Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-21 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL FEHÉR FAGYÖNGY GYŰJTENDŐ: az ágak 5 mm vastag végei december­től februárig. A fehér fagyöngy (enyves­bogyó, gyimbor, gyombolyu, gyombru, gyöngyös madár­lép, gyönybuckó, fagyöngy) jegenye,- akác-, nyárs-, hárs­fák koronája között élőskö­dő, sűrű, örökzöld, gömb alakú cserje. Szára fás, tömör, villásan elágazó, a vastagabb részek kérge barna, a vékonyabba­ké pedig sárgászöld. Leve­lei átellenesek, bőrneműek, telelők. A termése borsó nagyságú fehér színű bogyó. A szaporodásról a madarak gondoskodnak. Ugyanis a bogyó csőrükre ragad, s az­zal, hogy csűrükre a fák kérgébe dörzsölik, elültetik. SZÁRÍTÁSA: Csomókba kötve 40°C. Szétvágjuk ki­sebb részekre és úgy csoma­goljuk, hogy ne kapjon fényt. TULAJDONSÁGA: vérnyo­máscsökkentő, szívnyugta­tó görcsoldó, belső vérzést elállító. HATŰANYA GA: cholin és származékai c­vitamin, visko­toxin, cukor és más anyagok. FELHASZNÁ LÁSA: Magas­vérnyomásnál, szívbajoknál, belső vérzés­nél, (tüdő, méh) használják. Al­katrésze azok­nak a teakeve­rékeknek, ame­lyeket az erek gyulladásánál használnak (AL­VISAN, DROSE­RAN teakeveré­kek). A termése ra­gadós nedvéből régebben légy­fogót készítet­tek. A karácso­nyi asztalon díszként hasz­nálják. NAGY GÉZA Vadászoknak Lassan nyakunkon a tél, s mint a nóta mondja, hóval lepi az őszi harmatot. A határban maholnap már alig akad harap­nivaló, a száraz kukoricakóró i9 eltűnt a föld színéről. S ha netán a hó palástot borít erdőre-mezőre, a vad élelmét telje­sen maga alá temeti. Ilyenkor egy-egy kiálló fűcsomó, fűzfa­bokor menti az éhhaláltól a természet lakólt, ha az ember nem gondoskodik róluk. Fontos tehát, mielőtt a tél beköszöntene, hogy a határ minden részében rakjuk tele az etetőket eleség­gel. A szarvas és az öz nagyon szereti a száraz szénaféléket, mint a csillagfürt, a here és a lucerna. A kevésbé értékes takarmá­nyok közül szívesen fogyasztja a borsó- és a babszalmát. Erő­takarmányként vigyünk kl számukra egy kevés zabot, szárított répaszeletet, erdei makkot vagy szelídgesztenyét. Csemegeként sárgarépát, káposztát, nyers vagy főtt burgonyát szórjunk szét az etőtők körül. A nagyvadak számára nyalósókészletről ls gondoskodjunk. Ezzel megelőzzük, hogy a vad a hó vagy a jég nyalásával eny­hítse tápanyagszükségletét, mely az állat belső szerveinek megfázását idézheti elő. A fácán és a fogoly eledele a gabonaocsú, de a borsóocsút és a kukoricahulladékot is szívesen fogyasztja. Az eleséget lehető­leg polyvásan vigyük az etetőbe, hogy szükségszerűvé tegyük szátaukra a téli időben nagyon fontos testmozgást, illetve a kaparást. A szemestakarmány mellé lédús takarmányt ts adjunk a fo­golynak, s fácánnak. Ez lehet zöldséghulladék, káposzta, ta­karmányrépa, sárgarépa, nyers vagy főtt burgonya s egyéb él­vezhető növény. A nyúl etetése aránylag könnyebb, mert nagyon igénytelen, nem válogatós. Mindamellett, amikor hó borítja a földet, vi­gyünk számára száraz és nedvdús eleséget. Bármilyen szénát is adunk, szívesen fogyasztja. A legkedvencebb eledele a ká poszta, s takarmányrépa, a sárgarépa, a cikória, de a cukor­répát is szívesen fogyasztja. A nyulak számára a határ bizo­nyos részein csupán olyan etetőkre van szükség, hogy a hó ne takarja be az eleséget. Ezeket