Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)
1969-12-21 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó
MINDENRŐL FEHÉR FAGYÖNGY GYŰJTENDŐ: az ágak 5 mm vastag végei decembertől februárig. A fehér fagyöngy (enyvesbogyó, gyimbor, gyombolyu, gyombru, gyöngyös madárlép, gyönybuckó, fagyöngy) jegenye,- akác-, nyárs-, hársfák koronája között élősködő, sűrű, örökzöld, gömb alakú cserje. Szára fás, tömör, villásan elágazó, a vastagabb részek kérge barna, a vékonyabbaké pedig sárgászöld. Levelei átellenesek, bőrneműek, telelők. A termése borsó nagyságú fehér színű bogyó. A szaporodásról a madarak gondoskodnak. Ugyanis a bogyó csőrükre ragad, s azzal, hogy csűrükre a fák kérgébe dörzsölik, elültetik. SZÁRÍTÁSA: Csomókba kötve 40°C. Szétvágjuk kisebb részekre és úgy csomagoljuk, hogy ne kapjon fényt. TULAJDONSÁGA: vérnyomáscsökkentő, szívnyugtató görcsoldó, belső vérzést elállító. HATŰANYA GA: cholin és származékai cvitamin, viskotoxin, cukor és más anyagok. FELHASZNÁ LÁSA: Magasvérnyomásnál, szívbajoknál, belső vérzésnél, (tüdő, méh) használják. Alkatrésze azoknak a teakeverékeknek, amelyeket az erek gyulladásánál használnak (ALVISAN, DROSERAN teakeverékek). A termése ragadós nedvéből régebben légyfogót készítettek. A karácsonyi asztalon díszként használják. NAGY GÉZA Vadászoknak Lassan nyakunkon a tél, s mint a nóta mondja, hóval lepi az őszi harmatot. A határban maholnap már alig akad harapnivaló, a száraz kukoricakóró i9 eltűnt a föld színéről. S ha netán a hó palástot borít erdőre-mezőre, a vad élelmét teljesen maga alá temeti. Ilyenkor egy-egy kiálló fűcsomó, fűzfabokor menti az éhhaláltól a természet lakólt, ha az ember nem gondoskodik róluk. Fontos tehát, mielőtt a tél beköszöntene, hogy a határ minden részében rakjuk tele az etetőket eleséggel. A szarvas és az öz nagyon szereti a száraz szénaféléket, mint a csillagfürt, a here és a lucerna. A kevésbé értékes takarmányok közül szívesen fogyasztja a borsó- és a babszalmát. Erőtakarmányként vigyünk kl számukra egy kevés zabot, szárított répaszeletet, erdei makkot vagy szelídgesztenyét. Csemegeként sárgarépát, káposztát, nyers vagy főtt burgonyát szórjunk szét az etőtők körül. A nagyvadak számára nyalósókészletről ls gondoskodjunk. Ezzel megelőzzük, hogy a vad a hó vagy a jég nyalásával enyhítse tápanyagszükségletét, mely az állat belső szerveinek megfázását idézheti elő. A fácán és a fogoly eledele a gabonaocsú, de a borsóocsút és a kukoricahulladékot is szívesen fogyasztja. Az eleséget lehetőleg polyvásan vigyük az etetőbe, hogy szükségszerűvé tegyük szátaukra a téli időben nagyon fontos testmozgást, illetve a kaparást. A szemestakarmány mellé lédús takarmányt ts adjunk a fogolynak, s fácánnak. Ez lehet zöldséghulladék, káposzta, takarmányrépa, sárgarépa, nyers vagy főtt burgonya s egyéb élvezhető növény. A nyúl etetése aránylag könnyebb, mert nagyon igénytelen, nem válogatós. Mindamellett, amikor hó borítja a földet, vigyünk számára száraz és nedvdús eleséget. Bármilyen szénát is adunk, szívesen fogyasztja. A legkedvencebb eledele a ká poszta, s takarmányrépa, a sárgarépa, a cikória, de a cukorrépát is szívesen fogyasztja. A nyulak számára a határ bizonyos részein csupán olyan etetőkre van szükség, hogy a hó ne