Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)
1969-12-14 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó
FENYEK Dr. BARÁTI BÉLA Köszönjük, doktor úr! Ritkán érzékeli az ember az idő múlását. Hajlik egyik év a másikra és egyszer feleszmél: mikor volt? Tavaly? És rájön, hogy azóta tíz, húsz, huszonöt év telt el. Hogy is volt? 1944 decemberében a kórház romokban hevert. A romok alatt halottak feküdtek. A városból előzőleg kitelepítették az orvosokat, az ápolónőket. Szükségkórházakban feküdtek a sebesült katonák. Dr. Baráti Béla — jelenleg körzeti orvos — azokban az időkben az ipolysági kórház igazgatója, főorvosa és sebésze volt. — Kimentem 12 alkalmi segítőtársammal a lebombázott kórházba — emlékezik. — Nem tehettünk mást: mentettük a menthetőt. Zsákokba gyűjtöttük a használható gyógyszereket, kötszereket és orvosi kellékeket. A romok alatt talált hordágyakat és ágyakat is magunkkal vittük. Egy épség ben megmaradt műtőasztalt is elszállítottunk. A kórház üzlethelyiségekben működött. Az állomány szegényes volt. Nagy nehézséget okozott a műszerek és műtőkellékek sterilizálása. Gyakran amputáltak, operáltak gyertyafény mellett. Dr. Baráti 1931 ben kezdte orvosi gyakorlatát. Gazdag szakmai ismeretekkel rendelkezett már abban az időben is. Rendszeres feljegyzéseket készített a szükségkórházban elvégzett operációkról is. — A szükségkórházban 60 sebesültnek és betegnek tudtunk kezelést biztosítani. Természetesen az üzlethelyiségek szűknek bizonyultak, mert befogadtuk a szülés előtt álló anyákat is. Kitört a tífuszjárvány. A Janko Krá! utca egyik elhagyott házában — most Zukkermannék laknak benne — fertőzőosztályt nyitottunk. További helyiségeket kaptunk a volt megyeházán. 1945 júniusától már jobb körülmények között dolgoztunk ... Dr. Baráti ma körzeti orvos, akinek kb. 5000 lakos egészségi állapotáról, felügyeletéről kell gondoskodnia. Aki nem nézi az óráját, ha valaki panasszal áll elébe. Akinek élete bizonyság: az orvos hivatása az életmentés. Köszönjük szépen, doktor úr! Az ember megáll az utcán és nézi a fényeket: a textilüzlet óriási neonját, az ék szerbolt fénytábláit, az autókat, amint suhanva befordulnak a kávéház elé. Jól öltözött férfiak, elegáns lányok, asszonyok sétálnak. A MATESZ előadására sietnek. És akkor eszébe jut a kultúra fénye. A felszabadulás után Ipolyságon né hány esztendeig csak pislákolt ez a fény. A Matica Slovenská helyi szervezetének énekkara és kisebb akciók élesztgették a mécses fényét. A város a korponai járáshoz tartozott s 1947-ben megalakult az Ipartársulat kirendeltsége. Kaláth Józsi bácsi, a kirendeltség vezetője szervezte a kisinasok kulturális életét. Ezek mintegy hetvenennyolcvanan mondvacsinált ifjúsági szervezetet alakítottak, melynek neve III volt, azaz: Ipolyság Iparostanuló Ifjúsága. 1948. december 19-én „Karácsonyesten" címmel, kétnyelvű előadást tartottak a fiatalok. Söröshordókra rakott deszka volt a színpad. A rendező Rozsnyó József volt, a Helienek és társa fűszerüzlet kisinasa. Felkerestük őt az Állami Gazdaság irodájában, hogy valamilyen különös emlékről beszéljen, hisz a későbbi évek folyamán sok-sok színdarab rendezője volt. — Különös emlék? — kezdte — Hát igen ... Ezen az első előadáson Elek Ottó és Antal Margitka partnerként szerepeltek, és ma már közel két évtizedes bol dog házasok. Ondrusz Pista, Marczy Gyu szi, Pápay Laci, Tóth Potyó, Sleziak Sa nyi •.. és a többiek ma már mind-mind családapák. Ha eljönnek hozzám és a