az etetőket minden hófúvás megszűntével látogassuk meg és rakjunk beléjük eleséget. (») BARKÁCSOLÓK FIGYELMÉBE Sokszor előfordul a régi bútorok átalakításakor, hogy a szék, a kisasztal vagy a vi­rágállvány lábát meg akarjuk rövidíteni. Egy nagyon köny­nyű feladatnak látszik, és inégis előfordul, hogy nem si­kerül, mert az egyik láb né­hány milliméterrel rövidebb vagy hosszabb lett. Hogy ezt a hibát elkerül­jük, mérjük meg pontosan a bútor lábainak hosszát, és ce­ruzával vagy krétával jelöl­jük meg azt a helyet, ahol a lábból le akarunk tíirészelnl, majd centiméterrel ismét el­lenőrizzük a méretet. Ha mé­gis előfordulna, hogy nem lett egyenletes, tegyük fel a szé­ket egy egyenesen álló asz­tallapra, és a hosszabbra si­kerüli lábat a képünkön lát­ható módon egyenesítsük le. család # otthon DIVAT 1970 Küszöbön az 1970-es év. Vára­kozással tekintünk minden új esztendő elé, vajon mit rejteget tarsolyában. Természetesen ez a kíváncsiság a divatra is vonat­kozik. Szeretnénk tudni, mi újat hoz. Szlava Z a j c e v, a világhírű szovjet divattervező így mutatja be az 1970-es téli divatot: Amint a modelljeinken láthat­ják, a nadrágkosztüm és komp­lé továbbra is divatos, valamint a hosszú sál is. — A télikabáto­kat szőrmével gazdagon díszí­tik. A galléron kívül sok esetben a kabát szélén is prém van. — A ruhákat (különösen az alkal­mi öltözékeket) népi hímzéssel, motívumokkal díszítik. — A szoknya továbbra is s~zabadon hagyja a térdet. Azonban a rö­vid ruhák mellett előfordul a mini- és maxikabát ts, különö­sen a téli divatban. A minikabá­tokat viszont divatos hosszúnad­rággal egészítik ki, ami egész­ségi szempontból nagyon okos dolog. HÁZTARTÁS Aprósütemények karácsonyra DEBRECENI MÉZESKALÁCS Hozzávalók: 50 dkg méz, 50 dkg liszt, 12 dkg porcukor, 3 tojás­sárgája, 1 kiskanál szódabikar­bóna vagy sütőpor. A mézet feltesszük főni. Ha jűl felforrt, a tűzről levesszük és be­lekeverünk 25 dkg lisztet, amely­ben elvegyítettük a szódabikarbó­nát vagy a sütőport. Jól eldol­gozzuk, és 2—3 óra hosszat áll­ni hagyjuk. Utána gyúródeszkára tesszük, majd 25 dkg lisztet, 12 dkg porcukrot és 3 tojássárgájái adunk hozzá. Jól összegyúrjuk, majd az így elkészített tésztái félujjnyi vastagra kinyújtjuk, és tetszés szerinti formákat szag­gatunk belőle. Lehetőleg olyano kat. amelyeket szükség esetén a karácsonyfára is (el tudunk akasztani. A tésztát lisztezett tepsire rakjuk és jó meleg sütő­ben megsütjük. A kész tészta te tejét cukros tejjel megkenjük, ettől szép fényes lesz. Nagyanyó mesél... A gyermek életünk folytatása. A múltat és a jövőt összekötő lánc­szem. A gyermek ad értelmet éle­tünknek, és majd az ő gyermekei, vagyis unokáink aranyozzák be al­konyodó életünk napjait. Megfigyelhettük, hogy a nagy­szülők talán még jobban örülnek unokáiknak, mint annak idején sa­ját gyermeküknek. Forró szeretet­tel ragaszkodnak hozzájuk, és sok esetben komoly áldozatokra is ké­pesek értük. Ha statisztikát vezet­nének róla, meglepődnénk, hány nagymama neveli ma unokáit, és hány nagypapa sétáltatja délutá­nonként türelmesen a kicsinyeket. Ne gondoljuk, hogy ez a szeretet csuk egyoldalú. A legtöbb unoka ugyqnúgy ragaszkodik nagyszülei­hez, mint azok őhozzá. így aztán nagyszülők és unokák között szo­ros lelki kapcsolat alakul ki. A kicsinyek esténként alig