takarja be az eleséget. Ezeket az etetőket minden hófúvás megszűntével látogassuk meg és rakjunk beléjük eleséget. (») BARKÁCSOLÓK FIGYELMÉBE Sokszor előfordul a régi bútorok átalakításakor, hogy a szék, a kisasztal vagy a virágállvány lábát meg akarjuk rövidíteni. Egy nagyon könynyű feladatnak látszik, és inégis előfordul, hogy nem sikerül, mert az egyik láb néhány milliméterrel rövidebb vagy hosszabb lett. Hogy ezt a hibát elkerüljük, mérjük meg pontosan a bútor lábainak hosszát, és ceruzával vagy krétával jelöljük meg azt a helyet, ahol a lábból le akarunk tíirészelnl, majd centiméterrel ismét ellenőrizzük a méretet. Ha mégis előfordulna, hogy nem lett egyenletes, tegyük fel a széket egy egyenesen álló asztallapra, és a hosszabbra sikerüli lábat a képünkön látható módon egyenesítsük le. család # otthon DIVAT 1970 Küszöbön az 1970-es év. Várakozással tekintünk minden új esztendő elé, vajon mit rejteget tarsolyában. Természetesen ez a kíváncsiság a divatra is vonatkozik. Szeretnénk tudni, mi újat hoz. Szlava Z a j c e v, a világhírű szovjet divattervező így mutatja be az 1970-es téli divatot: Amint a modelljeinken láthatják, a nadrágkosztüm és komplé továbbra is divatos, valamint a hosszú sál is. — A télikabátokat szőrmével gazdagon díszítik. A galléron kívül sok esetben a kabát szélén is prém van. — A ruhákat (különösen az alkalmi öltözékeket) népi hímzéssel, motívumokkal díszítik. — A szoknya továbbra is s~zabadon hagyja a térdet. Azonban a rövid ruhák mellett előfordul a mini- és maxikabát ts, különösen a téli divatban. A minikabátokat viszont divatos hosszúnadrággal egészítik ki, ami egészségi szempontból nagyon okos dolog. HÁZTARTÁS Aprósütemények karácsonyra DEBRECENI MÉZESKALÁCS Hozzávalók: 50 dkg méz, 50 dkg liszt, 12 dkg porcukor, 3 tojássárgája, 1 kiskanál szódabikarbóna vagy sütőpor. A mézet feltesszük főni. Ha jűl felforrt, a tűzről levesszük és belekeverünk 25 dkg lisztet, amelyben elvegyítettük a szódabikarbónát vagy a sütőport. Jól eldolgozzuk, és 2—3 óra hosszat állni hagyjuk. Utána gyúródeszkára tesszük, majd 25 dkg lisztet, 12 dkg porcukrot és 3 tojássárgájái adunk hozzá. Jól összegyúrjuk, majd az így elkészített tésztái félujjnyi vastagra kinyújtjuk, és tetszés szerinti formákat szaggatunk belőle. Lehetőleg olyano kat. amelyeket szükség esetén a karácsonyfára is (el tudunk akasztani. A tésztát lisztezett tepsire rakjuk és jó meleg sütőben megsütjük. A kész tészta te tejét cukros tejjel megkenjük, ettől szép fényes lesz. Nagyanyó mesél... A gyermek életünk folytatása. A múltat és a jövőt összekötő láncszem. A gyermek ad értelmet életünknek, és majd az ő gyermekei, vagyis unokáink aranyozzák be alkonyodó életünk napjait. Megfigyelhettük, hogy a nagyszülők talán még jobban örülnek unokáiknak, mint annak idején saját gyermeküknek. Forró szeretettel ragaszkodnak hozzájuk, és sok esetben komoly áldozatokra is képesek értük. Ha statisztikát vezetnének róla, meglepődnénk, hány nagymama neveli ma unokáit, és hány nagypapa sétáltatja délutánonként türelmesen a kicsinyeket. Ne gondoljuk, hogy ez a szeretet csuk egyoldalú. A legtöbb unoka ugyqnúgy ragaszkodik nagyszüleihez, mint azok őhozzá. így aztán nagyszülők és unokák között szoros lelki kapcsolat alakul ki. A