon) lyattese és Varga fenő, a Duna áruház üzemvezetője friss ki­mutatásokból válaszolnak az alábbi két kérdésre: # Milyen volt az aranyvasár­napi forgalom? • Mit várnak még a karácsony előtti utolsó két nap finisében? P. Cmárik: „A nagy hóaka­dályok miatt a vártnál kevesebb vidéki vásárlónk volt, és így be­vételünket egy erősebb forgal­mú hétköznaphoz hasonlítom. Többféle árucikket kellene még kapnunk, de a rossz időjárás miatt sajnos ezek megérkezése is kérdésessé vált." Varga J.: „Az egész napi be­vétel kb. 900 000 korona volt, vagyis az elmúlt esztendőhöz viszonyítva kereken 100 000 ko­ronával több. Az áruszállítással mi is hasonló helyzetben va­gyunk, de azért, ha bármi újat is kapunk, azt azonnal a közön­ség rendelkezésére bocsátjuki" (mik-) Nimajri szudáni elnök ünne­pélyes keretek között nyitotta meg az arab országok rabati csúcsértekezletét. Megnyitóbe­szédében rámutatott az Egye­sült Államok képmutató szere­pére a közel-keleti válságban, ugyanakkor kiemelte a szocia­lista országok jelentős támoga­tását, A szudáni elnök után Hasszán marokkói király üdvözölte or­szágában a testvérországok ve­zetőit és küldöttségeit, kifeje­zésre juttatva, hogy a jelenlegi tanácskozás elősegíti az ara­bok igazságos küzdelmét. Ez­után Hasszuna, az Arab Liga elnöke rövid beszédben felhívta a figyelmet a palesztinai nép nehéz helyzetére és fokozottabb támogatást kért a két és fél éve megszállt arab területeken harcolók megsegítésére. Hasszuna szavaival véget ért a csúcsértekezlet nyilvános illé­sé. Az arab csúcsértekezlet első meglepetése az volt, hogy, szom­baton az esti órákra bejelentett és a világsajtó által beharan­gozott megnyitó elmaradt. Hiva­talos magyarázat nem hangzott el, mindenki a maga módján magyarázta a megnyitó később­re halasztását. A sok találgatás közül legvalószínűbb az a fel­tevés, hogy a csúcsértekezletet megelőző eszmecsere számos eredményének összehangolása, egymás kölcsönös tájékoztatása tette szükségessé a halasztást. Bizonyos kérdésekben az egyes országok között fennálló né­zetkülönbségek azt sem zárják ki, hogy az álláspontok közelí­tése a megnyitás előtti utolsó pillanatig folytatódott. Az arab politikusok legfris­sebb nyilatkozataiból, az arab sajtóból és a megnyitó beszé­dekből ítélve a csúcsértekezlet fő témája Palesztina és a meg­szállt területek kérdése lesz. Úgy tűnik, hogy ez az a prob­léma, amelyben a különféle irányzatú országok megtalálhat­ják a közös nevezőt, konkrét eredményeket érhetnek el. Erre talán eléggé jellemző a szíriai belügyminiszter nyilatkozata, miszerint a megszállt arab te­rületek felszabadítása csak fegyveres harc eredménye lehet. A Rabatban összegyűlt közel kétszáz újságíró, rádió- és te­levízióriporter azt bizonyítja, hogy a közvélemény nagy ér­deklődéssel tekint az arab csúcsértekezlet munkájára, amely fontos mozzanata lehet a világpolitika alakulásának. Rabati újságírók véleménye szerint a Hilton Szálloda nagytermének zárt ajtói mögött nemigen születnek olyan világ­rengető határozatok, amelyek egyik napról a másikra jelentős változásokot hozhatnak a kö­zel-keleti helyzetben. A lényeg az, hogy a helyzet és feladat megítélésében mutatkozó min­den véleménykülönbség, nézet­eltérés ellenére valamennyi arab ország szükségesnek tart­ja az arab szolidaritás erősíté­sét, az együttműködés elmélyí­tését, amely nélkül ez a sok országra forgácsolt, százmilliós nemzet képtelen megbirkózni a Közel-Keleten uralkodó helyzet­tel. Ez a szolidaritás, együvé tartozás távlatilag