Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-12 / 292. szám, péntek

AZ AGYAG SOKOLDALÚ MŰVÉSZE DAGMAR ROSULKOVÁ KERÁMIÁI Döntő kritérium a születési hely Tájékoztatás az állampolgárság kérdéseiről A szövetségi államrend bevezetésével az ország lakosságának állampolgársági viszonya nem változott meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság vonatkozásában. Azok, akik 1969. jannár elsejével csehszlovák állampolgárok voltak, továbbra is azok maradtak. Ám valamennyi csehszlovák állampolgár 1969. január elsejével a csehszlovák állampolgárságon kívül megszerezte valamelyik nemzeti köztársaság, tehá* vagy a Cseh, vagy a Szlovák Szocialista Köztársaság állampolgárságát. Ez természetes következménye az ilyen állainjogi rendezésnek, melynek keretében az államszövetség két egyenjogú állam szövetségeként alakult meg. A szövetségi államrendről szélé alkotmánytörvény kimondja, hogy bármelyik szövetségi köztársaság polgára egyúttal a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állampolgára is. Az állampolgárság új rendezésével kapcsolatban kérdéseinkkel doktor M a t u s e k Lászlóhoz, az SZSZK Belügyminisztériumának osztályvezetőjéhez fordultunk. • Hogyan határozza meg a törvény az egyes nemzetiségi csoportokhoz tartozók, tehát a magyarok, az ukránok (ruszinok) és a németek állampolgárságát, melyik köztársaságban szerezték meg, hiszen tudjuk, hogy sokan a Cseh és sokan a Szlovák Szocialista Köztársaság területén élnek. — Annak meghatározásánál, hogy valaki 1969. január elsejével, tehát a két nemzeti köztársaság megalakulásával melyik köztársaság állampolgárságát szerzi meg, a nemzetiség nem döntő. Természetesen ugyanez vonatkozik nemcsak a Magyarokra, az ukránokra (ruszinokra), a lengyelekre és a németekre, hanem a szlovák és a cseh nemzetiségű népekre is. Az állampolgárság eldöntésének kérdésében a döntő, hogy az illető személynek melyik köztársaság területén van a születési helye. Tehát azok a csehszlovák állampolgárok, akik Szlovákia területén születtek, 1969. január elsejével a Szlovák Szocialista Köztársaság, azok pedig, akik Cseh-, Morvaországban, illetve Sziléziában születtek, automatikusan a Cseh Szocialista Köztársaság polgárai lettek, tekintet nélkül arra, mi a nemzetiségük és hol laknak. Az egyetlen döntő kritérium tehát a születési hely. • Mi a helyzet azokkal a csehszlovák állampolgárokkal, akik nem Szlovákia és nem a CSSZK területén születtek, hanem külföldöq? — A külföldön született csehszlovák állampolgárok annak a nemzeti köztársaságnak az állampolgárságát szerzik meg, amelynek területén 1969. január elsejével állandó bejelentett lakhelyük volt. • Kérelmezniük kellett, vagy kérelmezniük kell-e a csehszlovák állampolgároknak valamelyik nemzeti köztársaság állampolgárságát? — Nem, erre nincs szükség. Minden csehszlovák állampolgár 1969. január elsejével vagy a Cseh vagy a Szlovák Szocialista Köztársaság polgára lett, az alkotmánytörvény idevonatkozó rendelkezése értelmében. • A törvény kidolgozói bizonyára számoltak azzal, hogy egyes személyek nem lesznek megelégedve a törvény alapján szerzett állampolgárságukkal ... — A törvényhozók számoltak az olyan esetekkel, amikor a törvény értelmében elnyert állampolgárság, a születési hely, vagy a külföldön születetteknél az 1969. január elsejével bejelentett állandó lakhely szerint, nem egyezik meg az illető kívánságával. Ezért a