kicsinyek esténként alig várják nagyanyó meséjét; nagyanyónak pedig olyan jólesik a puha kezecskék slmogatása és a kicsinyek hálás csacsogása. Sajnos azonban nem mindenütt van ez így. Sok nagyszülő már nem tudja megértetni magát unokáival, mert azok nem tanulták meg az anyanyelvet. — Nagyanyó esténként ölbe ejtett kézzel, könnyes szemmel, némán ül a sarokban, mert nincs, akinek elmondja a régi, örökszép mesékut. Nagyapó is csak halkan dúdolja a régi nótát, amit valamikor nagyapjától tanult. Minek is dalolná, hiszen unokái úgysem értenék meg. így aztán azon a hosszú láncon, amely az egymásra következő nemzedékekből fonódott össze, elszakadt egy szem ÄSÄfSSÄÄÔJÔÄÄílSíft MOGYOROCSUK Hozzávalók: 30 dkg cukor, 15 dkg mogyoró, 3 tojásfehérje, V4 citrom héja. A 15 dkg darált mogyorót elkeverjük a 30 dkg cukorral, a 3 tojásfehérjével és egy kevés reszelt citromhéjjal. Finom morzsában jól eldörzsöljük. Oldal nélküli tepsire, fehér papírra, nyomócső segítségével apró halmokat formálunk, és mérsékelt tűzön megsütjük. Ha a tészta kihűlt, a papírlapot megfordítjuk és megnedvesítjük. A csókokai ezután könnyen leszedhetjük. Mandulával vagy dióval is készíthetjük. VANÍLIÁS KOSZORÚK Hozzávalók: 2 tojás, 18 dkg liszt, 7 dkg vaj, 5 dkg cukor. 2 csomag vaníliás cukor, egy kevés rum. A lisztet, a vajat, a cukrot, egykevés vaníliás cukrot és 2 db főtt, szitán áttört tojássárgáját összegyúrunk. Egy siitőpléhre fehér papirost teszünk, és a tésztából csillagos végű nyomócső segítségével kis koszorúkat nyomunk a- papirosra. Közepesen meleg sütőben sütjük. A kész tésztát vaníliás cukorral sűrűa meghintjük. LINZERKOCKÁK Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg vaj, 12 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 2 db tojás, egy kevés rum és citromhéj. A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a vaníliát; cukrot, a tojássárgáját, a rumot és a reszelt citromhéjat. Összegyúrjuk és egy órára hideg helyre teszszük. Utána lisztezett deszka* ceruzavastagságúra kinyújtjuk, kockákra vágjuk, sütőlapra teszszük, tojásfehérjével megkenjük és a kockák tetejét egy-egy félbevágott dióbéltel díszítjük. Meleg sütőben szép világossárgára sütjük. A karácsonyt a '' legszebb családi ünnepként emlegetni szinte elcsépelt dolog. Es mégis a csillogó karácsonyfa gyertyáinak fénye valami különös ragyogást és egyedüli jelleget ad ennek az estének. Boldog meghatottság járja át szívünket, amikor gyermekeink örömtől csillogó arcát látjuk vagy észreveszszük munkában elfáradt édesanyánk szemében a megcsillanó öröm könynyeit. Talán a fokozott mértékben megnyilvánuló kölcsönös szeretet és figyelmesség teszi ilyen meleggé és meghitté a karácsonyestet. Igaz ugyan, hogy ez a bensőséges hangulat mindennél fontosabb, de azért ne feledkezzünk meg külsőnkről sem. Ne üljünk le a szépen megterített asztalhoz abban a ruhában és kötényben, amiben főztünk. Tudjuk, hogy a háziasszonynak ezen a napon nem A karácsonyi gyertyák fényénél sok ideje marad önmagára. De azért szakítsunk 10 percet arra, hogy átöltözzünk, rendbe hozzuk a hajunkat és az arcunkat. A férjünknek és a gyerekeknek is készítsük ki az ünnepi ruhájukat. A kulturált öltözék is hozzájárul ahhoz, hogy még ünnepélyesebbé tegyük ezt a kedves estét. MINDENKINEK