Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-02 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN 1969. november 2. A NAP kel: 8.28, nyugszik: 18.26 örakor. A HOLD kel: 22.50, nyugszik: 13.35 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ACHILL nevű kedves olvasóinkat • Száz évvel ezelőtt, 1869ben született IGNOTUS (Veiglsberg Hugó) költő, író, kritikus, hírlapíró, a magyar irodalmi élet egyik legkiválóbb, haladó gondolkodású szervezője ( +1949) • 1884-ben halt meg KAREL SLAVOMIL AMERLING cseh író, pedagógus (szül.: 1807) • 1914 ben balt meg GERECZE PÉTER művészettörténész, a középkori magyarországi művészet kutatója (szül.: 1856) • 1929ben kezdődött a pécsi és salgótarjáni bányászsztrájk • 1944-ben ezen a napon érték el a szovjet fegyveres alakulatok Budapest déli határát. MIÉRT NEM? Az újság kapcsolatát az olvasókkal a példányszám és a levelek száma jelzi. Szerkesztőségünk évente több ezer levelet kap. Akadnak köztük — természetesen — kritikai hangok is. Az apró panaszoknak is helyt adunk n lapunk hasábjain és általában kikérjük az illetékesek válaszát, állásfoglalását. Tesszük ezt azzal a szándékkal, hogy segítsük az apró fogyatékosságok orvoslását is. A szándék félreérthetetlen, mégis többször kapunk olyan választ, hogy bár a tények megfelelnek a valóságnak, de ... Ilyen „de" például az, hogy nem okolható a nemzeti bizottság mondjuk a közellátás akadozásáért, mert éppen a szolgáltatások megjavítása érdekében intézte el az üzlet tatarozását, bővítését stb. És gyakori a megjegyzés, hogy a szerkesztőség mielőtt leközölte volna a rövid megjegyzést, meggyőződhetett volna a tényállásról. Elképzelhetetlen, hogy szerkesztőségünk minden beküldött levél tartalmának helyességét előzetesen ellenőrizze. Erre egyszerűen képtelen. Ezzel szemben létezik sajtótörvény, amely pontosan körülhatárolja a szerzők, köztük a közlésre beküldött levél íróinak felelősségét is. A téves, a valóságot elferdítő, másokat sértő adatok közléséért mindenekelőtt az adatszolgáltató és a szerző felelős a törvény előtt. A válaszokban találkozunk olyan kitétellel is, hogy jobb (és közelebb) lett volna, ha a levélíró a helyi szervekhez fordul felvilágosításért. Ezzel kapcsolatban viszont ügy véljük, hogy még ettől is célszerűbb lenne, ha a helyi szervek — a lakossággal való kapcsolatuk elmélyítése érdekében — kérdezés nélkül ls felvilágosítanák polgártársaikat a közérdekű dolgokról. Nem áll ez sokbői, hisz csaknem minden községben van hangszóró... Befejezésül: a jövőben ls szívesen adunk helyet olvasóink kritikai megjegyzéseinek, ha ezzel szerény lehetőségeinkhez mérten segíhetjük egy-egy probléma megoldását. Dllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllll BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK AZ IGAZSÁG KERESÉSE Az igazság megismerésének vágya az emberi természetből adódik. Évszázadokon és évezredeken át ez a természetes igény volt az emberiség fejlődésének fontos rugúja. Az Ember a mítoszok szövevényes világából csak így bogozhatta ki a valót, a törvényszerűt — az igazat. Az igazságért a történelem folyamán az emberiség nagyjai és sztirke, névtelen tömegei áldozták életüket- Mert az igazságkeresés néha áldozatot követel. 1968 januárját követően szédítő gyorsasággal peregtek az események. A dátum korválasztónak tűnt. Lezárult egy időszak, amelyet ugyan gyors társadalmi és gazdasági fejlődés jellemzett, de ez a fejlődés törvényszerűen szülte az ellentmondásokat. Az 1968 előtti időszak jellemzője éppen az, hogy a megoldás halogatásával fokozódott a társadalom belső feszültsége. Az új vezetés akkor vállalta, hogy a felismert igazságoknak érvényt szerez társadalmi fejlődésünkben. fgy értelmezte ezt a nagy tömeg is. Az események gyors alakulásában örömmel üdvözölte a múlt hibáinak feltárását, mert ebben a jelenségek lényegének — az igazságnak felfedését, a további haladás zálogát látta. Emlékezzünk csak a tömegek — főleg a fiatalok határtalan lelkesedésére. Ha akkor ezt a felszabadult energiát sikerül kellő mederbe terelni — s erre megvolt minden lehetőség — ma a múlt évi események tisztázása, végső soron az igazság felderítése nem kötne le annyi erőt. A nagy kórusba azunban tavaly túl korán vegyültek hamis hangok. A karmesterek pedig nem vették idejében észre, hogy a hamisan éneklők egyre inkább a hangadók... Az igazság felismerése néha fájó. Nehéz és keserű a rádöbbenés arra, hogy a tények, a dokumentumok súlya alatt megdől egy-egy igaznak vélt elmélet és elgondolás. Aki az igazságot őszintén keresi, az igazságot el is fogadja. Az emberben van ugyan egy adag Descartes-i kételkedés is, aki éppen abban látta az igazsághoz vezető utat, hogy min dent kétséggel fogadott, semmit sem vett kész ténynek. A kétely talán befészkelte magát társadalmunkba is, főleg a fiatalok soraiba. Ez a társadalmi megrázkódtatások természetes