törvény lehetővé teszi mindenki számára, hogy saját akaratának megfelelően választhatja meg, melyik nemzeti köztársaságban kíván állampolgárságot szerezni. Ennek módja az, hogy az illető nyilatkozatban jelenti ki, hogy a másik köztársaság polgára kíván lenni. Ilyen nyilatkozatot azonban már csak ez év végéig lehet tenni. • Olvasóink közül bizonyára sokakat érdekelni fog, milyen módon lehet a másik köztársaság állampolgárságát választani. — Aki a másik köztársaság állampolgárságát választja, erről nyilatkozatot tesz a lakóhelye szerint illetékes városi, illetve helyi nemzeti bizottságon, az anyakönyvvezető előtt. A hivatal rendelkezik a megfelelő nyomtatvánnyal. A választott állampolgárságot beírják a kérelmező személyazonossági igazolványába, azonkívül a hnb bizonylatot ad ki erről a tényről a polgárnak. Az állampolgárság megválasztásával kapcsolatos eljárás illetékmentes. Az egész eljárás tehát igen egyszerű, nem kell külön kérvényt beadni. • Ezek szerint csak azok változtathatják meg állampolgárságukat a két köztársaság viszonyában, akik az említett esetekben (születési hely, külföldieknél állandó lakhely) nyerték el valamelyik nemzeti köztársaság állampolgárságát. — Igen. Abban az esetben, ha a polgárnak megfelel a törvény értelmében szerzett állampolgárság, nem kell további lépéseket tennie, nem kell bizonylatot beszereznie. Abban az esetben, ha a jövőben szüksége lesz állampolgársági bizonyítványra, ha állami szolgálatba lép, főiskolára jelentkezik stb., az illetékes hatóság kiadja neki az állampolgársági bizonyítványt, s ebben természetesen feltünteti, hogy a csehszlovák állampolgárságon kívül melyik nemzeti köztársaság polgára. • A másik köztársaság állampolgársága megszerzésének határideje tehát 1969. december 31. E határidő után nem lehet majd változtatni azon, hogy valaki egyik vagy másik köztársaság állampolgára? — Ennek lehetősége az említett határidő után is meglesz. Csakhogy nem olyan egyszerű formában, vagyis nem elég nyilatkozatot tenni a lakóhely szerint illetékes helyi, illetve városi nemzeti bizottságon. Az esetben, ha valaki le kíván mondani az egyik köztársaság állampolgárságáról, s helyette meg akarja szerezni a másik köztársaság állampolgárságát 1970. január l-e után, ezt kérelmeznie kell az illető köztársaság Belügyminisztériumától. • Vannak valamilyen különös határozatok, amelyekre fel kellene hívni az olvasók figyelmét az állampolgárság megszerzésével kapcsolatban? — A tájékoztatás teljessége kedvéért meg kell említeni a 15 éven aluli gyermekek állampolgárságára vonatkozó előírásokat. A 15 éven aluli gyermekek a szülők állampolgárságát szerzik meg, ha ezek ugyanannak a köztársaságnak az állampolgárai. Például abban az esetben, ha mindkét szülő Szlovákia állampolgára lett, 15 éven aluli gyermekei szintén Szlovákia állampolgárai, tekintet nélkül arra, hogy hol születtek. Ha azonban az egyik szülő a Cseh, a másik szülő a Szlovák Szocialista Köztársaság állampolgárságát szerezte meg 1969. január 1-vel, 15 éven aluli gyermekeik állampolgársága szempontjából születési helyük a döntő. Azonban az ilyen gyermek állampolgárságát is ez év végéig meg lehet változtatni nyilatkozattétellel. A 15 éven aluli gyermekek állampolgárságára vonatkozó nyilatkozatot szüleik tehetik. • Végül egy utolsó kérdés: hogyan biztosítja a törvény annak a személynek jogait, aki bár az egyik köztársaság polgára, a másik