régi tablókra nézünk, együtt mondjuk: ló kezdet volt. Megalakult ezen a télen a CSEMADOK városi szervezete is. Pavlovics Pista bácsi, a jelenlegi elnök, így emlékezik viszsza az alakuló gyűlésre: — Amikor megválasztottuk az első elnököt, a már elhunyt dr. Komlós Jánost, nagyon komoly és megszívlelendő szavakkal foglalta el az elnöki széket: „Nehéz elvállalni, de talán még nehezebb lenne visszautasítani". A kezdet nehéz volt. Ám Bulla Tibor komoly színjátszó együttest szervezett. Ipolysági műkedvelők 1948-ban. Ma már deresedő hajú édesanyák és családapák ... Rekordidőben jelentkezett az első színdarabbal, az „özvegy Varga Ábrisné"-val. Majd sorozat következett: KUBO, KR1ZSÖ KATI KECSKÉJE, FEHÉR LÚ, ASSZONYTÖRVÉNY. Megoszlott a műkedvelők tábora. A CSEMADOK színjátszócsoportja Bulla Tibor rendezővel, az Állami Gazdaság ifjú szín játszól Rozsnyó József rendezővel szinte versengtek, hogy ki ad többet, ki ad színvonalasabbat a közönségnek. A versenyhez csatlakoztak azok, akik Darida Ernőné rendezői módszerét szerették meg. Nem haragos, bosszús, vagy gúnyoros „klikkek" voltak ezek, hanem a kultúráért rajongó ifjak és középkorúak versengő csoportjai. Ebben az időben Ipolyságon kéthavonként színházi bemutató volt. Az örökifjú Knoško Józsi bácsi a közbiztonsági műkedvelők szlováknyelvű előadásait rendezte. KUBO — NÁJDUCH — ŽENSKÝ ZÄK0N — SVADOBNÝ ZÁVOJ — KOZIE MLIEKO mind-mind emlékezetes megállói voltak az ipolysági szlovák műkedvelőknek. Bulla Tibor rendezői munkáját il men fémjelzik: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ — MÁGNÁS MISKA — KÖZÖS ÚT — ÜZEÚjságok, könyvek nyomában Az olvasó szüntelenül csak kérdez, mert amikor belelapoz egy újságba, vagy egy könyvbe, kimondatlanul is ott él tudatában a kérdés: Mi újság? Arra gondoltunk, hogy jó volna egyszer egyet s mást az olvasókról is megtudni, ezért tudósítóink szétröppenlek a falvakba és az újságok, a könyvek nyomába szegődve kérdezősködni kezdtek. IPOLYBELRE 157 darab újságol szállítanak naponta. Legolvasottabb az Oj Szó, mely 58 példányban minden második ház asztalán megtalálható. A könyvtár állománya 1288 kötet. A téli bó napokban átlag 80 darab könyvet kölcsönöznek ki egy-egy könyvtáV'i napon. 1POLYSZAKÄLLOS 135D la kosa közül 385 járat rend szeresen újságot. Horváth Magda könyvtárosnő itt és Szántón hivatásos könyvtárosi munkát végez. Az állomány 1843 kötet. Az olvasók száma 110. LONTÚ község könyvtárá nak nincs állandó vezetője. Rendszerint az új tanító kapja meg társadalmi munkaként a könyvtárosi tisztséget. Annál olvasottabbak az újságok. 289 előfizető közül 65 az Cj Szót, 45 a Szabad Földművest, 35 a Ga ramvölgyét, 30 a Hét című lapnt járatja. SZETE polgárai ís megked vélték az újságolvasást. Az alig 800 iakosú lelkes községbe 230 darab újság jár. 1POLYVISKEN naponta 450 újságot hordanak szét a kéz besítők. Ebből 150 Oj Szót. A könyvtárban 1236 darab könyv áll az olvasók rendelkezésére. Kölcsönző napokon 30—50 olvasó látogatja rendszeresen a könyvtárat. A leglelkesebb olvasó Pintér István bácsi, aki már 75 esztendős, de nagyon-nagyon szeret olvasni. DEMÉDEN Gergely józsef postamester és Kajasz Erzsébet, Skalická Alžbeta kézbesítők igazán lelkes munkát végeznek a lapterjesztés terUIetén. 1500 lakósú a község, de naponta 801 darab újság jár a faluba. Ezen kívül 223 darab szovjet és ma gyarországi lap. PALÁSTON szerda és szombat a könyvtári nap. A csinos Lackó Marika hivatásos könyvtárosnő jól érti a dolgát. 