vár­ják nagyanyó meséjét; nagyanyó­nak pedig olyan jólesik a puha ke­zecskék slmogatása és a kicsinyek hálás csacsogása. Sajnos azonban nem mindenütt van ez így. Sok nagyszülő már nem tudja megértetni magát unokáival, mert azok nem tanulták meg az anyanyelvet. — Nagyanyó estén­ként ölbe ejtett kézzel, könnyes szemmel, némán ül a sarokban, mert nincs, akinek elmondja a ré­gi, örökszép mesékut. Nagyapó is csak halkan dúdolja a régi nótát, amit valamikor nagyapjától tanult. Minek is dalolná, hiszen unokái úgysem értenék meg. így aztán azon a hosszú láncon, amely az egymásra következő nemzedékekből fonódott össze, el­szakadt egy szem ÄSÄfSSÄÄÔJÔÄÄílSíft MOGYOROCSUK Hozzávalók: 30 dkg cukor, 15 dkg mogyoró, 3 tojásfehérje, V4 citrom héja. A 15 dkg darált mogyorót el­keverjük a 30 dkg cukorral, a 3 tojásfehérjével és egy kevés reszelt citromhéjjal. Finom mor­zsában jól eldörzsöljük. Oldal nélküli tepsire, fehér papírra, nyomócső segítségével apró hal­mokat formálunk, és mérsékelt tűzön megsütjük. Ha a tészta ki­hűlt, a papírlapot megfordítjuk és megnedvesítjük. A csókokai ezután könnyen leszedhetjük. Mandulával vagy dióval is ké­szíthetjük. VANÍLIÁS KOSZORÚK Hozzávalók: 2 tojás, 18 dkg liszt, 7 dkg vaj, 5 dkg cukor. 2 cso­mag vaníliás cukor, egy kevés rum. A lisztet, a vajat, a cukrot, egy­kevés vaníliás cukrot és 2 db főtt, szitán áttört tojássárgáját összegyúrunk. Egy siitőpléhre fe­hér papirost teszünk, és a tész­tából csillagos végű nyomócső segítségével kis koszorúkat nyo­munk a- papirosra. Közepesen meleg sütőben sütjük. A kész tésztát vaníliás cukorral sűrűa meghintjük. LINZERKOCKÁK Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg vaj, 12 dkg cukor, 1 csomag va­níliás cukor, 2 db tojás, egy ke­vés rum és citromhéj. A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a vaníliát; cukrot, a tojássárgáját, a rumot és a re­szelt citromhéjat. Összegyúrjuk és egy órára hideg helyre tesz­szük. Utána lisztezett deszka* ceruzavastagságúra kinyújtjuk, kockákra vágjuk, sütőlapra tesz­szük, tojásfehérjével megkenjük és a kockák tetejét egy-egy fél­bevágott dióbéltel díszítjük. Meleg sütőben szép világossárgá­ra sütjük. A karácsonyt a '' legszebb csa­ládi ünnepként emlegetni szinte elcsépelt dolog. Es mégis a csil­logó karácsony­fa gyertyáinak fénye valami különös ragyo­gást és egyedü­li jelleget ad ennek az esté­nek. Boldog meghatottság járja át szívün­ket, amikor gyermekeink örömtől csillogó arcát látjuk vagy észrevesz­szük munkában elfáradt édes­anyánk szemé­ben a megcsil­lanó öröm köny­nyeit. Talán a fokozott mér­tékben megnyil­vánuló kölcsö­nös szeretet és figyelmesség teszi ilyen me­leggé és meg­hitté a kará­csonyestet. Igaz ugyan, hogy ez a ben­sőséges hangu­lat mindennél fontosabb, de azért ne feled­kezzünk meg külsőnkről sem. Ne üljünk le a szépen megterí­tett asztalhoz abban a ruhá­ban és kötény­ben, amiben főz­tünk. Tudjuk, hogy a házi­asszonynak ezen a napon nem A karácsonyi gyertyák fényénél sok ideje ma­rad önmagára. De azért szakít­sunk 10 percet arra, hogy átöl­tözzünk, rendbe hozzuk a hajun­kat és az ar­cunkat. A fér­jünknek és a gyerekeknek is készítsük ki az ünnepi ruháju­kat. A kulturált öltözék is hoz­zájárul ahhoz, hogy még ünne­pélyesebbé te­gyük ezt a ked­ves estét. MINDENKINEK

Next

/
Thumbnails
Contents