köztársaság területén él. — Elsősorban is hangsúlyozni kell, hogy a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság állampolgárai egyformán csehszlovák állampolgárok. A szövetségi államrendről szóló alkotmánytörvény értelmében az egyik köztársaság polgárának a másik köztársaság területén azonos jogai és kötelességet vannak, mint ezen köztársaság polgárának. A szövetségi szervek egyes tisztségeinek betöltésénél azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az illető jelölt melyik nemzeti köztársaság állampolgárságával rendelkezik, az egyes köztársaságok képviseletének igazságos biztosítása érdekében. Feltehető, hogy az állampolgársági szempontból egyik vagy másik köztársasághoz tartozásnak konkrét jelentősége lesz a nemzeti képviseleti szervekbe való választással kapcsolatban is. E kérdés rendezése az dj választási törvénytfti várható A Dosztojevszkij sori pavildn évzáró kiállításán Dagmar Rosulková kerámiai alkotásaiban gyönyörködünk. Kint már dermesztő a tél hidege. Itt bent, a melegen érző művész mindig frisset, újat sugalló képzelete szülte harmonikus formák, szívet derítő, zengő színek vesznek körül. Rosulková már ötesztendős korában mintázta az első kis figurákat. A szépre ösztönösen rácsodálkozó szemét korán megragadták a habán fazekasság hagyományait követő népi kerámia vonzó színei, formái. Bécsben, majd a haladó szemléletű, színvonalas pozsonyi Iparművészeti Iskolában bontakozott ki tehetsége. Még mielőtt a második világégés lángba borította Európát, sikerült eljutnia Itáliába, s megismerhette az olasz reneszánsz nagy keramistáinak: a Robbiáknak nemes szépségű, technikailag tökéletes alkotásait, s az arab és spanyol hatásoktól megtermékenyített szicíliai népi fazekasság termékeit. 1938-ban tért haza, s mint az 1909-es művésznemzedék legtöbb tagját, őt sem kímélték meg pályája kezdetén a kor bonyolult és kegyetlen fordulatai, a „bestiális őrület: a háború és a fasizmus dühödt támadásai. Ennek ellenére is,, megtartotta alkotó kedvét, energiáját, egészséges világnézetét. Az új életben arra törekedett, hogy a hazai kerámiát bekapcsolja a modern kerámia áramába. Dagmar Rosulková az agyag sokoldalú művésze egy személyben festő, szobrász és díszítőművész. Sok leszűrt tapasztalattal, alapos technológiai felkészültséggel rendelkezik. S nagyszerű ismerője az agyagnak. Tiszteli. természetét, törvényeit. Pontosan érzi-tudja formálása lehetőségeit. S továbbra is fáradhatatlanul keres, szüntelenül kísérletezik. A jelen tárlaton bemutatott, az utolsó 9—10 esztendőben készült alkqtásai is arról szólnak, hogy előcsalja az anyag lelkét s arról is, hogy tudva-tudja, „hogy a pontosság nem az A dunaszerdahelyi járás színjátszó mozgalmát a CSEMADOK járási bizottsága mellett működő dramaturgiai tanács irányítja. Ebben a színházi évadban már másodszor ülésezett. Öszszejöveteleinek célja az volt, hogy meghatározza az 1969— 70-es évadban a műkedvelő színjátszás járási seregszemléjének irányelveit, szó esett az együtteseknek nyújtandó szakmai segítségről és az eddigi műsorváltozásról. Ezek a jövőre vonatkozó tennivalók, van azonban még egy folt a tavalyi munkán, amit el kpll tüntetni s csak aztán léphetnek az új tervek megvalósításához. Az 1968—69-es évadban a színjátszók járási seregszemléjét három szerv hirdette meg: a járási népművelési otthon, az ifjúsági szervezet és a szakszervezetek járási bizottsága. A