Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-19 / 298. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1969. dec. 19. PÉNTEK BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 298. szám Ára 50 fillér Végei ért a Szövetségi Gyűlés kamaráinak plenáris ülése Kádár János elvtárs befejezte csehszlovákiai látogatását Kádár fános, az MSZMP Köz- KB első titkára, Ľubomír 5trou­ponti Bizottságának első titka- g al és Vasi! Bitak, a 6SKP KB ra baráti látogatásának befejez- elnökségének tagjai, fozej l.e­tévei csütörtökön az esti órák­nárt és František Pene, a -CSKP KB titkárai, Panel Auersperq, a vendéget Gustáv Husák, a CSKP CSKP KB nemzetközi osztálya ban hazautazott Prágából. A prágai Főpályaudvaron a KB titkárai, Panel Auersfjerg. a KÖZLEMÉNY Kádár János csehszlovákiai (CSTKj — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására 1969. december 17-én kétnapos baráti látogatásra Prágába ér kezett Kádár Jánus elvtárs, n Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kádár János elvtárs Gustáv Husák elvtársnak, Cseh sziuvákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titká­rának magyarországi látogatá sat viszonozta. Gustáv Husák és Kádár já mis tanácskozásán részt vett: Ľubomír Štrougal, a CSKP KK elnökségi tagja, a CSKP KK cseh irodájának elnöke, Vasil Rifak, a CSKP KB elnökségi tagja és titkára, Pavel Auer­sperg, a CSKP KB nsztályveze tője, továbbá Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter helyettes. Husák és Kádár elvtárs a tár­i gyalások folyamán kölcsönösen tájékoztatta egymást a két test­vérpárt jelenlegi helyzetéről, a mindkét országban folyó szu Gittlista társadalomépités ered A Prágában a CSKP Közaponti Bizottságának székházában teg nap délután Kádár János elv­társ, a MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára szívélyes, elvtársi légkörű sajtóértekezle­ten találkozott a hazai tömeg­tájékoztatási eszközök képviso­lőival. Kádár János elvtárs be vezető Szavaiban kijelentette, hogy amikor tudomására hoz­ták a sajtóértekezlet megren dezését, azt örömmel vette tu­domásul, niert összefügg azzal a találkozóval, amely testvér­párjaink vezetői között tegnap­előtt éš tegnap zajlott le. Örü­lök A szerencsének és állok i'eri 9 e ŕk e zen (ikre ' — - mondotta Kádár élvtárs, majd meghall­gatta az újságírók kérdéseit. A kérdések és a válaszok há­rom fő téma köré csoportosul­tak: az 1956-os magyarországi események általános érvényű tanulságai, a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéséi és a most lezajlott csehszlovák—magyar megbeszélések jelentősége. Kádár elvtárs többek között hangsúlyozta, hogy mindenkor felhívja a figyelmet az 1956-os magyarországi és a tavalyi csehszlovákiai események közti különbségekre. Ugyanakkor mély meggyőződése, hogy a dolgok lényegét tekintve ugyan arról van szó. A szócializmus (Folytatás • 2. oldalon| ményeiröl és további feladatai­ról. Kicserélték nézeteikel a csehszlovák—magyar kapcsola tok és az együttműködés ala­kulásáról, és további kilátásai ról. Megerősítették, hogy mind két testvérpártban és a két szomszédos szocialista ország­lián, minden téren megvannak az t:gyiittmnkiidf:s további si­keres és kö/.vetlen fejlesztésé nek feltételei. Gustáv Htisák és Kádár János a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését is megvitat­ta. A jelenlegi európai helyzet tel kapcsolatban hangsúlyozták a hét szocialista ország párl­és állami ve/.etőí 1969. decem ber 3—4-i moszkvai tanácsko­zásának jelentőséget. Kiemel ték, a tanácskozás következte léseinek szellemében tuvábhra is arra törekszenek, hogy Eu­rópában a feszültséget felvált sa a jószomszédi viszony, és a békés egymás mellett élés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kölcsönös kap csolatának általánosan érvé nyes normájává váljék. Egyel nak vezetője és lán Marku kül­ügyminiszter. búcsúztatta. A bú­csúztatáson jelen volt Kovács Imre, u Magyar Népköztársaság prágai nagykövete és a nagy követség több munkatársa. látogatásáról értettek altban, hogy a szocia­lista országok koordinált és kezdeményező magatartása hoz­zájárul a nyílt európai problé mák megoldásához, valamint világviszonylatban a békés együttműködés és a bizalom megszilárdításához. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseit megvitatva megerősítették el­határozásukat. hogy következe tesen megvalósítják a kommu­nista és munkáspártok moszk vai tanácskozásának határoza­tait. és megszilárdítják a szo­cialista országok közösségének egységét. A tanácskozások szívélyes elvtársi légkörben folytak és minden alapvető kérdésben nézetazonosság nyilvánult meg. A két testvérpárt képviselőjé­nek tárgyalása jelentöseu hoz zájárul Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a Magyar Szo cialisla Munkáspárt baráti együttműködésének fejlesztésé­hez. összhangban a két ország népének, a béke és a szocializ inus ügyének érdekeivel. Miután szerdán az esti órák ban a Népi Kamara képviselői jóváhagyták a büntető'perrend tartást kiegészítő, ill. módosító törvényjavaslatot, a szocialista társadalom érdekeit védő bün­tetőtörvényt kiegészítő törvény­javaslatot, valamint a polgári perrendtartást kiegészítő az ál­lamjogi rendezés feltételéihez alkalmazkodó törvényjavaslatot, továbbá a lakosság kezdenie nyezésére jogosan indítványo­zott, a közbiztonság érdekeit védő törvényjavaslatot, a Népi Kamara létszámát négy kultu­rális területen működő képvise lővel egészítették ki. A jelölte ket, akik valamennyien ismert személyiségek: - Vitézslav Vej razka érdemes művész, dr. To­máš Trávniček egyetemi tanár, clr. Emanuel Barsa, a Brnói Ál­lami Filharmónia igazgatója és |an Musal, az Észak-morvaor­szági Knb elnöke — a jelenie vök külön külön egyhangúlag választották meg. Ezután a népi milíciában szerzett érdemeként bevezeten­dő kitünteteseket szabályozó törvényjavaslat megvitatására került sor. E nagy horderejű törvény révén most először nyí­lik lehetőség a szocializmussal összeforrt népi milícia iránti elismerés kifejezésére. A javas lat jóváhagyása után a főisko­lai törvény módosításáról szó ló törvényjavaslat került napi­rendre. J. Rendek miniszter, a szövetségi albizottság elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a társadalmunkban bekö­vetkezett válságos helyzet a fő­iskolák életében is tükröződik. Nemzeti kormányaink miniszte­reinek célja, hogy a főiskola kon is visszatérjen az élet a rendes kerékvágásába. Ezért oly fontos, hogy az oktatásügyi mi niszterek szabad kezet kapja­nak a főiskolák irányításában, ás indokolt esetekben rendkí vüli intézkedéseket is foganato síthassanak. A miniszterek jog­körének kibővítése tehát első­rendű követelmény. A törvény javaslat a főiskolai tanárok nyugdíjazásával is foglalkozik • is kimondja, hogy munkaviszo­nyuk legfeljebb annak a sze meszternek a végéig tarthat, amelyben a 65. évüket betöltöl­ték. Ez tulajdonképpen lénye ges változást jelent a többi dol­gozóval szemben, akiknél a j munkaviszony megszüntetésére j vonatkozó kötelező korhatár j nincs meghatározva. Ezzel ma­| gyarázható a képviselőknek a j törvényjavaslattal kapcsolatos ; rendkívül élénk vilája. Rendek miniszter zárszavában a kon­szolidációs folyamatra hivat­kozva kijelentette, hogy a ja­vaslat jóváhagyása a főiskolák ; közvetlen érdéke. annál is in­kább, mert ideiglenes" jöllegű, és csak addig lesz érvényben, amíg elkészül az új főiskolai törvény. Ezt <iz új törvéiiyt a jövő évre' tervezik. Addigra a tapasztalatok iš