következménye; és nem is baj addig, amíg a kétely nem válik talajtalansággá, légüres térré. Mert a mindenben kételkedés végső soron nihilizmusba torkollikNincs veszély addig, amíg van egy szilárd pont — a társadalmi cél. Elérésének formáiról lehet vitázni, de magát a célt nem lehet szem elől téveszteni! A múlt év hibáinak gyökere nem abban rejlik, hogy kétségbe vontunk eddig hirdetett igazságokat. De végzetes hiba volt az, hogy újnak, most felfedezettnek hirdetett igazságok a tudatformálás eszközeinek hatására kritikátlanul a tömegek tudatába szívódtak. Nem szabad az igazság feltárásától félni akkor sem, ha az fájó. A keserű igazság jobb az édes áitatásnái. S igazságtalanság lenne azokra haragudni, akik ezt az igazságot feltárják ... ZSILKA LÁSZLÓ KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A FŐ AKADÁLY SAIGON Nixon elnök nemrég az ENSZ-ben kijelentette: „Mi, az Egyesült Államokban véget akarunk vetni ennek a háborúnak ... Nem fontos az, hogy mit szeretne az Egyesült Államok Dél-Vietnamban, sem az, mit akar ott Észak-Vietnam. A lényeg az, mit kíván Dél-Vietnam népe. E jog, ezen alapelv biztosítása a mi egyetlen elvi célunk." E szépen hangzó szavak gyakorlatilag azt jelentik, hogy lehetővé kell tenni a demokratikus, szabad választást, amelyen részt vehet Dél-Vietnam valamennyi politikai irányzata. A jelenlegi helyzetben ez lehetetlen. Ezért a választások előkészítését olyan kormányra kellene bízni, amely biztosítani tudja ezen alapelveknek a betartását. A saigoni katonai klikk azonban vadul ellenzi egy koalíciós kormány megalakítását. A hírhedt K y tábornok, alelnök nemrég magabiztosan jelentette ki a New York Times tudósítójának: „Az amerikaiak tévednek, ha azt hiszik, hogy a jelenlegi kormányt kicserélhetik, és utána létrehozhatják a koalíciót. Ha egy új kormány ksérletet tenne a kommunistákkal való koalícióra, tíz napon belül elsöpörné a puccs-" Tudjuk, hogy ez nemcsak Kynek a véleménye; az amerikai tábornoknk és politikusok jelentős része ugyanígy gondolkodik. Ez viszont azt is jelenti, hogy Nixon ígéretei üres szavak maradnak, és az amerikai elnök vietnami rendezésre vonatkozó elképzelései nagyon is eltérnek mindattól, amit a saigoni klikk „megoldás" alatt ért. Lényegében Saigon juttatta zsákutcába u párizsi tárgyalásokat is, amelyről a New York Herald Tribúne hírmagyarázója így ír: „Az amerikai kormány határozatlan politikája csapataink vietnami kivonásáról szorosan összefügg a háborúból egyetlen kiutat biztosító párizsi tárgyaiások irreális megítélésével. A Nixon kormány jelenlegi politikája megköveteli, hogy a másik fél ismerje el a jelenlegi saigoni kormány legalitását, legalább is addig, amíg Valamilyen vegyesbizottság ellenőrzése mellett szavazást tartanak. Ezt a kormányt azonban az amerikai szuronyokon kívül jóformán senki sem támogatja." Mindebből világosan kitűnik, hogy a vietnami problémában továbbjutás csupán a saigoni kormánycsere után várható. A párizsi értekezleten a VDK küldöttségének vezetője ajánlotta, hogy az amerikaiak és a dél-vietnami ideiglenes kormány kezdjen titkos tárgyalásokat. Washington egyelőre nem adott választ, hiszen egy ilyen eszmecsere a saigoni küldöttség távozását jelenthetné Párizsból. Közben az Egyesült Államokban soha nem látott méretű mozgalom bontakozik ki a vietnami háború ellen. A legutóbbi, hatalmas arányú megmozdulásoknál még nagyobbak várhatók. Az amerikai elnök ugyan kijelentette, hogy politikai döntéseit nem befolyásolják a tüntetések, úgy tűnik azonban, hogy ez egy kicsit elhamarkodott nyilatkozat volt. Az amerikai közvélemény széles tömegei egyre gyakrabban juttatják eszébe, liogy nem tartotta be az amerikai népnek adott legfontosabb ígéretét. A vietnami probléma túlságosan Nixon körmére égett, amit nem lehet néhány tízezer katona kivonásával elodázni. Washingtonnak határozott lépéseket kell tennie mindenekelőtt Saigonban. SZŰCS BÉLA Prága lakossága szeretettel köszöntötte a Szovjetunióból hazatérő párt- és állami küldöttségünket, melyet dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára vezetett. (Foto: CSTK) Hétfőn ünnepséget rendeztek Selmecbányán az Ifjúsági Vasút befejezésének 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen jelen voltak az Ifjúsági Vasút egykori építői, valamint a szlovákiai és csehországi ifjúsági szervezetek küldöttségei. Az SZLKP Központi Bizottsága és a szlovák kormány nevében dr. Peter Colotka miniszterelnök üdvözölte az ünnepi gyűlés .résztvevőit. (E. Fül9 — "^'<1 Vasárnap befejeződött a Budapesten megtartott VII. szakszervezeti világkongresszus, Képünkön Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség új főtitkára, Valentyina Tyereskova szovjet űrhajós, Louis Saillan, az SZVSZ tiszteletbeli elnöke és Enrique Pastorina, az SZVSZ új elnöke. (CSTK—MTI felvétele) A dominó-elmélet és az amerikai polgár. (International Herald Tribúne)