CSEMADOK járási bizottsága és a dramaturgiai bizottság közvetve kapcsolódott bele a munkába (mivel pénzösszeggel nem járultak hozzá a fesztiválhoz). Mégis ez utóbbira hárult a szervező munka és a szakmai segítségadás oroszlánrésze. A verseny lefolyt, csupán az értékelésről feledkezett meg tllliilIMUIiilílUIiillfliÜllliliiiiiillfliHilitttiHítiHi • REICHENBACH filmrendező dokumentumfilmet szeretett volna forgatni — Arthur Rubinstein után — Isaac Sternről is. A művész így utasította vissza az ajánlatot: „Talán vagyok olyan hegedűművész, mint Arthur, de ő jobb ... színész". • A PÁRIZSI Skira Kiadó új sorozatot indított. Az alkotás ösvényein címmel. A sorozat egyik kötete Eugen Ionescu Felfedezések című új művét tartalmazza. igazság" (Matlsse). A naturális formák megragadása, a pepecselő részletezés helyett a kifejezés szintézisére törekszik. A samottból, a kőcserépből, az agyagból, a porcelánból formált alakos plasztikái az életet, az embert értő, ismerő asszony és művész meglátásai. Mennyi érző gyöngédséggel alakította az anya féltve óvó karjai közül elinduló gyerek Első lépéseit. Az eredeti kerámiai körformából kiinduló alakjai megnyújtottak, leegyszerűsítettek, maiak, s egyúttal mindenkoriak. Mert mesterük nem hódol hóbortos excentricitásoknak. Finoman átfogalmazott s mégis valódi a Liptói asszony, s a Fehér kendősnő. Üde báj ragyogja be a Galambos leányt. A stilizált, kerek arcú, nagy szemű portréfejek, az Elenka, Zuzanna, a Carmen Invencióval, konvenció nélkül formáltak, s olyan kedvesen emberiek, hogy szeretnénk megsimogatni mindegyiküket. A messze fagyos Északot idézi a remek formaadású Eszkimópár. S a tragikus múlt ellen szólal fel a Ravensbrück szoborcsoport. Üt asszonyának közös gyötrelmét, a haláltói való irtózatát, utolsó sikolyát monumentális egységbe fogja a humánumtól áthatott plasztikai fogalmazás. Tematikája roppant sokrétű. Ikondíszes ószláv templomokból a sűrített moszkvai emlékekből áhítat árad. Rosulková verőfényes lényét sugározza az Öröm kis emlékműve. Egymás fölé épített zöld-vörös gömbszerű formák, egyiken a Nap mosolygó ábrázata, s fölötte egy szabadon boldogan szárnyaló madár. A derűs arcú Nap gyakran visszatérő motívum. Domborművein hol arányosan, hol élénk színekben, jelképi erővei ragyog fel. Az érzelmeket ébresztő, eredeti dekorativitású mozaikok s reliefek korszerű épületek falainak rangos díszei lehetnek. A parkok képezik a megfelelő keretet a finom ötletességgel stilizált madarak és virágtartók számára. Az alkalmazott művészet terén is élénk tevékenységet fejt a hirdető bizottság. Megfeledkeztek az oklevelekről és a 4000 korona szétosztásáról, amit előzőleg a három szerv jóváhagyott és az ifjúsági szervezet bankszámláján helyezett el. A dramaturgiai bizottság tagjai: Rield Sándor, Szahú György, Cséfalvayné Sándor Erzsébet, Horváth Margit, Molnár János, Szikhardt Lajosné — határozatot fogadtak el, amelynek értelmében nem hajlandók az 1969—70-es járási seregszemle megszervezésében részt venni, amíg . az illetékes szervek a közös munkán esett foltot el nem tüntetik. Reméljük, hogy a jnb művelődésügyi inspektora, Nyári István is, szorgalmazni fogja az értékelést, amelynek erkölcsi hatása lemérhetetlen. S most szóljunk a tervekről. A Csallóközi Színház műsorára tűzte Monoszlói Éva: Hűtő című darabját. Rendezi Reindl Sándor. Reméljük az együttessel találkozunk az 1970-es