igazolni fog­ják, helyes volt-e ez az intéz­kedés, amelyiiek előnyei tenné szelesen az új törvényben lesz nek érvényesíthetők. Ezt a tör vényjavaslatot is egyhangúlag jóváhagyták a képviselők. A Nemzetek Kamarája szer dán a késő délutáni órákban a következő törvényjavaslatokat vitatta meg és hagyta jóvá: a főiskolai törvény módosítását tárgyaló törvényjavaslatot, a/. anyasági járulékról szóló tör­vényjavaslatot, a munkatöi vény­könyv módosítását szabályozó törvényjavaslatot és a polgára­ink jogtalan külföldi tartózko­dásának következményeivel fog •lalkozó törvényjavaslatot, vala mint az alkotmányjogi törvény H. fejezetében foglalt, az igaz ságiigý jogkörébe tartozó né hány törvényjavaslatot, amely utóbbiakról a csütörtöki szá­munkban már beszámoltunk. Csütörtökön a Népi Kamara tanácskozásait ismét a kamara elnöke, dr. S. Pennigerová nyi totta meg. Ezután dr. Vlasta Brablcova, a Munkaügyi és Nép jóléti Minisztérium államtitká ra a munkatörvénykönyv módo­sításáról szóló törvényjavasla­tot ismertette. — A munkajogi kapcsolatok újabb szabályozását álianijogi rendezésünk is szük ségessé teszi — mondotta, majd rámutatott a legfontosabb vál­tozásokra, amelyek közül az el • só helyen a munkafegyelem megszilárdítását célzó intézke­déseket említette meg. Lénye ges változtatás történt a mun­kabalesetek következtében fize tendő kártérítésekkel és a szii lési szabadsággal kapcsolatban, amelynek tartamát az eddigi egy év helyett két évre hosz­szabbítják meg. Cervinka kép viselő a törvényjavaslatot meg­indokolva hangsúlyozta, hogy « munka törvénykönyv további módosítása kb. két éven belül lesz időszerű, a képviselők Idő­közben érvényesítendő ja vas la tainak figyelembevételével. Ez után a törvényjavaslatot a kép viselők egyhangúlag jóváhagy­ták. A napirend következő pontja R. Rohlíóek szövetségi pénzügy miniszter beszámolója volt az 1970. évi szövetségi állami költ­ségvetés törvényjavaslatáról, amelyet már szerdán részlete sen ismertettünk. Az infláció megakadá­lyozását célzó törvényjavasla­tot a Népi Kamarában P. Rapoä képviselő indokolta meg. Hang­súlyozta, hogy a költségvetési törvényjavaslat 1970 végén 3,06 milliárd korona felesleggel szá mol. Ezután az állami költség­veléslxil folyósítandó dotációk ról szól, amelyek összege mint egy 12,2 százalékkal emelkedik. Leszögezte, hogy ez a növeke­dés nem újabb dotációk folyó sításából, hanem az eddigiek emeléséből következik. A dota ciókkal kapcsolatos problémát tehát nem sikerült teljes mér­tékben megoldani. A költségvetési javaslattal kapcsolatos vitában 5 képvise lő szólalt fel. A javaslat jóvá­hagyását követően dr. V. Brabl­cová államtitkár előadta a pol­gáraink jogtalan külföldi tar­tózkodásának köve tkeményei vei loglal kozó törvényjavaslatot, amelyet J. Piažák képviselő in­dokolt meg. A ja.vaslat jóváha­gyása után ismét dr. V. Brabl­óoyä emelkedett szólásra. Az ajiyasági járulékról szóló tör­vényjavaslatot is ő . ismertette, mely a két gyermekes dolgozó nőknek gyermekük egyéves ko­ráig bizonyos feltételek esetén lehetővé teszi a szülési szabad ságuk fizetett meghosszabbítá­sát. A feltétel az, hogy kizáró­lag gyermekeik gondozásával foglalkoznak az említett idő alatt. Az állam hozzájárulása ebben" az esetben havonta 500 koronát, kettős ikrek születése esetén 800. hármas ikrek esetén pedig 1200 koronát tesz ki. A törvény 1970. július 1-én lép életbe. Ezután J. Jaegermann képvi selő interpellációval fordult a szövetségi miniszterelnökhöz. (Folytatás a 2. oldalon) hatolom kérdésében nincs megalkuvás KADAR JÁNOS SAJTÓÉRTEKEZLETE l.udvík Svoboda köztársasági elnök üdvözli Kádár elvtársat. Halról dr. Gustáv Husák, a GSKP KB első titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents