Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-21 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ OLVASÓ KÉRDEZ A brnói magyar főiskolások klubja A palásti Szikora János bácsi minden bizonnyal az utolsó, még élő dudás, hisz messze vidéken párját ritkít­ja. 1895-ben született Húrhegy pusztán. Édesapja pász­tor volt s ő maga is az volt, míg az e£sz nyugdíjba nem vonultatta. Öt rokona volt dudás. Azoktól tanulta a dudálás mű­vészetét 16 esztendős korában. Kecskebőrből készített dudáját azóta el nem hagyta. Rézveretű fején ott dí­szeleg az elkészítés évszáma: 1911. A sípot persze azóta már ki kellett cserélni. Szilvafából faragott sípjába pe­dig beégette: 1933. A padláson még őrizget egy másik dudát ís. Elkallódott volna János bácsi dudája és művészete, ha nem szegődik melléje kéretlen „menedzsernek" Orosz­lány József tanító. Ez a lelkes, áldozatkész tanító azon­ban felismerte e különös, avitt hangszer jelentőségét s jó érzékkel figyelt fel János bácsi dudálásának zenéjére. Azóta János bácsi egyik fő szereplője a népművészeti találkozóknak, a Hontl Napoknak. Legutóbb a budapesti Magyar Tudományos Akadémián mutatta be János bácsi a dudálás művészetét, ahol filmet ls készítettek róla. Vuicsics Tihamér zeneszerző pedig különös dallamokat jegyzett fel játéka alapján. Reméljük, hogy a hazai néprajzkutatók hamarosan, még idejében jelentkeznek János bácsinál, hisz valóban ő az utolsó dudás messze-messze ezen a szép honti tá­jon. HAJDÚ ANDRÁS A Léva—Ipolyság főút mel­lett a volt Magyarad—Szántó község összetorkolásánál ta­lálható egy nagy fehér kő­szikla. Erről a szikláról a következő monda kering: Lu­ca napján a néphit szerint nem volt szabad mosni, varr­ni. Ezt egy asszony nem tar­totta be, ezért eltűnt a föld színéről, csak a mosóteknő maradt utána. Azóta Lucakő, Fehérkő a szikla neve. A forrás mésztartalmú vize után fehér larakódás marad. 1957-ben megfúrták a sziklát és értékes ásványvízhez ju­tottak. Ez a szikla a Santov­ka forrásától mintegy 200 méterre van. 1946-ban Snhaj István, Smrhulya Pál, Horváth Jó­zsef, Tóth Sándor és Brtka Pál az említett helyen ásatá­sokat végeztek. Suhaj István elvtárs így emlékszik vissza ezekre az ásatásokra: Találtunk Itt koponyákat, korsókat, csontokat, temet­kezési szerszámokat, szarvas­agancsbál készült faragó­szerszámokat, kőkéseket, 13 méter hosszú gyíkcsontot, amelyen a csigolyák jól ki­tapinthatók voltak, mammut agyarának lenyomatát és egy kőben széthasított agan­csot, ami valöszínűleg azt bi­zonyítja, hogy ax ősember Itt lakott. Nem messze a szántói für­dő bejárata előtt ezek a szik­labarlangok megtalálhatók. BELÄNYI JÁNOS Szlovák szoba Csatán Az idén adták át Csatán a minden igényt kielégítő Mo­torest vendéglőt, mely nem­csak a falu, hanem a Kör­nyék fiataljainak ls szórako­zóhelyéül szolgál. A vendég­lő érdekessége a népművé­szeti motívumokkal díszített „szlovák szoba". Dávid Nándor Névadó ünnepség Szécsénkén A nyár folyamán a nagy­kürtösi járás képviselői meglátogatták a vinyovi Járás területét. Látogatásu­kat most Ivan Georglnylcs Misin, Pavel Dimltrlevics Morozov, Viktor Mitrifono­vics Strigulin és Valerij Vilologovics Ambrogin elv­társak viszonozták. A küldöttség tagjai kö­zül P. D. Morozov a hábo­rú idején a környéken har­colt a németek ellen. Az egyik ütközetben Itt gyil­kolták meg két fivérét, maga pedig jobb kezét vesztette. Szécsénykei tartózkodá­sukkor megtekintették a helyi efsz-t, amelynek e lá­togatás emlékére a „Kom­munizmusért" nevet adták. I. G. Misin elvtárs volt a névadó. A szövetkezet el­nöke, Villant István meg­köszönte a küldöttség lá­togatását. DEÁK TEREZ Az érsekújvári járás terü­letén ennyi pasilnlt el az Idén a tüzesetek alkalmával. Dnchoň Stefan. járási tűzol­tóparancsnok nem szívesen emlékszik vissza arra a 32 tűzesetre, mely ezt az óriási kárt okozta. Arról nem is szólva, hogy egy személy be­le is halt égési sebeibe. Ezért szervezi fáradhatat­lan lelkesedéssel a különfé­le ügyességi versenyeket, rninl legutóbb a Klcsinden megtartott tűzoltó-vetélkedőt s most a tél folyamán a kez­dő tűzoltonövendékek számá­ra az iskolázásokat, M. L. Több barátommal együtt azt szeretném tndni, mikor lesz a csehszlovákiai ma­gyar fiatalok táncdalfesz­tiváljának döntője? Vajda Géza, Pozsony. A csehszlovákiai magyar fiatalok 1969-es táncdal­fesztiváljának döntője má­jus végén volt Füleken. A rendezvénnyel a Vasárnapi Oj Szó június elsejei szá­mában részletesen foglal­koztunk. • Hol és miért ünnepel­ték meg köztársaságunk­ban az Egyesült Államok függetlenségi háborújának befejezését? — 1783. február 20-án Nový Borban a főtéren megsütöttek egy borjút, és így ünnepelték a háború befejezését, mivel újból al­kalmuk nyílt üvegkivitelük bővítésére. • Csehszlovákiában ma gyakorlatilag minden ház­tartásban van rádió. Tud­ja-e honnan sugározták az első rádióműsort? — Hivatalosan a rádió 1923. március 29-én kezdte meg működését, amikor az illetékes minisztérium Franciaországgal kezdett tárgyalásokat a rádióadás­hoz szükséges alkatrészek vásárlásáról. Megállapítot­ták, hogy Csehszlovákában már előbb is működött egy rádióállomás, amelyről azonban hivatalosan nem tudtak. Az első adóállomás tulajdonosa a turnovi František Jankü volt. ösz­szeállított egy adó- és ve­vőállomást, de ezeket a kormány elkobozta. A szepsi példa A Csemadok helyi szer­vezete december 5-én tar­totta évzáró közgyűlését. A gazdag beszámolóból ki­derült, hogy e szervezet Szepsiben betölti hivatását. Az elmúlt évben a szerve­zet tagjainak száma 341-ről 383-ra emelkedett. Az új tagok többsége fiatal. Az elmúlt esztendőben az énekkar és az irodalmi kör fejtett ki aktív mun­kát. Az énekkar Szombaty László pedagógus vezeté­sével több Ízben fellépett Szepsiben és környékén. Az irodalmi kör több köl­tőt és írót látott vendégül. Á színjátszó csoport Fecs­ke Imre pedagógus irányí­tásával betanulta és 5 he­lyen bemutatta a „Pántli­ka" c. darabot. A tánccso­port csak a somodi és a nagyidat Csemadok-napo­kon lépett fel. A beszámoló után ked­ves pillanat következett. Osztro László, a szervezet elnöke felolvasta a Matica Slovenská helyi szervezeté­nek üdvözlő levelét. Eb­ben a levélben a Matica elnöke, dr. Kučera László köszönti az értekezletet és szoros együttműködésre szólítja fel a Csemadok szervezetet. A felszólalások értéke­sek voltak. Sarlós József tanár a hiányosságokra hívta fel a vezetőség fi­gyelmét. Tamás László, a HNB elnöke a jelenlegi po­litikai helyzetről beszélt és kiemelte a Csemadok sze­repét. A közgyűlés első része az új vezetőség megvá­lasztásával, a munkaterv ismertetésével, és jóváha­gyásával ért véget. Utána gazdag műsor következett. LOBEL ZOLTÁN Baráti