Jókainapokon. A várkonyi színjátszó együttes Dávid Rózsa: Könnyű a nőknek című zenés vígjátékát szeretné színpadra vinni. A csoport rendezőjének, Benkő Máriának, aki egyébként a CSEMADOK dunaszerdahelyi jb másodtitkára, nagy problémát jelent a darab partitúrájának megszervezése. Bíznak abban, hogy a LITA kellően tájékoztatja őket, és sikerül szép, kerek előadást produkálni a várkonyi és a környékbeli nézők számára. A Bősi Kilencéves Alapiskola tantestületével szeretné megvalósítani Szabó György rendező Kállai István: Ilyennek hazudtalak című zenés komédiáját. Bősön a tűzoltószervezetnek is van színjátszó együttese, ők Tabi László „Spanyolul tudni kell" című háromfelvonásos koCag.nar .,ova: Két asszony — vörös agya;j ki Rosulková. Bámulatos változatosság, nemes arányok a formákkal együttélő dísz s a csodálatos színkeverésű mázak jellemzik a remek gyertyatartókat, vázákat, az étkező-, s ivókészleteket. Korongolt, vagy kézzel alakított, karcsú, magas, vagy domborodó, szűk i nyakú, csorgatott mázú bekarcolt, vagy plasztikus, meg áttört díszítésű darabok sorakoznak. Megkapó a türkiszkékek, rozsdásbarnák, zöldek, az elevenpirosak, s a finoman hangolt szürkék színharmóniája. A fehér dísztálakról ismét a Nap küldi felénk derűs mosolyát. Levél-motívumok, s mértani díszek összhangzó tartozékai az ízléses, egyszerű és célszerű formáknak. Dagmar Rosulková érdemes művész alkotásai ösztönzők és meggondolkoztatők. Éreztetik, hogy az agyagművészete nyilván örök. Már a primitív ember szükségletét is szolgálta. A különböző kultúrákban is mindenütt jelen van. Az óegyiptomi festményeken is feltűnik a fazekes korong képe. Homérosz is a korong forgásával hasonlította össze a fiatalok körtáncát. Az állandóan fejlődő keramikának nemcsak múltja és jelene van, de szerepe a jövő díszítő művészetében egyre fontosabb lesz. BÁRKANY JENÖNÉ médiáját szeretné betanulni. Ennek a csoportnak szintén a fiatal, lelkes tanító, Szabó György a rendezője. Az alistáli együttes Dávid Teréz „Lidércfényével szeretne benevezni a műkedvelő színjátszók fesztiváljára. A dunaszerdahelyi járásban hagyománya van a gyermekszínjátszásnak. A dramaturgiai bizottság számít ezekkel az együttesekkel a járási seregszemlén is. Hiszen ezekben az együttesekben van a felnőtt színjátszók utánpótlása. A többi járásban is kellő figyelmet, szakmai segítséget kell nyújtani a gyermekszínjátszó-együttesek rendezőinek. Ti. ezeknek az együtteseknek a felnőtt együttesekhez viszonyítva eltérő metodikával kell dolgozniuk. A gyermek maradjon mindig játékos a színpadon is, nem szabad felnőtté fabrikálni őket. Az a benyomásom, hogy a dunaszerdahelyi járás lelkes tanítói: Horváth Margit, Szikhardt Lajosné, Kebuszek Rudolf, Károsi Erzsébet, Teleki Miklósné és Stifter János az említett alapelveket figyelembe véve dolgoznak az együttesekkel. A kulcsodi iskola 1—3 tagozata a „Napsugár" című köntöst, a radványi 6—9 évfolyam „Jancsi és Juliská"-t, a nagymegyeri 6—9 tagozat a „János vitéz" című daljátékot, az alistális iskola pedig a „Szökés" című mesejátékot tervezi előadni. A járás valamennyi rendezőjének, szereplőjének sikeres felléi»ést, és a szakmai segítséget nyújtó dramaturgiai bizottságnak eredményes munkát kívánunk. Reméljük, a legközelebbi találkozásunkkor már a régi bűnöket jóváteszik és a bizottság teljes odaadással kezdheti meg kitűzött célja teljesítését. FARKAS VERONIKA Foltok és tervek