2191 kötet közül rendszerint Rejtő Jenő könyveket keresnek az olvasók. Színész és rendező Deménden Prandorfji Piroska néni tánccsoportját emlegetik a leggyakrabban és Benyus Mihály nevét, ha kultúráról esik szó. A tánccsoportot ismerik Zselízen, Gombaszögön, de Csehországban és Magyarországon is. Természetesen Piroska néni nevétől elválaszthatatlan a tánccsoport híre. Érdemtelenül bár, de Benyus Mihályról kevesebbet beszélnek. Pedig 15 éves kora óta foglalkozik műkedvelő színjátszással. Ő maga tizenhat alkalommal vállalt szereplést. De mint rendező is helytállt. Érdemes volna felsorolni a repertoárt. Elég azonban, ha csak egy számot mondunk: 20. Ennyi színdarabot rendezett a felszabadulás óta. Ha figyelembe vesszük az esztrádműsorokat és más alkalmakra betanított jeleneteket, műsorszámokat és összeszámítjuk, hogy Benyus Mihály hány éjszakát, hány napot áldozott életéből a kultúrára, bizony húrom-négy esztendő is kijönne. 47 életévéből ez nem is kevés. Lelkesedésből, kitartásból kitűnőre vizsgázott. Kár, hogy a kitüntetett Csemadok tagok között nem találkoztunk a nevével. NET AZ ÉLŐKNEK — HÚSZ ÉV UTÁN — SZABAD SZÉL — TAVASZI KERINGŐ. Rozsnyó József a volt béresek, cselédek fiaival, unokáival összefogva, az internacionalista szemléletű Krahulec János, ÁG, igazgató és Vertjein János szakszervezeti elnök támogatása mellett ezeket a színdarabokat rendezte: KÜLÖNÖS HÁZASSÁG — JÁNOS VITÉZ - GÜL BABA — SZABADSÁG, SZERELEM. Ez utóbbi 1956-ban Huszka ősbemutató volt, melyet 1957-ben Huszka Jenő szerzői estje követett. A műkedvelő színjátszás már csak emlék Ipolyságon. És a színjátszók kegyelettel emlékeznek azokra, akik valamikor velük együtt játszottak, de már meghaltak. Dióssi László, Tóth József, Zuckermann Imre, Gágyor Imre, Gáspár I"... Hama István, Dombi Tibor, Udvardy Béla, Andrejkovics fózsef emlékét ők is, de a közönség is szeretettel őrzi. Bulla Tibor így szokta mondani: — Jöjjenek már az igazi fiataloki És íme itt vannak! Vass Ottó tanár vezetésével már hatodik esztendeje működik a József Attila Irodalmi Színpad. Nem húnynak ki a fények ... Nehéz úgy megismertetni az olvasóval Horniak János elvtársat, az ipolysági művelődési ház igazgatóját, hogy csak a megértéshez múlhatatlanul szükséges szavaknak és adatoknak adjunk helyet. Röviden elmondhatjuk róla: Fáradhatatlan. MATESZ jön a városba, vagy a zólyomi színház? Sorra házalja az üzemeket, iskolákat, a környező falvakat. A MOZAIK zenekar túméra indul? Még a kosztjukat is biztosítja. Nincs a tudósítóknak helyiségük? Két hét alatt bútorokkal, írógépekkel felszerelt szobát bocsájt rendelkezésükre. Budapestre utazik, egyenesen az ORI-ból hozza magával a művészeket, vagy éppen Pozsonyba fut, hogy a Nemzeti Színház bonvivánját léptesse színpadra. Sohasem papolt az emberarcú szocializmusról, de annál többet tett érte. A hirtelenkedő fiatalokat nyugalomra intette. A kétkedőket megnyugtatta. A fáradtakat biztatta. Helytállt. Gyakran félreismerik, mert bármikor kész akár túl sokat is magára vállalni s az emberek olyanok, hogy önmaguk kényelmesek, de másoktól mindig többet várnak. A 6—7—8-as oldalak anyagál beszerezték és teldolgozták: HAJDÚ ANDRÁS, az Ifjú Tudó sitók Köre vezetőjének és GRADZIEI. KÁROLY a Garamvölgye szerkesztőjének vezetésével az ipolysági tudósítók körének tagjai: BELÁNYI jÁNOS, BERTÓK MÁRIA, BOLDIS MIKLÓS, DEÁK TERÉZ, KALITA GÁBOR, LAI.0 KÁROLY, MONCZ LÁSZLÓ, NYUSTIN ÉVA, NYUSTIN KLÁRA, RÓNAY KÁROLY, SZABÓ MÁRTA, VARGA JÓZSEF és VÍGH BÉLA.