üj helyzetet teremthet az arab világban. Még akkor is, ha a politikai differenciáclók fokozódnak, és egyes országok politikai irány­vonalában, belpolitikájában olyan változások történnek, mint legutóbb Líbiában. Helytelen lenne azonban a ra­bati értekezlet jelentőségét csu­pán az arab szolidaritás erősí­tésére korlátozni. Napirendjéa olyan jelentős kérdések szere pelnek, hogy a részleteredmé­ny,ek is értékesek lehetnek. Ta­lán pont ezért próbálták bizo­nyos politikai körök az előké­születek idején zátonyra jut tatni a csúcsértekezletet, és hogy képletesen folytassam: a summit hajója az arabok el lenségeinek veszedelmes záto nyai között futott be Rabatba, s hogy nem feneklett meg, ez bizonyos fokú diplomáciai ru­galmasságot bizonyít, ami az arab országok kölcsönös kap­csolataiban elég ritkán tapasz­talt motívum. Talán nem lesz érdektelen, ha e „zátony-buk­tatók" közül legalább néhányat megemlítek: • Dél-Jemen és Szaúd-Ará­bia fegyveres konfliktusa való­színűleg nem véletlenül rob­bant ki a summit előestéjén. Számos nyugati lap nyíltan a rabati csúcsértekezlet megtor­pedózásának minősítette és leg alábbis a két érdekelt fél távol maradásával számoltak, • Rogers amerikai külügymi­niszter emlékezetes nyilatkoza­ta olyan látszatot igyekezett kelteni, mintha Washington kö­vetkezetesen támogatná a Biz­tonsági Tanács 1967. évi hatá­rozatát, azonban egyes arab or szagok makacssága miatt nem lehet kijutni a zsákutcából. Nyilván az arab országok kő zötti véleménykülönbségek el mélyülésével számolt, és titok­ban talán azt is remélte, hogy egyesek meggondolják részvéte­lüket Rabatban, elsősorban Tu­nézia, amely a legutóbbi khar túrni summiton nem vett részt. • Egészen más politikai kon­cepciók miatt Szíria, Irak és Al géria csupán három nappal a tanácskozás előtt közölte radi­kális fenntartásait, és ezt kife­jezésre juttatta azzal is, hogy csak minisztereket küldött a csúcsértekezletre. igy a csúcsértekezlet megnyi­tásán tizenegy államfő, illetve három miniszter (Szíria, Irak, Tunézia) és a Palesztinai Fel szabadítást Mozgalom képvise­lője ült tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassa az arab védelmi ta­nács legutóbbi kairói ülésén tárgyalási alapul elfogadott kö­vetkező elveket: 1. Meg kell állapodni az arab erőforrások, anyagi eszkö­zök teljes mozgósításában, és nagy.obb segítséget kell nyújta­ni azoknak, akik naponta vise­lik a fegyveres összecsapások súlyos következményeit. Ki kell dolgozni az új helyzetnek meg felelő stratégiát és létre kell hozni a közös katonai irányí­tást, mivel az 1964-ben megal­kotott közös arab katonai pa­rancsnokság csupán adminiszt­ratív intézmény és az 1967-es háború idején jóformán tehetet­lennek bizonyult. 2. A palesztinai népnek foko­zott támogatást kell nyújtani minden téren, mivel a legsú­lyosabb áldozatokat hozza. 3. Az Izrael által megszállt területeken fokozott mértékben kell támogatni a fegyveres el­lenállást, amely a kíméletlen izraeli megtorlás ellenére is je lentős mozgalommá fejlődött. Természetesen a csúcsérte­kezlet több más Időszerű kér­dést is megvitathat. A marokkői lapok véleménye szerint a ra­bati tanácskozás szabad vitafó­rum, amely nagymértékben elő­segíti a nézetek közeledését é» a problémák megoldását. ítéletidő országszerte A HÓTORLASZOK MEGBÉNfTJAK A KÖZLEKEDÉST $ A HADSEREG SEGÍTSÉGE • LEGROSSZABB A HELYZET A TRNAVAI, A GALÁNTAI ÉS A BRATISLAVAI JÁRÁSBAN Aranyvasárnapi helyzetkép: Sok vásárló - felemás választék

Next

/
Thumbnails
Contents