találkozók Körvadászaton A szőgyéni vadásztársa­ság 21 tagot számlál. El­nökük Fazekas János, gaz­dasági felelősük Stano Ján. Az idei első körvadásza­ton nyulakra és fácánra vadásztak. A sűrű köd miatt az első körökben alig esett egy-egy nyúl. Tíz óra lehetett, amikor ezüstös napsugarak törték át a ködfátylat. És ettől kezdve egyre gyakrabban bukfenceztek a tapsifüle­sek. Fácán is esett szép számban, bár csak kaka­sokra lőttek, mert céljuk a helyes ivararány (1:3) biztosítása és nem az ir­tás. Tervszerűen gazdálkod­nak a szőgyéni vadásztár­saság tagjai, hisz revlrjük elismert fácánossal dicse­kedhet. Felkészültek már a téli etetésre ls. Január­ban pedig élő nyúl befogá­sával foglalkoznak, hogy exportjövedelmet biztosít­hassanak államunknak. MONCZ LÁSZLÚ A Duna alacsony vízállása nem kis gondot okoz a ko­máromi kikötő dolgozóinak. A személyhajóknál snkkal mélyebb merülésű teher uszályokat az alacsony vízállás miatt ezer tonna helyett csak mintegy hatszáz tonna áruval terhelhetik meg. így viszont veszélyeztetve van a kikötő idei tervteljesítése. A komáromi téli kikötő is felkészült a Duna menti államok hajóinak befogadására. A kikötőben 2—300 ha­jó kaphat menedéket a jég beálltakor. —nl— A Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónap keretében több baráti találkozóra került már sor Párkány­ban a városban állomáso­zó szovjet csapatok kép­viselői és a város üzemei­nek dolgozói között. December 8-án a magyar tannyelvű kilencéves alap­iskola rendezett bensősé­ges hangulatú háziünne­pélyt a Barátsági Hónap tiszteletére. A városi nem­zeti bizottság, az állami gazdaság és a kulturális intézmények képviselőin kívül jelen volt az ünnepé­lyen a szovjet helyőrség négytagú küldöttsége is. —es— Zseliz több éve rendelkezik egy korszerűen felépített kultúrházzal, de fennállása óta csak alkalomszerű ren­dezvényekre használták fel. Az idén az üzemi kultúrház Irányítását Tóth Károly, a városi művelődési ház igazgatója vette át. A belső be­rendezések felújításával kellemessé, hangulatossá tették a helyiségeket, s az Ifjúság tetszés szerint válogathat a szórakozás lehetőségei közül. A továbbiakban ismeret­terjesztő előadásokat, különféle tanfolyamokat és egyéb rendezvényeket készítenek elő a város lakói számára. Az újonnan átszervezett kultúrházat november 29-én nyitották meg ünnepélyes keretek között, a Zselízen már hagyományossá vált Katalin-bállal egybökötve. M. T. A Brnóban tanuló ma­gyar főiskolások klubot alakítottak. Vezetőjük, Olah Gábor a klub céljairól így nyilatkozott: — Szeretném, ha a Br­nóban tanuló magyar diá­kok megismernék egymást, as idősebbek segítenének az elsősöknek. Az elsősök problémáiról két-háromhe­tenként tartott összejöve­teleinken értesülünk. Saj­nos, nines állandó klubhe­lyiségünk, ezért külön ne­hézséget jelent a találko­zók rendezése. HORVÁTH GÉZA Emeletes tyúkistálló A búcsi efsz átépítette a kiürített tehénistállókat kétszintű tyúkistállóvá. Az építés 320 ezer koronába került. Tojótyúkokat a bábolnai állami gazdaságtól vásá­roltak. Az emletes istálló­ban már csak a Magyaror­szágon is bevált Nihk­Chtik kiváló tojáshozamú fajta egyedeit telepítik. A búcsiak számítása szerint 7—8 ezer darab tojótyúk helyezhető el ebben a szo­katlan építésű istállóban. VlGH BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents